Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-24 / 226. szám, kedd

*r „HŐSI TRILÓGIA" Balett-bemutató az SZNF 30. évfordulója tiszteletére A Szlovák Nemzeti Színház balettkara elhatá­rozta, hogy eredeti táncmű bemutatásával kö­szönti az SZNF idei 30. évfordulóját. „Hősi tri­lógia" gyűjtőcímmel mutatta be szeptember ele­jén a szlovák szerzők eredeti műveiből összeál­lított három részes műsort. A „Hej, huszárok“ zenéjének és librettójának szerzője Svetozár Slračina, a koreográfia és a rendezés Štefan NosáT érdemes művésznek, a Lúčnica főkoreográfusának a munkája. Michel Vlec érdemes művész „Prelúdló eroico“-ját Bo­ris Slovák, az SZNSZ balettmestere rendezte és koreografálta. Milan Novák érdemes művész „Ballada a fáról" című művének koreográfusa és rendezője Ján Guoth volt, a Nálepka Katonai Művészegyüttes tánckarának vezetője. Az, hogy a Felkelés dicső évfordulóját a balettkar szlo­vák szerzők műveivel köszöntötte, nagymérték­ben növelte e példamutatóan elkötelezett ren­dezvény jelentőségét. S. Slračina Hej, huszárok című műve zenés­táncos kompozíció. Első változata a Lúčnica szá­mára készült és tavaly volt a bemutatója. Az SZNSZ igényesebb követelményeinek megfele­lően a szerző átdolgozta és bővítette az első verziót. A műben a szerző alkotó módon, de korszerűen hasznosítja a szlovák tánc- és dal- kincset, valamint a hagyományos táncgyűjtemé­nyek népi és katonai témáit is. A kompozíció kimondottan táncmű és színes hangszerelése mellett kiemelést érdemel a lírai és a tempera­mentumos számok egymásutánja. A librettó a szlovák népballadákból merít, amikor számos képben ábrázolja a nép életét, a falusi fiatalok verbuválását, a távozó fiatalok kedveseinek szo­morúságát és a katonahalált. Nosál koreográfiá­jában felhasználja a népi és katonai táncok sti­lizált elemeit és a nemzeti múlt hatékony ábrá­zolására törekszik. A magánszámokban J. Do- Iinský, P. Boris, A. Kyjevský és R. Krchlíková nyújt kiváló teljesítményt, de elismerést érde­mel a balettkar teljesítménye is, valamint a ven­dégként közreműködő Š. Kiššová szép kosztüm- tervei. A helyesen alkalmazott és ötletes világí­tás és a lírai színpadkép járulnak hozzá a kreá­ció sikeréhez. M. Vilec Prelúdiu eroico-ja szimfonikus szer­zemény, amit 1959-ben írt az SZNF 15. évforduló­ja alkalmából. Megállapíthatjuk, hogy ez a fel­kelés tematikájával foglalkozó szlovák zenekari alkotások egyik legmeggyőzőbb műve, ezért in­dokolt a mű koreográfiái feldolgozása is. B. Slovák hozzáértően dolgozta fel a librettót, amely olyan etikai kategóriákat állít fel, mint a hazaszeretet és a honfihűség a válságos történel­mi helyzetekben. A Földanya jelképes alakja szól a veszélybe került haza népéhez, éberségre és ellenállásra inti. Az eszmeileg erős és igé­nyes librettót Slovák koreográfiája a táncművé­szet olyan tolális eszközeivel igyekszik kifejez­ni, amelyek egyesítik a tánctechnika valamennyi klasszikus és modern vívmányát. Szívesen írjuk le, hogy Slováknak, mint balettmesternek, az első nyilvános szereplése nagyon szimpatikus volt. Vilec szimfonikus szerzeménye bonyolultan mozgalmas partitúra, amely érzékenyen reagál a zenei kifejezés minden árnyalatára, de ugyan­akkor lehetőséget ad a korszerű táncművészet plasztikus kifejező eszközeinek az érvényesíté­sére is. Ötletesen használta ki az SZNSZ szín­padának térbeli adottságait és bizonyította erő­sen fejlett képzőművészeti vizualitását, különö­sen a tömegjelenetekben. A balettkar és Gusta Herényiová érdemes művész a nehéz feladatot szolid mozgásmüvészettel. a korszerű tánc irán­ti érzékkel oldotta meg és így nagymértékben hozzájárult Vilec alkotásának sikeres bemutatá­sához. A Ballada a fáról, M. Novák eredeti zenés-tán­cos szerzeménye, amit Ján Guoth koreográfiá­jával már néhány évvel ezelőtt nagy sikerrel mutatott be a Katonai Művészegyüttes. A szerző a felújítás előtt -szintén átdolgozta a művet. Guoth ugyancsak átdolgozta és új elemekkel gazdagította az élő és a holt vízről szóló nép­mesére épülő eredeti librettót. Legfőbb motí­vuma a tiltakozás az erőszak ellen, az egyén beteges hatalomvágya, a jó és a rossz, a fény és a sötétség, a szeretet és a gyűlölet harca, tehát a ma is időszerű motívumok és gondola­tok. Gouthnak a koreográfusnak most is sike­rült igazi táncdrámát vinni az SZNSZ színpadára és a mozgásművészet sajátos eszközeivel nagyon meggyőzően fejezte ki a librettó eszmei monda­nivalóját. A légkör szuggesztivitását jelentősen növelte a világítás, a szimbolikus színpadkép, valamint V. Mihálik érdemes művész versei, K. Machata érdemes művész előadásában. Ilyen té­nyezők fokozták a megrázó, intő, figyelmeztető mementóként ható mű meggyőző erejét. A szó listák — J. Halama, A. Misik, Z. Innemanová, D. Pilzová, Z. Nagy, D. Savitský és A. Sebestíko- vá, valamint az egész balettkar bizonyították hogy felkészültek a jellemek korszerű kifejezé sere és jelentősen hozzájárultak a mű sikeres bemutatásához. A zenei részek precíz és gazdagon árnyalt be tanítása Pavol Bag n érdeme, aki első ízben állt az SZNSZ karmesteri emelvényén. A célszerű színképet Vladimir Suchánek alkotta. A kosztü­mök, a már említett Kiššová mellett, Stanislava Vaničková igényességét bizonyították. A „Hősi trilógia“ bemutatása jelentős művészi esemény volt, amivel az első szlovák balettszín­pad méltóképpen emlékezett meg az SZNF 30. évfordulójáról. A példamutató dramaturgiai bá torságért és a sikeres megvalósításért elismerést érdemelnek mindazok, akik hozzájárultak a be­mutatóhoz. ALFRÉD GABAUER enei h OKTÓBER ELEJÉN etek Bratislavában . Fővárosunkban minden év­ben a muzsika jegyében indul az ősz. Bratislava október 5- től kezdve két héten át is­mét a zene városa lesz. Az évente ismétlődő Bratisla vai Zenei Tavasz 1965-ben új nevet, új tartalmat és formát kapott. A Zenei Ünnepségek első évfolyamával ígéretes nemzetközi zenei fesztivál bontogatta szárnyát. A feszti­vál néhány év múlva átköltö­zött az őszi hónapokra és ze­nei tavaszból zenei ősszé ala­kult át. Ez bizonyos előnnyel Is jár, mert a tapasztalat sze­rint a közönség a nyári „zenei vakáció“ után mindig újult ér­deklődéssel, friss befogadóké­pességgel várja az új hangver­senyévad nyújtotta élményeket. Ezekből pedig most bőven akad. „Csengő heteinket“ jó néhány esztendeje egyfajta megújulás, felfelé törekvő ten­dencia jellemzi. A zenei ősz a Slovkoncert kerültekintö ren­dezésében már bizonyos nemes patinát kapott, egyre jellegze- tesebb, erőteljesebb színnel gazdagítja Bratislava őszi évad­lát és néhány évi ingadozás után jelentős kultúreseménnyé fejlődött, ami szervesen hozzá­tartozik a főváros életéhez. A két hétig tartó nemzetközi mű­KULTURÁLIS HÍREK □ Konsztantyin Szimonov 1943-ban írt műveiből jelente­tett meg részleteket a Polityka című lengyel folyóirat. Szimo- novnak ebből az időből szárma­zó riportjai legjobb alkotásai közé tartoznak. □ A Berliner Ensemble Színházban nemrég újabb pre­mierre került sor. Bertold Brecht első drámáinak egyikét mutották be, mely az angol II. Edwárd életéről szó. A drámát Bort oji Brecht Lion Feuchtwan- gerttft együtt Irta 1923—24 ben. vészforgalom valóban felfrissí­ti zenei életünk vérkeringését. A fesztivál ünnepélyes meg­nyitása október 5-én délelőtt lesz a Szlovák Nemzeti Szín­házban, ahol Ladislav Slovák vezényletével Andrej Qčenáš „Szerettelek“ című énekszóló­ra, kórusra, orgonára és zene­karra írt lauditóriumának ős­bemutatója hangzik el. Az ünnepségek kiemelkedő eseményének tekinthetjük négy világhírű zenekar vendégsze­replését. A fesztivál első zene­kari estjét a Cseh Filharmónia és kitűnő gordonkaművésze, Josef Chuchro emeli minden bizonnyal jelentős élménnyé. A Leningrádi Filmharmoniku- snkat nem kell külön bemutat­ni, már hallottuk őket és tud­juk, hogy két hangversenyük zenei életünk pirosbetűs ünnep­napja lesz. Nagy érdeklődésre tarthat számot a Drezdai Staatskapelle évszázados múlt­ra visszatekintő együttese. A zenekari díszfelvonulást a Bé­csi Filharmonikusok legendás hírű zenekarának hangverse­nye koronázza meg. A karmes­teri pálca ezen az estén Carlo Kleiber kezében lesz, akiről feltételezzük, hogy tudásban, zenekari művészetben világhírű apjának, Erik Kleibernek nyom­dokaiba lépett. Ilyen nagyságrendű zeneka­rok árnyékában bizonvos „hen­dikeppel“ indul a Košicei Álla­mi Filharmónia, a Gottwaldo- vi Állami Szimfonikus Zene­kar és az Ostravai Állami Fil­harmónia, de biztosra vehetjük, hogy tudásuk legjavát nyújtva ők is kellemes élménnyel aján­dékozzák majd meg hallgató­ságukat. A záróest is különle­ges csemegével kedveskedik a zene híveinek. A Szlovák Fil­harmónia hangversenyének szólistája kiváló karmesterünk, Zdenék Košler vezényletével Shura Cherkassky orosz szár­mazású amerikai zongoramű­vész lesz. A kamarazene kedvelőit sem rövidítik meg. A Parrenin kvar­tett, a Szlovák és a Grúz kvar­tett, az Örmény kamarazene- kar, a Lipcsei Kamaraegyüttes, Warchalék, a G. Philippe együt­tes különleges improvizációs estje, a Capella Bydgostiensis, amely már a terembe lépés per­cében kedves, hangulatos kép­pel fogadja a látogatót: stílus­hű hangjegyállványok, gyertya­fény, mintha varázsütésre visz- szafordult volna az idő kereke, továbbá zongorahangversenyek, dalestek, hárfaest... hosszú lista, csupa érdekesnek ígér­kező produkció a Csehszlovák Rádió hangversenytermében és a Klarisszáknál. Az Interpódium érdekes és a fiatalok művészi fejlődése szempontjából rendkívül hasz­nos estjein pályakezdő fiatal művészek kapnak szereplési és ezzel egyben „bizonyítási“ le­hetőséget. Az Interpódium 74 hangversenysorozata ebben az évben már ötödször mutatja be a szocialista országok fiatal művészeit. Operaházunk is tevékeny részt vesz a zenei-színházi ese­ménysorozatban. Válogatott opera- és balettelőadások mel­lett kimagasló művészi ese­ményként említhetjük Beetho­ven Fidéliújának bratislavai premierjét. Bartók egyfelvoná- sos operájának „A kék szakál- lú herceg várának“ és Gerswin „Porgy and Bess“ címet viselő világhírű néger operájának be­mutatását. Zenefesztiválunk valóban gazdag lesz az idén. Matinék, délutáni, esli, sőt éjszakai hangversenyek is 22 órai kez­dettel, finom művű kamaraes­tek, opera- és baleltelőadások hirdetik két héten át a zene szépségét. Bőséges választék, mindenki megtalálhatja azt, ami érdekli és amiben öröme telik. HAVAS MARTA □ DSüDEIDDDOOODDOSa- 0 J FILMEK­JOACHIIVI, DOBD A GÉPBE! cseh) Oj arc, új név tűnt fel a cseh komikusok között; Ludék Soho tát eddig még nem láthattuk filmvásznon, a prágai Semafor közönsége azonban már jól is­meri. Sajátos humorára* és ko- inikusi képességeire felfigyelt Oldrich Lipský filmrendező is és rábízta új komédiájának fő­szerepét. Ludék Sobota a cseh vígjá­tékban egy vidéki fiút játszik, aki búcsút int nemcsak a trak­torál lomásnak, ahol dolgozott, hanem a falujának is, felkere­kedik. hogy a fővárosban pró­báljon szerencsét. Erre a sors­döntő elhatározásra egy XX. századi modern jövendőmondó, az ún. kondiciogram sugallta. A félszeg, visszahúzódó falusi legényke Prágában autószerelő­ként dolgozik és sorsát ez az elmés gép irányítja; általa tud­ja, mikor van szerencsés nap­ja. S hogy a megjósolt rossz és jó napok aztán micsoda bonyo­dalmakat idéznek elő .. .1 Ha nenf is egészen eredeti, de mindenképpen érdekes öt­let, mely az alkotók számára lehotőséget nyújtott arra, hogv kellemes perceket szerezzenek a közönségnek. Az adottsá­gok és lehetőségek azonban nem elegendők egy sikeres víg­játékhoz. Mert a rendezői szán­dék ez esetben bizony nincs szinkronban a megvalósítás igényességével, s az alkotógár­da elképzelései valahol a fél­úton rekedtek. Hiába töreke­dett arra, hogy a film szatiri­kus elemeivel ostorozzák és ki­gúnyolják a kispolgári maga­tartást, az előítéleteket — jó szándékú próbálkozásuk meddő maradt. Az ígéretesen kezdődő komédia több-kevesebb siker­rel így aztán csak a helyzetko­mikumra épül, a rendező a vígjátékelemek eszköztárából merítve az egykor eredeti és bevál ötleteket leporo’va szó­rakoztatja a nézőket. Mert két­ségtelen, hogy mulattatja, de elko-ptatott fordulatokkal, ötle­tekkel. Filmjében csupán az az újszerű, hogy a cselekmény modern időkben, az elektroni­kus számítógépek korában ját­szódik. Ügy tűnik, hogv az alkotók a film kezdő képsorait köve­tően már nem bírták „szusz- szal“. Ezeket a „hézagokat“ ügyesen pótolhatta vo'na Lu­dék Sobota, a főszereplő. Partnerei (Marta Vanihirová, Vera Ferbasová, Josef Hlino- maz, Václav Lohniský) távol­ról sem kaptak olyan széles teret képességeik kibontakoz­tatására. OldiMch Lipský komé­diája ismételten igazolta, hogy a vígjáték nem lehet csupán üres, igénytelen szórakoztatás, amolyan bohózat! szabvány — reális helyzetek és jellemek, a valóságból táplálkozó alkotói mt) Aryy p A M- ;; i Ludék Sobota (középen/ a cseh komédia főszerepében. FELÉGETT PAJTÁK Karambolozott gépkocsi, mel­lette a hóban az áldozat, rend­őrségi autók villongó fényszó­rói, az áldozat személyazonos­ságának megállapítása. Meg­kezdődik a vizsgálat a szeren­csétlenség vagy bűntény (? j ügyében. Ezek Jean Chapnt francia rendező filmjének első kockái. A bűnügyi film jelleg­zetes képsoraiból azonban me­rőben más jellegű film bonta­kozik ki. Már-már izgalmas krimire gyanakszik a néző, amikor a feszült rendőrségi vizsgálat helyett lélektani drá­ma, vagy inkább tanulmány ke­rekedik ki a cselekményből, a városból, a közösségtől távol élő emberek drámája. A látszólag idillikus környe­zetben bukkannak az áldozat­ra. Az ügy kivizsgálását Lar- cher vizsgálóbíróra (Alain De- lon) bízzák. Nyomozása révén fokozatosan megismerjük a földbirtokon élő népes család egyes tagjait, a köztük levő bo­nyolult kapcsolatokat, Rosa asszonyt, a család fejét (Simo­né Signoréi), aki erősen kezé­ben tartja a család kormány­zását. A vizsgálóbíró gyanak­szik. nem zárja ki azt az eshe­tőséget, hogv a bűntényt a csa­(francia) Iád valamely tagja követte el. A történet két síkon mozog; míg a néző figyelemmel kíséri a nyomozást, ezzel párhuzamo­san kirajzolódnak előtte a család hétköznapjai, a látszó­lag rendezett körülmények ta­karta valóság. A történet kö>- . zéppontjában két egyén áll: a vizsgálóbíró és a földbirtokos- nő — két eltérő jellem, merő­ben különböző életszemlélet. A rendező Alain De Ion és Simo­né Signorét személyében olyan egyéniségeket talált, akik a szerepnek megfelelően külsősé­gek helyett mélyen átélt játé­kukkal kiválóan érzékeltetik az emberek közti kapcsolatok összetettségét. Teljesítményük kétségkívül a film legtöbb erőssége. A látszólag idillikus környe­zet, a látszólag rendezett kö­rülmények között, a látszólag jómódban élő család — csak látszat, a titkok fátyla, mely alatt hiú ábrándok, hetei jesü- letlen vágyak, zord, rideg kap­csolatok, hűvös családi légkör, magányosság rejlenek. A nyo­mozás felkavarja az állóvizet, leleplezi a magányra kárhozta­tott család létének kilálásta- lanságát. —ym— 1974 IX. Alain Delon játssza a francia lélektani dráma egyik főszerepét.

Next

/
Thumbnails
Contents