Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-16 / 219. szám, hétfő

BOVULO CSEHSZLOVÁK—FINN KAPCSOLATOK Gustáv Husák elvtárs és Urho Kekkonen tv-nyilatkozata í L Gustáv Husák, a CSKP KB fő­titkára, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke, aki a közeljövőben Finnországba látogat, nyilatko­zott Olav Lainenak, a Finn Te­levízió publicisztikai főszerkesz­tőjének. A tanácskozáson Husák elv­társ válaszolt a CSSZSZK poli­tikai és gazdasági fejlődésére vonatkozó kérdésekre, ismertet­te részvételünket a KGST mun­kájában, elemezte a nemzetközi politikai fejlődés időszerű kér­déseit, valamint a CSSZSZK és a Finn Köztársaság kölcsönös kapcsolatára vonatkozó kérdé­seket. Látogatása céljaként a CSKP KB főtitkára azoknak a jó kap­csolatoknak a megerősítését je­lölte meg, amelyek Csehszlová­kia és Finnország között kiala­kultak. Hangsúlyozta, hogy ke­resni óhajtja a kölcsönös kap­csolatok további bővítésének és megszilárdításának az útját. Ar­ra a kérdésre, hogy milyen sza­kaszokon bővíthetők a kölcsö­nös kapcsolatok, kifejtette, hogy ez a terület nagyon szé­les körű, az együttműködés minden szakaszon mélyíthető. A már megkötött gazdasági, kultu­rális és tudományos-műszaki egyezményeken kívül előkészí­tik a hosszú lejáratú gazdasá­gi együttműködési egyezményt, valamint egy olyan további egyezményt, amely lehetővé te­szi, hogy gazdaságilag fejlett országaink között tovább fej­lődjék a kölcsönös kereskedel­mi kapcsolat, s mindkét részről kihasználhassák az együttmű­ködés valamennyi lehetőségét. A beszélgetés befejező részé­ben Husák elvtárs üdvözölte a finn népet, képviselőit, s a finn államnak, nemzetnek és népnek sok munkasikert és boldogságot kívánt. • « t Abból az alkalomból, hogy Gustáv Husák, a CSKP KB fő­titkára, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke rövidesen Finnországba látogat, Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke nyilatko­zott Milena Balašovának, a Csehszlovák Televízió központi igazgatóhelyettesének. A televíziós beszélgetés során Kekkonen elnök nagyra értékel­te azokat a tárgyalásokat, ame­lyeket Husák -elvtárssal folyta­tott legutóbbi csehszlovákiai látogatása alkalmával. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy Hu­sák elvtárs finnországi látoga­tásakor a megbeszélések szin­tén eredményesek lesznek. Arra a kérdésre, hogyan ér­tékeli a mindkét nép számára előnyös kölcsönös együttműkö­dés további bővítésének lehető­ségeit, a finn államfő azt vá­laszolta, hogy e kapcsolatok mindenekelőtt gazdasági téren, de a tudomány és a kultúra te­rületén is javíthatók. A Finn Köztársaság külpolitikájának alapvonását úgy jellemezte, hogy a finn nemzet csakúgy, mint Csehszlovákia népe, vilá­gosan látja, milyen fontos a bé­ke az élete számára, s ezért Finnország is erre törekszik politikájában. A nyilatkozat további részé­ben Kekkonen elnök arra a kér­désre válaszolt, hogy mi a vé­leménye a gazdasági és a kul­turális együttműködés elmélyí­tésének lehetőségeiről, amely kérdésről tavaly októberben Finnországban tárgyalt Ľubo­mír Štrougal szövetségi kor­mányelnökkel. A finn államfő az együttműködés kilátásait na­gyon jóknak minősítette, min­denekelőtt a kölcsönös kereske­delmi kapcsolatok szakaszán. Konkrét példaként említette a vratimovei finn famegmunkáló kombinát építkezésén kialakult kölcsönös együttműködést. A helsinki európai biztonsági és együttműködési konferen­ciával kapcsolatban Kekkonen elnök hangsúlyozta, hogy or­szága nagy gondot fordított a konferenciára, s annak eredmé­nyei derűlátásra késztetik. Meg­említette, hogy Helsinki felké­szült e konferencia harmadik fordulójára is, és erre a genfi tanácskozások befejezése után még ebben az évben kellene, hogy sor kerüljön. Ezzel kap­csolatban megjegyezte, hogy az utóbbi években a nemzetközi politikában bizonyos nyugalmi helyzet következett be, s az eu­rópai együttműködés, valamint az összeurópai békekonferen­cia jelzik, hogy a világ a bé­kés együttműködésre törekszik. A továbbiakban a finn állam­fő kifejezte azt a meggyőződé­sét, hogy Gustáv Husák elvtárs látogatása rendkívül jelentős esemény lesz, amely hozzájárul a hagyományosan jó kölcsönös kapcsolatok további javulásá­hoz. KÖZÖS KÖZLEMÉNY a Bál-vietnami Köztársaság kölüiiséfének hivatalos baráti látogatásáról I szó 1974. IX. 16. (Folytatás az 1. oldalról) nak és az egész csehszlovák népnek azért az értékes támo­gatásért és segítségért, me­lyet a dél-vietnami nép igaz­ságos harcához nyújtott és nyújt. A tárgyaló felek a nemzetkö­zi helyzettel kapcsolatban meg­állapították, hogy a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett pozitív változások, a világ új erőviszonyai, a szocialista kö­zösség országainak növekvő sú­lya és befolyása, a nemzeti fel­szabadító és munkásmozgalom megerősödése kialakítják a ked­vező feltételeket arra, hogy a népek győzelmes harcot vívja­nak az imperializmus és az ag­resszió erői ellen, a békéért, a függetlenségért, a demokráciá­ért és a társadalmi haladásért. A vietnami népnek az imperia­lista agresszió elleni harcban elért győzelme jelentős mérték­ben hozzájárul a béke és a biz­tonság megszilárdításához Ázsiában és az egész világon. A tárgyaló felek kijelentet­ték, hogy azok a szerződések, amelyeket a Szovjetunió, az LNK, az NDK és a CSSZSZK kö­tött az NSZK-val, valamint a Nyugat-Berlinről megkötött négyhatalmi egyezmény nagy jelentőségűek az európai béke megszilárdítása szempontjából. A közép-keleti helyzettel kap­csolatban a tárgyaló ' felek hangsúlyozták, hogy továbbra is támogatják az arab országok és a palesztinai arab nép nem­zeti felszabadító harcát az im­perializmus, az újgyarmatosítás és Izrael agresszív politikája ellen. A tárgyaló felek a leghatáro­zottabban elítélték a chilei re­akciós erőknek a Népi Egység alkotmányos és törvényes kor­mánya elleni katonai puccsát, és a katonai junta fasiszta bűn- cselekményeit. Követelik a vé­res terrorakciók haladéktalan beszüntetését, a bebörtönzött hazafiak szabadonbocsátását. A tárgyaló felek kijelentették, hogy továbbra is határozottan támogatják a chilei nép igaz­ságos harcát, és kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy ezt a harcot a győzelem fogja koro názni. A tárgyaló felek megelége­déssel állapították meg, hogy a CSSZSZK és a DVK barátsága és testvéri együttműködése si kérésén fejlődik és mélyül, s kifejezték azt az eltökélt szán dékukat, hogy a kapcsolatokat tovább fejlesztik és erősítik. Megviiatták a gazdasági együttműködés további fejlődé sének lehetőségeit. Megállapí­tották, hogy a térítésmentes gazdasági segítségről szóló egyezmény aláírása, amelynek alapján a CSSZSZK 1975-ben tá­mogatja a DVK-t, ismét meg­győzően bizonyítja a csehszlo­vák nép és a dél-vietnami nép szolidaritását és barátságát. A tárgyaló felek mély meg­elégedéssel állapították meg, hogy a Dél-vietnami Köztársa­ság küldöttségének hivatalos baráti látogatása Csehszlovákiá bán eredményes volt, s jelen­tős mértékben hozzájárult a csehszlovák nép és a dél-viet­nami nép barátságának, testvé ri együttműködésének megszi­lárdításához és elmélyítéséhez. AZ E N S Z-KÖZGYÜ LÉS 29. ÜLÉSSZAKA ELŐTT New York — Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár, az ENSZ-ben akkreditált diplomatáknak és újságíróknak tartott sajtóérte­kezletén kijelentette, hogy a ciprusi kérdésben sürgős politi­kai rendezésre van szükség. El­lenkező esetben — mondotta — „még súlyosabb válságba sod­ródunk". A főtitkár üdvözölte a ciprusi görög és török közösség veze­tői között megkezdődött párbe­szédei. Kifejezte reményét, hogy a párbeszéd elvezet a ciprusi probléma politikai vetüloteinek megvitatásához és alapként szoigál a tartós rendezést szor­galmazó tárgyalásokhoz. Hangsúlyozta, hogy a Közel- Keleten robbanás-veszélyes helyzet alakult ki. A tűzszünet, a csuputszétválasztási megálla­podások és az ENSZ-erők be­vonulása a világ e térségébe csupán részleges lépéseknek te­kinthetők. „Ha nem élünk e lé­pésekkel és a politikai rende­zésben nem érünk el haladást, megsemmisülhet-".ek a közel ke leli tartós béke megteremtésébe veteti reményeink“ — mondot­ta. Waldheim megelégedését fe­jezte ki amiatt, hogy áz új por­tugál kormány hajlandó szava­tolni az afrikai területeken élő népek önrendelkezési és füg­getlenségi jogát. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Dél- Afrikában, Namíbiában és Dél- Rhodesiában, ahol továbbra is a fehér kisebbségi rendszerek uralkodnak, a helyzet nyugtala­nító. A főtitkár szerint az ENSZ- közgyűlés küszöbönálló 29. ülés­szakának feladatai közé tarto­zik, hogy elmélyítse és kiegé­szítse az igazságos és egyenjo­gú nemzetközi gazdasági kap­csolatok megteremtésére vonat kozó ENSZ-határozatot. A szocialista országok, az el nem kötelezett országok és az arab országok 43 tagú csoport­ja levélben kérte az F.NSZ fő­titkárát, hogy a közgyűlés na­pirendjére tűzzék ki a palesztin kérdést is. Moszkva — A Za rubezsom című szovjet külpolitikai heti­lap szerkesztőségi cikkben fog­lalkozik a közgyűlés küszöbön- álló ülésszakával és megállapít­ja, hogy annak hozzá kell já­rulnia a nemzetközi légkör to­vábbi enyhüléséhez és a fe­szültség csökkentéséhez. A to­vábbiakban a lap emlékeztetett arra, hogy az ENSZ alapokmá­nyának megváltoztatására irá­nyuló erőfeszítések csakis a világbéke megerősítését és a nemzetek közötti együttműkö­dés elmélyítését szolgálhatja. A Szovjetunió ilyen irányban nagy erőfeszítéseket fog kifejteni. ANDREJ GROMI KO BONNBAN Bonn — A Német Szövetsé­gi Köztársaság kormányának meghívására tegnap Bonnba érkezett Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. A repülőtéren Hans Dietrich Genscher nyugatnémet kül ügyminiszter és más hivatalos személyiségek fogadták. Még a tegnapi nap folya­mán egy Bonn környéki kas­télyban megkezdődtek a hiva­talos nyugatnémet—szovjet külügyminiszteri tárgyalások. Az Unsere Zeit című nyu­gatnémet kommunista napilap Gromiko szovjet külügymi­niszter bonni látogatásával kapcsolatban kiemeli, hogy a tárgyalások középpontjában Nyugat-Németország és a Szovjetunió kapcsolatainak ki­bővítése szerepel, amelynek alapját a Moszkvában 1970- ben aláírt szovjet—nyugatné­met szerződés képezi. Ez a szerződés bebizonyította élet- képességét és nagyban elő­mozdította a két ország közti kapcsolatokat. Nyugat-Német­ország lakosságának döntő többsége híve a szovjet—nyu­gatnémet kapcsolatok fejlődé­sének, mert ez hozzájárul a tartós béke biztosításához — hangoztatja az Unsere Zei­tung. Moszkva — „Progresszív fej­lődés“ címmel kommentálja a, moszkvai Pravda a jelenle­gi szovjet—nyugatnémet kap­csolatok fejlődését. A lap megállapítja, hogy Leonyid Brezsnyev múlt évi nyugat­németországi látogatása jó alapokat teremtett a két or­szág közti gyümölcsöző kap­csolatok elmélyítésére. Ezt többek között azzal támasztja alá, hogy a szovjet—nyugat­német árucsere-forgalom ebben az évben rekordösszeget, 2,2 milliárd rubelt ért el. Nyugat- Németország a tőkésországok közül első helyen áll a Szov­jetunióval való kereskedelem­ben. CIPRUSON MEGKEZDŐDIK A FOGOLYCSERE Nicosia — Glavkosz Kleridesz ciprusi elnök és Rauf Denktas alelnök megállapodott abban, hogy ma megkezdődik a rész­leges fogolycsere Cipruson. A hírt egy ENSZ-közlemény jelen­tette be, amely szerint szaba­don bocsátják a 18 év alatti, az 50 év feletti foglyokat, a bete­geket és sebesülteket, valamint a diákokat és a tanárokat. A foglyok szabadonbocsátását a sebesültekkel és betegekkel kezdik. Nem ismeretes, hogy mi lesz a sorsa a további ötezer fo­golynak. Egyébként Cipruson meg­kezdte működését a képviselő­ház. A gyűlésen az ország hely­zetét vitatták meg. javaslatot tárgyaltak meg, amely szerint a képviselőháznak meg kellene vitatnia a július 15-i fordulat nyomán kialakított helyzetei, az alkotmányos rend helyreál­lításának módját, a török part­raszállás következményeit és azt, hogyan térhetne vissza a szigetre Makariosz volt elnök. Athén — Mavrosz görög kül­ügyminiszter európai körútja után történt hazaérkezése után kijelentette Ciprus — az el nem kötelezett fegyvertelen ENSZ tagállam folytatólagos megszál­lása az összes nemzetközi jogi elveknek, az általánosan elfoga­dott erkölcsi normáknak, vala­mint a Biztonsági Tanács Cip­rusról hozott határozatainak legdurvább megsértését jelenti. A továbbiakban a görög mi­niszter jelezte, hogy kormánya az ENSZ közgyűlés köszöbön ál­ló ülésszakának napirendjére akarja tűzetni a ciprusi problé­mát. Megérkezett Athénba Leonyid Iljocsov szovjet külügyminisz­terhelyettes Is, aki korábban a török fővárosban tárgyalt. A SZOJUZ—APOLLO PROGRAM Moszkva — James Fletcher, az Egyesült Államok Országos Űrhajózási Hivatalának (NASA) igazgatója a Szovjetunióban tett többnapos látogatását befejezve nyilatkozott az 1975 júliusára tervezett Szojuz—Apollo kísér­leti űrrepülés előkészítéséről. „Látogatásom a Szojuz—Apol­lo terv előkészítésének soron lévő szakaszával függött össze és ezért sietek közölni legfőbb benyomásaimat. Látva, hogy mi­lyen összhangban dolgoznak együtt a szovjet és az amerikai szakértők a kísérleti űrrepülés előkészítésén, áthat az a meg­győződés, hogy az a legragyo­góbb példája a jó szándéknak az olyan reális lehetöséqek kiak­názására, amelyeket a feszült­ség enyhülésének folyamata tár fel a népeink közötti együttmű­ködés számára — mondotta. Arra a kérdésre, hogy milyen reményeket fűz a közös űrre­pülési programhoz, kijelentette, a munka valamennyi műszaki vonatkozását megoldottuk már, s csak a személyzet kiképzése, valamint a fedélzeti dokumen­táció összehasonlításának befe­jezése van hátra. Nagy megelé­gedéssel töltöttek el találkozá­saim a Szovjet Tudományos Akadémia vezetőivel. Ami a csillagvárosban tett látogatást illeti, — ahol a szovjet űrhajó- so?í élnek és dolgoznak, félek, hogy nem tudok objektív lenni, úgy el vagyok ragadtatva mind­attól, amit ott láttam — fejez­te be nyilatkozatát a NASA Igazgatója. ANDREJ BARČÁK csehszlovák külkereskedelmi miniszter a bé­csi nemzetközi vásár alkalmá­ból kétnapos hivatalos látoga­tást tett az osztrák fővárosban. Josef Staribacher osztrák kol­légájával megvitatta a csehszlo­vák-osztrák gazdasági kapcso­latok kibővítésének lehetősé- geit. AZ SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek és a Minisztertanács meg­hívására szeptember végén Ká­dár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével ma­gyar párt- és kormányküldött­ség tesz hivatalos látogatást a Szovjetunióban. SPINOLA portugál ideiglenes elnök szombaton találkozott a Zair Köztársaság elnökével, Mo- butu tábornokkal. A megbeszé­lés célja a volt afrikai portu­gál gyarmatok önrendelkezési jogának megteremtése volt. Nyugalom Etiópiában Addisz Abeba — A múlt heti császári trónfosztást követően egész Etiópiában nyugalom uralkodik. Az új etióp kor­mány közlése szerint azonban tovább tart a 23 óra utáni éj­szakai kijárási tilalom. Az or­szág nemzetközi légíterón normális a forgalom és foko­zatosan megindul a belföldi légiforgalom is. Etiópia külügyminisztere, aki útban New Yorkba, az ENSZ-közgyűlés ülésszakára a Szudán fővárosban kijelen­tette, hogy az új etióp rend­szer minden alkotmányos szer­ve megkezdte a normális te­vékenységet. A miniszter azon­ban elutasított mindenféle ki­jelentést a megbuktatott Hai- lé Szelasszié volt császár to­vábbi sorsáról és az új etióp kormány politikai terveiről. Chilét támogatják Párizs — Az egy évvel ez­előtti katonai államcsíny meg­fosztotta a chilei népet alkot­mányos kormányától és de­mokratikus rendszerétől. A francia fővárosban egy kiállítás nyílt meg, amely a Népi Egység kormányának uralkodását és a nép jólété­nek érdekében hozott fonto­sabb intézkedéseit ábrázolja. A kiállítást a Francia Kommu­nista Párt szervezte. A kiál­lítás eredeti alkotásait annak idején maga Allende elnök is megtekintette Santiagóban, ahonnan most e képek egy részét kicsempészték. Brüsszel — A belga társa­dalom haladó rétegei által a chilei nép megsegítésére meg­szervezett akció előtt Isabell Allende, a meggyilkolt chilei elnök leánya sajtókonferen­cián mondott köszönetét a belga dolgozóknak azért a tá­mogatásért, amelyet a fasisz­ta junta ellen harcoló chilei népnek nyújtott. Bonn — A Német Szövetsé­gi Köztársaságban mintegy 80 ezer ember vett részt a szo­lidaritási hét különböző ak­cióin, amelyeken a chilei népnek a fasizmus elleni ki­tartó harcáról és e sokat szenvedő népnek a világ ha­ladó demokratikus erői által nyújtandó sokoldalú támoga­tás szükségességéről beszéltek. A nyugatnémet szolidaritási hét vasárnap tömegtüntetések­kel és a chilei juntát elítélő felvonulással ért véget. Ankara — A török főváros városi tanácsa rendkívüli ülésen ítélte el a chilei kato­nai juntát. Ezenkívül a Török Szocialista Munkáspárt kezde­ményezésére nagygyűlést szer­veztek, amelyen a szónokok követelték a chilei hazafiak és politikai foglyok szabadon­bocsátását. Stockholm — Palme svéd kormányfő beszélt azon a nagygyűlésen, amelyet a chi­lei néppel való szolidaritás ki­fejezésére rendeztek Malmő- ben. A miniszterelnök han­goztatta, hogy a junta lábbal tiporja az ország alkotmányát ás törvényes iogait. a nemzet kincsét pedig a nemzetközi nagytőkének szolgáltatja ki. Meggyőződését fejezte ki, hogy előbb vagy utóbb Chile népe visszanyeri szabadságát

Next

/
Thumbnails
Contents