Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-12 / 216. szám, csütörtök
A KGST és a Tatra tehergépkocsik gyártása A Tatra 148 V tehergépkocsik az áruszállítás megbízható eszközei A KGST-tagállamok Nemzetközi Beruházási Bankjának megalakulása után egy rövid hír jelent meg az újságokban: az új nemzetközi bank 77,5 millió átszámítható rubel értékű kölcsönt folyósított a Tatra Kopfivnice nemzeti vállalatnak a berendezések korszerűsítésére, illetve a 12 tonnás és nagyobb Tatra tehergépkocsik termelési kapacitásának bővítésére. Ez volt eddig a Nemzetközi Beruházási Bank által folyósított legnagyobb hitel, amely az egész csehszlovák népgazdaság számára nagy jelentőségű, hiszen a termelés bővítésének programja a kop- fivnicei-anyavállalaton kívül a Tatra čadcai és bánovcei üzemeit is érinti. A Tatra Kopfivnicei nemzeti vállalatot 1951-ben szakosították a nehéz teherautók gyártására. Kisebb mennyiségben személyautókat is gyártották, ez a termelési irányzat azonban alig érte el az egész vállalat teljesítményének 6 százalékát. A KGST illetékes szerveinek ajánlatára a hatvanas években tárgyalások folytak a teherautók szakosított gyártásáról és kölcsönös szállításukról. Mivel a Tatra tehergépkocsik műszaki-gazdasági paraméterei megfeleltek a progresszivitás követelményeinek, jóváhagyták további fejlesztésüket és gyártásuknak kibővítését valamennyi KGST-tagor- szág számára. • Amikor 1969-ben aláírták az egyezményt, Csehszlovákia előterjesztette a Tatra Kopfivnice nemzeti vállalat fejlesztésére vonatkozó javaslatot, s az érdekelt felek azt 1971 májusában megtárgyalták. Ezt köve- tőleg a vállalat kölcsönért folyamodott a moszkvai Nemzetközi Beruházási Bankhoz. A 77,5 millió átszámítható rubeles hitelegyezményt aláírták, melynek egyharmadát szabadon beváltható valutákban folyósították. Jelenleg már folyamatban van e nagy jelentőségű beruházás előkészítése és realizálása. 1980-ban évente 15 000 nehéz teherautót fognak gyártani, s ezzel a mennyiséggel a Tatra Kopfivnice n. v. a világ legnagyobb teljesítményű hasonló jellegű vállalatai sorába kerül. A kölcsönt teherautók szállításával fogják törleszteni. A termelés növeléséhez a komplex szocialista racionalizáció is hozzájárul, a beruházás ugyanis nemcsak új objektumok építésére vonatkozik, hanem a termelés átmeneti megszakítása nélkül az adott kapacitások korszerűsítésére is kiterjed. A vállalat vezetői olyan feltételek megteremtésén fáradoznak, hogy folyamatos legyen a kölcsön megtérítése, s annak felhasználásában mintaszerűen tükröződjenek a szocialista gazdasági integráció előnyei. A Tatra tehergépkocsik nemzetközi méretű szakosított gyártása a Tatra bánovcei üzemének is szilárd helyet biztosít a csehszlovák népgazdaságban. Nemrég rakták le az üzem 1980 lg tervezett fejlesztésének és építésének alapjait. A bánovcei üzemben a KGST-tagállamok nemzetközi munkamegosztása keretében komplett futóműveket, alvázakat, csőrlő- ket és különböző célgépeket fognak gyártani. Megbízást kaptak a T 148-as tehergépkocsik, valamint a T 148 SÍ és a T 813 SÍ billenőplatós teherautók gyártására. Már az idén legyártották a T 813 Š1 billenőplatós teherautók első sorozatát, ami valóban nagy sikert jelent. Az üzem már az idén is jelentős beruházási feladatokat valósít meg, s mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a bratislavai Stavoindustria és a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű a tervezett százmillió koronás teljesítményt elérve eleget tegyen az idei előirányzott feladatoknak. A Tatra bánovcei üzemében újdonságnak számít, liogy január elsejével átvetlek a strop kovi Kovo-drevo vállalatot, ahol bevezették ä Tatra tehergépkocsik egyes pótalkatrészeinek a gyártását. Az új üzem nek jelenleg 210 dolgozója van, s 1980-ig elérik a 600-as létszámot. A termelés értéke a jelenlegi 27 millióról 80 millió koronára növekszik. Az 5. ötéves tervet a Tatra bánovcei üzemében október 30-ig akarják teljesíteni, s terven felül 200 millió korona értékű terméket gyártanak. Ezek között szerepel 700 T 148 SÍ tehergépkocsi, amelyekből 450 darabot terven felül a Szovjetunióba szállítanak. A Tatra tehergépkocsik lég főbb előnyei a tökéletes műszaki felépítés és a kiváló minőség. Az újabb típusoknál növekszik a teljesítmény, a megbízhatóság és az élettartam, javulnak a gépkocsivezetők munkafeltételei. Figyelembe ve szik továbbá az egyes KGST tagállamok követelményeit, s a kivitelre kerülő gépkocsikat maximálisan alkalmassá teszik az adott ország környezeti feltételeihez. ŠTEFAN KOCíAN JÓ ÁRU — JÓ ÜZLET 1974. IX. 12. Ahhoz, hogy „belülről“ láthassuk a Pragoexport külkereskedelmi vállalat tevékenységét, kiváló alkalmat nyújtott az augusztus utolsó hetében Plzeöben megrendezett Prago- expo ’74 árubemutató kiállítás. El kell még mondanunk, hogy az említett külkereskedelmi vállalat a világ 130 országába szállítja a Made in Czehoslo- vakia feliratú fogyasztási árucikkeinket. A plzeňi árubemutató fő célja az volt, hogy a külföldi ügyfeleknek bemutassa, milyen árut kínál megvételre 1975-ben a bemutatón résztvevő 130 szállító-vállalat (a nagy nemzeti vállalatok mellett számos kisipari szövetkezet, községi tizem, sőt, néhány efsz melleit alakult melléküzemi termelő- egység is). A kiállító csarnokokban közel tizenkétezer hazai gyártmányú közszükségleti árucikkben válogathattak a külföldi kereskedők. Bőrdíszműáruk tömege, játékszer, sportfelszerelés, sátrak, férfi és női cipő, borotvapenge — és még sorolhatnánk tovább az árucikkek skáláját — egyszóval, volt miben válogatni, s elmondható, hogy sikerrel zárult ez a „válogatás“. De erről már Karéi Jiráöek-kai, a Pragoexport vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk. — Most, az árubemutató utolsó napján megállapíthatjuk, hogy közel hétszáz külföldi ügyfelünk volt, akik közül többen először jöttek Plzeňbe. — S milyen az üzletkötési mérleg?-= Felülmúlta várakozásainkat. Az előző évek tapasztalatai alapján az volt az elképzelésünk, hogy a tőkésországokba 200 millió, a szocialista országokba pedig. 100 millió devizakorona értékű árut adunk el. S az eredmény? A tőkésországokba 235 millió, a szocialista országokba pedig 128 millió devizakorona értékű áru szállítására kötöttünk szerződést! Elmondható, hogy növeltük a kereskedelem hatékonyságát, mivel átlagosan 11 százalékkal emeltük az árszintet. A legnagyobb érdeklődés a sportfelszerelések és a bőripari termékek iránt nyilvánult meg. Bőripari termékeinket a legnagyobb mennyiségben a Szovjetunió vásárolja, de nagy az érdeklődés irántuk a tőkés piacokon is. Vízisportfelszerelé- seink iránt az utóbbi időszakban pl. Ausztráliában nőtt az érdeklődés, ahol, mint ismeretes, a vízisport-idény jóval hosszabb, mint Európában. De nemcsak kiviteli szerző déseket kötöttünk a Pragoex- pón. Mintegy harminc millió korona értékben vásároltunk fogyasztási árucikkeket. Ezen belül a budapesti Hungarocoop külkereskedelmi vállalattal 24 millió korona értékű kemping- felszerelés behozatalára kötöttünk szerződést. összegezve a plzeňi árubemutató eredményeit, elmondlia tó, hogy közszükségleti iparcikkeinknek világszerte jó a hírneve. Ez a tény egyben a tehetséget, a jó munkát is dicséri, s ismételten bizonyítja, hogy a jó minőségű, ízléses árucikkek gyártása kifizetődő. ism) Karéi Jiráček, a Pragoexport vezérigazgató-helyettese Bővülő gazdasági kapcsolatok A XVI. Brnói Nemzetközi Vásár kiállítói között szerepei a magyar KOMPLEX nagyberendezések export-import vállalata, amely az utóbbi húsz esztendőben közel 600 komplett konzervgyárat, zöldség- és gyümölcsfeldolgozó vonalat, csaknem 9000 hűtőtelepet és élelmiszeripari hűtőegységet, több mint 4500 húsipari gépet és 15 komplett vágóhidat, több mint 80 komplett csibenevelő farm berendezést, 1400-nál is több tejfeldolgozó gépet és 30 komplett sajtgyárat szállított világszerte. Ebben a hatalmas forgalomban jelentős helyet foglal el Csehszlovákia, amely a vállalat forgalmában a Szovjetunió után mindjárt a második helyet foglalja el. A két ország közötti forgalom az utóbbi bárom évben ugrásszerűen növekedett. íme néhány adat az elmondottak alátámasztására: a KOMPLEX csehszlovákiai kivitele 1971-ben 7 millió, 1972-ben 15 millió, 1973- ban pedig 30 millió rubel értékű volt. Ebben az évben a tavalyihoz hasonló volumenű kivitelt irányoztak elő. A vállalat exportlistáján szereplő nagyberendezések közül különös érdeklődés mutatkozik csehszlovák részről a komplett sütödék iránt. Ebben az évben készült el a štúroyói (párkányi) sütöde, amely naponta 65 000 ember kenyérrel és péksütennény- nyel való ellátását biztosítja. Levicón (Léván) szintén ebben az évben készül el egy hasonló kapacitású sütöde. A harmadik objektumot Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen) a tervek széf rint jövőre helyezik üzembe. Tárgyalásokra került sor továbbá a csehszlovák partnerekkel egy évi 25 000 tonna kapacitású konzervgyár felépítéséről. Hasonló üzemek már évek óta működnek Lednicén és Trebišov bán. A nagyberendezések exportjában kell megemlíteni a Bratislavában rövidesen felépülő szállodát is. Az előre gyártott elemeket Győrből szállították az építkezés helyszínére. A magyar exportban a felsoroltakon kívül jelentős helyet foglalnak el a mezőgépek, amelyek 1973-ban az export 40 százalékát képezték. A mezőgazdasági gépek iránt továbbra is nagy kereslet mutatkozik. Példaként megemlíthető, hogy az elmúlt évben mintegy 2 millió rubel értékben 220 darab Kertitox növényvédő berendezést és több mint kétmillió rubel értékben terményszárító berendezéseket szállítottak a csehszlovák partnerek részére. Jól teljesítik a Jiéíni Agrostroj mezőgazdasági gépgyárra] megkötött kooperációs szerződést is. Ennek alapján a csehszlovák partner állal készített kerti traktorokhoz a Békéscsabai Mezőgépgyár kiegészítő felszereléseket gyárt. A forgalom évente meghaladja a hárommillió rubelt. STEIGERVALD JÓZSEF Mérhetetlen áldozatkészséggel és erőfeszítéssel dolgoznak a zá- luiíi Csehszlovák—Szovjet Barátság Vegyipari Müvekben júliusban történt szerencsétlenség okozta károk helyreállításán. A gyár dolgozóinak akarata és eltökéltsége hazánk munkásainak szolidaritásával társult. A nagyszámú szervezeten és vállalaton kívül, mely azonnal felkínálta segítségét, jelentős mértékben segédkeznek a szovjet hadsereg katonai, is, úgyhogy az üzemrészlegek zömét már üzembe helyezték. Felvételünkön: Štefan Klempa, a brnói Ipari Epitöoállalat dolgozója szétvágja a megrongált csővezetékeket. (Felvétel: ČSTK — J. Vrabec) Évente 10 millió rubeles forgalom Az idei brnói őszi vásáron a Mogürt gépjármű-külkereskedelmi vállalat a magyar szervizberendezések széles választékát mutatja be. Hat gyártó vállalat 35 különböző garázs- és szerviz- berendezését állítják ki. Csehszlovák részről élénk érdeklődés nyilvánul meg a magyar berendezések iránt. A KGM Gépexport Vállalat kivitelezésében jelenleg befejezés előtt állnak az építkezések az olomouci, a jih- lavái és a mélníki szervizállomásokon, további állomások építéssé folyik Libérecben, Klatovyban, Pfíbramban és Strakonicén. A csehszlovák igényeket figyelembe véve tárgyalásokat folytattak további szervizállomások építésére vonatkozó tervekről, melyek szerint 1980-ig évente több mint 10 millió rubeles értékben vesz részt a magyar ipar a csehszlovákiai beruházási programban. A legújabb berendezések közül érdemes felhívni a szakemberek figyelmét az Eikon Super 1, 2 és 3 típusú vizsgálóberendezésekre. Ezek a konstrukciók nagyobb teljesítményű, tökéletesített kivitelben, korszerű megoldásokkal biztosítják, az osztó- fejek, indítómotorok és dinamók ellenőrzését. Az Elkon S 220 típusú diagnosztikai komplexum több kisebb mérőműszert helyettesít, éspedig az előgyújtásméröt, a hengerteljesítménymérőt, a volt-, az amper- és az ohmmérőt, gyújtófeszültségvizsgálót. Alkalmazása elsősorban kisebb szervizmühelyekben gazdaságos. Ebben az évben megkezdődött az Ikarus 280-as típusú csuklós autóbuszok exportja. A magyar gépjárműipar korszerű termékei beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, nagyrészt ennek tulajdonítható, hogy a csehszlovák partner a jövőben évente 200 darab csuklós autóbusz vásárlására jelentette be igényét. A XVI. Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron első alkalommal mutatják be a naposcsibe-szállító járművet. A speciális kocsi érdekessége, hogy magyar—csehszlovák kooperációban készül. A magyarországi Budamobil csehszlovák Avia alvázra építi a naposcsibe-szállítót. A jármű iránt máris nagy kereslet mutatkozik. Az előzetes tárgyalások szerint a jövő évben kerül sor az első kocsik exportjára.
