Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-22 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó
1974 IX. 22 Sj Ján Rapavý lánctalpas traktorával alig győzi beszántani az elszórt istállótrágyát A trágyarakodó, melynek munkáját Fr antišek Michálek irányítja, reggeltől estig, szinte megállás nélkül üzemel. K öztársasági elnökünk a CSKP KR és a szövetségi kormány javaslatára a' gabonatermesztés fejlesztésében elért eredményekért a szlovákiai aratóiinnepély alkalmából a Munkaérdemrendet adományozta a trnavai járásnak. Irád Mihaliéka mérnök, a Trnavai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság agronóm usa ezzel a jelentős eseménnyel kapcsolatban a következőket mondotta: — Az agronómiai munka minőségének javítására irányuló törekvésünk kamatozni kezdett. A járási mezőgazdasági igazgatóság által irányított üzemekben több mint 37 000 hektáros területen 54 mázsás volt az átlagos hektárhozam. Búzából egy hektárra számítva 53,7 mázsát, árpából 54,6 mázsát értünk el. Járásunkban ebben az évben 16 efsz érte el a 60 mázsás átlagot, néhány szövetkezetben, például az ostrovi Haladás Efsz-ben még ezt a szintet is jelentősen túlszárnyalták. Hatvan' mázsán felüli termést az egész vetésterület 21 százalékán értek el a mezőgazdasági üzemek. Az említett szövetkezeten kívül a Nižnái, Trebaticei, Paderovcei, Katloveei, Chtelnicai, Zilkovcei, Dubovanyl, Jas- lovské Bohunice-i, Drahovcei, Vrbovéi, Špačincei, Malženicei, Vlčkovcei és u Dolný Lopašov-i Efsz büszkélkedhet ez zel az eredménnyel. A teljesség kedvéért még űzt is megemlítem, hogy járásunkban 53 mezőgazdasági üzem ért el 50 mázsán felüli átlagos hektárhozamot, a többi pedig egy kivételével a 40 mázsás szint fölé került. Ez az egy kivétel a Bo- rovái Efsz volt, ahol 285 hektáron „csupán“ 38,4 mázsa termett hektáronként. Ezt ma már keveseljük, pedig az 1969 Dzuro és Peter Karaba a szalma begyűjtésében jeleskedett. Azonban a többi traktoros és gépjavító is megérdemli a dicséretet. Nélkülük nem tudtuk volna elérni ezt a mindannyiunk számára örvendetes sikert. Az Idei eredmény azonban még nem jelenti a végső határt. A CSKP XIV. kongresszusának határozata értelmében továbbra is növelni akarjuk a termesztett gabona mennyiségét, s ehhez az elért csúcshozamok megtartása mellett a vetésterület növelésében vannak tartalékaink. Jövőre például már 620—630 hektáron termesztünk gabonát. A mezei úton haladva megálltunk a trágyadomb közelében, ahonnan a traktorosok a trágyaszóró pótkocsikkal szorgalmasan szállították a szakszerűen kezelt, érett istállőtrágyát. Távolabbról idehallatszott a szovjet lánctalpas traktor dübörgése, amellyel Ján Rapavý késedelem nélkül szántotta alá a szétszórt istállótrágyát, nehogy kiszáradjon és veszítsen tápértékéből. A trágyarakodót František Michalek kezelte mesteri ügyességgel, a trágyaszórókkal pedig Jaroslav Chudý, Jozef Kabát és Vladimír Rapavý rótta a táblát. Lelkesedéssel végzett, szorgalmas munkájukat látva nem akartuk őket feltartani a sürgős munkában, ezért csak egy villáminterjút készítettünk. — Mi a véleményük a gabonatermesztésben elért idei eredményükről? — Mi azt előre tudtuk, hogy egyszer a mi szövetkezetünkben is elérjük ezt az eredményt — mondta mosolyogva Vladimír Rapavý, sokatmondó pillantást vetve az agronómus felé. — Tudja, mi csak segítünk megvalósítani a mérnökünk elképzeléseit, lényegében 6 csinál itt mindent. De meg is követeli a jó munkát, mindent úgy kell tennünk, ahogy az szűk. séges. Nem számít, hogy jó idő van. vagy rossz idő, az agrotechnikai időpont nem késhet, s a munkákat sem lehet csak úgy felületesen összecsapni. Mi azért szívesen szót fogadunk, és örömmel csináljuk, mert meggyőződtünk róla, hogy van értelme. Közben a trágyaszóró kocsi is szín- ültik megtelt, s Vlado Rapavý is felpattant a traktorra, mert az Idő halad, a szomszédos táblákon érik“a cukorrépa, a kukorica, s a vetésre is rövidesen sor kerül, addig pedig a trágyázást okvetlenül be kell fejezni. Ml is visszatérünk a szövetkezet irodájába a szövetkezet szerény, 33 éves ag- ronőmusával, aki igazi hivatásszeretettel végzi a munkáját, s a hozamok növelésében hasznos szenvedélyre is talált. Kép és szöveg: JOZEF SLUKA ketlen legelő. Gabonaféléket a szántó- terület 40 százalékán termesztenek. Ez ugyan nem sok, de jóval több, mint a megelőző években. 1966-ban például 460 hektáron termesztettek búzát és árpát, az idén pedig már 570 hektárra növekedett e két növény vetésterülete. A hozamok szinte hihetetlenül megnövekedtek. 1966-ban például átlagosan 29 mázsa gabonájuk termett hektáronként, és ez abban az időben nem volt rossz eredmény. Az idén 62 mázsa volt az átlagos hektárhozam, árpából ennél is több, 63,1 q termett hektáronként. növelni a hozamokat, s mindenki fokozottabb odaadással teljesítette feladatait. Nagy segítséget és támogatást kaptam a szövetkezet kommunistáitól, pártcsoportunk konkrét határozatokkal segítette munkánkat. Ebben az évben kezdtük el az új, nagyobb teljesítményű fajták keresését. Búzából Miro- novszkáját, árpából Diamantot vetettünk. Ekkor már talafelemzéseket is végeztünk, hogy megtudjuk, melyik tápanyagból mutatkozik a legnagyobb hiány. A termesztett fajtákat később még termékenyebbekkel egészítettük ki, s 1973-ban 516 hektáron elértük az —1970-es évek járási átlagától ez is magasabb. Az elmúlt évben a járás egyetlen üzemében sem érték el a 60 mázsás átlagos hektárhozamot. Az említett eredmények alapján a gabonafelvásárlás tervét az idén 21,1 százalékkal túlszárnyalhattuk. Amikor először találkoztunk Michal Jankech mérnökkel, a Drahovcei Efsz agronómusával, fiatalos arca egy kissé meglepett minket. Először azt hittük, hogy az üzemgazdász nem értette meg, kit keresünk, s valaki más mutatott be. Pedig ez a húszévesnek tűnő fiatalember már túl van a harmincon, s a szövetkezetben 1965 óta tölti be ezt a fontos tisztséget. Éppen a mezőre igyekezett, a szántást, a talajelőkészítést ellenőrizni. — Munka még mindenki számára akad bőven, pedig már régen befejeztük az aratást — válaszolta a jelenlegi feladatokra vonatkozó érdeklődésünkre. — A legfőbb gond mostanában a jövő évi termés biztosítása. Elsősorban szántunk és trágyázunk. A drahovcei szövetkezetesek 1395 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodnak, amiből 62 hektár termé— Minek köszönhető ez a hatalmas ugrás a gabonatermesztés eredményeiben? — kérdeztük az agronómust a búzaföld hántott tarlója mellett haladva, ahol a traktorok éppen az istállótrágyát szórták szét, és szántották be a jövő évi cukorrépa alá. — Ennek több oka is van. Amikor ide kerültem, a szövetkezetben a búza hektárhozama 30—32 mázsa, az árpáé pedig 28 mázsa volt. Az emberek nem fordítottak különösebb gondot a búzatermesztésre, senki sem figyelte, hogy a talajnak milyen tápanyagra van szüksége, gépekből is hiány mutatkozott, az agrotechnika tehát nem érhette el a mai színvonalat. Én az első perctől kezdve igyekeztem kiküszöbölni ezeket a hiányosságokat. Ele- inte a mezei munkák minőségének szenteltünk figyelmet, s már ez is jelentős eredménnyel járt. A hektárhozamok évről évre növekedtek, olyan évünk is volt, amikor az 5 mázsát is elérte az évi növekedés. Az 1970-es év például minden tekintetben kedvezőtlen év volt, vetőmagunk sem volt valamilyen rendkívüli, a jó agrotechnika eredményeként a búzánál mégis elértük a 35, az árpánál pedig a 38 mázsát. Az emberek ekkor már elhitték, hogy ebben a határban is lehet eddigi legnagyobb csúcshozamot, hektáronként 44,5 mázsa gabonát. Ezt az eredményt már a Kaukaz, a Jubilej- naja, az Auróra, az árpánál pedig a Topáz, az Ametyst és az Elgína fajtáknak köszönhettük. Az elmúlt gabonatermesztési évben ugyanezeket a fajtákat vetettük, a talajt is jól előkészítettük, az elvégzett elemzések alapján trágyáztunk, s a tavaszi szárazság idegén az árpa egyes tábláit meg is öntöztük. Jelenleg elegendő géppel és traktorral rendelkezünk, s a mezei munkákban az esetleges késedelmet semmivel sem tudnánk indokolni, különösen azért nem, mert 30 traktorosunk és 10 gépjavítónk kiváló munkát végez. A begyűjtést is gondosan előkészítettük, szemünk előtt tartva a jelszót: mindent időben és minimális veszteséggel. Az aratásban nagy segítséget jelentett gépesítési központunk traktorosainak 6 tagú kollektívája, amely a 28 éves Vladimír Rapavý vezetésével ez év elején indult versenybe a Szocialista Munkabrigád cím elnyeréséért. Az említett brigádvezető a brigád további tagjaival, Jozef Zelenayval és Jozef Kabáttal jó példát szolgáltatva, a legtöbb gabonát aratták. A brigád további három tagja, Teodor Kudela, Vladimír Michal Jankech mérnök, a Drahovcei Efsz agronóm usa A szocialista munkabrigád címért versenyző kollektíva két tagja, Vladimír Rapavý és Jozef Kabát
