Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-01 / 35. szám, Vasárnapi Új Szó

1974. IX. 1. ST 'I S A ČSTK FELVÉTELEI A precíziós acélcsöveket ebben a korszerű csarnokban gyártják. zovÄl fán Sverma Vasmű nemzeti vál­lalat dolgozói egyedülálló fejlesztési program megvalósításába kezdenek. A CSSZSZK kormánya a hidegen feszített precíziós acélcsövek gyártásával bíz­ta meg a vállalatot. Ehhez a feladat­hoz új üzemegységre és a meglevő termelési objektumok korszerűsítésére van szükség. A program megvalósítása keretében az 1974-től 1980-ig terjedő időszakban 4 milliárd koronát ruház­nak be. A gyár dolgozói így fokozato­san bekapcsolódnak a CSKP XIV. kong­resszusán kitűzött kohóipari feladatok megvalósításába. Az üzem fejlődésének történetében már az 1972-es esztendő Is fontos állo­máshely volt, amikor átadták a kis átmérőjű csövek húzóüzemét. A vál­lalat termelését ma elsősorban a bá­doggyártás, a nagy átmérőjű hegesz­tett csövek, a hengerelt, varrat nélküli csövek, a precíziós acélcsövek, a cső­idomok és a betonacél gyártása képe­zi. Az idei terv a tavalyihoz viszonyít­va 78 millió korona értékű többletter­melést irányoz elő. A tervben a mun­ka termelékenységének hat és fél szá­zalékos növelése is szerepel, így a termelés növekedési többletét csak­nem 80 százalékban a munkatermelé­kenység növelésével érik el. A komp­lex szocialista racionalizáció kereté­ben az anyagráfordításokat 2,2 millió koronával csökkentik, emellett 3100' tonna átszámított fűtőanyagot takarí­tanak meg. Hazánk szovjet hadsereg által tör­tént felszabadítása 29. évfordulójának előestéjén a vállalat dolgozói két olyan építkezés alapkövét rakták le, amelyek négy továbbival együtt a fejlesztési programban szerepelnek. Ez a kettő az új csőhengermű és a második csőhú­zó üzem. Ezekben az új üzemekben a legkorszerűbb termelési eljárásokat vezetik be, s a lehető legnagyobb mér­tékben megszüntetik a nehéz fizikai munkát. Ezek az új üzemek arra is alkalmasak lesznek, hogy irányításu­kat, valamint a termelés és a munka értékelését automatikus számítógépek­re bízzák. Az új hengermű építését már elkezdték, a hűzóüzem építésére pedig a jövő évben kerül sor. A varrat nélküli csövek gyártásával a vállalat szervesen bekapcsolódik a szocialista nemzetközi munkamegosz­tásba. Az 1975-ös évben és a további évek folyamán kiépítik a folyamatos öntés I. és II. üzemegységét. A sie­mens-martin kemencéket fokozatosan elektromos ívkemencékre cserélik át. A vállalat termelése 1980-ban eléri a 220 000 tonna elektroacélt, ami több mint kétszerese az 1975-re tervezett mennyiségnek. Az ipari acélcsövek gyártása a hatodik ötéves tervidőszak végére eléri a 129 000 tonnát, a jelen­legi ötéves tervidőszak 34 000 tonnás' évi termelésével szemben. 1990-re 33Ű —340 000 tonna elektroacél és körül­belül 151 000 tonna varrat nélküli cső gyártását tervezik. Ä vállalat átépítése és korszerűsíté­se, a Felső-Garam menti vasmunkások régi álma, ma konkrét formát nyert. Ez a jelentős esemény azért is ör­vendetes, mert egybeesik a dicső Szlo­vák Nemzeti Felkelés 30. évforduló­jának ünnepségeivel. Az évforduló tiszteletére a vállalat dolgozói terven felül 20 millió korona értékű kohá­szati termék gyártását vállalták. A podbrezovái Ján Sverma Vasmű műsza­ki fejlesztésére vonatkozó tervek mél­tók az SZNF forradalmi hagyományai­hoz és célkitűzéseihez. ______ r, (—ai) OZ EMFIJLESZTES Az új csűhengermű alapkövet ing. Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB Elnökségének tagja és a Központi Bizottság titkára 1974. május 8-án, a felszabadulás 29. évfordulójának előestéjén helyezte el. Harminc év telt el a Szlovák Nem­zeti Felkelés történelmi jelentőségű eseményei óta, amikor a felső-garami vasmunkások is aktív részt vállaltak a fasizmus elleni harcból. A szovjet had­sereg sikeres előnyomulása fegyveres felkelés előkészítésére buzdította a munkásokat és a haladó gondolkozású embereket. A Podbrezovái Vasműben, amely német tulajdonba került, ille­gális kommunista pártszervezet tevé­kenykedett, melynek vezetésével öt éven át készültek a munkások a fegy­veres felkelésre. A kommunisták, kö­zöttük Emil Peťko és Marek Smida pénzgyűjtéseket szerveztek, élelmisze­reket vásároltak, amelyeket titkos rak­tárakban helyeztek el a hegyekben. A Felkelés kirobbanása idején a mun­kások már készen voltak a cselekvés­re. A vállalat termelését teljesen a harci tevékenység szolgálatába állítot­ták. Az üzemekben forradalmi üzemi bizottságok működtek. Az SZLKP el­nökségének javaslatára Podbrezovában tartották meg a forradalmi üzemi bi­zottságok konferenciáját, amelyen fán Sverma, a CSKP KB moszkvai vezető­ségének tagja tartotta a fő politikai beszámolót. Részletesen vázolta a Szlo­vák Nemzeti Felkelés feladatait is je­lentőségét, és beszélt az új Csehszlo­vák Köztársaság arculatáról. Az SZLKP szerepét és tevékenységét ezen a kon­ferencián dr. Gustáv Husák, a Szlo­vák Nemzeti Tanács megbízottja ér­tékelte. Amikor a német katonaság a hegyek­be szorította vissza a Felkelés részt­vevőit, a podbrezovái üzem is a fasisz ták kezére került. A dolgozók döntö többsége azonban a hegyekbe távozott, a németeknek nem sikerült felújítani a termelést. A németek állandóan a felkelők nyomában voltak, akik a hi­deg télben állandóan változtatták a helyüket. Hatalmas hegygerinceket kel­lett megmászniuk fagyban, hóban és éhesen. Ilyen sors várt a podbrezovái- akra is, akik mintegy ezren, katonák és civilek, a Chabenecen át vágtak maguknak utat. Tizenöt óra alatt csu­pán hat kilométert haladtak előre. A katonák nyolcvan főnyi csoportja elté­vedt a nagy hóban és megfagyott. Ez az út Ján Šverma elvtárs számára is végzetessé vált. Szűk csizmájában, rö­vid bundájában gyakran lepihent a hó­ba és hóval oltotta a szomját. Már egészen közel voltak a célhoz, ami­kor teljesen kimerült szervezete fel­mondta a szolgálatot, lelkesítő, fény­lő szemei elhalványultak. Egy csoport visszatért érte, a halott Svermát a tűzhöz vonszolták, de már nem tudták életre kelteni. Egy fenyőfa alatt te­mették el, s a fán baltával jelölték meg a sír helyét. A Felső-Garam vidékén tevékenyke­dő partizánegységek a kemény tél el­lenére állandóan fokozták harci tevé­kenységüket. A fasizmus elleni hősi harcokban a Podbrezovái Vasmű 97 dolgozója esett el. A németeknek en­nek ellenére elég idejük maradt, hogy az egész üzemet tönkretegyék, s vég­leges távozásuk előtt mindent meg­semmisítsenek. Miután Podbrezovát a szovjet had­sereg felszabadította, megkezdték az A vállalat legjobb csőhúzója Tibor Mu­cha. 1840-ben alapított forradalmi múltú üzem újjáépítését. A vállalatot álla­mosították, amely az SZNF dicső em­lékére, s a vállalatban tartott konfe­rencia tragikusan elhunyt szónokának tiszteletére felvette a Ján Šverma Vas­mű nevet. A vasműben különböző hen­gerelt termékeket, idomokat, lemeze­ket, csöveket és edényeket gyártottak. Az első köztársaság és a fasiszta el­nyomás éveiben a vállalat inkább csak visszafejlődött. A korszerű termelés csupán a felszabadulás után, az egész üzem újjáépítése és a termelés szako­sítása alapján bontakozhatott ki. Ebben az évben, amikor az SZNF 30. évfordulóját ünnepeljük, a podbre­M

Next

/
Thumbnails
Contents