Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-15 / 37. szám, Vasárnapi Új Szó
viszik el a százmilliókat a Fülöp-szigetekről • Egy püspök vádoló levele • Egy alelnök üzletei • Maoisták és Marcos elnök Pénz és lőszer a lakosság tizennégy százalékának • Amerika és Japán nagytőkései Sabohról, a szomszédból... 1974 nyarán egymást követik a Fülöp-szigetekről érkező jelentések fegyveres összetűzésekről, a mind jobban kiéleződő gazdasági nehézségekről és azokról a szinte megoldhatatlannak tűnő ellentétekről, amelyek a kormányzat és a muzulmán kisebbség között kialakultak. Délkelet-Ázsia hétezer szigetből álló, közel háromszázezer négyzetkilométer nagyságú és közel 40 millió lakosú országa 1972 szeptembere óta ugyan „kivételes állapotokra vonatkozó törvények szerint“ él / Ferdinartd Marcos köztársasági elnök ekkor jelentette be, hogy a nyugtalanság növekedése miatt kénytelen ilyen intézkedéseket bevezetni), ám az idei nyáron megszaporodtak a problémák. Itt van mindenekelőtt a muzulmán-probléma. A Fü- löp szigeteken a különböző becslések tíz és tizennégy százalékban állapítják meg a muzulmán közösség arányát — hosszú ideje megoldhatatlan kérdés a mohamedán kisebbség jogainak és általában kezelésének kérdése. Amikor a múlt esztendő végén a Benghazi- ban 26 állam képviselői tanácskoztak az iszlám-konferencián, több küldöttség, közöttük Líbia képviselője, nyilvánosan ítélte el „a Fülöp-szigetek déli részén folyó népirtást, a muzulmánok mészárlását", és felszólította — egyelőre minden eredmény nélkül — a tanácskozás résztvevőit, hogy szakítsák meg kapcsolataikat Manilával, létesítsenek közös alapot a mohamedán kisebbség védelmének és biztonságának támogatására. Akadtak olyan hangok is, amelyek «art ajánlották: nyújtsanak segítséget a fülöp-szigeti mohamedánoknak ahhoz, hogy „ha kell, fegyveresen is védelmezzék magukat'4. Még véget sem ért az iszlám konferencia, amikor Ferdinand Marcos elnök nagyon határozottan és keményen bélyegezte meg azt a kívülről érkező fegyveres támogatást, amelyet a Fülöp-szigetek déli réAz amerikai toké egyik fellegvára, a manilai Keres* kedelmi Bank ponti kormánya ellen és az ott élő mohamedánok jogsértéseket emlegetve kívánták rendezni helyzetüket, az első összetűzések után 15—20 000 menekü't érkezett Sabahba. Nincs gyökere Egy esztendővel később Manilában, a Fülöp-szigetek fővárosában a külföldi újságírókat arról tájékoztatták, hogy Sabahban Musztafa közvetlen védnöksége alatt a menekültek számára kiképzötáborokat rendeztek be. Akkoriban a kérdést elemző párizsi l.e Monde érdekes cikkben foglalkozott a fülöp-szigeti mohamedánok problémájának egész Délkelel- Ázslát foglalkoztató kiéleződésével, és megírta, hogy a fülöp-szigeti felkeléshez — Musztafa Bin Data Harun közvetítésével — Kadhafi ezredes szállítja Líbiából a fegyvereket és adja a pénzt. „Musztafa természetesen cáfolta a neki tulajdonított szándékokat, de nem sikerült mindenkit meggyőznie. Kuala Lumpur vezető köreiben, magánbeszélgetésekben elismerik, hogy nehéz ellenőrizni a sabah-i főminiszter tevékenységét, aki odahaza többé-kevésbé azt csinál, amit akar“ — írta a lap. ,,A Manila ellen Benghaziban elhangzott líbiai támadások semmi esetre sem voltak alkalmasak arra, hogy eloszlassák a Kadhafi ezredes szándékait terhelő gyanút... A líbiai fellépés Benghaziban kudarcot vallott. A líbiaiak által javasolt intézkedéseket Szaúd-Arábia támogatta ugyan, de Malaysia és Indonézia ellenezte. Malaysia, az ország számottevő kínai kisebbségének problémáival küszködve (a kontinentális Malaysia lakosságának egyharmada kínai), maláj, tehát muzulmán hatalmút hirdet. Az iszlám Indonéziában is eleven erőt képvisel (a népesség 90 százaléka muzulmán), nevezetesen a Szumatra-szige- tek északi részén. De e nagymértékben iszlámhívő két ország vezetői mindenáron el akarják kerülni, hogy újabb politikai-vallási válságokra kerüljön sor, esetleg azoknak faji következményeivel együtt“ — írja a francia lap. Ez a valóság: néhány forró fejű vallási megszállotton kívül Üélkelet-Ázsiában nincs széles köríi tábora a vallási alapon szított felkeléseknek. /Folytatás a Vasárnapi Oj Szó következő számában. ) GARDÜS MIKLÓS Marcos elnök, puskával A nagy évkönyvekben legfeljebb csak céloznak arra, hogy a Fülöp-szigetek gazdasági életében a nemzeti burzsoáziának is viszonylag kis szerepe van a külföldi tőkések mellett, mert hiszen az amerikai tőkés vállalatok, jó néhány multinacionális vállalat és az utóbbi néhány esztendőben a japán cégek tartják a kezükben a gazdaság kulcsállásait. Az elmúlt néhány esztendőben persze még mindig az amerikaiak voltak a Fiilöp-szigeteken nyert profitból legerőteljesebben részesedők: az összes külföldi vállalatok nyereségének 91,8 százaléka jutott az amerikaiaknak. Egyébként I960 és 1970 között a külföldről befektetett tőke ötszörösét vitték ki az országból. Abból az országból, ahol 1965-ben a családok tíz százaléka élvezte a rxímzeti jövedelem 65 százalékát, és 1970-ben pedig már csak három százalék zsebébe jutott a nemzeti jövedelem közel 70 százaléka. Ez az arány azóta úgy változott, hogy a gazdagok még gazdagabbak, a szegények (mintegy 19 millió lakos él nyomorszigeten) még szegényebbek lettek. szén a felkelőknek, többségükben mohamedánoknak, juttatnak az elnök által meg nem nevezett „idegen erők". De Manilában már akkor mindenki tudta, hogy a külső segítség nem is olyan messziről, Délkelet- Ázsióból érkezik. Amerikai és francia lapok egészen nyíltan cikkeztek arról, hogy a fülöp-szigeti mohamedán fegyveresek Musztafa Bin Data Harun sabahi főminisztertől kapnak pénzt, lőszert, nemritkán fegyvereket is. A Malaysia! Államszövetséghez tartozó Sabah, ahol Musztafa áll a kormány élén, régóta vitás terület: a Fülöp-szigetek kormányai 1948 óta nyilvánosan igényt jelentettek be Sabahra — a főminiszter pedig kijelentette, hogy a Fülöp-szigetek- hez tartozó Sulu-szigctek „tulajdonképpen mindig is Sabah természetes részei voltak, és épper.» ideje, hogy ez a terület a Malaysiai Államszövetség részévé váljon." Musztafát úgy Ismerik egész Délkelet-Ázsiában, mint a legharcosabb mohamedán politikust. Sabah- 1x31 az elmúlt 8—10 esztendőben fokozatosan kiutasították a keresztény misszionáriusokat, és a kormány a legkülönbözőbb kedvezmények juttatásával támogatja azokat, akik „visszatérnek az iszlám valláshoz“. 1972-ben, amikor az első összetűzések robbantak ki Mindanao szigetén, a Fülöp-szigetek köz1374. IX. 15. 8 „A mohamedán lázadás“ amerikai térképe Őrjárat egy kis fülöp-szigeti faluban
