Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)

1974-08-27 / 202. szám, kedd

A proletár nemzetköziség jegyében A CSEMADOK rendezvényei az SZNF 30. évfordulója tiszteletére Szocialista hazánk minden (dolgozója ezekben a napokban emlékezik meg a Szlovák Nem­zeti Felkelés 30. évfordulójá­ról, melynek harcosai között a szlovák felkelőkön kívül ott találjuk a cseh, a szovjet, a magyar, a francia, az olasz, és *a lengyel partizánokat, Közép- jés Kelet-Európa nemzeteinek legjobb fiait, akik fegyverrel a kezükben harcoltak a fasisz­ták ellen. A Szlovák Nemzeti Felkelés így Európa népei in­ternacionalista összefogásának pgyik szimbólumává vált. Mi, magyarok is büszkén emlékez­hetünk a Szlovák Nemzeti Fel­kelésre, hisz a partizánok so­raiban több száz, sőt ezer ma­gyar nemzetiségű antifasiszta Jiarcolt, sokan életüket áldoz­ták a fasizmus elleni harcban p békéért és a haladásért. A PSEMADOK Központi Bizottsá­ga ezért az 1974. évi munka- jerv előkészítésekor a CSEMA- DOK járási bizottságainak és a jielyi szervezeteinek munkájá­ban a fő hangsúlyt a Szlovák Nemzeti Felkelés méltó meg­ünneplésére helyezte. Járási bizottságaink és helyi szervezeteink már januárban aktívan bekapcsolódtak a „Ki (ud többet az SZNF-rol“ című Vetélkedő előkészítésébe. A vetélkedő első fordulója 1974 januárjától március vé­géig tartott, melyen 311 cso­port vett részt 936 versenyző­vel. A vetélkedő első forduló­ját 13 000 néző tekintette meg. A járási döntők 1974 áprili­sában zajlottak le, melyen 76 Csoport 228 versenyzővel vett részt összesen 3800 néző előtt. A járási döntőket a hároan országos elődöntő követte, me­lyen 33 csoport szerepelt 102 versenyzővel. Az elődöntőket J500 néző tekintette meg. Az elődöntőkből összesen 9 cso­port jutott tovább az országos döntőbe, mely 1974. október 11-én kerül megrendezésre a Szlovák Filharmónia kistermé­ben. A vetélkedők során különö­sen az Iskolai csoportok nyúj­tottak kimagasló teljesítményt és alapos ismeretről tettek ta­núbizonyságot. A vetélkedő el­érte célját, hozzájárult ahhoz, hogy elsősorban az ifjúság el­mélyítse ismereteit a Szlovák Nemzeti Felkelésről, de úgy gondoljuk, hogy ugyanilyen ta­nulságos volt a vetélkedő an­nak a közel húszezer ember­nek is, aki a vetélkedőket megtekintette. A vetélkedők szervezésével párhuzamosan a CSEMADOK Központi Bizottsága pályázatot hirdetett irodalmi-színpadi összeállításokra, felkelési, va­lamint általános antifasiszta tematikával. A pályázatra 11 irodalmi színpad nevezett be értékes összeállításokkal, ezek­ből a 4 legjobb együttes jutott az országos döntőbe, mely szerves részét képezi a „Ki tud többet az SZNF-röl, vetélkedő orszá­gos döntőjének. A döntőben a következő irodalmi színpado­kat láthatjuk: a dunaszerda- hetyi gimnázium irodalmi cso­portját, a füleki „Nógrádi Sán­dor“. a dunaszerdahelyi „Fó­kusz“, és az ipo-lysági József Attila Irodalmi Színpadot. Az irodalmi színpadok felke­lési tematikájú bemutatóin ugyancsak több ezer néző vett részt, amelyeken a művészi élményen kívül felfrissíthették történelmi ismereteiket is. Iro­dalmi színpadaink most is bi­zonyságot tettek politikai el­kötelezettségükről és a szocia­lista kultúránk iránti odaadá­sukról. A népművelési munka terü­letén helyi szervezeteink és járási bizottságaink előadáso­kat tartottak a Szlovák Nem­zeti Felkelés jelentőségéről és a magyar antifasiszták harcai­ról. Az előadások azt a célt szol­gálták, hogy az emberek tu­datában állandóan erősítsük a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság gondola­tát, a szlovákok és magyarok együvétartozását, valamint kö­zös felelősségét szocialista ha­zánk építéséért s védelméért. Említésre méltó még az a tény is, hogy a CSEMADOK megalakulása 25. évfordulójá­nak ünnepségein, melyre több mint kétszáz helyi szervezet­ben és 15 járási bizottságban került sor, a kulturális szövet­ség munkájának értékelésén kívül mindenütt megemlékez­tek az SZNF 3Ü. évfordulójáról is, hitet téve arról, hogy a CSEMADOK tovább ápolja és erősíti a Szlovák Nemzeti Fel­kelés internacionalista hagyo­mányait és ezen az alapon kí­vánja tovább erősíteni hazánk népeinek barátságát és testvé­riségét nagy ügyünk, a szocia­lista társadalom további sike­res építése érdekében. A Szlovák Nemzett Felkelés jegyében rendezték meg az idén a CSEMADOK országos dal- és táncünnepélyeit is. Ezek közül kiemelkedik a gombaszü- gi ünnepség, melyen magas rangú párt- és kormányküldött­ség vett részt, élén Peter Co- lotkával, az SZSZK kormánya miniszterelnökével. Ugyanilyen nagy sikerű volt a zselízi nép- művészeti fesztivál, a kolozs- némai és a bőst dal- és tánc- iinnepély, valamint más ren­dezvény. A Szlovák Nemzeti Felkelés tiszteletére rendezett akciókon kívül a második félévben előt­tünk áll a Fábry Zoltán iro­dalmi vetélkedő szervezése, mellyel hazánk egyik legna­gyobb antifasiszta írói egyéni­ségének állítunk emléket. Ez­zel párhuzamosan a CSEMA­DOK Központi Bizottsága és a szövetség valamennyi szerve zete hozzálátott a felszabadu lás 30. évfordulója megünnep­lésének előkészítéséhez, mely­re a jövő évben kerül sor. Az elvégzett munka és az előttünk álló feladatok mind azt igazolják, hogy szövetsé­günk a proletár nemzetköziség gondolatához híven, a népmű­velési és a kulturális munká­ban kívánja érvényre juttatni Csehszlovákia Kommunista Pártjának kultúrpolitikai elveit. VARGA JÁNOS, a CSEMADOK KB titkára Vallomások a Felkelésről A BRATISLAVAI VÁROSI KÉPTÁR KIÁLLÍTÁSA Weiner-Kráf Imre: Háború lesz (1938) A Szlovák Nemzeti Felkelést fiazánk újkori történelmének legTagyogóbb lapja illeti meg. A Bratislavai Városi Képtár az utóbbi hónapok folyamán köz­társaságunk több városában rendezett saját anyagából ki­állításokat, melyeken politikai szenvedéllyel egyesült képző- művészeti megnyilvánulások emlékeztetnek a nagy esemény 30. évfordulójára. A közeljövő­ben Olaszországban bemutatás­ra kerülő grafikai gyűjtemé­nyének hasonló szellemű anya­ga fogja méltatni és ismertet­ni az SZNF-t. A Városi Galériának ünne­pélyes keretek között most megnyílt tárlata felvonultat­ja a tulajdonában levő, mon­danivalójában Időszerű alko­tások legjavát. A közéleti mű­vészek festményei és szobrai a kor súlyát hordozzák magu­kon. Weiner-Krár Imre már 1938-ban képépítő szókinccsel látva-láttatja, hogy; Háború lesz. A kegyetlenül feszülő szögesdrót mögött a falusi tö­meg* döbbent rémületében, a veszély elvérzetével sejti a be­következő pusztítást, pusztu­lást. L. Kudlák a fasiszták ál­tal felgyújtott Švermovo üsz­kös falainak, csüggedt asszo­nyainak némasága sokatmon­dó. J. Želibský dermesztő kék­jeiből — zöldjeiből tűnik elő a Kivégzés előtt álló öt ál­dozat. Körülöttük a barna té­boly szuronyos képviselői. Majd kísérteties megvilágításban, az éjszaka nyugalmát feldúlva vi­szik a Transzportba - az alig eszmélő, hátrakötött kezű fér­fiakat, akiket kicsiny házaik ajtajából tehetetlen családjuk tekintete kísér. Š. Bednár a ko­rai kubizmus építő fegyelmével emel emléket Milo Marčáknak. D. Milly mélységes együttér­zéssel veti vászonra a Tokaji- ki asszonyokat, a hontalan, ki­fosztott szerencsétleneket. V. J. Knil barna homályba oldódó kompozícióján a hegyek vilá­gát ködbe burkolja u Vonuló partizánok körül. V. Hlužník szenvedélyesen tiltakozik a fasizmus embertelensége el­len. Az özvegyekben s a Bú­csúban megrázó látomássá fo­galmazza a látványt. F. Hložník szigorú körvonalak közé zárt Túszainak csoportja merő kí­nos feszültség. Szemben velük a győzelemben biztos tisztek, az Übermensqh germán fölé­nyével. A bíráló ecset egyen­ruhába bújtatott, üres fejű, ke­gyetlen báboknak mutatja őket. J. Ilavský a színek dinamiká­jával festett Őrszeme bravúros mű. P. Matejka indulatosan ér­zelemgazdag, szuggesztív alko­tása a Partizán. Az arcát bo rító súlyos fekete kontúrok a test és lélek gyötrelmeit jel­zik. Fokozza a hatást a gyá szos holdvilág s az ellenponto zásként felizzó vörös fényfolt. J. Knil barna homályba odódó monumentális figuráit, a hábo­rús Szenvedés megtestesítőit a kompozíció, a színek s főképp a mondanivaló érdekében fo­galmazta át. A legfiatalabb festő, B. Kuľhavý triptichonja a Művészet Házában szereplő vásznának egyik jó változata. A plasztika nyelvén szól J. Kostka kisméretű, de nagy ha­tású, lendületes szoborcsoport ja: a Partizánok, valamint A. TrizuJják zaklatott gesztusú Partizán Madonnája. T. Baník Nem tért vissza című alkotása az anya gyötrő gyászát szinte eszköztelen egyszerűséggel s annál megindítóéban és igazab­ban fejezi ki. F. Gibala Vissza­térése az elpusztított faluba a kínba merevedett férj holttes­te fölé hajló feleség emésztő fájdalmának drámai kivetítése. Mottóként hal a mába és a holnapokba érő üzenete: Soha többé háborút! ŠARKANY JENŐN ŕ: Szlovák film bemutatója • • ;:. . JliE y ■', . ■ ••• ■ • ■ •• ■ ■ :V , flf I * y % J; A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója alkalmából Bratisla­vában tegnap ünnepélyes keretek közt bemutatták A NAP, AMELY NEM MÜLIK EL című szlovák filmet. Az alkotás egyike azoknak a műveknek, melyekkel a kolibai stúdió művészei a jelentős évfordulót köszöntik. A MARTIN ŤAPÁK rendezte film a felkelés egyik döntő mozzanatát eleveníti fel. A képen: az alko­tás egyik jelenete. A szovjet filmművészet tervei Nem hiányoznak a témák kö­zül természetesen a személyi­ség felé forduló filmek sem. Nagibin és Szaltikov ľilmje$ egy uráli kohász családjáról, Zsgenti és Csheidze filmje pe-. dig egy körzeti párttitkár éle>-. téről szól. A szovjet filmstúdiókban az idén 224 film készül, közülük 90 a televízió számára. A szovjet kritika értékelést^ szerint az utóbbi időben ké* szült legjobb filmeket az a tö* rekvés jellemzi, hogy kifejem zően és hitelesen ábrázolják a szovjet életformát. Vaszilij Suksin filmje, amely egy börtönből szabaduló férfi polgári életbe való beilleszke* désének nehézségeit ábrázolja, nagy művészi erővel, ugyan vi* tát keltett, de meghódította <t nézőket. Julij Karaszik „Lég’ melegebb hónap“ című alkotás sa bátor próbálkozás a mun* kástéma újszerű megközelíté* sére. Pavljonok, a szovjet állami filmbizottság elnökhelyettese a Szovjetszkaja Kultúrában írt cikkében nem titkolja, hogy a szovjet filmipar vezetői nem mindennel elégedettek. Minde­nekelőtt gondot okoz — írja —, hogy még mindig számos alacsony színvonalú, szürke és unalmas film készül, s még mindig nem megfelelő a falu életének ábrázolása sem. (APN) A szovjet filmművészetben egészséges pezsgés kezdődött az SZKP KB két évvel ezelőtt hozott határozata nyomán. Két év elteltével természete­sen korai lenne gyökeres vál­tozásokról beszélni, hiszen kö­rülbelül ennyi egy-egy film el­készítésének technológiai idő­tartama. A Szovjetszkaja Kul­túra, az SZKP Központi Bizott­ságának kulturális és művésze^ ti kérdésekkel foglalkozó lap­ja határozott fejlődést lát a szovjet filmművészet legfonto­sabb feladatának végrehajtásá­ban: a kommunista építés leg­főbb kérdéseinek megjeleníté­sében, a szovjet ember ábrázo­lásában. A párthatározat egyik intéz­kedésének eredményeként szá­mos ismert filmrendező és dra­maturg állami megrendelésre dolgozik. Szergej Bondarcsuk most forgat a Don partján egy filmet, amelynek forgatóköny­vét Solohov „A hazáért harcol­tak“ című regénye alapján So­lohov és Bondarcsuk közösen írta. A szibériai olajmezők pionírjainak hősies erőfeszíté­seiről Mihalkov-Koncsalovszkij és Agranovics készít filmet, üzerov forgatás alatt álló filmje a második világháború idején Európában kibontako­zott fel6zabadítási mozgalmak­ról szól. Film készül a szovjet atomtudósokról, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalomról, a szüzföldek meghódításáról. • A VOROS KANYAFA So/can megnézik, beszélnek róla, vitatkoznak róla: nagy siker a Vörös kánya) a című új szovjet film. Legutóbb ä Baku­ban megrendezett hetedik össz-szövetségl fesztiválon az első dí­jat nyerte. A film a Moszfilm műtermeiben készült, írója, rende­zője és főszereplője a negyvenöt éves Vaszilij Suksin. 1974. VIII. 27.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents