Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-15 / 37. szám, Vasárnapi Új Szó
1974 IX. 15. INTEGRÁLT AUTÓIPAR IlISSu -TH6AIUM0KMN A szocialista gazdasági integráció Komplex Programjának elfogadása után a gazdasági és termelési együttműködés az autóiparban is a gyakorlati megvalósulás útjára lépett. Csehszlovákia és más KGST-tagállamok fejlett autóipara jó alapot képe/, az m- tegrációs folyamatok fejlesztéséhez. Az elmúlt év júliusában az európai KGST-tagállamok között megvalósult a kölcsönös autóipari szállításokra vonatkozó ötéves tervek egyeztetésének első szakasza. Az 1976—1980-as évekre vonatkozó szállításokról részben kétoldali munkacsoportok, részben pedig állami tervbizottságok szintjén folytattak tárgyalásokat, amelyek a munka- csoportok tárgyalási eredményei és ajánlásai alapján fogadtak el határosatokat. Egyes kooperációs szállításokra már a Komplex Program elfogadása előtt is sor került. így például a Jablonec nad Nisou-1 L1AZ nemzeti vállalat már 1958 óta szállít autóbuszalvázakat Lengyelországba, amelyekhez a Jelezi Autógyárban készítik a karosszériákat. A Jelezi Autógyár a Vysoké Mýto-i Karosa nemzeti vállalattól kapott műszaki dokumentumok alapján több mint 25 ezer autóbuszt gyártott. A Tatra tehergépkocsik szintén jó hírnévre tettek szert külföldön. A legnehezebb terepen és szélsőséges éghajlati feltételek mellett is megbízhatóan dolgoznak. Megbízhatóságukat nagyra becsülik a Szovjetunió legészakabbl területein, ahol az erős fagyokban gyakran 2—3 hőnapon át is megállás nélkül működtetik a motorjaikat. Csehszlovákia, az NDK, Lengyelország, Románia, Magyarország és a Szovjetunió sokoldalú nemzetközi szakosítási és együttműködési szerződést kötött, melynek értelmében Csehszlovákia lesz a léghűtéses motorokkal ellátott 12 tonnás és ettől nagyobb tehergépkocsik kizárólagos gyártója. A Tatra n. v. az 1971—1975-ös években a Motokov külkereskedelmi vállalat közvetítésével 12 000 teherautót szállít a1 szerződésben szereplő partnereknek. Ebben a számban nem szerepelnek a speciális teherautók, például az autódaruk, ciszternás gépkocsik stb. A Tatra teherautók ilyen nagy mértékű kivitelénél a karbantartó és javító szolgáltatásról is gondoskodni kell. A csehszlovák és a szovjet szervek ezért egyezményt kötöttek, hogy a csehszlovák autóipari vállalatok egy nagy teljesítményű, komplett autójavító felszerelést szállítanak a tyume- ni körzetbe az itt dolgozó Tatra teherautók javításához. 1970 kezdetén a prágai Csehszlovák Autóipari Művek vezérigazgatósága együttműködési szerződést kötött az Autoprom Sofia állami gazdasági társulással. E teherautók gyártására vonatkozó szerződés alapján a sumeni Madara üzem még abban az évben elkezdte a Jablonec nad Nisou-i LIAZ vállalatban gyártott 10 tonnás teherautók szerelését. A szerződés feljogosítja a Bolgár Népköztársaságot az M és az MT típusú teherautók gyártására. azzal a feltétellel, hogy a motort a tengelykapcsolóval együtt kizárólag Csehszlovákia szállítja. Csehszlovákia műszaki segítséget ls nyújt a termelés beindításához. Erre az együttműködési szerződésre közvetlenül kapcsolódik az a hosszú lejáratú egyezmény, amely a ŠKODA teherautók hátsó futóművei- nek bolgár részről történő szállításaira vonatkozik. Feltételezhető, hogy 1980 után Bulgária teljes mértékben fedezi majd a csehszlovák szükségleteket. A Vysoké Mýto-i Karosa nemzeti vállalatban gyártott autóbuszok valamennyi típusához csehszlovák dokumentáció alapján a győri RÁBA vállalat új, korszerű üzemében gyártják az alvázakat. Az idén a RÁBA vezér- igazgatóságával az első lengő futóműre, valamint a pótkocsi-alvázakra is kiterjesztették az együttműködést. A magyar vállalat, amely a szocialista államokban egyike a legnagyobb gép- kocsialváz-készítőknek, a csehszlovák gépkocsiipar szükségleteit már 1976- tól kezdve teljes mértékben fedezni fogja. Ismeretes, hogy a szovjet VÁZ 2101- es személyautókhoz Csehszlovákia szállítja a fényszórókat. A Togliatti üzem 1974-től kezdve 600 000 darab fényszórót kap évente a VÁZ 2101-es gépkocsik szereléséhez. Ezt az együttműködést a továbbiakban a VÁZ 2103- as gépkocsikra is kiterjesztik, ami a szállított fényszórók számát 1975 után több mint egymillió darabra növeli. Tárgyalások folynak fényszóróink szállításáról az új káinai teherautógyár számára is. A létező együttműködési szerződések mellett a KGST-tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottságához tartozó munka- csoportok számos javaslatot dolgoznak ki, amelyek az Integrációs folyamatot tovább mélyítik. Az autóalkatrészek gyártásában például megszüntették a Jablonec nad Nlsou-i Autófékek nemzeti vállalatban a sebességmérők gyártását, ezeket a jövőben az NDK szállítja. Ugyanakkor a felszabadult kapacitással növelték a tárcsás fékek gyártását a Wartburg személyautókhoz, s az Autófékek n. v. már elkezdte azok szállítását az NDK-ba. Eddig eléggé háttérben maradt az együttműködés a különböző teherau»- tó-a(vázra épített speciális célgépko- cslk gyá-r fásában. Ezeket az egyes államokban kis szériáklian gyártják a belső szükségletek számára, ami kedvezőtlenül hat a termelés gazdaságosságára, s megnehezíti a szükséges kutatási-fejlesztési alap kiépítését. Az integrációs folyamat kibontakozását az is akadályozza, hogy ezeket a speciális gépkocsikat több térmelés 1-gazdasáaz anyagellátásban előfordult szűk keresztmetszetek felszámolását. Számos egyezményt kötöttek az autóipari részegységek szakosított gyártására. A KGST-tagállamok autóiparát főleg ebben az ötéves tervidőszakba*» a gyors fejlődés jellemezte. Az egyes országok szükségleteit azonban a termelés még mindig nem elégítette ki sem a személyautók, sem pedig a tömeges személy- és áruszállító eszközök gyártásában. A csehszlovák autóipar az 1971—75- ös években 275 542 személyautót. 29 ezer 078 Skoda teherautót és autóbusz-alvázat, valamint 13 063 Tatra teherautót szállít a KGST-tagállamokba. Ezzel szemben ugyanebben az időben 289 259 szeméi vautót, 21100 teherautót és 1677 autóbuszt hozunk be. BEHOZATAL KS KIVITEL A 8 ÖTÉVES TERVBEN A Tatra teherautók kivitelét a következő ötéves tervidőszakban 18 650 darabra növeljük. Annak ellenére, hogy 1980-ig a Tatra tehergépkocsik .gyártása megkétszereződik, mégsem tudjuk majd teljes mértékben kielégíteni Lengyelország, Magyarország és az NDK igényeit. A Szovjetunió száA Tatra tehergépkocsik /billenőplatós vá Huzata jól érvényesUl a tömeges ömlesztett anyagok mozgatásában, főleg a honi ok- és kavicsbányákban, valamint a földmunkáknál tnž-ra. amely a Tatra teherautók legnagyobb átvevője, előkészületben vau az arktikus változat gyártása. A LIAZ-Skoda teherautókból 32 300 darabot szállítunk valamennyi szocialista országba. Ehhez a számhoz még az Orliőan hűtőberendezést is hozzászámíthatjuk, melyből 9240 darabot szállítunk. A gyártott mennyiség 95 százalékát a Szovjetunió veszt át. A csehszlovák személyautók a 6. ötéves tervidőszakban új, korszerűsített változatban kerülnek kivitelre. Személygépkocsijainkat valamennyi európai szocialista állam már hagyományosan vásárolja. A lengyel és a bolgár igények meghaladják a lehetőségeinket. összesen 280 000 személyautó kivitelére számítunk. A JAWA és a ČZ motorkerékpárokból 390 00(1 darabot exportálunk. A legnagyobb átvevő a Szovjetunió, ahová enyhéu növekvő mennyiségben szállítunk motorkerékpárokat. A pótalkatrészek és tartozékok szállítása eléri a 11 milliárd devizakoroua érléket. Az eddig megkötött szállítási egyezmények biztos piacot jelentenek a hazai termelés számára. A behozatal területén elsősorban 473 525 személyautó behozatalára számítunk. A behozatal tehát jelentősen meghaladja a kivitelt, a belkereskedelem szükségleteit tehát teljes mértékben fedezni tudjuk. Az NDK -bél 18 000 darab Wartburg és Trabant személy* gépkocsit hozunk be. Lengyelországijói korszerűsített változatban importáljuk a FIAT 125 P személygépkocsi kát. A FIAT 126-os gépkocsi iránt ép* deklődőket egyelőre nem tudjuk Ideié* gíteni, mert Lengyelország ezeket csupán saját belkereskedelmi hálózatában és a kooperáló államokban, pl. Magyarországon hozza forgalomba. A lengyel vélemények szerint azonban már az ötéves terv végére, esetle« korábban ls változhat a helyzet. Romániából továbbra is importálni fogjuk a DACIA gépkocsikat. A legtöbb gépkocsit a Szovjetunióból szállítjuk, 1980-ban az évi mennyiség eléri az 56 ezer darabot, ebből mintegy 35 000 lesz Zsiguli személygépkocsi. A teherautók csoportjában az NDK- ból W 50-es öttonnás teherautókat fogunk importálni a mezőgazdaság ée a közúti szállítások számára. Ugyan« csak behozatalra kerülnek az ismert ROBUR tehergépkocsik, főleg a speciális felépítésű célgépkocsik és az autóbuszok. Romániából a 6 tonnás ROMAN teherautók behozatalára ké- rül sor. A 3 milliárd devizakorona értékben importált pótalkatrészek meny- nyisége a szocialista szektor és az egyéni fogyasztók szükségleteit egyaránt fedezi. A folyó óv második felében az állami tervbizottságok szintjén tovább folytatják a tervek egyeztetését, s a kölcsönösen elfogadott alapok szerint az illetékes szervek megkötik a hosszú lejáratú szerződéseket. Ebben a szakaszban néhány nyílt műszaki kérdés megoldása után még pontosíthatják és bővíthetik az együttműködési egyezményeket. Dr. JAROMÍR VLASíMSKY gl egységben, szétforgácsoltán gyártják. A Csehszlovákia, az NDK és Lengyelország között megindított tárgyalások bizonyára ezen a területen is eredményekhez vezetnek. Az előkészített javaslatok főleg a városbisztító speciális tehergépkocsikra, a tűzoltó-autókra, valamint a különböző anyagokat szállító speciális gépkocsikra vonatkoznak. A gyártási és kölcsönös szállítási együttműködés említett példáit szükséges még kiegészíteni a tudományosműszaki együttműködés további formáival. A mi Gépkocsi Kutatóintézetünkkel a KGST-tagállamok illetékes intézményei is szorosan együttműködnek számos kutatási feladat megoldásában, például a kipufogó gázok, az üzembiztonság, a hibaellenőrző módszerek, valamint a gyártási technológia kérdéseiben. A KGST-tagállamoik szocialista gazdasági integrációjának Komplex Prog-. ramja az autóipar területén a javítások, a szerviz-szolgáltatások és a pótalkatrész-ellátás kérdéseit is magában foglalja. E tevékenység irányításával, s az együttműködés konkrét formáira irányuló javaslat kidolgozásával Csehszlovákiát bízták meg. Ezekkel a kérdésekkel az Állandó Gépipari Bizottság komplex munkacsoportja foglalkozik, melynek tagjai között ott találhatjuk az autóipar, a közlekedés, a külkereskedelem, valamint további ipari ágazatok és szervezetek szakembereit. A munkacsoport egyik legfőbb feladata a kölcsönösen szállított gépkocsik pótalkatrész-ellátásának biztosítása. A KGST-tagállamok hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményeinek sikeres teljesítése az 1971—1975-ös években lehetővé tette a szocialista munka- megosztás elmélyítését, a munkaerő- források és az állóeszközök hatékonyabb kihasználását, s nem utolsósorban a termelés egyes szakaszain és A KGST keretében a villanymotorok gyártásában is komoly kapcsolatok alakultak ki hazánk és a Szovjetunió között. E nagy jelentőségű együttműködés elősegítésére a szovjetunióbeli Vlagyimir városban közös tervezőirodát létesítettek. A tervdokumentációk kidolgozásában és a kísérletek végzésében csehszlovák részről a brnói Elektrotechnikai Kutatóintézet (VŰESJ, valamint a mohelni- cei MEZ vállalat, szovjet részről pedig a moszkvai Központi Elektromechanikai Kutatóintézet vesz részt. Az együttműködés kibontakozását az a tény is megkönnyítette, hogy a két ország között már a második világháborút követő években is volt ilyen irányú kapcsolat, a résztvevők tehát jelentős hagyománnyal és tapasztalatokkal indulhattak a kapcsolatok bővítésére irányuló munkába. Mint mindenütt, itt is tapasztalatcserével, a szakemberek kölcsönös látogatásaival, információk átadásával kezdődött az együtt- • működés, ami a tervdokumentációk mostani közös kidolgozásához vezetett, s minden Jel arra mutat, hogy az együttműködésnek ez a leghatékonyabb formája. A legnagyobb figyelmet a különböző teljesítményű aszinkron motorok gyártásának szentelik, amelyek nagyfokú megbízhatóságuk miatt az iparban a legelterjedtebbek, s aránylag kevés karbantartást igényelnek. Mindkét országból jelentős mennyiséget szállítanak ezekből a motorokból, illetve a velük ellátott gépipari berendezésekből külföldre. A KGST- tagországek. kölcsönös gazdasági, termelési és kereskedelmi kapcsolatai a villanymotorok fejlesztési programjára is kedvezően hatnak, s a fejlesztés az eddigieknél sokkal progresszívabb motorok létrehozását eredményezte. Teljesen új anyagokat alkalmaztak a motor belső rendszerének kialakításában, s nem utolsósorban töké létesítették a hűtést, ami a villanymotoroknál szintén fontos követelmény. Az új motortípusok gyártásánál a műszaki tulajdonságok javítása mellett 10, sőt 20 százalékos anyagmegtakarítást értek el. Itt is a szocialista integráció elnüélyítése, a KGST-tagállamok szoros együttműködése eredményezte a sikert, ami nem kis devizabevételt is jelent valameny- nyi együttműködő országnak, mert a KGST-tagállamok termékei iránt egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható más államok részéről ls. (Sztropkay)
