Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-13 / 217. szám, péntek
33 1974. L 13 5 i A szocialista államok egyéb idei rendezvényeihez hasonlóan a XVI. Brnói Nemzetközi Gépipari Vásár is a KGST alapítása 25. évfordulójának jegyében zajlik. Ez elsősorban a vásár központi témáinak összeállításában, a kiállított termékek csoportosításában és elhelyezésében jut kifejezésre. Mivel a szocialista államok gazdasági együttműködésének egyik legjelentősebb területe a közösen fejlesztett Egységes Számítás- technikai Rendszerhez tartozó gépek és berendezések gyártása ezért az is érthető, hogy az „A“ pavilon rotundójában, valamint az új, monumentális „D“ pavilonban ez a témakör került előtérbe. A mezőgazdasági gépek kiállítási térségén a nemzetközi munkamegosztásban gyártott korszerű gépek, gépsorok szemléltetik a KGST-tagállamok együttműködésének eredményeit. A szocialista gazdasági integráció ma már a tagállamok gazdasági életének minden területén érvényesül, s így a gépipar további ágazataiban is tanúi lehetünk az elmélyülő szakosított termelésnek. A nemzetközi szintű szakosításnak számos gazdasági előnye van, de igényes szervezési és műszaki feladatokkal jár együtt. A termelési feladatok elosztása nagy szériákban történő gyártást tesz lehetővé, ehhez pedig nagy teljesítményű, automatizált berendezésekre; korszerű szerszámgépekre, integrált termelési üzemegységekre van szükség. Az elmélyülő szakosítás és a növekvő exportfeladatok eredményeként egyre több hazai gépipari vállalat jut el ahhoz a mennyiségi termelési szinthez, hoigy igényelje ezeket a legkorszerűbb, többnyire számítógéppel vezérelt megmunkáló berendezéseket. Ezeket eleinte csak a legnagyobb sorozatokat gyártó vállalatokban, például az autóiparban tudták gazdaságosan kihasználni, ma már azonban egyre több gépipari szakágazatban alkalmazzák, s a komplex szocialista racionalizáció programja is számos esetben az ilyen berendezések gazdaságos kihasználására irányul. Hasonló a helyzet a többi szocialista országban is, főleg a Szovjetunióban, ahol különösen nagy volumenű üzemek vannak, vagy ilyeneket építenek. Nem véletlen teliát, hogy a KGST-tagállamok a korszerű szerszámgépek gyártásában is intenzíven keresik az együttműködés, a munkamegosztás lehetőségeit. Annál is inkább, mert ezeket a gépeket rendkívül megdrágítja a hozzájuk tartozó automatikus irányító és szabályozó rendszer, s a nyugati államokból csak oly magas áron szerezhetők be, ami eleve kétségessé teszi alkalmazásuk gazdaságosságát. Márpedig a szakosítás nem öncélú folyamat, hanem éppen a termelés hatékonyságának, gazdaságosságának növelését Szolgálja. Az állam százszázalékos támogatásban részesíti u földműoesszövetkezeteket és az állami. gazdaságokat, hogy termékennyé tehessék az eróziós tevékenység következtében tönkrement földeket. Csupán a közép-szlovákiai kerületben uz idén 17 115 hektár talaj termékennyé tételét fejezik be. A Banská Bystricai Állami Talaj javítási Igazgatóság mintegy 65 700 hektárnyi terület termékennyé tételét vette tervbe. A jövőben sok feladat várja az állami la- lajjavítási igazgatóságok dolgozóit a hegyi és a hegyaljai legelők, valamint az Ipoly, a Sajó, a Túróc és a Goriva folyók völgyeinek termékennyé tételét illetően. Felvételünkön a T 34-es páncélkocsiból készült ulag- csövezőgép, amely árokásás nélkül rakja le a vlzvezetó csöveket. Egy műszak folyamán 4000 méter alagcső lerakására képes és mintegy 30 munkást helyettesít. (Felv.: T. Babjak — ČSTK) A moszkvai CUM központi áruház, amely a város legközkedveltebb bevásárlási központja, már több mint 60 éve áll Moszkva lakosságának és a szovjet főváros látogatóinak szolgálatában. A napokban megnyitották -az áruház új, ötemeletes épületét, amelyben tökéletesen klimatizált környezetben naponta 150 000 vendég vásárolhat. Az összesen 6000 négyzetméternyi területen fekvő 42 osztályon több mini 200 szovjet vállalat kínálja áruját. Felvételünkön: A CUM áruház új épülete. (Felvétel: ČSTK — TASZSZ) A numerikusán irányított szerszámgépek gyártása különösen a CSKP XIV. kongreszu- sa után nálunk is nagyon sokat fejlődött. A prágai Szerszám- gé p g y á rak te r me lés i-g a zd asá gi egység vállalatai, a Kovosvit Sezimovo Űstf, a TOS Kurim, a TOS Varnsdorf. a TOS Trenčín, a TOS Hostivar, a brnói Smeral Művek, a Žďári Gépgyár és öntöde, a gottwaldovi Precíz- gépipari Művek, a TOS Celá- kovice, a Vihorlat Snina, valamint a CKD Blansko olyan megmunkáló berendezéseket gyártanak, amelyek már számos nemzetközi vásáron kimagasló sikerrel szerepeltek, s joggal kiérdemelték a hazai és a külföldi megrendelők elismerését. A TOS Varnsdorf WHN 9-A típusú fúrógépei például a lip- •csei és a plovdivi vásáron aranyérmet nyertek. A KGST- tagál lantokba eddig 45, csehszlovák irányítórendszerrel ellátott fúrógépet szállítottak. A Szovjetunióban épülő KAMAZ teherautógyár 7 darab WHN 9 A fúrógépet rendelt a vállalattól. Azonban a többi vállalat is hasonló sikereket ért el a nemzetközi bemutatókon és a gyakorlati termelésben. Alig van olyan új gépipari üzem a KGST tagállamokban, ahol nem találkoznánk hagyományos, vagy numerikus vezérlésű csehszlovák megmunkáló gépekkel. A TOS Trenčín például egész termelésének 32 százalékát szállítja a KGST-tagországokba, főleg a Szovjetunióba, az NDK- ba és Magyarországra. Legutóbb az SPL 16-A félautomata esztergák iránt mutatkozott a legnagyobb érdeklődés. A brnói Smeral Művek termékeinek 50 százaléka Irányul a szocialista államokba. Ezek mind műszakilag igényes, nehéz berendezések, függő és vízszintes gépkalapácsok és különböző alakítógépek. A gottwaldovi Precízgépipari Művek a legkorszerűbb revolveresztergákat, többorsós automatákat és másoló marógépeket szállítja a Szovjetunióba, az NDK-ba, Lengyelországba és Magyarországra. A TOS Celákovice vállalatban kifejlesztették a nagy fogaskerekek megmunkálásához szükséges különleges köszörűket, amelyekkel fedezték az említett államok gépiparának szükségleteit. Jelenleg a vállalat kivitelének csaknem 70 százaléka irányul a szocialista államokba. Természetesen a többi szocialista ország szerszámgép-gyártása is gyors ütemben fejlődött, amiről a brnói gépipari kiállítások legutóbbi évfolyamain is meggyőződhettünk. A szakosítás és a nemzetközi munkamegosztás tehát ezen a területen is nagyszerű eredményekhez vezethet, ahogy azt a szocialista gazdasági integráció Komplex Programja is előirányozta. A KGST-tagállantokban gyártott gépek a csehszlovák gépiparban is kiválóan érvényesülnek. Számos szovjet gyártmányú speciális szerszámgép dolgozik például a Mladá Bo- leslav-i Autógyárban, az ostraSzínvonotas kiállítás vai Vítkovicei Klement Gottwald Vasműben, a letftanyi Avia vállalatban, a martini Túróéi Gépgyárak vállalataiban, a plzeni Skoda Művekben, a |i číni és a pelhrimovi Agrostroj vállalatban, a CKD Praha vállalatban és számos további csehországi, valamint szlová kiai gépipari vállalatban. Az NDK-ból 1970-ben hoztuk be az első numerikusán irányított szerszámgépeket, főleg esztergákat, fúrógépeket és függőleges marógépeket. Ma már rendszeresen importáljuk az NDK-ból a numerikusán irányított többorsós megmunkáló központokat is. Legnagyobb kereslet mutatkozik az Október 7. Gépipari Kombinát Karl- Marx-Sladt-i üzemében gyártott DFS 400-as numerikusán vezérelt esztergák iránt. Fejlődő gépiparunk egyre több korszerű szerszámgépet igényel, s ezek jelentős részéi a hazai szerszámgépgyártás termékei mellett a szocialista országokból importálhatjuk. Az elmúlt évben például kiváló homlokfogaskerék-köszörűkéi hoztunk be a Szovjetunióból, amelyek nagyszerűen helyettesítették a svájci MAAG gépe két. Ugyancsak jól beváltak a tavaly behozott numerikus vezérlésű marógépek az NDK-ból, valamint a magyar FK 320 5 ős fogaskerék-köszörűk. A korszerű szerszámgépek azonban még akkor is drága beruházások, ha azokat a KGSI’ tagorságok szakosítva és gazdaságosan gyártják, s kölcsönösen előnyös feltételek mellett szállítják egymásnak. Ezért na gyón fontos az egyes gépek megfelelő típusának kiválasztása a meglehetősen széles ská lából. A vásárlásnál nem elég csupán a jelenlegi igényekből kiindulni, hanem az egyes, üzemek és vállalatok távlati fejlesztési irányzatait is figyelembe kell venni, hiszen elsősorban perspektív gépek vásárlásáról van szó. A kiválasztás tehát nagyon fontos, s tulaj donképpen a brnói gépipari vásárnak is az a rendeltetése, hogy ezt nemzetközi méretekben lehetővé tegye. A műszaki fejlődés azonban oly gyors, hogy a hagyományos nemzelkü zi gépipari vásárok önmagukban már nem is elégítik ki az ilyen irányú igényeket. Ezért az elmúlt év decemberében Prágában sor került a KGST tagállamokban gyártott szer számgépek szakosított vásárára, melynek folyamán hazai vállalataink több mint százmillió korona értékű gépet vásárol tak. Ebben az évben november 5-től 15-ig Nitrán ismétlik meg ezt a hasznos szakosított rendezvényt, hogy a KGST-tagor szágok még szorosabbra fűzhessék a szerszámgépek gyártásában és felhasználásában biztatóan fejlődő kapcsolataikat. MAKRAI MIKI.OS A České Budéjovicében megtartott Éltető föld országos mezőgazdasági kiállítás vasárnap bezárta kapuit. A kiállítást 550 ezren tekintették meg, s a látogatók közül, aki csak tehette, a „C“ pavilonba okvetlenül ellátogatott. A pavilon és környéke, összesen mintegy 9000 négyzetméter fedett és szabad rész, a szocialista országok kiállítási területe volt. A Szovjetunió, Magyarország, az NDK és Bulgária mutatta itt be mező- gazdasági és élelmiszeripari termékeit, a szabad területen pedig az említett országok mezőgazdasági gépein túl az érdeklődők még a lengyet mező- gazdasági gépgyártás legjobb és legkorszerűbb termékeit is megtekinthették. A látogatók a kiállított termékeken keresztül közvetlenül megismerkedhettek az illető ország mezőgazdaságával és élelmiszeriparával, a különböző makettek és diagramok pedig az érdeklődőkkel nemcsak az utóbbi években bekövetkezett előrehaladást, hanem az elkövetkező évekre szóló célkitűzéseket is megismertették. Ezen túlmenően valamennyi részleg egy további, nagyon lényeges feladatot is teljesített. Következetesen bemutatta a KGST tagállamoknak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén folytatott együttműködését, teliát a C“ pavilon jogosan kapta a barátság és együttműködés nevet. A „C“ pavilonban a legnagyobb részt a szovjet expozíció foglalta él. Amint a bejárat melletti táblázat tudtunkra adta, a Szovjetunióban 31 5ÜÜ kolhoz és 17 3ÜÜ szovlioz van. Vetésterületük 1973-ban 215 millió hektár volt, ebből gabona- nem űeket 127 millió hektáron termesztettek. Nem véletlen tehát, hogy a nagy termőképességű fajták nemesítésére a Szovjetunióban különös gondot fordítanak. A további rész az ipar és a mezőgazdaság kapeso I a tá nak egyes oldalait emelte ki, és ezzel összefüggésben a műanyagok mezőgazdasági alkalmazásának lehetőségeit is bemutatta. A Szovjetunióban a mezőgazdasági gépeknél jelenleg 500 fajta műanyag-alkatrészt használnak, s ezzel évente egymillió rubelt takarítanak meg. A szovjet részleg aránylag nagy területen mutatta be a szovjet élelmiszeripar termékeinek széles skáláját. A gazdag választékról és az alkalmazott csomagolástechnika magas színvonaláról itt közvetlenül azok is meggyőződhettek, akiknek eddig nem volt alkalmuk eljutni a Szovjetunióba. A szovjet részlegét tetszetős ebédlőgarnitúra zárta, amely a szovjet falu számára készült, s a mezőgazda- sági dolgozók növekvő igényeit, valamint a falu emelkedő élet- színvonalát is jelképezte. Tavaly az Éltető föld országos mezőgazdasági kiállításon u magyar mezőgazdasági szakemberek csak megfigyelőkként vettek részt, az idei kiállításon pedig már a mezőgazdaság és élelmiszeripar egyes termékeit is bemutatták. Megkértük Szikszói Péter, kiállítás szervezőt, mondja el, milyen újdonságokat hoztak magukkal. — Bevezetőben bálán kiemelném — kezdte —* a látogatottsággal nagyon elégedettek vagyunk. Naponta több százan is vannak, akik a kiállított élelmiszeripari termékeinkről, mezőgazdasági gépeinkről, esetleg egyes hibridjeinkről érdeklődnek. Mint a továbbiakban elmondta, a látogatók körében az élelmiszeripari termékek közül elsősorban az újak váltanak ki érdeklődést. így a szőlőkon- centrálumból készült üdítőitalok, amelyek hazai alapanyagból és hazai technológiával készülnek. Tizenkét olyan borfajtát hoztak el, amit nálunk eddig nem árusítanak, és teljesen új terméknek számít — még Magyarországon is — a gyümölcsjoghurt. A gépek és mezőgazdasági berendezések közül legalább kettőt mindenképpen meg kell említeni. Az egyik a 4,8 méter széles rotációs kasza, amelynek mind <x hat forgó része külön kopíroz- za a talajt. A másik a Bábolna típusú sertés nedvese tető, amely elsősorban a gyors és pontos adagolást teszi lehetővé. Ugyancsak felkeltette a figyelmet a KA-HYB (kaposvári hibrid) elnevezésű hibridsertés, amelyből nálunk 1974 végére összesen 7000 darab lesz. A bemutatott kukoricahibridek közül ivedig a mezőgazdaságban dolgozók elsősorban a középkorai fajták iránt érdeklődtek. A Szovjetunió és Magyarjor*^ szág bemutatójáboz hasonlóan az NDK-, Bulgária és a többi szocialista állam bemutatója is magas színvonalon képviselte egyrészt az illető ország mező- gazdaságát és élelmiszeriparát, másrészt pedig részletesen és sokoldalúan szemléltette a KGST-n belül a mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexum sokoldalú együttműködését. EGRI FERENC
