Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-26 / 228. szám, csütörtök
A nucsino faluban, az ősi távol-keleti foglalkozásnak, az úgynevezett életgyökér-vadászatnak a központjában így tanított engem egy öreg gyökérszedő: — Ha nem jártad le térdig a lábad, ha nem bolyongtál félelemtől megzavarodva, átfagyva és éhezve a tajgában,és netán mégis rábukkantál a gyökérre, hiába, abban a gyökérben nem lesz erő! Jvlert túl könnyen jutottál hozzá... Ezt jól vésd az eszedbe! Ötezer év Jól megjegyeztem az öreg gyökérgyüjtő szavait, mert igen jellemző hiedelem. Régi tapasztalat: az életgyökér nehezen szerezhető meg, akárki nem juthat hozzá. Emberfeletti fáradozás melleit szinte csodával határos szerencse segít csak rátalálni. Sok gyökérszedővel beszélgettem már, és megfigyelmint az arany. Az idő tájt még a titkokat is nagyobb igyekezettel őrizték ... A „csodaszer" nyomában Mégis, mit tudunk róla? Méltán Ilyen nagy a híre? Vajon a mi időnkben, az antibiotikumok és a különféle szintetikus gyógyszerek századában nincs vetélytársa az életgyökérnek? Az életgyökér hírneve valóban óriási. A népnyelv nevezte el „az élet gyökerének“, de mondják „százerejű gyökérnek“ is. A latin növónyelnevezések- ben kevés a hízelgő jelző, de még ez sem tudott ellenállni az életgyükérnek: a tudományos „Panax ginseng“ elnevezés első tagjában, a Panax szóban a varázsszer jelentésű görög panacea szóra ismerhetünk rá. Későbbi növénymutatókban „mindent gyógyító életgyökér“ néven találhatjuk meg. „Az életgyökér hasznos 1974. IX. 26. tem: szóhasználatuk szerint az életgyökeret nem „keresik“, hanem „vadásszák“. Mintha nem is növényről volna szó — méghozzá jelentéktelen külsejű, tormához hasonló gyökerű növényről —, hanem óvatos, kiszámíthatatlan, ravasz vadállatról. Mint észrevettem, úgy is viszonyulnak hozzá, mint élőlényhez. Elterjedt hiedelem például, hogy a gyökér egy versztányi- ról is megérzi a becstelen embert, és elhúzódik a közeléből, elrejtőzik. Megemlítettem ezt a hiedelmet több tudósnak, és bármily meglepő, ők félig-med- dig meg is erősítették. Az életgyökér természetesen nem érzi meg a becstelenséget, időnként azonban képes visszabűjni a föld alá, pontosan úgy, mintha elrejtőzne. És száz meg száz hasonló rejtélyt tartogat még. Számtalan mesét és babonát hallottam, s meggyőződésem, hogy nincs és nem is volt a földön még egy olyan növény, amely köré ennyi legenda és monda szövődött volna. Mélységes tisztelet, babonás félelem, sőt, szolgalelkűség van bennük. Mintha így okoskodna a mesét költő gyökérvadász: „Tisztelet tel viseltetem iránta, így talán különösebb megpróbáltatások nélkül jutok hozzá .. .“ Az ilyen babonás hiedelmek nem mai keletűek. Mosolyogva is mesélik őket, és hozzáfűzik: „Én persze nem hiszem el, de hát az öregek így mesélték.“ És aztán megindul és feltartóztathatatlanul árad a szó — érdekesebbnél érdekesebb történetek, jóslatok, babonás hiedelmek követik egymást. Ha beértél az erdőbe, csöndben Járj! Figyeld a mand- zsúriai mogyoróbokrot, s ha egy gyökérhez hasonló, összete- keredett gallyacskát látsz, biztos lehetsz benne, hogy közel a cél. Pisszenés nélkül figyeld! ... Ha megpillantottad a gyökeret, ne kezdj azonnal a kiásáshoz. Ne rohanj oda hozzá, mint egy eszelős. Nézz jól körül, mert mindig találsz rajta áruló jelet, amelynek segítségével rejtőzködő testvéreit is megtalálhatod ... ... Mielőtt kiásnád, tégy „lakatot“ a gyökérre, mert különben visszabújik a földbe, s csak az üres héja marad a kezedben ...“ „Lakatként“ különleges piros zsinórt használnak, két végén pénzdarabbal, melyek minél régebbiek, annál jobb. És így tovább, egyre mondják a jótanácsokat. Mint minden babona és hiedelem esetében, itt is keverednek a kitalált és a megfigyeléseken alapuló elemek. Éppen ezért a tudósok akár érákon keresztül is hajlandók hallgatni a gyökérvadászok meséit. Annak ellenére, hogy már mintegy ötezer éve Ismerjük nz életgyökeret, meglepően keveset tudunk róla. Azért is, mert nagyon ritkán fordul elő; és azért is, mert a gyökérvadászok csak manapság beszélnek titkolózás nélkül a növény viselkedéséről. Most már Inkább szenvedélyből űzik a „vadászatot“, nem pénzszerzés céljából, holott viszonylag nem is olyan régen még embert öltek e gyökérért: szinte drágább volt, gyógyszer mindenfajta gyengeség ellen, segít rendkívüli testi és lelki fáradtság, kimerültség esetén, megszünteti a lepedék felhalmozását, elállílja a hányingert, erősíti a gyomrot, növeli az étvágyat és segít az emésztésben, erősíti a mellet és a szervezet szívműködését, egyensúlyban tartja a lelkiállapotot, növeli a vér nyiroktartalmát, enyhíti a meleg miatt fellépő hirtelen szédülést, javítja a meggyöngült látást, idő sebb korban pótolja a csökkent életerőt, meghosszabbítja az életet. ..“ — írta egy francia misszionárius 1713 bán. Azóta elmúlt két és fél évszázad. Viszonylag nem is olyan régen, az ötvenes években gyógyszertani és klinikai kutatásokkal kimutatták, - hogy az életgyökérnek sokkal többféle gyógy- hatása van, mint itt feljegyezték. Hatásosabb szerek lehetnek nála, mondják az orvosok, olyan azonban nincs még egy, mely a szervezet ennyiféle baja ellen volna használható, mint az életgyökér. Az emberiség ma már, úgy látszik, túljutott azon a szakaszon, amikor fenntartás nélkül hitt az antibiotikumokban. Az orvos sorra írja a recepteket „ ... cin“ vagy „ ... Ciliin“ végű gyógyszerekkel, utána pedig röglön olyan vegyianyugokat ír elő, melyek semlegesítik a nemrégiben még a „gyógyszerek királyának“ vallott szerek ártalmas mellékhatásait. Az életgyökér viszont úgyszólván korlátlanul alkalmazható, és tudomásunk szerint nincs semmilyen káros mellékhatása sem. Vegyük a következő egyszerű és szemléletes példát: „Ha egy órával az elalvás előtt eszik az életgyökérből — írja egy kutató —, hamarosan elalszik és álma mély lesz. Ha viszont éjjel dolgoznia kell, az életgyökér segít leküzdeni az álmosságot, és akár reggelig is kitartóan dolgozhat.“ A gyógyszervegyészet fellendítése után manapság újra felfedezzük a szerves, természetes eredetű gyógyszerek előnyeit. Egyesek szerint újra fel- virágzik a gyógyfűvel és mézzel valő gyógyítás, a gyógyfü- ves házi fürdők, az izzasztás és más gyógymódok kora. Természetes tehát, hogy az életgyökér újra a figyelem középpontjába került. Mégis, joggal remélhetjük-e, hogy az életgyökérböl készült gyógyszerek használatba is kerülnek és valóban „ezer betegségtől“ szabadítanak meg, mint azt a szóbeszéd tartja? ítéljenek önök. A tengermelléki tajgában már alig félezer a hivatásos gyökérszedők száma. Aligha tudják kielégíteni a gyökér iránt jelentkező igényt. Persze, nemcsak a „vadászok“ száma a döntő. Az életgyökér rejtőzködő, ravasz növény. Még ha tapasztalt gyökérvadász Is valaki, amikor a tajgába megy, m-nden valószínűség szerint gyökeret rejtő helyre, akkor sem tudja biztosan megmondani, szerencsés lesz-e az útja, vagy sem. Kimegy például arra a domboldalra, ahol nz előző nyáron egy fiatal kis növényt látott, körülnéz — gyökér sehol! Pedig nem előzte meg senki a gyökérvadászt. Nem, csak elaludt az életgyökér. Talán nem tetszett neki valami a környezetében, és ezért ezen a nyáron nem nő, nem terem. Megtörténhet, hogy egy, két, tíz vagy akár harminc évig is alszik. A gyűjtő pedig újra útnak indul. Szinte vaktában kutat, mert az életgyökér, úgy látszik, nem ismer semmilyen törvényszerűséget a talaj vagy a domborzati viszonyok megválasztásában. A gyűjtőnek a véletlenre kell hagyatkoznia. A szerencse pedig, mint tudjuk, forgandó: le hét, hogy egy tucat gyökérhez juttat, de az is lehet, hogy üresen marad a zsák. A kép tehát nem túl meg nyugtató. Szükség van az életgyökérre, de nines sok remény arra, hogy elegendő készlethez juthassunk belőle. Valóban nincs kiút? Van kiút: az élelgyökeret termeszteni kell. Meg kell szelídíteni ezt a makacs tajgai növényt, és kényszeríteni kell. hogy zárt körülmények között is éljen és növekedjék. A feladat persze nem egyszerű, de nem is lehetetlen: Kóreában 600 éve kultúrnövényként tér mesztik az életgyökeret. A Szovjetunióban elsőként az anucslnól járásban levő Életgyökér Szovhozban kezdték meg a termesztést 13 évvel ez előtt. A?, életgyökér a szovhozban Kísérletek már korábban is történtek: a Szuputylni Termé szetvédelmi Területen, a primőrjei Cédrus-szakadékná'. Moszkva környékén és a Kau kázusban. Ipari célokra, nagy mennyiségben azonban itt, az Életgyökér Szovhozban termesztik először. Az ültetvény öthektáros. A? ágyásokat deszkatefő védi, s a tető alatt, a burgonyaültetvény- hez hasonló ágyásokban ott a Panax ginseng, a Föld harmadkorának legendás hírű maradványa. A gyökeret a termesztés megfosztotta a „vadászat“ romantikus jegyeitől, de tulajdon ságal ettől még nem változtak meg. Rendkívül nehezen kezelhető: „Nem kedveli sem a fényt, sem az árnyékot, sem a meleget, sem a hideget, sem a szárazságot, sem a nedvességet“ •— mondja Nyina Szevrjuk agronómus. Szinte a semmivel kezdték: egy marék maggal, amit a nép: Koreából kaptuk. Az első évek nehezek voltak, az életgyökér számos talányt és problémát adott. Még ma sem állítaná a szovhoz egyetlen dolgozója sem. hogy mindent tud a növényről. A terméshozam azonban mar viszonylag állandó, van saját magalapjuk is, és ami a legfontosabb, már nem félnek annyira az életgyökértől. Va- lentyin Nyikityenko igazgató mégis a következőket mondja: - — Még nincs sok tapasztalatunk az életgyökértermesztés- ben. Most voltunk tanulmányúton a Koreai NDK-ban, és újra meg kellett győződnöm erről. Ml csak 5 hektáron termesztjük, a Keszon melletti gazdaságban, ahol jártam, összesen 180 hektáron! Ott-tartózkodá- sunk tíz napja alatt annyit tudtunk meg a növényről, mint itthon a termesztéssel eltöltött tíz év alatt. Főagronómusunk meg is jegyezte, hogy itthon mindent át kell alakítanunk. Persze, ezt csak első felindu lásában mondta, hiszen sok mindent saját erőnkből megoldottunk már. Mégis, ma csak az út kezdetén állunk. Talán inkább ne is írjon rólunk! Azt hiszem, más oka is volt ennek a szerénységnek: a szov hoz irodájában levélhegyek ál'- nak. „Könyörgöm, legalább egyetlen gyökeret küldjenek! Bármennyit hajlandó vagyok fizetni érte.“ „A gyökér, ami miatt írok Önöknek, az utolsó reménységem.“ Képzelhető, mit érezhetnek a szovhoz dolgozói az ilyen levelek láttán, tudva, hogy nem áll módjukban segíteni. A szovhoz területén bevetett öt hektár nem oldja meg a problémát. Még az az újabb 88 hektár sem végső megoldás, melynek bevetését 1980-ig tervbe vették. Az egyetlen segítség az lehetne, ha tucatnyi, kizárólag csak életgyökér-termesztés- sel foglalkozó gazdaság létesülne Primőrje megyében. Ügy látszik, hamarosan eljön Jeles lesz az őszi bizonyítvány Az elhúzódott aratást követően a galantai járás mezőgazdasági dolgozói is úgyszólván szünet és pihenés nélkül láttak az őszt munkákhoz. A járás legtöbb mezőgazdasági üzemében jó és határozott szervezéssel tartani tudták a kezdeti munkaütemet, s az egyes őszi teendőket időben, valamint kifogástalan minőségben végezték s végzik el. Az Igaz, még mindig vannak szövetkezetek és állami gazdaságok, ahol 7—10 napot késnek az őszi munkákkal. Elsősorban azokba": a mezőgazdasági üzemekben, ahol nem dolgoztak rendszeresen meghosszabbított műszakokban és a szombatokat s vasárnapokat sem használták ki kellően. A jmi mellett működő, őszi munkákat irányító bizottság figyelme most elsősorban ezekre az üzemekre irányul. Az idei csúcseredmények után, amikor járást ýtlagban búzából 55,25, árpából pedig 50,73 mázsát értek el hektáronként, nem engedhető meg, hogy az egyes mezőgazdasági üzemekbe":, s így az egész járásban, a jövő évi hozamokat illetően már eleve hátránnyal induljanak. — Az őszi bizonyítványnak valamennyi szövetkezetben és állami gazdaságban jelesnek kell lennie, annál is inkább mivel még az idei csúcsered menyek melleit Is vannak tar (alékok. Ezt az egyes kimagas ló eredmények is bizonyítják Például a Šnľai f Vágséilyei i Egységes Földmű vesszővel ke zetben Szávából 5,7 hektáron hektáronként 91,29 mázsás jé rási búzacsúcsot értek el, vagv a Slovenské Pole-i (Orföldi1 Állami Gazdaságban Elginábó az egy.k tíz hektárnyi terűin minden hektáráról 76,20 mázsa árpát szedtek le — mondta Ku bačka Karol mérnök, a jmi fő mechanizátora. Hogy a járás mezőgazdaság* üzemeinek miért járhat jeles bizonyítvány, azt az őszi munkákat irányító bizottság egyik leirata pontosan tartalmazza. Az „egyetlen“ feltétel, hogy az egyes őszi gazdasági munkákat a kitűzött határidőre és minőségileg kifogástalanul végezzék el. így például az őszi vetőmag vaknak október 15-ig a földben kell lenniük. A jelek szerint e feladatot az egyes mezőgazdasági üzemekben teljesíteni fogják. A tarlószántást szeptember 16-án fejezték be. Ami lényeges, az 515 hektárnyi repce időben a földbe került és a búza 18 320 hektárnyi vetésterületének háromnegyed része is elkészítve várja a magot. A hiányzó részről gyorsított ütemben folyik a silókukorica betakarítása, hogy a talajt mielőbb megművelhessék és így inég vetés előtt kellő ideig pihenhessen. A szántási munkákban kitűnő segítséget jelentenek a Kirovec és Skoda 180- as traktorok. Az előbbiből 8, az utóbbiból 9 van a járásban és e gépek kivétel nélkül két műszakban dolgoznak. Ügy tervezik, hogy járási méretben november 25-ig elvégzik a mélyszántást is, annak ellenére, hogy a tavaszi vetések alá összesen 37 000 hektárnyi területet kell előkészíteni és ráadásul hátráltató körülmény is akad — Nagy probléma — mondta a főmechanizátor — az istállótrágya kihordása. A megtrágyá- zásra kerülő 9000 hektárnyi területnek eddig csak a felét trágyáztuk meg. A munkával előbbre is lehetnénk, ha lenne elegendő trágyaszórónk. Járásunkban jelenleg megközelítően mintegy 100-zal kellene több. Ráadásul a meglevők Is régiek és gyakori a meghibásodásuk A robbantással történő szórás- t ól egyelőre idegenkednek a szövetkezetek. Pedig kellő elővigyázatosság mellett és érett trágya esetében határozottan gyorsabb, s gazdaságosabb módszer. Az őszi munkák oroszlánrészét a galantai járásban is n begyűjtési feladatok képezik. E téren újdonság a szója, mivel a járásban az idén vetették először, összesen 256 hektáron. \ begyűjtését már megkezdték. Hogy a veszteség minimális legyen, az SZK-4-es kombájnokról leszerelték a csúszőkat. így a gépek alacsonyabban vágják a szárat, és a földhöz közel hozott hüvelyek sem maradnak a tarlón. Cukorrépát a járásban 3894 ha-on termesztettek. A tavalyi 63,7 százalékos géppel történő begyűjtési arányt 90-re kell emelni, és egy gépsorral átlagosan legkevesebb 60 ha termését kell begyűjteni. — Amit egyszer megtermeltünk, azt gondosan be is kell takarítani — hangsúlyozta Ku- bačka Karol. — Tehát a veszteséget Is ellenőrizzük. A cukorrépa betakarításában érdekelt valamennyi traktoros és gépkezelő Iskolázáson vett részt, ahol a gép pontos beállításának, és általában a gyors, de veszteségmentes betakarításnak a módszereivel Ismerkedtek meg. A kukoricának sokat használtak az utóbbi meleg és napos hetek. Úgy mutatkozik, hogy a tavalyi átlagos hektárhozamainktól 5—7 mázsával nagyobb termést érünk el, s bizony nagy probléma lesz a szem elraktározása. A 12 232 Ka kukorica termését november 15-ig kell betakarítani. S bár a kukorica-adapterek szakaszán nagy az alkatrészhiány és javításuk még mindig tart, a betakarítás ütemét elsősorban mégis a raktározási lehetőségek nehezítik meg. A járási mezőgazdasági igazgatóság az őszi időszakra is széles körű munkaversenyt hirdetett. Ennek 14 pontja van és többek között a cukorrépa-, a siló- és szemeskukorica-, valamint a zöldségtermesztés szakaszán elért legmagasabb hozamokért, az öntözési lehetőségek maximális kihasználásáért, az Időre és minőségileg kifogástalanul elvégzett betakarítási munkákért és a mélyszántásért is jár elismerés, sőt pénzbeli jutalom EGRI FERENC A šurunyi cukorgyár agronómiai szolgálata a zvolení Ági utechnika nemzeti vállalattal karöltve a Palárikovói Állami Gazdaságban megrendezte a korszerű cukorrépa-kombájnok bemutatóját. Felvételünkön: Cukorrépaszedés és -szállítás. (Felvétel: B. Palkovič — CSTK) ez az idő is. A KNDK-ból visz- szaérkezve az igazgató és a fő- agronómus előterjesztették javaslataikat a kormánynak, és megbeszéléseket folytattak az illetékes minisztériumokban. Megtárgyalták: hogyan és mit kell tenni azért, hogy ínár a közeljövőben elegendő mennyiségű életgyökeret tudjam k betakarítani. Mint mondtuk, a Szovjrvinióbán az életgyökér „megszelídítése“ elmozdult a nullpontról. Most kezdődik a gyorsulás. ML annak a szakasznak vagyunk a szemtanúi, amelyben a mozgás rendkívül lassúnak tűnik, ám ezt a szakaszt nem lehet kihagyni, bármennyire türelmetlenek vagyunk is. Nem tehetünk mást, várnunk kell. GÉN NAGYÍJ GOLOVIN (APN)
