Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-15 / 37. szám, Vasárnapi Új Szó

Már szinte mondái alakká válik a John Reed ábrázolta egykori vörö^katona, aki csak annyit tudott al társadalomról, hogy két osztály proletariátus és a

burzsoáziái Srre rendszerint olyankor hivatkoziflík, am.^Jror pfildázni akarjuk, hogy luz osztályöntudatnak ez a színvonala — ami inkább osztályösztönnok nevezhető — ma már nem elegendő, s a mai munkásoknak sokkal magasabb szintű valóságlátásra van szükségük.

Akkor került szóba ez a példa, amikor legutóbb a KO&ATEX termelőszövetkezet Samorlni (somor- jai] Özemébe látogattunk, és arra a kérdésre kerestünk választ, hogy a munkásérdekeket hogyan képviselik a mesterek.

AZ ÜZEMVEZETŐ, Bilik Jozef elvtárs 23 éve dolgozik a szakmában. G masa is munkásként dolgozott valamikor a termelőszövetkezet egyik kis műhelyében, s ahogy nőtt, fejlődött a műhely, s ahogy a műhelyből üzem lett, úgy „nőtt“ ő i«, tanult (és tanul még ma is!), szüntelenül képezte önmagát. Ma két műszakban dolgozó 330 alkalmazott termelőtevékenységét szervezi, irányítja.

— Ma valaki csak azt tekinti a munkásérdek képviseletének, hogy emeljük a munkások bérét, akkor vagy áldozata, vagy szálláscsináló ja a legolcsóbb demagógiának — érvel, amikor közösei) azt fogalmazzuk meg, hogy mit is értünk munkásérdeken.

Egyetértünk, persze. Ahogy később ő is egyetért velünk, amikor hangsúlyozzuk:

— Mindenki, aki ebben az országban a haladás érdekében akar dolgozni a munkásosztály érdeke szerint a párt politikájának, gazdasági elképzeléseinek a megvalósítója.

TAPASZTALATÁRA hivatkozva azt hangoztatja, hogy ezt nagyon fontos megmagyarázni. Az értelmiségieknek éppúgy, mint maguknak a munkásoknak, a fiataloknak vagy idősebbeknek. Mindig annak, aki éppen nem érti. Majd figyelmeztet:

— A munkás azonban sokkal kevésbé van függő helyzetben munkahelyi vezetőitől, mint az értelmiségi vagy más. ítélete, véleménye, meggyőződése állandó figyelmet követel. Mi ezért rendkívül fontosnak tartjuk, hogy állandóan mérlegeljük a munkások tapasztalatait, és a hatást, amelyet a különböző döntések körükben kiváltanak. Ha kell, még tanulunk is tőlük.

Ez természetes, hiszen a politikai és gazdasági vezetést nem lehet különválasztani. A hatások és hangulatok mérlegelésére, pontos, helyes és alapos elemzésére éppúgy szükség van, mint a termelési értekezletre, a gyártási problémák helyzeti elemzésére. Azután a mesterek kerülnek szóba.

A TERMELÉS PARANCSNOKAI névvel gyakran Illetik a mestereket. Bár a „parancsnok“ szó túlságosan katonás, a megjelölés találó, hiszen az üzemvezető a mesterekre gondolva említi meg:

— Ogy szokták mondani, hogy aki nem tanult meg engedelmeskedni, nem tud parancsolni sem. Es gyakran példálóznak azzal, hogy igazán jó parancsnok a példás közkatonából lesz. Egyetértek ezekkel a megállapításokkal.

A termelőszövetkezet üzemében ugyanis jól bevált szokás, hegy a legjobb dolgozókból mestereket képeznek, Takács Júlia tizenöt éves munkatapasztalata után lett mesterré. Kalmár Márta varrónő volt. Pröllch Ilona előbb hivatalnok,

mujd minősítő, jelenleg pedig e technikai ellenőrzés részlegének egyik t,estere. Es a sort folytatni lehet Kocsis Cecília, llorniáková Mária, Cezsó Ilona, Bartalos Ilona nevének feljegyzésével. Mind- mind munkásokból lettek mesterekké.

Megfelelő szakmai képzésükről az üzem vezetősége gondoskodott^ Munkatapasztalatukra építettek1, ök pariig vállalták a tanulással Járó külön feladatot. Ma már A} „termelés parancsnokai“, Igazi mesterok. Sőt, közülük Frőlich Ilona és Bartalos Ilona abban a megtiszteltetésben részesült, hogy az üzemi pártszervezet vezetősége elfogadta tagjeiöltségüket.

)0 KAPCSOLATUK van ezeknek a mestereknek a munkásokkal. Amikor a munkacsarnokban a szalag mellett dolgozóktól a személyükre vonatkozólag érdeklődtem, ilyen megállapításokat jegyeztem fel:

— Természetes, hogy Ilona néni a mester. Többet tud. ,

— Egyszerűen, érthetően megmagyarázza a tennivalót. Ha kell, meg is mutatja. Kell önnél több?

— Ha baj van, csak hozzá fordulunk. Itt dolgozott ős Is, ragasztógép mellett. Más úgyse értene meg bennünket.

— Még vitázni is lehet vele. Nem int le, nem fojtja belénk a szót. Legfeljebb másnap megáll itt a gépsor előtt, és megkérdi:

— Nos, meggondoltátok? — Azután megmagyarázza, hogy ő azt hogyan, miként képzeli...

— Igazságos. Ha kell, az érdekünkben felmegy még az irodába is. De ha nincs igazunk, azt is megmondja. Szemtől szembe.

Tizenkét munkásnő mondott véleményt. Közülük csak egy, egyetlenegy utasította vissza a válaszadást:

— Nem érdekel. Csalt az, an*í a borítékban van.

Ahogy mondani szokás: nem

értettünk szót. Viszont egészen bizonyos, hogy az illető szót ért a mesterével, hisz végeredményben kettőjüktől függ, mi van a borítékban. v

A VEZETŐ ES VEZETETT viszonya nem mindig a legideálisabb, i Erre vonatkozólag az üzemvezető így vélekedik:

— Igen, ilyesmi előfordulhat. Sőt, nem is baj ez, hiszen nem szabad olyan helyzetet teremteni, amelyben csak a rokonszenves megnyilatkozások kaphatnak hangot. Az persze más kérdés, hogy a tévedéseket le kell leplezni.

Ezért szokták a mestereket gyakorta emlékeztetni arra, hogy Lenin milyen óriási jelentőséget tulajdonított mindannak, amit a munkásoktól tanult. Sohasem képzelte magát többnek az embereknél. Magatartása abból a meggyőződésből alakult ki, hogy a vezető és a vezetett viszonya nem a tanító és a tanítvány viszonya.

— A munkásérdeket jól képviselni — magyarázza az Üzemve- zeiő — csak így lehet. És természetesen azzal, hogy a párt által kitűzött gazdasági, termelési feladatokat teljesítjük.

EZEN A TÉREN mindennél többet mond az üzem termelési eredménye. Az utóbbi negyedévben 17 különféle típusú, bőr, vagy műbőr táskát, kézi és utazó táskát gyártottak. összeszámolták: pontosan

100 929 darabot. Vállalásukat pedis túlteljesítették. Az értékelés szerint 410 000 koronával.

John Reed, aki annak idején megírta az osztályösztön által vezérelt vöröskatona alakját, vajon mit szólna ehhez?

HAJDÜ ANDRÁS

A fasiszta diktatúra időszaka Mýtna községre is rányomta bélyegét. 1944 januárjában-februárjában a község lakói immár megtették a szükséges előkészületeket a felkeléshez. És harminc esztendővel ezelőtt, amikor kirobbant a Szlovák Nemzeti Felkelés, Mýtna lakói tudták, hol a helyük. Az ellenállási harc megszervezésében jelentős helyet töltött be a forradalmi nemzeti bizottság. Majd később a falu lakói gondoskodtak róla, hogy a hegyekben rejtőzködő partizánok semmiben se szenvedjenek hiányt. Az általános mozgósítást követő órákban Mýtna községben szintén fegyvert ragadtak a férfiak, több önkéntes csatlakozott a hegyekben harcoló brigádokhoz. Néhány közülük a fasiszták fogságába

a szolgáltatások fejlesztése is a közeljövőben.

— Az elkövetkező időszakban négy és fél mill ió korona érték ben művelődési otthon épül — tájékoztat bennünket Strapko elvtárs. — Közel hétmillió koronába kerül majd az új bevásárlási központ, másfél millióba a vízvezeték ... Feladatunk tehőt akad bőven.

Nem vitás, hogy a község lakosúi valóban forradalmi lendülettel folytatják a falu fejlesztését, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a választási programban kitűzött célok határidőn belül teljesüljenek. Értékes kötelezettségvállalásokkal köszöntik a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulóját is, elkötelezett munkával járulnak hozzá, hogy a har1974. IX 15.

esett, másokat koncentrációs táborba hurcoltak.

— Az igazabb világért, a munkáért és kenyérért folytatott kü2delem forradalmi lendületű a végső győzelem kivívása után sem lohadt le — emlékezik Milan Strapko, a helyi nemzeti bizottság elnöke. — Lakosaink egy emberként láttak hozzá a háborús károk eltávolításához, ha kellett utakat, hidakat, alagutakat építettek.

Az elmúlt harminc esztendő során jelentősen megváltozott a falu arculata. Új családi házak épültek, a régieket pedig korszerűsítették. Pillanatnyilag is több családi ház van épülőben. A falu lakói Javarészt a mezőgazdaságban dolgoznak. Igaz ugyan, hogy a fiatalokat egyre jobban vonzza az ipar. Az egységes főldmüvesszövetkezet, amelyet huszonöt esztendeje alapítottak, jó eredményekkel büszkélkedhet. Persze, fogyatékosságok is akadnak. Korszerűbb bolthálózatra, szolgáltatásokra lenne szüksége a falunak. Annak ellenére, hogy a helyi nemzeti bizottság valóban mindent megtesz, asztalosműhely, varroda stb. létesült a faluban, nem lehetnek elégedettek a jelenlegi helyzettel. Viszont a faluban új iskola épült, sőt önsegélyes alapon óvoda is. Az elmúlt választási időszakban közel kétmillió korona értéket képviseltek a különböző beruházások a falu fejlesztése terén. Közben új posta épült, és a szövetkezet szintén új gazdasági épületekkel gyarapodott.

A helyi nemzeti bizottság a választási programnak megfelelően a falu további fejlesztésére, szépítésére összpontosítja figyelmét. Folytatódik az utak portalanítása, és nyilván nagyobb hangsúlyt kap

Milan Strapko. a helyi nemzeti bizottság elnöke

mi

ncadik szabad esztendőt is méltóképpen megünnepelhessék. A helyi nemzeti bizottság természetesen mindig számíthat a társadalmi szervezetek aktív közreműködésére.

A Szlovák Nemzeti Felkelés és a felszabadulás 30. évfordulóját értékes kötelezettségvállalásokkal köszönti Mýtna. A lakosok eddig 17 ezer brigádórát dolgoztak le, amelyek értéke 950 ezer korona. Kétségtelen, hogy az év végéig további vállalásaikat is teljesítik. Elmondhatjuk tehát, hogy Mýtné község hűen őrködik az SZNF hagyatéka felett, őrködik, és tovább fejleszti a falu nagyszerű forradalmi hagyományait.

J. SLUKA

HMBnl

■

ÉS A

MESTEREK

Közős erőfeszítéssel szabályozták a Kriváň patakot

(A szerző felvételei)

C) iskola épült a faluban