Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)
1974-08-10 / 188. szám, szombat
Sikeres pártoktatás Jó tapasztalatok a trebišovi járásban Az SZLKP Trebišovi Járási -Bizottságának Elnöksége legutóbbi ülésén értékelte az 1973—74-es pártoktatási év .eredményeit és foglalkozott az új tanév előkészítésével. Megállapította, hogy a CSKP XIV. kongresszusa óta a járásban jelentősen megjavult az ideológiai munka, emelkedett a pártoktatás színvonala. Ennek eredményeképpen minőségi fordulat állt be a dolgozók társadalmi tudatában, gazdag ismereteket szereztek hazánk forradalmi hagyományairól, a munkásosztály és a CSKP történetéből, megértették, milyen szerepet játszik a Szovjetunió a szocializmusért és a kommunizmusért folytatott világméretű harcban. A pártszervekben és szervezetekben kialakultak a feltételek a pártoktatás hatékonyságának növeléséhez. Megjavult a lektorok és propagandisták munkája. Az alupszervezetek- ben tudatosították, hogy a párttagok Ideológiai fejlődése nemcsak személyes ügy, hanem minden kommunista kötelessége. Jelentősen növekedett a járás kommunistáinak aktivitása, megszilárdult a szervezeti egység és a párlfegye- lem. Ehhez nem utolsósorban a sikeres pártoktatás is hozzájárult. Állandó figyelmet fordítottak pz alapszervezetekben a párt- pktatás tartalmi előkészítésének és a megfelelő előadók biztosításának. Ennek köszönhetően az előadások színvonala jelentősen emelkedett. Jól bevált és állandósult a három fokú oktatás. Alapfokon 238 alakulatban a tagság 69 százaléka tanult. A legtöbben a gazdasági ismeretek alapjaival és a párt gazdasági politikájával ismerkedtek meg. A gazdasági ismeretek bővítése visszatükröződött a termelési folyamatban, a dolgozók fokozott kezdeményezésében és az elért eredményekben. Nagy figyelmet fordítanak a járásban a tagjelölteknek. Többségük A politikai ismeretek alapjai előadássorozatot hallgatta. Ezenkívül valamennyien részt vettek a járási politikai iskola által szervezet bennlakásos iskolázáson. Nagyon jól bevált az a gyakorlat, hogy a tagkönyvek átadása után még egyszer összehívják az új párttagokat, és háromnapos szeminárium keretében tájékoztatják őket az időszerű kérdésekről. Ilyenkor a járási pártszervezet vezetői személyesen találkoznak az új tagokkal, nem hivatalos keretek között, kis csoportokban elbeszélgetnek velük, megvitatják a feladatokat, problémákat. Ezek a szívélyes találkozások maradandó emléket jelentenek az új párttagok számára, ösztönzőleg hatnak további munkájukra. Középfokon 42 alakulatban 607 tag és 70 pártonkívüli tanult. Legtöbben A marxizmus— leninizmus alapjai tanfolyamot látogatták. Bár az előadások színvonalasak voltak, jó lenne, ha jövőre az általános tudnivalókat több időszerű kérdés ismertetésével kapcsolnák ösz- sze. Ugyancsak problémát jelentett, hogy sok párttag éveken keresztül az alapfokú előadásokat látogatta. Az új tanévben következetesebben kell eljárni a tagok besorolásánál, az arra alkalmasakat a középfokú alakulatba kell beosztani. Nemrég működnek a járásban a világnézeti nevelés alapjaival foglalkozó alakulatok. Hallgatóik száma aránylag alacsony, de munkájuk ennek ellenére eredményes. így többek között jelentősen csökkent a vallásoktatásra jelentkezett tanulók száma. Sajnos, ezen a területen kevés a hozzáférhető szakirodalom. Nagyon sok segítséget jelentettek az Ateizmus című folyóiratban megjelenő alapos tanulmányok és cikkek. Az új tanévben újabb alakulatokat szerveznek, és azt tervezik, hogy a többi pártoktatási alakulatban is tartanak egy két előadást a tudományos világnézetről. 382 párttag és 13 pártonkívüli látogatta az elmúlt tanévben a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemét. Az 1. és a 2. évfolyam hallgatói értékes segítséget nyújtottak az alapfokú pártoktatási alakulatoknak, a végzős hallgatókat pedig a középfokú oktatás szervezésébe vonták he. A sikeres pártoktatásban kulcsfontosságú szerepük van a lektoroknak és a propagandistáknak. A járási szervek hathatós segítséget nyújtottak tudásuk elmélyítésében, és minden téren jó feiételeket teremtettek munkájukhoz. Az egy éve működő politikai nevelés háza is nagymértékben hozzájárult az ideológiai munka színvonalának emeléséhez. Elméleti és módszertani szemináriumokat szervezett a lektorok nak és propagandistáknak — ellátta őket a szükséges szak- irodalommal. A nyári időszakban iskolázást szervez, amelyen a lektorok és propagandisták elsősorban módszertani segítséget kapnak, de egyúttal tájékoztatják őket a pártpolitika időszerű kérdéseiről, a járás eredményeiről és feladatairól. Sikeres politikai iskolázás folyik a SZISZ és a szakszervezet keretében. A politikai nevelés háza a társadalmi szervezetek és a népművelési otthonok munkájúhoz is segítséget nyújt. Bizonyára szívesen fogadják majd a különböző tanfolyamok hallgatói, hogy az új tanévtől a politikai nevelés háza mellett a járási könyvtár közreműködésével megnyílik a politikai irodalom könyvtára. A járási pártvezetőség részletesen foglalkozott az új pártoktatási év előkészítésével, és intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy az új tanévben még sikeresebben folyjon az oktatás. Ezek az intézkedések elősegítik, hogy a politikai nevelés teljesítse küldetését, hozzájáruljon az új, szocialista módon gondolkodó ember kialakításához, ős a járás előtt álló igényes feladatok teljesítéséhez. —r— Vallomások a Szlovák Nemzeti Fölkelésről LŐRINCZ GYULA MÜVEINEK KIÁLLÍTÁSA A DUNAMENTI MÚZEUMBAN Lőrincz Gyula a Jelenkori szlovákiai képzőművészet egyik legfigyelemreméltóbb egyénisége, a robbanó lendületű megnyilatkozás és kifejezés érett művésze. Idejét, erejét meg kell osztania a politikai és közéleti kötelességteljesítés, valamint a művészi hivatástudat és szenvedély között. Ugyanis egy személyben testesíti meg a politikust és a festőt, ezen belül pedig a világ érzékeny megfigyelőjét és a grafikust. Az adott körülmények között leggyakrabban éppen a grafika a megfelelő eszköz arra, hogy kifejezze az idők és a tapasztalatok feszültségéből, vagy egymásutánjából felszökő gondolatokat. Mint rajzművész az ötlet több válozatával dolgozik, ezek közül azonban csak kevés érik megoldott, vagy befejezett alkotássá. Az adott gondottal összefüggő többi munkát csak tanulmánynak, előkészületnek tekinti és ezeket szigorú kritikával válogatja, kiiktatja, vagy egyenesen megsemmisíti. Ami a technikai és a formai megoldást illeti, Lőrincz hajlamos fekete-fehér grafikáinak monumentális, nagyarányú értelmezésére és kivitelezésére és ezzel műveit a klasszikus keretezett függőképekkel rokonítja. Ez a rejtett szakadéka nem mai eredetű, hanem annak a szociális szempontból exponált, politikailag elkötelezett rajzmű- ivészetnek a forradalmi hagyományához kötődik, amit több haladó művész már a 19. és a 20. század fordulóján alakított ki. Ezek közül említést érdemel például Stenlein, és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után különösen sok szovjet és nem egy közép-európai képzőművész. Ezt a hagyományt számos jelenkori művész fejleszti és mélyíti, mind a nagyarányúság, mind a mondanivalót kifejező mű tartalmának korszerűsége szempontjából. Sokévi céltudatos igyekezetének jelentős eredményeivel kötődik éppen ehhez a hagyományhoz Lőrincz Gyula festőművész, a nagy íelelületű fekete-fehér rajzok mestere, aki ezeket az alkotásokat eszmeitematikai egységek sorozatába zárja. Különösen kiemelést érdemelnek az „Emlékezés“, „1917“, „Puszták népe“, „Kosúti sorttíz“, „Dózsa katonái“ és az eddigi életmű legújabb sorozata „A Szlovák Nemzeti Felkelés — 1944“. Ez utóbbit 1968—1972-ben alkotta, majd 1974-ben még néhány lappal gyarapította. Ez a sorozat az 1944. évi Szlovák Nemzeti Felkelésnek, a szlovák történelem legragyogóbb fejezetének köszöntése és egyben egy magyar nemzetiségű csehszlovák művész személyes hozzájárulása annak az eseménynek a megörökítéséhez, ami döntő jelentőségű lépés volt Szlovákiában a szocialista jelenbe vezető úton. A sorozat lupjai, technikai ív-'. . v. ÍV : í I... .. Í--.A Lőrincz Gyula: A Szlovák Nemzeti Felkelés ciklusból szempontból, náddal és részben tussal alkotott tusrajzok. A Dózsa- és a Kosút-sorozattal párhuzamosan, egyidejűleg keletkeztek. Ezért mutatják a té- maközelítós módjának azonos stílusjegyeit; a művész keze egyrészt érzékeny szeizmográfként közvetíti a személyes érzéseket, másrészt koncentráltan fejezi ki a világ szociális élményanyagát. Lőrincz rajzai áttekinthetők, nagyvonalúak, gyakran egy, vagy két alakosak. Időnként azonban az alakoknak szinte szoborszerűen zárt csoportjával lep meg bennünket. Az esemény színhelyét néha nem is jelzi, máskor viszont tipikusan síkba állítja alakjait, sőt — egyes esetekben ez a sík a fejek frangmentumaival mintegy az esemény tömegjellegét szimbolizálja. Látszólag köny- nyed vonalvezetéséből a nád- iron tompító kisiklásai és a fekete foltok ellenére sem hiányzik a kultivált rugalmasság. Rajzaiban minden expresszivitása mellett is felfedezhető a szinte már klasszikus tartózkodás és ez hatékonyan ellensúlyozza azt a feszültséget, amivel a művész a megnyilatkozásait kifejezi. Lőrincz a tett, a mozgékonyság, de nem az értelmetlen dinamizmus költője. A leghevesebben hangsúlyozott vonalat is azonnali invencióval, természetesen és magától értetődően tudja átkapcsolni. Nemcsak a vonal tónusait, hanem modern aláfestését is ismeri, különösen amikor hulló testeket örökít meg. Lőrincz lapjai széles ívben fogják át a felkelést támogató felhívásokat, a véres csaták képeit, a náci szoldateszkát, valamint a félelemtől rettegő anyákat és gyermekeket idéző látomásokat, az üldözés jeleneteit, bemutatják a hegyekbe húzódott partizánok ellentámadásait, és- műveinek ívelése, az 1945. évi dicsőséges felszabaduláson át, egészen a jelen országépítő igyekezetéig ér. Lőrincz Gyula méltóképpen járul hozzá a Szlovák Nemzeti Felkelés eszmei hagyatékának elmélyítéséhez, hazai és nemzetközi feltételeinek és összefüggéseinek a hangsúlyozásához. Dr. LADISLAV SAüClN 1974. A Šamoríní (Somorjai) Kék Duna Efsz-ben egyesült 7 szövetkezet többsége a történelmi jelentőségű IX. párt- kongresszus évében alakult. A Mliečnôi (Tejfalusi) Efsz története például 1949 októberében kezdődött, öt alapító tagja, Takács István, Botló Lajos, Vasi Gyula, Szamaránszky György és Kovács János 36 ha földterületen kezdett közösen gazdálkodni. A tagság létszáma azonban hamarosan 52-re, a megművelt földterület pedig 26Q hektárra növekedett. Ebben az időben a közgazdaságilag Tejfaluhoz tartozó Királyfia és Búcsúháza községek egyes lakói Is a tejfalusi szövetkezethez csatlakoztak. Vojkán (Vajka) az I. típustó szövetkezet 1949 májusában kezdte működését. Itt Batyuk Károly, Gönz Ferenc, Csiba Ferdínánd és Krajcsovics Rudolf voltak az alapító tagok. A negyedik típusra 1951-ben tértek át, amikor a tagok száma már 128-ra, a földterület pedig 368 hektárra növekedett. Körülbelül azonos Időben ala25 munkás, év kult a dobrohošťi (doborgazi) szövetkezet is, amelynek alapítása Juricin Dimitrij, Cslcsai Simon, Pirog Alajos és Varga Viktor nevéhez főződik. Kyse- licán (Keszölcés) 1949 októberében alakult meg az efsz. A Somorjai Efsz valamivel később, 1950 decemberében alakult 186 taggal és 840 ha földterülettel. Ebből 260 hektár volt a tagságé, a többi községi, közbirtokosságl és egyházi föld volt. Itt 17 szarvasmarha, 13 sertés és 26 lovasfogat képezte a kezdő leltárt. A Öi- listovi (Csölösztői) Efsz 1949- ben alakult, s 1960-ban a somorjai szövetkezethez csatlakozott. Végül a Báči (Bacsfai) Efsz-t kell még megemlíteni, amely 35 taggal 1951 októberében alakult, s a tagok 64 szarvasmarhával, 76 sertéssel és 24 lóval 198 hektáron kezdtek gazdálkodni. További belépésekkel itt is növekedett a tagság és a megművelt földterület, s 1957-ben, amikor megszűnt a községben az állami gazdaság, ennek 93 hektáros földterületét átvette a szövetkezet. Kevés olyan ágazata van a népgazdaságnak, amely annyira gyenge anyagi-műszaki alappal rendelkezett volna a szocialista építés megkezdésekor, ahol akkora lett volna a hiány a szakkáderekből és a nagyüzemi termelésre vonatkozó tapasztalatokból, mint a mező- gazdaságban. 1949 után az egész állam összefogó segítségére volt szükség ahhoz, hogy a szövetkezetekben felépíthessék a legszükségesebb gazdasági épületeket a nagyüzemi termeléshez, feltölthessék az állatállományt, 1957-ben pedig átvegyék a gép-és traktorállomások gépeit. A szövetkezetek fejlődése a párt irányító határozatai értelmében eredményesen haladt előre. így volt ez az említett szövetkezetek esetében is, amelyek 1972-ben egyesültek, s ezzel megvalósították az intenzitás növelésének, a termelő- eszközök gazdaságos kihasználásának egyik legfontosabb alapfeltételét. A SamorínI Kék Duna Efsz-ben az egyesülés előtti 1972-es gazdasági év eredményeihez viszonyítva 1974-re az árutermelésben 12 százalékos, a bruttó termelésben pedig 10 százalékos növekedést irányoztak elő. Az 1974- es év első felében elért eredmények azt bizonyítják, hogy a kitűzött célok reálisak. Az egységes földművesszövetkezetek elmúlt években tapasztalt gyors és eredményes fejlődése elképzelhetetlen lett volna pártunk és kormányunk, valamint az egész szocialista népgazdaság támogatása nélkül. A Kék Duna Efsz-ben egyesült hét szövetkezet például csupán az 1949-től 1960-ig terjedő időszakban 140 millió koronát kopott különböző szubvenciók és pénzügyi juttatások formájában. A segítséghez a minimális kamat mellett nyújtott bankhitelek Is jelentősen hozzájárultak. Az említett juttatások mellett szinte felbecsülhetetlen értékű az a segítség, amelyet az üzemek, a hivatalok, a különböző intézmények kommunistái és pártonkívüli dolgozói éppen a legnehezebb Időszakban, a fejlődés első évtizedében nyújtottak. Kétségtelen, hogy a Kék Duna Efsz-ben elért nagyszerű termelési eredményekért elsősorban a szövetkezeti tagságot illeti a dicséret, akik kezdetben, a megalakulást követő első 10 évben a nehéz munkakörülmények mellett szerény jutalmazásban részesültek. Ennek ellenére bíztak abban, hogy pártunk vezetésével, egész szocialista népgazdaságunk segítségével a kezdeti nehézségeket legyőzve a fejlődés nagy távlatai nyílnak meg előttük. A szövetkezet tagjai hálával és kegyelettel adóznak azoknak az úttörőknek, alapító tagoknak, akik a 25 éves évfordulót már nem érhették meg, Dr. KINDERNAY EDE
