Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-01 / 35. szám, Vasárnapi Új Szó

AZ ISZMEK TOVÁBB EINEK Beszélgetés IVAN FOLKMANNAL, a martini SZNF Színház művészeti vezetőiével VALLOMÁSOK I Három évtizeddel ezelőtt ezen a vidéken tevékenykedett a Frontszínház. A ha­ladó gondolkodású színészek legsajátosabb fegyverükkel, a művészi szó ereiével öntöttek erőt, lelkesedést az antifasiszta harcosokba, s ha ľ^^ett, ők is küzdöt­tek a fasiszta hordák ellen. Ma t;}'jbek között a martini SZNF Színház ápolja a dicső hagyományokat, s azoknak uz eszméknek a jeqyében végzi művészi munkáját, me.i/ekért elődjeik harcoltuk. A színház mostani tevékenységéről Ivan Folkmanntól kértünk tájékoztatót. «. Zuzana Kocuriková, a Szlo­vák Nemzeti Színház tehet­séges színésznője az elmúlt évadban több sikeres alakí­tással vívta ki a szakembe­rek és a közönség elismeré­sét. A most kezdődő új évad­ban is láthatjuk őt több ér­dekes; szerepben. V (Igor Giossmann felvétele) • Az idei évadban különösen sokat hallottunk a martini Szlovák Nemzeti Felkelés Színházának műsoráról. — Valóban, s talán nem szerényte­lenség, ha hozzáteszem, hogy nem vé­letlenül. Tártunk XIV. kongresszusa határozatainak megfelelően aktív dra­maturgiai munkát végzünk, igyekszünk teljesen felszámolni a látszatra ugyan szép, de valójában semmitmondó elő­adásokat. Azt hiszem, hogy terveink megvalósultak. Sikerrel szerepeltünk Nitrán, a szlovákiai színházak szemlé­jén, az elmúlt hetekben pedig Prágá­ban és más cseh városokban adtuk elő Solovič Meridiánját és Bukovčan Hó a kunyhó fölött című drámáját. Úgy vé­lem, ezzel is hozzájárultunk a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának méltó meg tin nepi éséhez. • Nemcsak az eqész társulat, de a színház több tagja is jelentős elisme­résben részesült. — Azt hiszem, ez is sikeres drama­turgiai munkánk egyik ékes bizonyíté­ka. Az idei évadban a Szlovákiai Iro­dalmi Alap színházunk öt tagját tün­tette ki nívódíjjal. Ľubomír Vajdíékát a II. Fülöp kitűnő rendezéséért, Tibor Bogdánt (Záhradník Zurabája című da- rapjában Jančík szerepében) Emil Hor- váthot (II. Fiiiöp — Don Carlos), Ka­tarína HrobárováVrzálovát (Macskajá­ték Orbán Erzsi éle t rekel téséért) és Elena Petrovickát (Vadászaton a női főszerepben) pedig kimagasló színészi játékáért tüntették ki. A legrangosabb elismerésben Igor Hrabinský részesült, akinek a CSSZSZK kormánya a nemze­ti művész kitüntetést adományozta. • A jó munka még nívósabb tevé­kenységre kötelez. — Tisztában vagyunk ezzel. Idei mű­sortervünket úgy állítottuk össze, hogy eszmei és művészi szempontból egy­aránt igényes legyen. Igyekszünk tar­talmas és vonzó előadásokat bemutatni. Az új évadtól több fiajal került hoz­zánk. Közülük Ondrej Sulaj dramatur­got, valamint Barbara PHchtová és Beá­ta Znaková színművészeket említem meg. • A színház tagjairól nemcsak a színházi előadások kapcsán hallunk sok jót. — Igyekszünk korszerű, népművelő színházat csinálni, s enaek megfelelően gazdag és sokrétű az úgynevezett szín­házon kívüli tevékenységünk. Rendsze­resen foglalkozunk az öntevékeny szín­játszókkal, továbbá irodalmi összeállítá­sokkal lépünk föl különböző üzemek­ben és falvakban, rendszeresen találko­zunk városunk szocialista brigádjainak tagjaival, s megvitatjuk velük előadá­sainkat. A fiatalok számára pedig vitá­val egybekötött stúdióelőadásokat szer­vezünk. Színművészeink rendszeresen szerepelnek a tévében és a rádióban, szóval tétlenségre nem panaszkodha­tunk. Jólesik az is, hogy nem érezzük magunkat vidéki színháznak, mert olyan nagy az érdeklődés munkánk iránt. Azt hiszem, ezt az érdeklődést és megbecsülést csak eredményes tevé­kenységgel lehet kivívni. IÁN ŠESTÁK MIT LATUNK AZ ÚJ ÉVADBAN? érdekes operák, zenés játékok a bratislavai színházak műsorán Színházaink műsorát hirdető oszlo­pokról és táblákról lekerült a Nyári szünet felirat, s a legtöbb helyen már friss plakátok hirdetik az új évad bemutatóit. Ezúttal a bratislavai zenés színházak idei műsortervével szeret­nénk megismertetni olvasóinkat. A Szlovák Nemzeti Színházban Beet­hoven egyetlen operája, a Fidelio ke­rül először színre. Ez a remekmű nein hiányzik a világ valamennyi rangos operaegyüttesének repertoárjából sem. Fővárosunkban most harmadszor újít­ják fel. Az első két színrevitel (1960- ban és tíz évvel később) szép szak­mai és közönségsikert aratott. A mos­tani felújítás minden bizonnyal az-új évad egyik rangos eseménye lesz, hi­szen az előadást kiváló színházi szak­emberek készítik elő. Zdenék Rosier karmester, Branislav Kriška rendező, Ladislav Vychodil díszlettervező és He­lena Bezáková jelmeztervező nevéhez az elmúlt évadokban már több magas színvonalú operaelőadás színrevitele fű­ződik. A Fidelio premierjének időpont­ja október 5. Ezzel a felújítással nyit­ják meg az idei Bratislavai Zenei Ün­nepségeket. Ugyancsak érdekes lesz a követke­ző bemutató is. Az előzetes tervek sze­rint az idei év végén láthatja maid a közönség O. Taktakisvili mai szovjet zeneszerző Három élet című operáját, amely jelenleg a legnépszerűbb zene­művek közé tartozik a szovjet szín­padokon. Ez a mű* a csehszlovák—szov­jet barátsági hónap idején kerül szín­re. Aránylag hosszú Ideig tartó „szűk esztendők“ után végre gyermekoperát Is megszemlélhetünk majd a Szlovák Nemzeti Színház színpadán. A bemuta­tó jelentőségét növeli az a.tény, hogy Tibor Frešo a Martin és a nap című műve most kerül először a közönség elé. A januárban bemutatásra kerülő gyermekoperát a szerző vezényli majd, a rendező Branislav Kriška lesz, aki egyúttal a műlibrettójának szerzője is. A Fidelion kívül ebben az évadban a klasszikus operákat Gounod Faustja képviseli majd fővárosunkban. A fran­cia zeneszerző népszerű operáját két­szeri elhalasztás után a tervek sze­rint a következő év márciusától lát­hatjuk majd. Az új évad bemutatóinak sorát két, nálunk meglehetősen isme­retlen egyfelvonásos opera zárja. Egy operaest keretében viszik színre Bizet Doktor Mirakel és Lendvay Kamilló mai magyar zeneszerző Bűvös szék cí­mű művét. Mindkét egyfelvonásost a Szlovák Nemzeti Színház operatársu­latának kamaraegyüttese adja elő, amely az elmúlt évadban mutatkozott be, s vitte sikerre Telemann Pimpino- ne című vígoperáját. Igényes a balettegyüttes műsorterve is. Ebben az esztendőben a bratislavai együttesek közül ők kezdik legkoráb­ban az új évadot, hiszen már szeptem­ber 7-én bemutatót tartanak. Az SZNF 30. évfordulója tiszteletére kerül szín­re a Htisi trilógia, amelyben három szlovák zeneszerző (S. Stračina: Hu­szárballada, M. Vilec: Preludio eroico és M. Novak: Ballada a fáról) új ba­lettjével ismerkedhetünk meg. Az elő­adás koreográfusai J. Guoth, Š. Nosál' és B. Slovák. Érdekes lesz az idei évad bemutatója is, amikor Mahler IV. szim­fóniájának balett-változata kerül szín­re, amelynek vendégkoreográfusa Tóth Sándor, a világhírű pécsi balett művé­szeti vezetője. Az évad második részé­ben két népszerű balett, Grieg: Peer Gynt és Adam: Gisella című alkotását adják elő. Az előzetes tervek szerint e két balettben több neves külföldi ven­dég is fellép. Az Oj Színpad zenei együttese há­rom olyan zenés játék bemutatására készül, amelyek az idei évad bratisla­vai „slágerei“ lehetnek. A következő hónapokban láthatjuk majd az ígérge­tek, ígérgetek! című világhírű amerikai musicalt, továbbá a budapesti Fővárosi Operettszínházban nagy sikerrel bemu­tatott Vörös karaván című zenés játé­kot, valamint Krecsinszkij esküvője cí­mű operettet, amelyet a leningrádi zenés színházban játszanak hónapok óta telt házak előtt. E rövid felsorolásból is kitt"ink, hogy több érdekes bemutatóra készülhe­tünk. Reméljük, a korábbi esztendők­kel ellentétben az idén már nem lesz. nek változások a dramaturgiai terv­ben. Bízunk abban is, hogy ebben az évadban a bratislavai zenés színhá­zakban színvonalas színházi esték ré­szesei lehetünk. ALFRÉD GABAUER GÁBOR MIKLÚŠ: A színészet varázsa Paradoxon — jó öreg para­doxon: ez a tény — ez a tény. Csak az él, ami paradoxon. iHa- ezt végicqondoltuk, milyen köny- nyen lebeg minden, mennyire el­gondolható! I Ezzel kell foglal­koznunk, tudva, hogy megoldani nem fogjuk, nem szüntethet tűk meq, nem oldhatjuk fel soha, azért paradoxon. Kényelmetlen és qyünuörűségesen bizonytalan állapot. Átélés és szereplés, meg­hatottság és tudatosság, Szta- nyiszlavszki’ és Brecht: vagy egészében, vagyis paradoxon vol­tában tanítjuk, tudjuk, gyakorol­juk — vagy nem vagyunk színé­szek, és nem is vagyunk kíván­csiak a színészetre. A parado­xonban rejlik a színészet vará­zsa. A mesterség megtanulása: elmélyülni a paradoxonban. A színészet legegyszerűbb „eleme“ önmagában is paradoxon, itt egy­értelmű dolog nincs. Sztanyisz­lavszkij is elvétette, amikor kü­lönválasztotta a beszéd és moz­gás technikájának gyakorlatát a pszichofizikai gyakorlatoktól, magától a „játék"-tói. Vívni, at- letizálni, stílusokat tanulni, iro­dalmat megismerni: a színésznek annyit jelent, mint játszani. Ha beszélni tanulunk: álmodoznunk kell. Külön technikai, vagy kü­lön intellektus, vagy külön állás­pont, vagy — uram, bocsá’ — külön lélek: nincs. Az elemzés minden veszélye és tévedése itt van, ettől válik okoskodássá. A paradoxon nélkül minden szí­nészelmélet dogmu, gyakorlatiat­lan, használhatatlan. Inkább ne mondjunk semmit, mint hogy mást mondjunk, mint parado xont. A színészet = paradoxon. A legegyszerűbb instrukció is. Akkor gyakorlati, akkor hasz­nálható, akkor egyszerű. A szín­házban — a próbákon — nincs olyan szó, amit ne kísérne a hallgatás. Ezt annyira gondolko­dásunk alapkövévé kellene ten­nünk, hogy ne is legyünk képe­sek másként látni, elgondolni valamit, csak mint paradoxont. Gyakran gondolok rá, mint ta­lán mindenki, aki ír, fest, ját­szik, zenél: mi szükség van rám és arra, amit csinálok? Végül is mi győz meg róla, hogy érde­mes? Az ingerültség, amit má­sokban keltek. Mi teszi őket in­gerültté? Hogy elég erős és bá­tor vagyok a paradoxonok vi­lágában létezni. Az emberek ál­talában hanyatt-homlok mene'cü7 nek innen, mert nem érzik, a ta­lajt a lábuk alatt. Ez az, amit én tudok, ők meg nem: bizton- sáuiban vagyok, ahol ők nevet­ségesen kapálóznak. Ennyi kis kaián fölény mégiscsak szüksé- qeltetik, hogy úgy érezzük, ér demes. A magyarországi színházi élet egyik eseménye Örkény István új színmüvének, a Vérrokonoknak a bemutatója volt.. A sajátos hangvételű alkotás — amelyet a Vígszínház mutatott be — elsősorban szakmai körökben nagy vitát kavart föl. Felvételün­kön a színmű egyik jelenetében Ruttkai f-lvát és Mensáros Lász­lót láthatjuk. 10 i 111 b ■ i WsM

Next

/
Thumbnails
Contents