Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-19 / 222. szám, csütörtök
Ideológiai tevékenység A centrális bizottság négy olopszervezetet irányít • Az ideológiai nevelés és a fiatalok irányítása ® A közéleti tevékenységről sem feledkeznek meg • Nagyobb aktivitást várnak a regisztrált tagoktól A mostovái fhidaskürti) társult egységes földművesszövetkezet mellett működő centrális pártbizottság négy alapszervezet munkáját irányítja. A szövetkezet Čierny Brocí-i (vízkeleti), Čierna Voda-i (feketenyéki) és košúlyi részlegeinek párt- alapszervezeteit, valamint a hidaskürti helyi alapszervezetet. Az utóbbi a szövetkezet helyi részlegében és a faluban dolgozó, valamint a nyugdíjas kommunistákat tömöríti. Tagjainak létszáma 34. Az alapszervezet elnöke Molnár Imre, a helybeli kilencéves alapiskola igazgató- helyettese. Ilyenkor, a tanév elején, az iskolában bőven akad tennivaló, az igazgatóhelyettes azonban készségesen szakított időt arra, hogy a párt helyi szervezetének munkájáról elbeszélgessünk. — A fő hangsúlyt — kezdte az elnök —, az ideológiai nevelésre fordítjuk. Az elmúlt pártoktatási évet minden vonatkozásban sikeresen zártuk, s most készítjük elő az új pártoktatási évet. Az oktatást októberben kezdjük. Tagjaink túlnyomó többsége alapfokú oktatásban részesül, tizenhatan pedig középfokú pártoktatáson vesznek részt. Az előadások mindkét fokon szlovák és magyar nyelven folynak. Előadóink saját sorainkból vannak. A közelmúltban valamennyien háromnapos iskolázáson vettek részt. Egy tagunk a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemét fogja látogatni, egy pedig lektori tanfolyamra jár. A hidaskürtiek fontosnak tartják a nyilvános pártgyűlések rendezését is. Nyilvános pártgyűlést legutóbb az SZNF 30. évfordulója alkalmából tartottak. A SZISZ helyi szervezetének tagjai feldíszítették a termet, s színvonalas és gazdag kultúrműsort Is készítettek. A pártszervezet támogatja a SZISZ helyi szervezetét, melynek tagjai néhány önálló és sikeres rendezvénnyel büszkélkedhetnek, s a faluszépítésből is kiveszik a részüket. Például legutóbb segítettek a szövetkezet gazdasági udvara melletti terület fásításában, jelenleg pedig a cukrászda építésénél szorgos- kodnak. A SZISZ-tagok fiatalabb társaikról, a pionírokról sem feledkeznek meg. Az alapiskolában szakköröket vezetnek, melyek közül különösen a rá diósok köre dolgozik jól. Mindez a fiatalok igyekezetét dicséri, de az eredményekben a kommunisták útmutatásának is nagy része van. A fiatalokkal való rendszeres foglalkozás eredményeként tavaly és az idén js két-két fiatal tagjelölttel erősíthették a párt helyi ulapszer- vezetének sorait. Az alapszervezetnek több tanító is tagja, így a tanulóifjúság ideológiai nevelésére valóban alapos gondot fordítanak. — A tanítók folyamatos szakmai és világnézeti továbbképzése mellett — folytatta az elnök — elsősorban az oktató- és nevelőmunka egységéért, illetve a kétvágányú nevelés ellen harcolunk. Útmutatónk a júliusi plénum s ennek értelmében a járás kívánalmaival összhangban 1980-ig kidolgozott nevelési terv. Az iskolák ennek alapján dolgozzák ki uz évi nevelési tervüket, melyet a kommunista és a párton kívüli pedagógusok segítségével következetesen megvalósítunk. Vallásoktatásra az idei tanévben tanulóink 24,35 százaléka jelentkezett, ami a tavalyinál 2 százalékkal kevesebb. Eredményes és meggyőző munkánk folyamatosságát bizonyítja, hogy a vallásoktatásról az elmúlt iskolaév folyamán további kilenc tanuló kijelentkezett. Az ideológiai nevelés mellett az alapszervezet a falu közéleti és kulturális életének irányításával is törődik. Fontosnak tartják az egyes tömegszervezetekkel való jó kapcsolat kiépítését. A falu több tömegszervezete eredményes munkát végez. Elsősorban a vöröskereszt helyi szervezetét kell megemlíteni, amely mindenekelőtt a térítésmentes véradás megszervezésével hívja fel magára a figyelmet. Dicséret illeti a Polgári Honvédelmi Szövetség helyi szervezetét is. Tagjaik tavaly társadalmi munkával a faluban önkiszolgáló kocsimosót építettek, ahol a helybeliek nemcsak megmoshatják a kocsijukat, hanem az apró javításokat és karbantartási munkákat is elvégezhetik. A CSEMADOK is jól dolgozik a faluban. Lelkes tagjai legutóbb egy egész estét betöltő esztrádműsort állítottak össze, amellyel a környező falvakba is ellátogattak. A kommunisták a választási program teljesítéséből is kiveszik a részüket. Az ő érdemük is, hogy a falu következetesen teljesíti a választási programot. Problémákkal, nehézségekkel is küzdenek a hidaskürti kommunisták. Elsősorban a 41 regisztrált tag aktivizálása okoz nekik gondot. A regisztrált tagokat elsősorban a tömegszervezetek munkájába szeretnék bekapcsolni, s elérni, hogy minél többen járjanak a faluban megrendezett nyilvános gyűlésekre és ünnepségekre. Pfnvvn Nem élhetünk a tegnapban A pártszervezet és a fiatalok Korunkban a szocializmus az egyetlen olyan társadalmi rendszer amelynek lényegétől idegen a konzervatizmus. A kapitalista társadalomra jellemző a tegnaphoz való kétségbeesett ragaszkodás. Amíg a kapitalista társadalmat szorongás kínozza saját ifjúságáért, a szocialista társadalomban egészen másként alakul a társadalom vezető erejének, a pártnak az ifjúsághoz való viszonya. Ez napjainkban az élet minden területén tapasztalható. A Kožatex termelőszövetkezet ša- moríni (somorjal) üzemében kerestünk választ arra a kérdésre, milyen az üzemi pártszervezet és az ott dolgozó fiatalok. Az üzemben két műszakban 330 alkalmazott dolgozik. Zömében lányok, asszonyok. Az üzemi párt szervezet elnöke Húr- bún Stanislav, villanyszerelő. A pártszervezet litkára Bering Alf- rédné. Tizen nyolc tagja van a pártszervezetnek, s közülük 11 nő. Bering elvtársnő megjegyVamberkben a cserépkályhagyártásnak már 90 éves hagyománya van. jelenleg a kelet-csehországi téglagyár vamberki kályha gyár üzemében préselik a kályhák gyártásához szükséges csere peket. Felvételünkön: Jan Fröhde a kiégetés előtt óíommázzal önti le a cserepeket. (ČSTK — J. Šourek) — Ahhoz, hogy az ifjúság cselekvőén vegyen részt a társadalmat formáló munkában, tudatos szervezés, koncepció, jól átgondolt terv, bizonyos esetekben hajlékonyság, máskor szigorú következetesség kell. A tagjelöltek kiválasztásával, nevelésével ilyen elveik szerint foglalkoznak. Még mielőtt részletesen elemezné a tagjelöltek és a pártszervezet viszonyát, ezt hangsúlyozza: — Nem élhetünk a tegnapban. A mi társadalmunk magában hordozza a holnapot, tehát a holnap legtettrekészebb építőinek, vezetőinek a helye a pártszervezetben van. Hét tagjelöltjük átlagos életkora 28 év. A legfiatalabb tagjelölt Božena Wiedermannová munkásnő, 18 éves. Csibri Károly technikai ellenőr, 23 éves. Halász Ilona és Lukágs Mária munkásnők alig 24 esztendősök. Bartalos Ilona és Frölicho- vá Helena mestemők is a tagjelöltek sorába tartoznak. Ahhoz, hogy valaki tagjelölt lehessen, bizonyos követelményeknek kell eleget tennie, 11* let ve megfelelnie. Felsorolja ezeket, a követelményeket: —• A munkafeladatok példás teljesítése. Világnézeti tisztán* látás, marxista meggyőződés. Részvétel a társadalmi munkában, a feladatok, megbízatások teljesítése, a munkatársakhoz, a dolgozókhoz való jó kapcsolat. — Ma már a fiatalok is tudnak taggyűlést, művelődést, szórakozást, kirándulást szervezni. Sőt, védnökséget vállal a pionírcsapat fölött. Mi azonban többet várunk tőlük. — Mi a mérce? A válasz egy idézet a párt- szervezet határozatából, mely így hangzik: „Az ifjúsági szervezet segítse a fiatalokat, mindenekelőtt saját tagjait, szocia* lista világnézetre nevelni. Gondoskodjon arról, hogy a fiatalok olyan élményekben részesüljenek, melyek természetessé teszik számukra a szocialista életformát.“ Tehát csak helyesen és jól kell értelmezni a párthatározatot. Tehát a kölcsönös bizalom n legjellemzőbb a pártszervezet és az ifjúság viszonyára. —haj— nagy energiával vetik bele magukat a politikába. ,De arról sokuknak már csak 'homályos elképzeléseik vannak, milyen úton-módon érhető ©1 az őket érdeklő problémák megoldása. Innen származik ingadozásuk, az opportunizmusra jellemző magatartásuk: a viharos politikai kitörésektől a politikai passzivitásig, a reformista illúzióktól az anarchista türelmetlenségig. A nagytőke által tönkretett kispolgár a munkásosztály közegébe jutva, illetve proletarizálódása után is megtartja egykori ideológiáját. Az opportunizmus társadalmi bázisát — eredeténél és nézeteinél fogva egyaránt — ezért képezi a kispolgárság. A kommunista mozgalomban és a munkásmozgalomban a jobboldali opportunizmus és a revizionizmus olyan eszmei-politikai áramlat, amely ellentétes a forradalmi marxizmussal és a munkásosztály alapvető érdekeivel. Irányzata a kapitalizmus ellen, a szocialista forradalom győzelméért folyó osztályharcot a burzsoá és a proletariátus között! osztálybéke hirdetésével cseréli fel. A jobboldali opportunizmus, ahogy ez a válságos években nálunk is megmutatkozott, egyértelmű a likvidátorsággal, a szociáldemokrata nézetek hirdetésével. A revizionizmus tartalmában azoknak az elméleti téziseknek és a belőlük következő politikai célkitűzéseknek a komplexuma, amelyek ellentétben állnak a marxizmus—leninizmus alapelveivel. A revizionista nézetek és célkitűzések a munkásosztályt és forradalmi pártját lefegyverzik és harc- képtelenné teszik. Lenin szerint „Az opportunizmus lénye- qe az, hogy az átmeneti részelőnyök kedvéért feláldozza az életbeváqó érdekeket.“ A jelenkori revizionizmusnak az a sajátossága, hogy a különféle antileninista áramlatoknak azokat a nézeteit terjeszti, amelyek annak idején a marxizmussal és a leninizmussal vívott nyílt csatában vereséget szenvedtek. („Demokratikus szocializmus“, „nemzeti kommunizmus“ stb.). A jelenkori jobboldali opportunizmus és revizionizmus arra törekszik, hogy kétségbe vonja a leninizmus jelentőségét, nemzetközi jellegét. A marxizmus —leninizmust mint egységes nemzetközi tanítást a „nemzeti marxizmus“ különféle változataival cseréli fel. A leninizmus „korszerűsítésének“ mai szorgalmazó! elkeseredetten támadják a leninizmus magvát: a szocialista forradalom lenini elméletét. A hírhedt „konvergencia-elmélet“ i rán y el v ei n ek megfelelően egyesíteni szeretnék a szocialista társadalmat a polgári demokráciával. Nem értik korunk lényegét, nem képesek szembeszállni a burzsoázia nézeteivel, az éles osztályharcban kapitulálnak. A „baloldali“ opportunizmus A kommunista és munkás- mozgalomban a marxizmus—leninizmus eltorzításának másik formája a „baloldali“ opportunizmus. Képviselői elméleti szempontból ultraforradalmiak, politikai és szervezeti szempontból szektások. A legtalálóbban ezt a magatartást is Lenin jellemezte. Szerinte a „baloldali“ opportunizmus olyan kispolgári forradalmárkodás, amely minden problémát csak szubjektív hangulat alapján, rohammal szeretne megoldani. A kispolgári forradalmárkodó képtelen a rendszeres, proletár értelemben vett kitartó és céltudatos forradalmi munkára. Az opportunizmus balos válfajai rendkívül állhatatlanok, terméketlenek és kalandor szelleműek. A mai „baloldali“ opportunizmus ideológusainak reakciós nézete — hasonlóan, mint elődeiké — szélsőséges nacionalizmussal párosul. A „baloldali“ opportunizmus és a kispolgári nacionalizmus jelenleg leginkább Kína Kommunista Pártja jelenlegi vezetőségének politikájában ós ideológiájában koncentrálódik. Ez a vezetőség szembefordult a nemzetközi kommunista mozgalomnak a kommunista és munkáspártok által közösen kidolgozott irányvonalával, s a leninizmussal össze nem egyeztethető külön eszmei és politikai platformmal állt elő. Ez a platform a szocialista országok ellen irányul, a nemzetközi kommunista mozgalom és az egész anti- imperialista mozgalom megosztását célozza. Tulajdonképpen kísérlet a marxizmus—leninizmus revíziójára nacionalista és „baloldali“ opportunista alapon. A „baloldali“ opportunizmus képviselőinek az a céljuk, hogy semmivé tegyék a szocialista politikát és ideológiát és helyébe a maguk politikáját és ideológiáját állítsák. Kedvezőnek tartják a nemzetközi feszültség kiéleződését, a háborús pszichózis légkörének a kialakulását. A háború és béke kérdésében elfoglalt álláspontjukat az jellemzi, hogy saját érdekeikért hajlandók lennének emberek százmillióit is feláldozni, és egész nemzeteket megsemmisülésre késztetni. A hatvanas évek elején, amikor lemondtak arról, hogy osztály szem pontból ítéljék meg, milyenek az erőviszonyok a nemzetközi küzdőtéren, az úgynevezett „közbeeső övezetek“ teóriáját hirdették. A „kulturális forradalom“ végén ezt a „kétpólusú viláq" nem kevésbé tudománytalan elméletévé alakították át. Nemrégiben ismét „új" nézetet kezdtek hirdetni. Eszerint a világ korunkban „három világból" áll. Az elsőbe a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a másodikba a fejlett kapitalista országok mellett olyan országok is tartoznak, amelyek a „harmadik világgal" együtt fellépnek az „első világ“ egyeduralma ellen, a „harmadik világot“ pedig a fejlődő országok — köztük Kína — alkotják. A „baloldali“ opportunisták, amikor közös nevezőre hozzák a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, és az új „elmélet“ segítségével megindokolják a két szuperhatalom elleni, valójában azonban csakis a Szovjetunió ellen irányuló harc szükségességét, tulajdonképpen arra törekszenek, hogy elvonják a népek figyelmét az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus elleni harcról, ugyanakkor megpróbálják összefogni a különböző erőket a Szovjetunióval ós a szocialista közösséggel szemben. A „rokonok“ kölcsönössége A jobboldali és a „baloldali“ opportunizmus rokon jelenség. Az egyik is, és a másik is eltorzítja a szocialista forradalom lenini elméletét. Képviselői lebecsülik a munkásosztálynak és élcsapatának, a marxista—leninísta pártnak a szocialista forradalomban és a szocialista építésben betöltött szerepét, a forradalmi harc számos nagy fontosságú problémájának a megítélésekor nemzeti korlátoltságban szenvednek. A jobboldali opportunisták a napi eseményekhez alkalmazkodva figyelmen kívül hagyják, vagy rosszul értelmezik a mélyreható történelmi folyamatokat. A „baloldali“ opportunisták nem akarják meglátni az élet fontos változásait, elszakadnak a valóságtól* megrekednek tegnapi álláspontjuknál. A jobboldali és a „baloldali“ opportunizmus — mivel egyaránt távol áll az alkotó marxizmustól, sőt szemben áll a marxizmussal — nem tagad1 ja, hanem kiegészíti és táplálja egymást, elősegíti a kölcsönös aktivizálódást. Az egyik vagy a másik fajta opportuniz1 mus általában azok körében hódít, akik nem tudják a marxizmust és a leninizmust alko- tóian és konkrétan alkalmazni a helyi viszonyoknak megfelelőéin. Bár az említett téves nézetek egyaránt szemben állnak az alkotó marxizmussal, a társadalmi és gazdasági körülményektől függően az egyes országok fejlődésének egyes szakaszaiban más-más opportunista áramlat kerülhet fő veszélyként előtérbe. Hogy az adott időszakban a marxizmus eltorzításának melyik formája a veszélyesebb egy-egy kommunista pártra nézve, az a konkrét történelmi körülményektől, vagyis attól függ, hogy az adott körülményeiknek megfelelően e fonnák közül melyik gyengíti inkább a forradalmi mozgalmat, melyik akadályozza erősebben az osztályharc feladatainak a sikeres megvalósítását. Nálunk — ahogy ezt a CSKP XIV. kongresszusának a határozata egyértelműéin leszögezte — a fő veszély a jobboldali opportunizmus. A jobboldali és a „baloldali" elhajlás a kommunista pioz- ga lom bán ma érezhetőbb, mint bármikor. A téves nézetek elleni harc éppen ezért nem lehet kampányjellegű, nem korlátozódhat egy bizonyos időszakra. Az opportunizmus valamennyi formájának a leküzdése kitartó és állandó küzdelmet igényel minden kommunistától. BALÁZS BÉLA
