Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-24 / 226. szám, kedd
*r „HŐSI TRILÓGIA" Balett-bemutató az SZNF 30. évfordulója tiszteletére A Szlovák Nemzeti Színház balettkara elhatározta, hogy eredeti táncmű bemutatásával köszönti az SZNF idei 30. évfordulóját. „Hősi trilógia" gyűjtőcímmel mutatta be szeptember elején a szlovák szerzők eredeti műveiből összeállított három részes műsort. A „Hej, huszárok“ zenéjének és librettójának szerzője Svetozár Slračina, a koreográfia és a rendezés Štefan NosáT érdemes művésznek, a Lúčnica főkoreográfusának a munkája. Michel Vlec érdemes művész „Prelúdló eroico“-ját Boris Slovák, az SZNSZ balettmestere rendezte és koreografálta. Milan Novák érdemes művész „Ballada a fáról" című művének koreográfusa és rendezője Ján Guoth volt, a Nálepka Katonai Művészegyüttes tánckarának vezetője. Az, hogy a Felkelés dicső évfordulóját a balettkar szlovák szerzők műveivel köszöntötte, nagymértékben növelte e példamutatóan elkötelezett rendezvény jelentőségét. S. Slračina Hej, huszárok című műve zenéstáncos kompozíció. Első változata a Lúčnica számára készült és tavaly volt a bemutatója. Az SZNSZ igényesebb követelményeinek megfelelően a szerző átdolgozta és bővítette az első verziót. A műben a szerző alkotó módon, de korszerűen hasznosítja a szlovák tánc- és dal- kincset, valamint a hagyományos táncgyűjtemények népi és katonai témáit is. A kompozíció kimondottan táncmű és színes hangszerelése mellett kiemelést érdemel a lírai és a temperamentumos számok egymásutánja. A librettó a szlovák népballadákból merít, amikor számos képben ábrázolja a nép életét, a falusi fiatalok verbuválását, a távozó fiatalok kedveseinek szomorúságát és a katonahalált. Nosál koreográfiájában felhasználja a népi és katonai táncok stilizált elemeit és a nemzeti múlt hatékony ábrázolására törekszik. A magánszámokban J. Do- Iinský, P. Boris, A. Kyjevský és R. Krchlíková nyújt kiváló teljesítményt, de elismerést érdemel a balettkar teljesítménye is, valamint a vendégként közreműködő Š. Kiššová szép kosztüm- tervei. A helyesen alkalmazott és ötletes világítás és a lírai színpadkép járulnak hozzá a kreáció sikeréhez. M. Vilec Prelúdiu eroico-ja szimfonikus szerzemény, amit 1959-ben írt az SZNF 15. évfordulója alkalmából. Megállapíthatjuk, hogy ez a felkelés tematikájával foglalkozó szlovák zenekari alkotások egyik legmeggyőzőbb műve, ezért indokolt a mű koreográfiái feldolgozása is. B. Slovák hozzáértően dolgozta fel a librettót, amely olyan etikai kategóriákat állít fel, mint a hazaszeretet és a honfihűség a válságos történelmi helyzetekben. A Földanya jelképes alakja szól a veszélybe került haza népéhez, éberségre és ellenállásra inti. Az eszmeileg erős és igényes librettót Slovák koreográfiája a táncművészet olyan tolális eszközeivel igyekszik kifejezni, amelyek egyesítik a tánctechnika valamennyi klasszikus és modern vívmányát. Szívesen írjuk le, hogy Slováknak, mint balettmesternek, az első nyilvános szereplése nagyon szimpatikus volt. Vilec szimfonikus szerzeménye bonyolultan mozgalmas partitúra, amely érzékenyen reagál a zenei kifejezés minden árnyalatára, de ugyanakkor lehetőséget ad a korszerű táncművészet plasztikus kifejező eszközeinek az érvényesítésére is. Ötletesen használta ki az SZNSZ színpadának térbeli adottságait és bizonyította erősen fejlett képzőművészeti vizualitását, különösen a tömegjelenetekben. A balettkar és Gusta Herényiová érdemes művész a nehéz feladatot szolid mozgásmüvészettel. a korszerű tánc iránti érzékkel oldotta meg és így nagymértékben hozzájárult Vilec alkotásának sikeres bemutatásához. A Ballada a fáról, M. Novák eredeti zenés-táncos szerzeménye, amit Ján Guoth koreográfiájával már néhány évvel ezelőtt nagy sikerrel mutatott be a Katonai Művészegyüttes. A szerző a felújítás előtt -szintén átdolgozta a művet. Guoth ugyancsak átdolgozta és új elemekkel gazdagította az élő és a holt vízről szóló népmesére épülő eredeti librettót. Legfőbb motívuma a tiltakozás az erőszak ellen, az egyén beteges hatalomvágya, a jó és a rossz, a fény és a sötétség, a szeretet és a gyűlölet harca, tehát a ma is időszerű motívumok és gondolatok. Gouthnak a koreográfusnak most is sikerült igazi táncdrámát vinni az SZNSZ színpadára és a mozgásművészet sajátos eszközeivel nagyon meggyőzően fejezte ki a librettó eszmei mondanivalóját. A légkör szuggesztivitását jelentősen növelte a világítás, a szimbolikus színpadkép, valamint V. Mihálik érdemes művész versei, K. Machata érdemes művész előadásában. Ilyen tényezők fokozták a megrázó, intő, figyelmeztető mementóként ható mű meggyőző erejét. A szó listák — J. Halama, A. Misik, Z. Innemanová, D. Pilzová, Z. Nagy, D. Savitský és A. Sebestíko- vá, valamint az egész balettkar bizonyították hogy felkészültek a jellemek korszerű kifejezé sere és jelentősen hozzájárultak a mű sikeres bemutatásához. A zenei részek precíz és gazdagon árnyalt be tanítása Pavol Bag n érdeme, aki első ízben állt az SZNSZ karmesteri emelvényén. A célszerű színképet Vladimir Suchánek alkotta. A kosztümök, a már említett Kiššová mellett, Stanislava Vaničková igényességét bizonyították. A „Hősi trilógia“ bemutatása jelentős művészi esemény volt, amivel az első szlovák balettszínpad méltóképpen emlékezett meg az SZNF 30. évfordulójáról. A példamutató dramaturgiai bá torságért és a sikeres megvalósításért elismerést érdemelnek mindazok, akik hozzájárultak a bemutatóhoz. ALFRÉD GABAUER enei h OKTÓBER ELEJÉN etek Bratislavában . Fővárosunkban minden évben a muzsika jegyében indul az ősz. Bratislava október 5- től kezdve két héten át ismét a zene városa lesz. Az évente ismétlődő Bratisla vai Zenei Tavasz 1965-ben új nevet, új tartalmat és formát kapott. A Zenei Ünnepségek első évfolyamával ígéretes nemzetközi zenei fesztivál bontogatta szárnyát. A fesztivál néhány év múlva átköltözött az őszi hónapokra és zenei tavaszból zenei ősszé alakult át. Ez bizonyos előnnyel Is jár, mert a tapasztalat szerint a közönség a nyári „zenei vakáció“ után mindig újult érdeklődéssel, friss befogadóképességgel várja az új hangversenyévad nyújtotta élményeket. Ezekből pedig most bőven akad. „Csengő heteinket“ jó néhány esztendeje egyfajta megújulás, felfelé törekvő tendencia jellemzi. A zenei ősz a Slovkoncert kerültekintö rendezésében már bizonyos nemes patinát kapott, egyre jellegze- tesebb, erőteljesebb színnel gazdagítja Bratislava őszi évadlát és néhány évi ingadozás után jelentős kultúreseménnyé fejlődött, ami szervesen hozzátartozik a főváros életéhez. A két hétig tartó nemzetközi műKULTURÁLIS HÍREK □ Konsztantyin Szimonov 1943-ban írt műveiből jelentetett meg részleteket a Polityka című lengyel folyóirat. Szimo- novnak ebből az időből származó riportjai legjobb alkotásai közé tartoznak. □ A Berliner Ensemble Színházban nemrég újabb premierre került sor. Bertold Brecht első drámáinak egyikét mutották be, mely az angol II. Edwárd életéről szó. A drámát Bort oji Brecht Lion Feuchtwan- gerttft együtt Irta 1923—24 ben. vészforgalom valóban felfrissíti zenei életünk vérkeringését. A fesztivál ünnepélyes megnyitása október 5-én délelőtt lesz a Szlovák Nemzeti Színházban, ahol Ladislav Slovák vezényletével Andrej Qčenáš „Szerettelek“ című énekszólóra, kórusra, orgonára és zenekarra írt lauditóriumának ősbemutatója hangzik el. Az ünnepségek kiemelkedő eseményének tekinthetjük négy világhírű zenekar vendégszereplését. A fesztivál első zenekari estjét a Cseh Filharmónia és kitűnő gordonkaművésze, Josef Chuchro emeli minden bizonnyal jelentős élménnyé. A Leningrádi Filmharmoniku- snkat nem kell külön bemutatni, már hallottuk őket és tudjuk, hogy két hangversenyük zenei életünk pirosbetűs ünnepnapja lesz. Nagy érdeklődésre tarthat számot a Drezdai Staatskapelle évszázados múltra visszatekintő együttese. A zenekari díszfelvonulást a Bécsi Filharmonikusok legendás hírű zenekarának hangversenye koronázza meg. A karmesteri pálca ezen az estén Carlo Kleiber kezében lesz, akiről feltételezzük, hogy tudásban, zenekari művészetben világhírű apjának, Erik Kleibernek nyomdokaiba lépett. Ilyen nagyságrendű zenekarok árnyékában bizonvos „hendikeppel“ indul a Košicei Állami Filharmónia, a Gottwaldo- vi Állami Szimfonikus Zenekar és az Ostravai Állami Filharmónia, de biztosra vehetjük, hogy tudásuk legjavát nyújtva ők is kellemes élménnyel ajándékozzák majd meg hallgatóságukat. A záróest is különleges csemegével kedveskedik a zene híveinek. A Szlovák Filharmónia hangversenyének szólistája kiváló karmesterünk, Zdenék Košler vezényletével Shura Cherkassky orosz származású amerikai zongoraművész lesz. A kamarazene kedvelőit sem rövidítik meg. A Parrenin kvartett, a Szlovák és a Grúz kvartett, az Örmény kamarazene- kar, a Lipcsei Kamaraegyüttes, Warchalék, a G. Philippe együttes különleges improvizációs estje, a Capella Bydgostiensis, amely már a terembe lépés percében kedves, hangulatos képpel fogadja a látogatót: stílushű hangjegyállványok, gyertyafény, mintha varázsütésre visz- szafordult volna az idő kereke, továbbá zongorahangversenyek, dalestek, hárfaest... hosszú lista, csupa érdekesnek ígérkező produkció a Csehszlovák Rádió hangversenytermében és a Klarisszáknál. Az Interpódium érdekes és a fiatalok művészi fejlődése szempontjából rendkívül hasznos estjein pályakezdő fiatal művészek kapnak szereplési és ezzel egyben „bizonyítási“ lehetőséget. Az Interpódium 74 hangversenysorozata ebben az évben már ötödször mutatja be a szocialista országok fiatal művészeit. Operaházunk is tevékeny részt vesz a zenei-színházi eseménysorozatban. Válogatott opera- és balettelőadások mellett kimagasló művészi eseményként említhetjük Beethoven Fidéliújának bratislavai premierjét. Bartók egyfelvoná- sos operájának „A kék szakál- lú herceg várának“ és Gerswin „Porgy and Bess“ címet viselő világhírű néger operájának bemutatását. Zenefesztiválunk valóban gazdag lesz az idén. Matinék, délutáni, esli, sőt éjszakai hangversenyek is 22 órai kezdettel, finom művű kamaraestek, opera- és baleltelőadások hirdetik két héten át a zene szépségét. Bőséges választék, mindenki megtalálhatja azt, ami érdekli és amiben öröme telik. HAVAS MARTA □ DSüDEIDDDOOODDOSa- 0 J FILMEKJOACHIIVI, DOBD A GÉPBE! cseh) Oj arc, új név tűnt fel a cseh komikusok között; Ludék Soho tát eddig még nem láthattuk filmvásznon, a prágai Semafor közönsége azonban már jól ismeri. Sajátos humorára* és ko- inikusi képességeire felfigyelt Oldrich Lipský filmrendező is és rábízta új komédiájának főszerepét. Ludék Sobota a cseh vígjátékban egy vidéki fiút játszik, aki búcsút int nemcsak a traktorál lomásnak, ahol dolgozott, hanem a falujának is, felkerekedik. hogy a fővárosban próbáljon szerencsét. Erre a sorsdöntő elhatározásra egy XX. századi modern jövendőmondó, az ún. kondiciogram sugallta. A félszeg, visszahúzódó falusi legényke Prágában autószerelőként dolgozik és sorsát ez az elmés gép irányítja; általa tudja, mikor van szerencsés napja. S hogy a megjósolt rossz és jó napok aztán micsoda bonyodalmakat idéznek elő .. .1 Ha nenf is egészen eredeti, de mindenképpen érdekes ötlet, mely az alkotók számára lehotőséget nyújtott arra, hogv kellemes perceket szerezzenek a közönségnek. Az adottságok és lehetőségek azonban nem elegendők egy sikeres vígjátékhoz. Mert a rendezői szándék ez esetben bizony nincs szinkronban a megvalósítás igényességével, s az alkotógárda elképzelései valahol a félúton rekedtek. Hiába törekedett arra, hogy a film szatirikus elemeivel ostorozzák és kigúnyolják a kispolgári magatartást, az előítéleteket — jó szándékú próbálkozásuk meddő maradt. Az ígéretesen kezdődő komédia több-kevesebb sikerrel így aztán csak a helyzetkomikumra épül, a rendező a vígjátékelemek eszköztárából merítve az egykor eredeti és bevál ötleteket leporo’va szórakoztatja a nézőket. Mert kétségtelen, hogy mulattatja, de elko-ptatott fordulatokkal, ötletekkel. Filmjében csupán az az újszerű, hogy a cselekmény modern időkben, az elektronikus számítógépek korában játszódik. Ügy tűnik, hogv az alkotók a film kezdő képsorait követően már nem bírták „szusz- szal“. Ezeket a „hézagokat“ ügyesen pótolhatta vo'na Ludék Sobota, a főszereplő. Partnerei (Marta Vanihirová, Vera Ferbasová, Josef Hlino- maz, Václav Lohniský) távolról sem kaptak olyan széles teret képességeik kibontakoztatására. OldiMch Lipský komédiája ismételten igazolta, hogy a vígjáték nem lehet csupán üres, igénytelen szórakoztatás, amolyan bohózat! szabvány — reális helyzetek és jellemek, a valóságból táplálkozó alkotói mt) Aryy p A M- ;; i Ludék Sobota (középen/ a cseh komédia főszerepében. FELÉGETT PAJTÁK Karambolozott gépkocsi, mellette a hóban az áldozat, rendőrségi autók villongó fényszórói, az áldozat személyazonosságának megállapítása. Megkezdődik a vizsgálat a szerencsétlenség vagy bűntény (? j ügyében. Ezek Jean Chapnt francia rendező filmjének első kockái. A bűnügyi film jellegzetes képsoraiból azonban merőben más jellegű film bontakozik ki. Már-már izgalmas krimire gyanakszik a néző, amikor a feszült rendőrségi vizsgálat helyett lélektani dráma, vagy inkább tanulmány kerekedik ki a cselekményből, a városból, a közösségtől távol élő emberek drámája. A látszólag idillikus környezetben bukkannak az áldozatra. Az ügy kivizsgálását Lar- cher vizsgálóbíróra (Alain De- lon) bízzák. Nyomozása révén fokozatosan megismerjük a földbirtokon élő népes család egyes tagjait, a köztük levő bonyolult kapcsolatokat, Rosa asszonyt, a család fejét (Simoné Signoréi), aki erősen kezében tartja a család kormányzását. A vizsgálóbíró gyanakszik. nem zárja ki azt az eshetőséget, hogv a bűntényt a csa(francia) Iád valamely tagja követte el. A történet két síkon mozog; míg a néző figyelemmel kíséri a nyomozást, ezzel párhuzamosan kirajzolódnak előtte a család hétköznapjai, a látszólag rendezett körülmények takarta valóság. A történet kö>- . zéppontjában két egyén áll: a vizsgálóbíró és a földbirtokos- nő — két eltérő jellem, merőben különböző életszemlélet. A rendező Alain De Ion és Simoné Signorét személyében olyan egyéniségeket talált, akik a szerepnek megfelelően külsőségek helyett mélyen átélt játékukkal kiválóan érzékeltetik az emberek közti kapcsolatok összetettségét. Teljesítményük kétségkívül a film legtöbb erőssége. A látszólag idillikus környezet, a látszólag rendezett körülmények között, a látszólag jómódban élő család — csak látszat, a titkok fátyla, mely alatt hiú ábrándok, hetei jesü- letlen vágyak, zord, rideg kapcsolatok, hűvös családi légkör, magányosság rejlenek. A nyomozás felkavarja az állóvizet, leleplezi a magányra kárhoztatott család létének kilálásta- lanságát. —ym— 1974 IX. Alain Delon játssza a francia lélektani dráma egyik főszerepét.
