Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-19 / 222. szám, csütörtök

Zárás előtt a brnói vásáron Bemutatkozott az aranyérmes SZKK—5-ös kombájn A XVI. Brnói Nemzetközi Gépipari Vásár aranyérmesei között szerepel a Taganrogi Mezőgazdasági Gépgyár konstruktőreinek legújabb vívmánya, a hegyvidéki ŠZKK-5 ős Nyiva kombájn, amely nagy segítséget nyújt a jövőben a meredek domboldalakon gazdálkodó mezőgazdasági űzetnek qépesítőinek. A képen látható kombájn az érdeklődök előtt éppen „kopírozza a talajt“. A domb­oldalon haludva természetesen fordított a helyzet, ott a vezető­fülke és a cséplőrész van függőleges helyzetben, a terepviszo­nyokat csak az alváz és a vágóasztal követi. A kombájn a domboldalon visszafelé haladva természetesen ellenkező irányba Is kibillen. így táncolt az SZKK-5 ös kombájn a brnói vásár látogatói előtt, hol jobbra, hol pedig balra billenve. Szakembe- • reink úgy vélik, hogy Csehszlovákia domborzati viszonyaira való tekintettel a jövőben a vásárolt kombájnoknak mintegy negyed­részét hegyvidéki kombájnok képezhetnék. Az SZKK-5-ös azonban nemcsak talajkopírozó képességével tűnik ki, hanem számos egyéb tekintetben is tökéletesített változuta a gyakorlatban már működő Nyiva kombájnoknak. MAKRAI MIKLÓS felvétele BRNÓI ARANYÉRMESEK A 16. Brnói Nemzetközi Gép ipari Vásáron az utolsó napok­ban sem csökkent az érdeklő­dés a kiállított hazai és kül­földi gépipari termékek iránt. Fiatal és idős szakemberek, iparitanulók és laikus szemlé­lődök ezrei járták a pavilo­nokat és a szabad kiállítási te­rületeket, és nagy érdeklődés­sel figyelték a gépipar összes ágazatának felvonultatott ter­mékeit. A személygépkocsiktól kezdve a különböző megmun­káló gépeken keresztül az or­vosi műszerekig mindent meg­találhatott a látogató, arai a gépipar terméke. A szeptember 16-án ünnepélyesen átadott aranyérmek közül több cseh­szlovák termék is gazdára ta­lált. Nem csoda, hogy a kitün­tetett termékek előtt az átla­gosnál nagyobb volt a tolon­gás. Az aranyéremmel kitüntetett valamennyi termék tervezői és kivitelezői tudásuk legjavát ad­ták. Minden esetben világszín­vonalon álló berendezésekről beszélhetünk, amelyek a leg­újabb műszaki Ismeretek fel- használásával készültek. Köztudomású, hogy a cseh­szlovák gépipari termékek szer­te a világon megállják a helyü­ket. Hogy ezt a megbecsülést is kiérdemlik, azt hűen tükrözi az a tény is, hogy az összesen 37 aranyéremmel kitüntetett termék között 19 csehszlovák termék előtt állt a kitüntetést jelző cédula. Ezek közé tarto­zik többek között az ESPR 100 LC jelzésű numerikusán vezérelt revolvereszterga, amely a gott- waldovl Precízgépipari Művek­nek a terméke. A Nové Mesto nad Váhom-i VUMA — Gépe­sítési és Automatizálási Kutató- intézet VUMA ECHS 3 jelzésű elektrokémiai maróberendezése szintén megérdemelten kapta az aranyérmet. A berendezés segítségével ugyanis nagy anyagmegtakarítás érhető el, s a munkafolyamat is lényegesen meggyorsul. Az automatikusan irányított berendezés iránt kü­lönösen a Szovjetunió szakem­berei tanúsítottak nagy érdek­lődést. Textilipari gépeink és berendezéseink magas színvona­lát bizonyítja az is, hogy há­rom textilipari gépet részesí­tettek aranyéremben. A hagyo­mányos textilipari berendezé­sekkel szembeni előnyük első­sorban a lényegesen magasabb munkatermelékenységben rej­lik. Aranyéremben részesült a szocialista országok Egységes Számítástechnikai Rendszeré­nek teljes kollekciója is. A szlovákiai vállalatok közül a komárnói Steiner Gábor Hajó­gyár KBT 400/200 osztályozó berendezéssel ellátott kotróka­nalas baggeré szintén megkap­ta az aranyérmet. A Skoda Pl- aeii 55E jelzésű nagy sebessé­gű villanymozdonya szintén megérdemelten részesült a ma­gas kitüntetésben. A villany­mozdony sebessége a 160—200 kilométert is elérheti óránként. A mezőgazdasági dolgozók bi­zonyára nagy örömmel fogad­ják a szintén aranyérmes 6— ÖCS jelzésű hatsoros répafe­jelő gép kitüntetését, amely a jičíni Agrostroj terméke. A fentiekben említett termé­kek rövid ismertetésével csu­pán ízelítőt próbáltunk adni a kiállításon bemutatott és ki­tüntetett termékek magas mű­szaki színvonaláról és nem utolsósorban arról is, hogy ha­zai gépipari termékeink a kül­földi termékekkel szemben bát­ran felvehetik a versenyt.-P9­Az új világért küzdött Bödy András győrkei (Koši- ce-vidéki járás) katonaköteles férfinak 1942 nyarán el kel­lett hagynia családját, faluját, hazáját, s mint a magyar had­sereg tagja, teljesítve a pa­rancsot, kivonult a frontra, így jutott el a Don környéki csataterekre, ahol több társá­val (Ivanko, Takács, Vinkler) sikerült titokban szőtt tervüket megvalósítani. Csapatuktól egy visszavonulásnál — nem félve a terjesztett rémhírektől, hogy a szovjetek a foglyoknak levág­ják a fülüket, orrukat, megkí­nozzák őket — a megbeszélés /Szerint lemaradtak. így sike­rült 1943. január 18 -án Saguny környékén átjutniuk a szovjet hadsereghez, ahol szívesen fo­gadták őket. Bödy elvtársat beosztották egy katonai kórház­hoz. Itt szerzett tudomást ar­ról, hogy a Szovjetunió terüle­tén egy csehszlovák egység van alakulóban. Azonnal kitöl­tötte a jelentkezési lapot és várta, hogy mikor csatlakoz­hat a többi csehszlovák kato­nához. Ez 1944. március 10-én bekövetkezett, s őt a hadsereg II. ejtőernyős brigádjába sorol­ták. Jefremovban kezdődött szá­mukra az igényes, komoly fér- fikitartást igénylő kiképzés. A brigád tagjai nem lehettek idősebbek 35 évesnél és szük­ség volt a jó erőnlétre is. Be­tartva a fegyelmet, megbirkóz­va a hideg tél viharaival, tö­kéletesen elsajátították mind­azt, amire a szovjet kiképzők tanították őket. A sikeres vizs­ga azt jelentette, bogy a bri­gád harcképes állapotban van és mehet a frontra. Akkoriban a harcok a Dukla hágó felé kö­AZ EGYKORI PARTIZÁN zeledtek. 1944 júniusában vo­natra szálltak és Jefremovből a harcok színhelye felé indul­tak. Éppen Proskurovban állo­másoztak, amikor kitört a Szlovák Nemzeti Felkelés. A katonaság körében nagy volt Bödy András az izgalom, mindenki a hazaiak segítségére akart sietni. így ju­tottak el egész a lengyelorszá­gi Krosnoig, ahonnan bevetet­ték őket a Dukla hágóért foly­tatott harcokba. Mivel azonban Szlovákiában dúlt a harc, se­gítségként repülőgépekre ül­tek és 1944. szeptember 24-én sikeresen leszálltak a Tri Duby repülőtéren. Innen útjuk Dob- rovina környékére vezetett, ahol nyílt harcba bocsájtkoz- tak az ellenséggel. Visszavo­nulásuk után Staré Hory és Donovaly környékén folytatták a fasiszta német hadsereg ka­tonái elleni küzdelmüket. 1944. október 28-án elterjedt a hír, hogy másnap reggeltől felosz­latják a hadsereget. így Is tör­tént. Bödy András ezután a Morszkoj alezredes által veze­tett partizáncsoport tagjaként harcolt a fasiszták ellen, s egyben a partizáncsoportban lévő 20 magyar nemzetiségű harcos vezetője is volt. 1945 első hónapjaiban az Alacsony-Tátra térségében har­colva eljutottak Mýto pod Ďumbierom községbe, ahol az­tán csatlakoztak a román had­sereghez. Innen Poprádra, majd Kezmarokra került, ahonnan csapata ismét a harcok szín­helye felé indult, de Zilinára érve megtudták, hogy vége van a gyilkolásnak, rombolás­nak, pusztításnak, a hitlerista hadsereg elvesztette a háborút. Žilina után Topoľčany követ­kezett, és 1945. július végén 3 évi távoliét után újra találko­zott családjával, ismerőseivel. A második világháború után egy új élet kezdődött, melyért a számtalan eleseti és élvema- radt hős, köztük Bödv András is, élethalál har'-o: vívott. Eredményesen. 1949-től mint a kassai vil­lanytelep munkása, a terme­lésben tovább építette azt, amiért az életét is hajlandó lett volna feláldozni. 1971 má­jusában nyugdíjba vonult. Je­lenleg a hnb képviselője és ilyen szinten segíti társadal­munk fejlődését. Tagja a Szlo­vák Antifasizsta Harcosok Szö­vetségének. Bödy András, az egykori par­tizán elmondotta, hogy 30 év­vel ezelőtt olyan világ megva­lósításáért küzdött, amilyenben most élünk. GAZDAG JÓZSEF Kedvező a bérek alakulása Szlovákiában 1974 első felé­ben a bérek alakulása össz­hangban volt az állami végre­hajtási terv irányelveivel. A Csehszlovák Állami Bank adatai szerint ebben az idő­szakban a lakosság pénzjöve­delme 38,3 milliárd koronával nőtt, ami az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 5,7 szá­zalékos emelkedést jelent. Az egy lakosra számított növeke­dés 3,9 százalék. Az állami (szocialista) szek­torban (a földművesszövetkeze­tek nélkül) a béremelkedés üteme gyorsabb volt az évi terv mutatóinál. Ennek oka első­sorban az, hogy a tervezett­nél gyorsabban nőtt a foglal­koztatottság, s emelkedett az ipari munkatermelékenység. Az SZSZK iparában a kifize­tett bérek terjedelme az első fél évben 5,7 százalékkal nőtt, ami lényegében megfelelt az állami terv irányelveinek. Az előző esztendőkhöz viszo­nyítva az idei fejlődés jobb eredményeket hozott különösen a termelésben és a munkater­melékenység növekedésében, amit többek között bizonyít, hogy a termelés növekedését a munkatermelékenység fokozá­sával sikerült elérni. Szlovákia iparában az átlag­bér — az elmúlt év azonos idő­szakához viszonyítva — 66 ko­ronával, vagyis 3,1 százalékkal emelkedett, s jelenleg 2168 ko­rona. (ČSTK) TÉVES NÉZETEK AZ IDEOLÓGIAI ÉLET VADHAJTÁSAI Napjainkban a fő figyelem elsősorban a gazdasági kérdé­sekre irányul, a tudományos­műszaki fejlődés határozza meg életünk számos jelensé­gét. Ennek ellenére nem feled­kezünk meg az ideológiai küz­delemről sem. Az ideológia te­endőivel nem foglalkozunk olyan gyakran, mint a konszo­lidációért folytatott időszak­ban, mégis tudatosítjuk, hogy az eszmék világméretű harcá­ban a burzsoá ideológiával szembeni küzdelem döntő je­lentőségű. Ellenfeleink erőfe­szítéseiket manapság Is arra irányítják, hogy a különböző társadalmi és gazdasági beren­dezkedésű államok békés egy­más mellett élésének elvét ki­terjesszék az ideológia terüle­tére is. A kommunista eszmék diadaláért folyó harc gyakor­lata azonban azt mutatja, hogy az ideológia területén nem en- gedhetőek meg kompromisszu­mok, és nem engedhető meg sem a békés egymás mellett élés, sem pedig az elvi különb­ségek összemosása. Elsősorban ezért, mert minden ideológia meghatározott osztálytartalmat hordoz, s az antagonisztikus társadalomban az osztályok vi­lágnézete, ideológiája kibékít­hetetlen. Az antikommunisták látszólag a tudományos-műsza­ki haladás nevében hívnak fel az ideológiai mentesítésre, és „harcolnak“ az emberi társa­dalom fejlődését állítólag aka­dályozó „dogmák“ ellen. A va­lójában azonban csupán a ki­zsákmányoló osztályok reak­ciós világnézetét védelmezik és a szocialista-kommunista világ­nézetet támadják. Ezért érvé­nyes ma is, amit már évtize­dekkel előbb Lenin mondott: „A kérdés csakis így tehető fel: burzsoá vagy szocialista ideolóqia? Itt nincs középút (mert az emberiség semmiféle „harmadik“ ideológiát nem dol­gozott ki, és mert általában az osztály ellent ét éktől marcangolt társadalomban sohasem lehet osztályon kívül vagy osztályok feletti ideológia}... a szocia­lista ideológia mindennemű le­kicsinylése, mindennemű mel­lőzése egyszersmind a burzsoá ideológia erősbítését jelenti.“ Lenin többszőr hangsúlyozta azt is, hogy a szocialista esz­mék -győzelmét csak a burzsoá eszmékkel való kérlelhetetlen harc biztosíthatja. A burzsoá ideológia régebbi, mint a szocialista-kommunista ideológia. Eszközrendszere ki­terjedt, tapasztalata immár ha­gyományos. Befolyást elsősor­ban ott gyakorol, ahol nem ta­lál visszautasításra. „Es ezért — tanította Lenin — minél fiatalabb a szocialista mozga­lom valamely országban, annál erélyesebben kell harcolni minden olyan kísérlet ellen, amely a nem szocialista ideoló­gia megszilárdítására irá­nyul ...* Az antikommunizmus A mostanában igen széles körű apparátussal dolgozó anti­kommunizmus sem egységes ideológia, hanem a burzsoá el­méletek heterogén halmaza. Módszereit — a liefolyásolan- dó terület különféle (nemzeti, politikai, történelmi stb.) sajá­tosságainak megfelelően — al­kalmazza. Eszmei fegyvertá­rát, illetve az antíkommuniz­must általában négy fő irány- . zat jellemzi. Az egyik irányzat törekvése az, hogy a kapitaliz­mus jelenét és főleg jövőjét a tőkés társadalom érdekeinek megfelelően próbálja felvázol­ni és magyarázni. (Mentegeti a kapitalizmust). A másik irány­zat torz tükörben láttatja a szocializmust és jövőjét. (Ócsá­rolja a szocializmust). A har­madik törekvés azzal a céllal, hogy bebizonyítsa az osztály­harc értelmetlenségét a kapita­lista és a szocialista rendszer „egy másba olvadását“ hirdeti. (Az ellenlétek elkendőzése). A negyedik törekvés a marxiz­mus—1 en i n i zm us el avul tsá gát bizonygatja, s vele szemben burzsoá elméleti alternatívát állít. (Fellazítás, revizioniz- mus). Az antikommunizmus színre­lépése óta már számos irány­zatot, doktrínát, és „koncep­ciót“ hívott életre. Ideológusai állandóan arra törekednek, hogy az embereket mind a szocialista és a kapitalista or­szágokban. mind a „harmadik világ “-bán lehetőleg differen­ciált módszerekkel befolyásol­ják. Bőséges és választékos eszköztárra van szükségük azért is. mert szembe kell néz­niük a burzsoá ideológia válsá­gával. és meg kell próbálniuk a kapitalizmust „nyílt társada­lominak ábrázolni, amelyben „nagy az ideológiai választék“. Az antikommunizmus a bur­zsoá ideológiából táplálkozik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a polgári ideológia azo­nos az antikommunizmussal. A nyugati világban is van marxista ihletésű, elkötelezett tudomány és művészet, a tőkés­országokban is van nem mar­xista, progresszív funkciójú antiimperialista, antikapitalista tudomány és művészet. S van­nak burzsoá ideológusok, akik nem azonosítják magukat az antikommunizmus egyik vagy másik nézetével, sőt szembe is szállnak az t antikommunista megnyilatkozásokkal. Ilyen ér­telemben a polgári ideológia szélesebb fogalom, mint az an­tikommunizmus. Az utóbbi rit­kán jelentkezik új elmélettel. Gyakorlata során legtöbbször a marxizmust megelőző, valamint a később kialakult nézetek módosított formáit alkalmazza, amelyeket annak idején a mun­kásmozgalom már megcáfolt és leküzdött. A jobboldali opportunizmus Az antikommunizmusnak je­lenleg a jobboldali és a „bal­oldali“ opportunizmus a meleg­ágya. Az opportunizmus mind­két formája különféle társa­dalmi, gazdasági és politikai gyökerekre, forrásokra vezet­hető vissza. A marxizmus—le­ninizmus általában abból indul ki, hogy az opportunizmus ki­alakulása nem magyarázható sem véletlenekkel, sem egyes személyek vagy csoportok' hi­báival, sem a munkásmozgalom nemzeti sajátosságaival vagy tradícióival. Az opportunizmus a kapitalizmus társadalmi és gazdasági felépítésében, osz- tályszerkezetében, és a mun­kásmozgalom fejlődésének jel­legében gyökerezik. Az idők folyamán újabb és újabb em­bermilliók kapcsolódnak be az aktív politikai tevékenységbe. E milliók azonban különféle társadalmi réteghez tartoznak. A forradalmi mozgalmakban részt vevő nem proletár erők magukkal hozzák a proletár Ideológiától eltérő nézeteket és eszméket. Közülük számosán új szó 1974. IX. 19.

Next

/
Thumbnails
Contents