Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-18 / 221. szám, szerda
NEW YORKBAN MEGNYÍLT AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS 29. ÜLÉSSZAKA Gromiko külügyminiszter nyilatkozata New York — A világszervezet nagytermében kedden megnyílt az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének idei őszi, 29. ülésszaka. Az ülésszak előestéjén a tagországok küldöttei rövid gyűlésen zárták le az előző 28. ülésszakot, amelyet tavaly azért nem fejeztek be hivatalosan, hogy bármikor összeülhessenek a rendkívül feszült közel-keleti helyzet megvitatására. Mint ismeretes, erre nem került sor, és eziért hétfőn hivatalosan is lezárult a 28. ülésszak munkája. Ezt követően Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára sajtóértekezletet tartott, amelyen foglalkozott a 29. ülésszak előtt álló fontos nemzetközi kérdésekkel. A főtitkár kijelentette, hogy a széles körfl nemzetközi együttműködés további fejlesztése vitathatatlanul feltételét képezi annak, hogy megoldhassák az emberiség égető problémáit. Jelenleg ehhez megvannak a kedvező körülmények, azonban maradéktalanul ki is kell használni őket — mondotta. Véleménye szerint az ENSZ hatékonysága elsősorban a tagAz ENSZ-közgyűlés 29. ülésszakára megérkezett a Szovjetunió hivatalos küldöttsége is, amelyet Andrej Gromiko külügyminiszter vezet. Repülőtéri nyilatkozatában rámutatott, hogy az ENSZ-közgyülés a világban végbemenő gyors változások, bonyolult és olykor ellentétes folyamatok közepette kezdi meg munkáját. A nemzetközi feszültség enyhülése azonban továbbra is uralkodó tendencia marad. A Szovjetunió, híven külpolitikájának lenini elveihez, következetesen folytatja a béke és az enyhülés politikáját Rámutatott azonban arra is, hogy a politikai helyzet alakulására negatív irányú tényezők is hatnak. Tanúsítja ezt mindenekelőtt a folytatódó fegyverkezési hajsza, amely komoly veszélyt jelent minden népre nézve. Ugyanez mondható el a ciprusi eseményekről, ahol lábbal tiporják egy szuverén állam — az ENSZ tagja — függetlenségét és területi sérthetetlenségét. Nem szedték ki a gyökerét a veszélyes közel-keleti konfliktus helyzetnek sem. Ez ideig sem normalizálódott teljes egészében az indokínai helyzet. A megoldatlan problémák megvitatása komoly, felelősségteljes megközelítést követel. E téren fontos szerepe van az Kommentárunk ľ 1974. IX. 18. |smét benépesült a New York-i ENSZ-palota — megkezdődött a világszervezet közgyűlésének 29. ülésszaka. Már szinte hagyománnyá vál', hogy a közgyűlés minden év szeptember közepén kezdi meg munkáját, mintegy jelezve: vége a nyári politikai holtidénynek. Az utóbbi évek eseményei azonban úgyszólván lélegzetvételnyi szünetet sem hagytak a világpolitikában, mindig történt valami fontos esemény. Gondoljunk csak a tavalyi őszre — a közel-keleti konfliktus kirobbanására, avagy az idei forró, drámai ciprusi nyárra. Az események gyors egymás- utánisága szinte kívánja, sür getl a közgyűlés ülésszakának megkezdését. így van ez idén is, annál is inkább, mert az említett ciprusi kérdés halasztást nem tűrő megoldást követel. Az ENSZ és szervei pedig talán a legtöbbet tehetik e kérdés igazságos megoldása érdekében. Napjaink friss, égető és ez esetben a békét és biztonságot veszélyeztető problémái ezek ... De talán az sem érdektelen, ha a pillanatnyi problémáktól visszakanyarodva röviden áttekintjük a 28. ülésszak főbb vonásait. így képet alkothatunk, miről születtek már tavaly döntések, melyek a nyitott kérdések — tehát lényegében ml az, amit az idei ülésszak a tavalyitól örökölt. A tavalyi ülésszakot az ENSZ 135 tagországának azon igyekezete jellemezte, hogy a nemzetközi kapcsolatok alakulásának legfőbb államok együttműködési készségétől és attól függ, hogy végrehajtják-e a Biztonsági Tanács és a közgyűlés határozatait. Az ENSZ-közgyülés 29. ülésszakának munkájában a három új tagállam, Bunqladesh, Gre- nada és Bissau-Guinea képviselőivel együtt összesen 138 ország delegátusai vesznek részt. Az utóbbi három államot a közgyűlés megnyitó ülésén vették fel a világszervezet tagállamai közé. A közgyűlés előtt összesen 112 napirendi kérdés megvitatása szerepel, ezek közé tartozik a leszerelés, a koreai ós a palesztínai kérdés, valamint a dekolonizáció és az appart- heid problémái. A szocialista országok valamennyi kérdésben pozitív, konstruktív javaslattal készülnek fellépni. Az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszakának elnökévé Buteflika algériai külügyminisztert választották meg. Ma Ford amerikai elnök felszólalását várják, hétfőn pedig Kissinger külügyminiszter ismerteti az Egyesült Államok külpolitikáját. olyan államok kollektív erőfeszítéseinek, amelyek érdekeltek abban, hogy létrejöjjön a tartós és megbízható béke. Érthető, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete — amelynek szerepe a jelenlegi viszonyok között mindinkább növekszik —, lényegesen hozzájárulhat és hozzá is kell, hogy járuljon e létfontosságú feladat megoldásához, — fejezte be nyilatkozatát Andrej Gromiko, majd kijelentette, hogy a szovjet küldöttség ebben a szellemben fog tevékenykedni a közgyűlésen. Moszkva — A moszkvai Pravda többek között hangsúlyozza: vAz ENSZ-közgyülés 29. ülésszakának új határkővé kell válnia a béke és a nemzetközt biztonság megerősítésének, a nemzetközi feszültség enyhülése megszilárdulásának útján. A jelenlegi nemzetközi helyzet sürgetően megköveteli — állapítja meg a lap —,'hogy az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszaka egész munkáját a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának szentelje, annál is inkább, mert erre a célra alakították ezt a szervezetet. — El kell várni — folytatja a lap, — hogy a leszerelési kérdések fontos helyet foglaljanak majd el az ülésszak munkájában. Ezt elősegítik a harmadik szovjet—amerikai csúcs- találkozó pozitív eredményei is. KAREL KOMÁREK, hazánk rendkívüli bécsi nagykövete, meghatalmazott miniszter és dr. Erich Bielka Karltreu tegnap Bécsben kicserélte a két ország közös államhatárain történt események kivizsgálásáról szóló szerződés ratifikációs okmányait. A szerződést 1973. december 21-én Prágában írta alá Chüoupek csehszlovák és Kirchschlüger akkori osztrák külügyminiszter. TANAKA japán miniszterelnök ötnapos hivatalos látogatásra Brazíliába érkezett. Ta- nakát fogadta Ernesto Geisel brazil elnök. Tanaka szombaton az Egyesült Államokba utazik. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK kormányának határozata értelmében az USA katonai repülőgépeket és felderítő gépeket szállít a dél-afrikai fajgyűlölő rezsimnek. Egyes körökben a döntést összefüggésbe hozzák az angolai és a mozambiki eseményekkel. VARSÓBAN a Lenin-múzeum- ban kiállítást nyitottak meg az első Internacionálé megalakulásának 11U. évfordulója alkalmából. DELHIBEN a napokban rendkívül szigorúan korlátozták az elektromos áram fogyasztását. A vízierőművek vizét a földművesek rendelkezésére bocsátották, akik a hosszan tartó szárazság miatt kénytelenek voltak ily módon öntözni földjeiket. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP évi jelentésében megállapította, hogy az infláció komoly károkat idézhet elő a világ gazdaságában. Az ipari államoknak meg kell tenniök a szükséges intézkedéseket az infláció ellenőrzésére, még akkor is, ha az a gazdasági terjeszkedés korlátozásával és a munkanélküliség növekedésével jár együtt. PEKINGBE érkezett Daddah mauritániai elnök. Daddah egyike annak a kevés afrikai államfőnek, aki már több ízben járt a Kínai Népköztársaságban. NÉGY EMBER halálát okozták az argentin fővárosban végrehajtott bombamerényletek, amelyek a 19 évvel ezelőtti, Peron elnököt megdöntő katonai hatalomátvétel megünneplése elten irányultak. BELPOLITIKAI KÉRDÉSEK AZ ELŐTÉRBEN Ford elnök sajtóértekezlete Washington — Ford amerikai elnök közép-európai idő szerint kedden hajnalban hivatalba lépése óta második sajtóértekezletét tartotta, amelyen főleg belpolitikai kérdésekkel foglalkozott. A figyelern elsősorban Nixon volt elnöknek adott kegyelem hátterére, a chilei államcsínnyel kapcsolatos amerikai felelősségre illetve az amerikai gazdaság állapotát érintő kérdésekre irányult. Ford Ismételten azt a meggyőződését fejezte ki, hogy Nixonra vonatkozó kegyelmi döntése „hozzájárul a nemzet sebeinek beqyóqyításához“. Az intézkedéseket így magyarázta: Nem engedhetjük meg magunknak a Waterqate ügyben 18 hónapon át tartó izgalmi állapotot és a megosztottság további f oly tatását. “ Az elnök hangoztatta, hogy figyelembe vette ugyan a volt elnök egészségi állapotáról szóló híreket is, de „elsősorban és mindenekelőtt a nemzet egészségét tartottam szem előtt". Ezzel kapcsolatban tagadta, hogy bármiféle párhuzam lenne a volt elnöknek adott teljes és feltétel nélküli bűnbocsánat, illetve a vietnami háború ellenállóinak szóló munkaszolgálathoz és más feltételekhez kötött feltételes kegyelmi ajánlat között. Egy kérdésre válaszolva az elnök kategorikusan kijelentette. hogy „az Egyesült Államokban nem lesz gazdasági depresszió." Azokkal az újabban napfényre került bizonyítékokkal kapcsolatban, amelyek szerint Kissinqer külügyminiszter Irányítása alatt a „negyvenes bizottság" programja értelmében a CIA sok millió dollárt költött az Allende-kormány megdöntésére, Ford elnök kijelentette: kormányunk, miként más kormányok is, folytat bizonyos hírszerzői tevékenységet külpolitikájának alkalmazására és nemzetbiztonsági érdekek védelmében. A szóban forgó konkrét esetben kormányunknak nem volt semmiféle része magának a puccsnak végrehajtásában. Az amerikai elnök azután azt állította, hogy az Allende-kormány megkísérelte szétzúzni az ellenzéki sajtót és az ellenzéki pártokat. S mint Ford magyarázata; a mi erőfeszítéseink arra irányultak, hogy elősegítsük az ellenzéki saltó és az ellenzéki pártok fennmaradását. Azt gondolom, hogy ez a chilei nép legjobb érdekeit szolgálja és minden esetre bizonyos, hogy ez megfelel a mi legjobban felfogott érdekeinknek. NORMALIZÁLÓDIK A HELYZET Addisz Abeba — Hivatalos források szerint Etiópia új ideiglenes katonai kormány tájékoztatta Aszfa Vosszent, Hailé Szelasszié volt császár fiát, királlyá történt jelöléséről. A trónörökös nyilatkozatban jelenti majd be, elfogadja-e az etióp fegyveres erők mozgalmának ajánlatát. Aszfa Vosszen jelenleg 57 éves, s csaknem két éve tartózkodik Genfben orvosi kezelés céljából. Mint a svájci fővárosban közölték, az etióp ideiglenes katonai kormány tájékoztatta Aszfa Vosszent arról, hogy koronázására röviddel hazatérte után kerüljön sor. A katonák ugyanakkor tudomására hozták, hogy sem adminisztratív, sem politikai hatalommal nem fog rendelkezni, csak az ország államfője lesz, a korona pedig az egység szimbólumát jelenti majd. Az etióp ideiglenes katonai kormány visszautasította az etióp tanárok egyesületének azt a követelését, hogy állítsák bíróság elé a trónjától megfosztott Hailé Szelasszié volt császárt. A kormány képvisevonásává a jövőben a nemzetközi feszültség enyhülése váljon. (A kivételt csupán Kína magatartása képezte.) Ezzel kapcsolatban a legfontosabb javaslatokat a szocialista országok terjesztették elő. EmlékezeKapunyitás az ENSZ-ben tes, Gromiko szovjet külügyminiszter javasolta, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai 10 százalékkal csökkentsék katonai költségvetésüket és az így megtakarított összeget fór dítsák a fejlődő országok megsegítésére. Mint ismeretes, a szovjet indítványt megszavazták, gyakorlati megvalósításában sok várható az idei ülés szaktól. Idén tavasszal összehívták a 6. rendkívüli ülésszakot is. Ekkor a világszervezet székhelyén nemzetközi „nyersanyag-csúcsértekezletet“ tartottak, melyre eddig még nem volt példa. Az értekezlet összehívását az olajválság tette szükségessé, mert a legfejletlenebb országok nem tudták megfizetni a három-négyszer drágább olajszámlát. A 6. rendkívüli ülésszakon nyilatkozatot és akcióprogramot fogadtak el egy új nemzetközi gazdasági rend megteremtéséről. E dokumentumok fontos pontokat tartalmaztak, így pl. elismerték valamennyi ország jogát arra, hogy szabadon rendelkezzék természeti kincseivel és azokat államosíthassa. Ennyit röviden a 28. ülésszakról. Az idei közgyűlés előtt több fontos feladat áll. Előzetesként annyit tettek közzé, hogy az ENSZ-közgyűlés idei ülésszakának napirendjén eredetileg 111 kérdés szerepelt. Tegnapi értesülés szerint a napirendre felvették a 112. pontot: a közel-keleti kérdés megvitatását. E probléma még a ta valyi ülésszak napirendjén szerepelt, de megtárgyalására már nem került sor, mivel közismerten a közgyűlés december közepén befejezi munkáját. Ek kor határozatot hoztak arról, hogy e kérdést a 29. ülésszak napirendjére teszik ál. Az idei ülésszakra a legfontosabb indítványokat a szocialista országok nyújtották be. A Szovjetunió indítványozz, hogy vitassák meg és korlátozzák a természet és a légkör katonai célokra történő felhasználását. ENSZ-körökben rámutattak, a küldöttek nagy figyelmet szentelnek majd olyan kérdéseknek, mint a nemzetközi bizto-r*ság meqszilárdításárói szóló deklaráció és az a határozat, hogy zárják ki az erőszak alkalmazását a nemzetközi kapcsolatokban és mindörökre tiltsák be a nukleáris fegyverek alkalmazását. Ez napjainkban — amikor az enyhülés a nemzetközi kapcsolatok fő jellemzője — elengedhetetlen és szükséges, hogy e folyamatnak visz- szafordíthatatlan jelleget adjanak. Röviden még érdemes vázolni jelszavakban a 112 napirendi pont legfontosabbjait: a délkelet-ázsiai politikai rendezés, a közel-keleti tartós és igazságos béke biztosítása, a palesztin és arab probléma rendezése, az amerikai csapatok kivonása Koreából, hatékony intézkedések hozatala a reakció, agresz- szió és a háborús erőszak megfékezésére ... és a legégetőbb pillanatnyilag a ciprusi probléma. Az ENSZ-ben egyre több rokonszenvre talál az a szovjet javaslat, hogy a ciprusi kérdést ne a NATO szűk keretei között, hanem nemzetközi ko-nje- rencián — esetleg az ENSZ keretében — oldják meg. Az Imperialista erők persze ez ellen mesterkednek. Leplezetten céljuk, hogy a komoly politikai kérdések megvitatását az ENSZ mellőzésével oldják meg. Szóba kerül továbbá, vajon felemeljék-e a Biztonsági Tanács állandó tagjainak létszámát és megszüntessék-e az egyhangúságon alapuló szavazást a BT-döntéseknél. Mint látható, politikát, gazdaságot, szociális területet és földrajzilag valamennyi világrészt érintő kérdések kerülnek idén az ülésszak napirendjére. Ismert politikusok is felszólalnak a közgyűlésen, többek között beszédet mond Gerald Ford amerikai elnök. Október elején Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, egy későbbi időpontban pedig Echeverria mexikói elnök mond beszédet a 29. ülésszakon. VONYIK ERZSÉBET lője rádiónyilatkozatában hangoztatta: „Ez a lépés a jelenlegi pillanatban nem felel meg az ország nemzeti érdekeinek“. Közölte ugyanakkor, hogy az országban különleges katonai bíróságot állítanak fel, amely megvizsgálja majd a volt rezsim korrupcióval és a hatalommal való visszaéléssel vádolt magasállású hivatalnokainak ügyét. Hírügynökségi jelentések szerint Hailé Szelasszié, volt császárt jelenleg az etióp szárazföldi hadsereg 4. hadosztályának Addisz Abeba-i főhadiszállásán tartják szigorú őrizetben. Tájékozott források szerint ugyancsak ott tartják fogva a volt rezsim 170 magasrangú személyiségét. Az etlőp fegyveres erők koordinációs bizottsága bejelentette, hogy a katonáknak nem áll szándékukban semmifajta diktatúra bevezetése. A bizottság közölte, hogy tapasztalt, magasan képzett polgári szakembereket vonnak be a kormányba tanácsadói minőségben. A nyilatkozat ugyanakkor utalt arra, hogy a katonák a jelenlegi körülmények között nem térnek vissza barakkjaikba. Hangsúlyozta, hogy az ország Hailé Szelasszié uralma alatt az alapvető emberi jogok nélkül élt. A nyilatkozat szerint 15 pontos programot valósítanak meg Etiópia oktatási rendszerének, Igazságszolgáltatásának és a földbirtok-rendszernek megreformálására. Nukleáris botrány Japánban Tokió — japánban tovább gyűrűzik a Mucu elnevezésű nukleáris kereskedelmi hajó körüli botrány. Mint Ismeretes, az augusztus 26-án próbaútra bocsátott hajón szeptember elsején abnormális méretű rádióaktív szivárgást észleltek. Szakértői vizsgálat kiderítette, hogy nem a műszaki előírásoknak megfelelően készítették el a hajó nukleáris reaktorának védőpajzsát. Azóta a hajó a nyílt tengeren vesztegelt. A Tanaka- kormány először Köbe kikötőjébe akarta Irányítani a hajót, majd a kobeiek tiltakozása láttán elhatározta, hogy visszaküldi a hajót eredeti kikötőjébe, Mucuba. Tegnap egy miniszter- helyettes vezetésével kormány- küldöttség érkezett a kikötővárosba, hogy meggyőzze a lakosságot a sugárveszélyes hajó befogadásának szükségességéről. A kikötő halászai feldühödve a bizottságnak azon magyarázatán, hogy a rádióaktív sugárzás nem hibás tervezés eredménye, megverték a miniszterhelyettest és a bizottság többi tagját. A halászok közölték: nem kérnek a kormány hazudozásaiból és látni sem kívánják a radioaktív hajót.
