Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)

1974-08-07 / 185. szám, szerda

A szocialista tervezés 25 éve Szinte észre sem vesszük, hogy városaink és jalvaink ké­pe napról napra úgyszólván a szemünk előtt változik. Az új lakótelepek gyorsan szaporodó t orony házai nuk, az ipari és a mezőgazdasági üzemek■ korszerű épületeinek is többnyire csak egy-egy Jutó pillantással adózunk. Közben nem is gon­dolunk arra, hogy ezekben a változásokban milyen nagy sze repei játszanak a szocialista tervező szervezetek, amelyek­nek tevékenységét — nehézségeik ellenére is — óriási fej­lődés jellemzi. Az ötletes tervek alapján épült vagy korsze­rűsített, újjáépített, esetleg átépített épületek, lakóházak mű­szaki és kulturális színvonala évről évre emelkedik. Erről a lényről a szocialista tervező szervezetek megalakulása ne­gyedszázados évfordulójának alkalmából a prágai vár Lovar­da termében augusztus 8 án megnyitó kiállításon is meggyő­ződhettünk. IÁN LUDVIK mérnökkel, a Szövetségi Műszaki és Beruhá- zásfejlesztési Minisztérium ter­vezési főosztályának az igaz­gatójával a tervező szervezetek eddigi eredményeiről és leg­közelebbi feladatairól, valamint a minisztérium és a CSSZSZK Műépítészeinek Országos Szö­vetsége rendezésében megnyíló kiállításáról beszélgettünk. % Milyen eredményekre te­kinthetnek vissza a szocialista tervező vállalatok? Az elmúlt 25 év során ha­zánkban több mint egybillió korona értékű beruházás ter­vezésére és megvalósítására került sor. A szocialista szer­vezetek új gyárakat, üzemeket, közműveket, egészségügyi, kul­turális és oktatási célokat szol­gáló épületeket terveztek, me­lyeknek az értéke másfélszer meghaladja az 1948-ban nyil­vántartott állóalapok összérté­két. Ugyanezen idő alatt a tervdokumentációk alapján fel­épített lakóházakban több mint egymillió 800 ezer lakást ad lak át rendeltetésüknek. f Az eredmények azonban még ennél is figyelemreméltóbbak az iparban. Például míg 1950- ben 3,7 millió tonna acélt gyár­tottunk, az újonnan tervezett és felépített üzemek jóvoltá­ból ez a mennyiség 1973-ban 10,5 millió tonnára emelkedett. Az újabb hőerőművek üzembe helyezésével teljesítményük az ötszörösére emelkedett. A ter­vező szervezetek munkájukkal a szénfejtés ütemét is meg­gyorsították, s a gáz- és a kő- olajvezetékek építéséből ugyan­csak kivették részüket. Az ő érdemük Is, hogy az elmúlt 25 esztendő alatt felépített vagy korszerűsített üzemekben ma már évente kb. 109 millió ton­na szóiét fejtünk és 3,30 mil­liárd köbméter gázt termelünk. Tervezőink és mérnökeink jóvoltából kimagasló eredmé­nyeket mutat fel gépiparunk és vegyiparunk is. Különösen a petrolkémia indult fejlődésnek. A műtrágya vagy a papír, a cellulóz, valamint az építőanya­gok sikeres gyártása, sőt a fa- és az üvegiparban, a mezőgaz­daságban és az élelmiszeripar­ban elért fejlődés is elképzel­hetni len volna a tervezők szín­vonalas tevékenysége nélkül, akik a közművek, a vízgátak, a vízi erőművek, a bonyolult szerkezetű hidak, autóutak, a rádió- és a tv tornyok szellemi alkotói is. # A tervező szervezetek te­vékenysége az évek során bi­zonyos fejlődési folyamaton ment keresztül. Mi jellemzi ezt a folyamatot? . Míg az 1960-ig terjedő idő­szakban az építkezéseket a ha­gyományos módszereknek az előregyártóit elemekkel való kombinálása Jellemezte, az azt követő 12 esztendő során egyre gyakoribb a tipizált konstruk­ciós eleinek alkalmazása. Az utóbbi években pedig a XIV. pártkongresszus határozata ér­telmében a műszakilag és ar­chit ek ton i k usan t ök él e t es í t et t — a KGST-tagországok szocia­lista Integrációját fokozatosan elősegítő — unifikált konstruk­ciós rendszereket részesítjük előnyben. Az előregyártóit elemek gyártásának a fejlesztésére megteremtettük az építőiparban a feltételeket. Ennek köszön­hető a nehéz és fárasztó tesli munka gépesítése, illetve a munkaütem meggyorsítása és termelékenység tervszerű foko­zása. ürömmel állapíthatom meg, hogy a beruházások nö­vekedése — beleértve az ar- chitektonikus megoldásukat — arányban van minőségük ja­vulásával. Ennek köszönhető, hogy tervező szervezeteink egy része kiváló eredményeiért magas állami kitüntetésekben részesült. A tervezésen kívül azonban — a hibák és a fo­gyatékosságok megelőzése ér­dekében — a beruházások fej­lesztéséhez tudományos műsza­ki téren nyújtott segítséggel kell hozzájárulniuk. • Mennyire tehető a tervező szervezetek száma? A Csehszlovákiában ma mű­ködő 93 önálló tervező szerve­zet mintegy 50 000 dolgozót foglalkoztat. Munkájukat kül­földön is jól ismerik és nagyra becsülik. Ezt bizonyítják kol­lektíváinknak a nemzetközi versenyeken nyert díjai és a külföldre szállított beruházá­saink iránti rendkívüli érdek­lődés. # Mi jellemzi a tervező szervezetek legközelebbi fel adatait? A hatodik ötéves terv 600 millió korona értékű beruházást irányoz elő. A tervdokumentá­ciók kidolgozása, a beruházá­sok hatékonyságának a foko­zása, műszaki és architektom- kus színvonalának emelése fe­lelősséglel jós feladat, mely a hozzáértésen kívül fantáziát és ízlést is feltételez. A tervdokumentációk idejé­ben történő jó minőségű kidol­gozását többnyire a beruházá­sok alacsony színvonalú előké­születei gátolják. Ezeknek a nemkívánatos jelenségeknek a megakadályozására szolgál a szövetségi kormány határozata, mely többek közt a szállító­vállalatok kötelességeire is ki­tér. # Mi a feltétele a tudomá­nyos műszaki fejlesztés ered­ményei érvényesítésének és a munka racionalizálásának? A legfontosabb az eredmé­nyeknek prototípusok kipróbá­lásával történő ellenőrzése. Ez a gazdaságosság szempontjából elengedhetetlen követelmény. Megjegyzem, hogy a tervező fc/ervezetek gazdasági eredmé­nyeinél sokkal fontosabbnak tartjuk tevékenységük minősé­gét. A tervező szervezetek to­vábbi feladata ezen a téren az építkezési költségek stabilizá­lása és a határidők fokozatos csökkentése. Ezzel a problémá­val és a munka racionalizálá­sával kapcsolatban korlátozzuk az egyének tervező munkáját és összevonjuk a kisebb szer­vezeteket. Az acél- és a vas­beton-konstrukciók ezentúl csak azoknál az építkezéseknél al­kalmazhatók, amelyeknek a jellege azt feltétlenül megköve­teli. Az a szervezet, amely a gazdaságosság elvét tartja szem előtt, s ennek megfele­lőek eredményei is, nem fizet­het rá fegyelmezettségére. Ez elsősorban a nagyobb prémiu­mokban mutatkozik majd meg. Az elmondottakból is kitűnik, s erről az augusztus 8-án meg­nyíló kiállításon is meggyőződ­hetünk, milyen soha nem lá­tott lehetőségeket biztosít szo­cialista társadalmunk a terve­zőknek és műépítészeknek, akiktől azonban teljes joggal elvárja, hogy tudásuk, képes­ségeik legjavával viszonozzák e nagyfokú gondoskodást. KARDOS MARTA Hazafiasságra nevelés a vakációban A szocialista nevelés egyik fontos területéhez tartozik a ta­nulók hazafiságra nevelése. A szocialista hazafiság magába foglalja a forradalmi hagyo­mányok őszinte megbecsülését és ápolását, a népek demokra tikus barátságán túl a proletár internacionalizmus gondola lát, a nacionalizmus és kozmopoll- tizmus elleni harc szükséges­ségét. Ez annyit jelent, hogy az egyénben kialakítjuk a ha­za iránti szeretetet, olyanná neveljük őt, aki szereti né­pét, megbecsüli történelmi ha­gyományait, tiszteli, szereli és támogatja a proletariátus nem­zetközi harcának jelentőségéi és értékét. Az iskola a nyári szünidőben átadja a funkcióját részben a nyári pionírtáboroknak, rész­ben pedig a szülőknek, akik gondoskodnak nemcsak a sa ját, hanem gyermekeik szelle­mi pihenéséről is. Az aktív pi­henés érdekében ajánlatos olyan módszerek és eszközök alkalmazása, amelyek nemcsak a gyermek lelki menlálhigéniá- jának az érdekeit szolgálják, hanem erkölcsi tudatának a formálását is. A leghatékonyabb módszerek közül említést érdemel a föld­rajzi forma. Dolgozóink nyáron külföldön vagy itthon, az or­szágban pihennek, kirándulnak. Az alábbiakban csupán a hazai kirándulásokról és azok tudat- formáló jelentőségéről szeret­nék szólni. Hazánk földjének és népének megismerése a nyá­ri kirándulások alatt a gyer­mek hazafiságra nevelésének -hatékony eszköze. A Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság tájainak, természetének bemu­tatásával hívjuk fel gyerme­keink figyelmét hazánk termé­szeti szépségeire. De nemcsak a hegyláncok nyújtanak ma­radandó élményt a gyermek­nek, hanem a búzamezők és a rétek, egész rónaságunk ezer­nyi színben pompázó területe, í.ehet-e szebb virágoskertet el­képzelni, mint a bodrogközi és a csallóközi mezőket? S a ter­mészet nemcsak ismereteket nyújt, hanem az érzelmi neve­lést is kedvezően befolyásolja. Másik módszerként a törté­nelmi módszert említjük. A nyári szünidőben kirándulások alkalmával gyemekeinkkel fon­tos történelmi jelentőségű mű­emlékeket látogathatunk meg. Ezeknek a bemutatásával lehe­tővé válik, hogv beszéljünk népünk történelméről. Az egyes műemlékek, épületek, vagy akár a várromok is a múltat, népünk kitartó és igazságos harcának emlékét őrzik. Vajon lehet e szebb példával illuszt­rálni nemzeteink összefogását a zsarnokság ellen, mint pél­dául a Szlovák Nemzeti Fel­kelés hősi városénak, Banská Byslricának a bemutatásával? Országunk történetében nagy szerepet játszik az itt élő nem­zetek, nemzetiségek múltja. Népünk történetének mégis mertetésével gyermekeinkben szereletet ébresztünk hazánk haladó hagyományai iránt. A helytörténeti anyagok szemléle­tesen bemutatják milyen sajá­tos körülmények között ment végbe az egyes vidékek fejlő­dése. A múlt haladó hagyomá­nyait megfelelő módon szemlél­tessük és kössük össze jele­nünkkel. Egyszóval, töreked­jünk arra, hogy népünk törté­nelme helyes megvilágításban kerüljön gyermekeink elé. A földrajzi és a történelmi módszer kiegészítőjeként a je­len bemutatásának a módsze­re bizonyulhat hatékonynak. Kirándulások alkalmával te­kintsük meg a szocialista tár­sadalmi rendszerünk által lét­rehozott gyárakat, nagyüzeme­ket stb., mutassuk be, mennyit fejlődött hazánk az elmúlt esz­tendők során. A nevelő szerepét a nyári szünidőben teljes mértékben átveszik a szülők. Ebben a ne­velési folyamatban a gyerme­ket mindig értő és érző teljes embernek kell tekintenünk, akiben minden nevelési lépé­sünk többfajta visszhangot vált ki. A nyári szünidő alatt is úgy kell nevelnünk gyerme­keinket, hogy szeressék ezt a hazát, amely biztonságot és jö­vőt ígér és nyújt minden be­csületes állampolgár számára. Dr. PERHÁCS JÁNOS EGY NAP AZ ARATÓK KÖZÖTT Hét óra van, amikor kiszál­lok az autóbuszból, s utamat a Buzicai Május 1 Efsz (Koši- ce-vidéki járás) irodaháza fe­lé veszem. Pár lépés után lá­tom, hogy egy terepjáró gép­kocsin Fazekas László mérnök, az élsz lőagronómusa és End- rödv ]ános mérnök közeledik felém. — |ó reggelt! — kiáltja már messziről a főagronómus, s hí­vására velük ugvült indulok terepszemlére. — Ül napja kezdtük el az aratást — kezdi menet közben a tájékoztatást. — Ha az idő kedvez, augusztus 15-ig minden bizonnyal learatjuk az 1157 ha búzánkat és a 270 hektár ár­pánkat. Az aratást 4 E—512-es és 17 SZK —4-es kombájnnal kezdtük. A Moldava nad Botl- vou-i GTÁ-val 200 hektár sze­mes termény learatására kő­től tünk szerződést. A repcét már kicsőpeltük, s a napokban teljes ütemben megkezdtük a gabona aratását is. A svidnfki járásból, pontosabban a Strop kovi Efsz-ből, három kisegítő kombájn is érkezett. — Miben különbözik az idei aratás a tavalyitól? — kérde­zem Fazekas Lászlótól. — Az idei aratás nehezebb a tavalyinál. Magasabb fokú szervezettségre. intenzívebb munkára van szükség. A kom­bájnok és a traktorok irányí­tásával Bodnár Károly mérnö­köt. efsz-ünk fógépesítőjét bíz­tuk meg. A gabona tárolása és értékesítése Spišák Anton fő­mérnök és Szanyi György fő- üzemgazdász feladata. A szal- mabetakarítás problematikájá­val Endrödy János mérnököt bíztuk meg, az aratás meneté­ért pedig én vagyok felelős. Nincs megállás — Ugorjunk be néhány perc­re a buzitai gazdasági udvar­ra — tanácsolja Endrődv Já­nos. — Nézzük meg, hogyan működik a Pb 6-os szárítóbe­rendezésünk. Gépkocsink egy kis gyárhoz hasonló épület előtt áll meg. A kitisztított terményt az egye­sített szövetkezet öt gazdasági részlegéről hordják ide a trak­torok. Buzsicky Lászlót, a szá­rítóberendezés technikusát nem tarthatom fel sokáig, mert ügyelnie kell a szárító zavar­talan működésére. — 10—12 vagon terményt szárítunk naponta — mondja a legfontosabb adatokat a technikus. — Éjjel-nappal dol­gozunk. mert teljes mértékben ki kell használnunk a szárí­tót. Egyesített gazdaságunkban csak ez az egy szárító van, s a termés nedvességtartalma elég nagy. Este felé indulunk tovább, de nem jutunk el, mert útköz­ben találkozunk Vajányi Lász­lóval, a szövetkezet elnökével. — Itt vannak a biztosítótól, mutassátok meg, melyik táb­lán okozott károkat a jég — adja ki az utasítást. — Kétszer is elverte hatá­runkat a jég — mondja tájé­koztatásul a főagronómus. — Még szerencse, hogv szakaszo­san esett, s így csak néhány táblán okozott kárt. Buzitára megyünk vissza. Az Iskola konyhájában Kandik Istvánná ma is több mint öl­ven' személy részére készített ebédet. Leveshordót, húst és néhány üveg ásványvizet te­szünk a kocsiba, s tíz percen belül már az aratók között va­gyunk. A kombájnosok gyor­san elfogyasztják az ebédjü­ket, s máris Indulnak tovább. Nem nagy a kár Utunk további búza- és ár­pa Iá lilák között vezet. Többször is megállunk. Az Állami Bizto­sító munkatársával a gabona­táblákat vizsgáljuk. Van ahol 30. de többnyire csak 10 szá­zalékos a jég. Illetve a víz okozta kár. — A szeszélyes időjárás el* lenére jó termésre számítunk — jegyzi meg a főagronómus. — Árpából a tervezett 40 má­zsát. búzából talán még ennél is többet érünk el hektáron­ként. Vannak olyan búzatáb­láink, ahol 70 mázsán felült hektárhozainra is számítunk. Mint a hangyaboly Fazekas László fenti szavai nem alaptalanok. Erről a csé­csi gabonafelvásárlási központ­ban győződtem meg. A felvá­sárlási központ hangyabolyra hasonlít. Kisura Bertalannak, a felvásárlási központ vezetőjé­nek is csak néhány percnyi iúejfi van. Annyit azonban megtudok, hogy 2500 vagon termést tudnak felvásárolni. Az új gabonasilóban 2160 va­gon, a régi raktár épületében pedig 440 vagon termény táro­lására van hely. A körzet 10 efsz-éből és négv állami gaz­daságából eddig 190 vagon repcét, 310 vagon árpát és 110 vagon búzát vásárollak fel. A felvásárlási központ negyven dolgozójának és huszonkét bri- gádosának tehát van mit csi­nálnia. Ennek csak örülhetünk, mert a szepsi síkságon a rossz időjárás, a viharok ellenére is gazdag termést takarítanak be a mezőgazdasági üzemek dol­gozói. SZASZÁK GYÖRGY ’iíáÄ: Tóthpál Gyula felvétele ŰJ sz 1974. VIII. 7. 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents