Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)

1974-08-27 / 202. szám, kedd

Egyiptom elutasítja A KÖZEL-KELETI KÉRDÉS RÉSZLEGES MEGOLDÁSÁT Háborús hisztéria Izraelben---­NÉ HÁNY Megállapodás Guinea Bissau függetlenségéről 1974. VIII. 27. Kairó — Szaclut egyiptomi elnök megerősítette, hogy or­szága nem fogadja el a közel- keleti válság részleges oagy el­különített megoldását. Az összarab népi kongresszus előkészítő bizottságát fogadva kijelentette, hogy Egyiptom ra­gaszkodik a megszállt arab te­rületek teljes kiürítéséhez és a palesztin nép jogab'Mk helyre- állításához. A genfi békeértekezlet követ­kező szakaszáról szólva hang­súlyozta, hogy az ugyanolyan előkészítést igényel, mint az októberi háború megindítása. „Egységes arab frontként és nem több frontot alkotva aka­runk részt venni ezen az érte­kezleten“ — mondotta az egyip­tomi államfő, majd hozzáfűzte, hogy jelenleg egyetlen olyan zavaró körülmény áll fenn, amelyet Izrael kihasználhat és ez a Palesztinái Felszabadítást Szervezet és Jordánia ellenté- te. A genfi konferencia várható kimeneteléről szólva rámuta­tott, hogy vagy igazságos, bé­kés és tisztességes megoldással végződnek a tárgyalások, vagy pedig újra kezdődik a harc. Szadat az októberi háború és az arab összefogás pozitív eredményeként értékelte azt a változást, hogy az Egyesült Államok, amely Izrael elvakult szövetségese volt, elkötelezte magát az igazságos és tisztes­séges rendezés mellett. „Ezt nem lehet úgy tekinteni, hogy kiárusítottuk az arab ügyet az Egyesült Államoknak“ — mon­dotta az egyiptomi elnök. A palesztinai problémára visszatérve emlékeztetett rá, hogy két évvel ezelőtt ideigle­nes palesztinai kormány létre­hozását javasolta. „Ha ez a kormány megalakult volna, ak­kor most ez lenne a palesztinai nép egyedüli képviselője, és október után az egész világ el­ismerte volna.“ Anvar Szadat egyiptomi el­itek a közel-keleti helyzet ren­dezését illetően kijelentette: országa nem hajlandó az Iz­raellel való részleges megálla­podásra és felújítja a harcot, amennyiben a genfi konferen­cia nem hoz elfogadható meg- öldást. Figyelmeztetett arra, hogy a Szuezi csatorna partján lévő, most újjáépítés alatt álló Városokat Egyiptom hátország­nak tekinti, és amennyiben iz­raeli részről ezeket támadás éri, úgy az egyiptomi haderő az izraeli hűtországfa mér csa­pást. Mint kairói megfigyelők rá­mutatnak, a részleges és az el­különített megoldás ismételt el­vetése .nyilvánvalóan öszefügg azokkal a híresztelésekkel, amelyek szerint Izrael az Egye­sült Államok folytatólagos po­litikai és katonai támogatásá­val ki akar bújni az átfogó rendezés nemzetközi kötelezett­sége alól és külön-külön pró­bál megegyezésre jutni, egyen­lőtlen alkuba igyekszik bocsát­kozni az agresszió áldozataival. Bizonyos fokig az izraeli törek­vések sikerét jelzik az arról szóló washingtoni nyilatkoza­tok, hogy a palesztinai képvi­selet nem a többi küldöttség­gel egyidejűleg, hanem csak a tárgyalások későbbi szakaszá­ban kapcsolódhatnék be a nem­zetközi értekezlet munkájába. Husszein jordániai király tu­lajdonképpen az izraeli kor­mányzat kezére játszik, amikor rtem ismeri el a Palesztinái Velszabadítási Szervezet teljes és vitathatatlan képviseleti jo­gát. Mint ismeretes, Izrael nem fogadja el tárgyalópartnerként a PFSZ küldöttségét és miu- áenáron Jordániát próbálja fel- íüntetni a palesztinai érdekek hivatott képviselőjeként. A -Szadat által sürgetett arab egységfront kialakítása egyelő­re várat magára. Ennek két fá­zisban kellene megtörténnie: előbb egy négyes egyiptomi—• sz írt a i — jortí án iái—palesztinai találkozó keretében, majd az októberre tervezett arab csúcs­értekezleten Rabatban. Pilla­natnyilag mindkét konferencia az előkészítés stádiumában van. Kairó, Damaszkusz — Az iz­raeli részleges mozgósítás, „há­borús erőművészek által kel­teit hisztéria“, mely egy rossz kérdésre hibás választ ad — hangsúlyozta Tahszio Basir, az Egyiptomi Arab Köztársaság külügyminisztériumának szóvi­vője. Basir kijelentette, hogy Egyiptom figyelemmel kíséri azokat a lépéseket, amelyeket Izrael tesz. A nagy propagan­dával beharangozott és vasár­nap kezdődött izraeli mozgósí­tást minősítve az egyiptomi szó­vivő azt a véleményét hangoz­tatta, hogy Izraelnek ilyen ak­ciók helyett inkább az érte­lemre kellene appellálnia és tu­domásul vennie végre, bogy a közel keleti béke létrejöttének előfeltétele a megszállt arai) területek kiürítése, és a pulesz- tinai nép törvényes .jogainak helyreállítása. A háborús pszichózist keltő izraeli akcióra élesen reagált a damaszkuszi rádió is. Adásá­ban rámutatott, hogy ezek az előkészületek az arab országok ellen irányuló újabb a<iressziót szolgálják. Az Al Baath című hivatalos damaszkuszi kormánylap h:i sonió értelemben nyilatkozott, amikor arra figyelmeztetett, hogy ha Izrael újabb agressziót indítana az arab államok ellen, az arab hadsereg kemény el­lenállására számíthat. E moz­gósítással — írja u lap — Iz­rael sebezhetetlenségének ké­pét akarja helyreállítani, me­lyet a tavalyi októberi háború zúzott tönkre. A színűi hadse­reg és a szíriai nép most, job­ban mint a múltban bármikor, képes meghiúsítani az ellenség agresszív terveit — hangsúlyoz­ta a szíriai lap. Szidon — Az izraeli tüzér­ség két órán át tűz alatt tar­totta Kfar Huba dél-libanoni települést. A Szidonból érkezett jelentések szerint a támadás rendkívül heves volt. Washington — Husszein jor­dániai uralkodó az US News and World Report című ame­rikai hetilapnak adott nyilatko­zatában kijelentette: Az idő sürget a közel-keleti kérdés diplomáciai síkon történő meg­oldására és talán már fél év múlva is késő lenne a békés rendezés elérése. Mint mondot­ta, országa azzal az előfelté­tellel hajlandó Genfben képvi­seltetni magát, hogy az izrae­liek „ésszerű mélységbe “ visz- szavonják a Jordán folyó part­ján állomásozó csapataikat. Ami a palesztin kérdést illeti. Húsz- szein azt állította, hogy kész valamennyi Jordániában élő Palesztináinak önrendelkezési jogot biztosítani. Kommentárunka HAFEZ ASSZAD szíriai állam­fő szeptember elején Romániá­ba utazik. Romániai tartózko­dása során találkozik Nicolae Ceausescu román államfővel. GERALD FORD amerikai el­nök hivatalba lépése óta szer­dán tartja első — televízión is közvetített — sajtóértekezletét. A sajtókonferencián — az ösz- szes időszerű, kérdések szóba kerülnek; elsősorban pedig az infláció elleni harc. EUGENE McCARTHY volt amerikai szenátor Chicagóban bejelentette, hogy megalakult „az alkotmányos elnökségért küzdő bizottság“, s lehetséges, hogy az 1976. évi amerikai el­nökválasztáson „jelöltként fog indulni az e bizottság által tá­mogatott független listán“. A MAJNA FRANKFURT belvá rosában lévő izraeli idegenfor­galmi iroda ellen elkövetett bombamerénylet miatt megszi­gorították a biztonsági intéz­kedéseket a nyugatnémet város­ban lévő összes izraeli intéz­mények és létesítmények kör­nyékén. AZ OSZTRÁK Kommunista Tárt Központi Bizottságának titkársága nyilatkozatot adott ki, amelyben a katonai kiadá­sok csökkentését és a felszaba­duló összegek szociális és kul­turális célokra történő felhasz­nálását követeli. A dokumentum hangsúlyozza: a jelenlegi kor­mány, a választások előtt tett ígéretei ellenére nemcsak hogy nem csökkenti, hanem növeli a katonai célú kiadásokat. TUN ABDUL RAZAK, malaysi- ai miniszterelnök pártja, a Nemzeti Front — az általános választások eddig összeszámolt szavazatai alapján — átütő győzelmet aratva a többi pár­tok fölött, megszerezte a 154 képviselőházi mandátum több mint kétharmadát. A Nemzeti Front máris döntő képviseleti többséget szerzett a 12 tarto­mányi nemzetgyűlés' közül 11- ben. OLOF PALME svéd miniszter, elnök november 11-én többna­pos hivatalos látogatásra Algé­riába érkezik. A svéd kor­mányfő I-Iuari Bumedien, az Al­gériai Forradalmi Tanács elnö­ke, valamint az algériai kor­mány meghívásának tesz ele­get. PERINGBŐL a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba utazott a Dél-vietnami Köztár­saság ideiglenes forradalmi kormányának küldöttsége. A delegációt Nguyen Huu Tho, a DNFF elnöke, a DIFK konzulta­tív tanácsának elnöke vezeti. Algír — A portugál ideigle­nes kormány küldöttsége és a PAIGC delegációja megállapo­dásra jutott a nyugat-afrikai terület jövőjéről folytatott bi zalmas tárgyalásokon — jelen­tette be az algériai külügy­minisztérium szóvivője. A hivatalos közlemény sze­rint az egyezményt hétfőn ír­ták alá az algériai fővárosban. Az esemény jelentősége miatt részt vesz a ceremónián az Al­gériai Forradalmi Tanács és a kormány, illetve az Algírban akkreditált diplomáciai testület több tagja is. A bejelentés első ízben erő­sítette meg hivatalos formában azokat az értesüléseket, ame­lyek szerint Mario Soares por­tugál külügyminiszter, valamint Anlonio de Almeida Santos, a területközi koordinációs ügyek minisztere péntek óta Algírban tárgyai a PAJGC képviselőivel. Lisszabont sajtójelentések jól­értesült forrásokra hivatkozva ugyanakkor beszámoltak arról, hogy megkezdődött a Bissnu- Guineában állomásozó portugál csapatok hazaszállítása. Az első egységek már elindultak Lissza­bon felé és Bissauban űtroké- szen áll tízezer katona. A Bis­sau-Guineában állomásozó por­tugál hadsereg létszámát 20 ezer főre becsülik. Lisszabon — A lisszaboni kül­ügyminisztérium szóvivője is hétfőn megerősítette, hogy Por­tugália Algírban megállapodás­ra jutott a PAIGC képviselőivel fíissau-Guinea függetlenségének megoldásúról. A lisszaboni szóvivő nem is­mertette a megállapodás részle­teit, csupán annyit közölt, hogy a nyugat afrikai köztársaság el­ismerésére valószinüleq szep­tember 12-én kerül sor. A megállapodás történelmi je­lentősége ellenére Lisszabon mindeddig nem tett közzé hiva­talos közleményt az egyezmény aláírásáról. Egy lisszaboni katonai szó­vivő azt sem volt hajlandó megerősíteni, hogy Portugália léglhídon szállítja haza Bissau- Guineában állomásozó katoná­it. A portugál lapok ugyanalt­kor képekkel illusztrált híradá­sokban számoltak be a katonák hazatéréséről. Jólértesült forrá­sok szerint a katonák és hoz­zátartozóik — körülbelül 10 ezer személy — hazaszállítása legalább egy hétig tart. Újabb francia nukleáris kísérlet Az új-zélandi és ausztrál kormány tiltakozása Canberra, Wellington, — Az ausztráliai és az új-zélandi kor­mány egy-egy magasrangú kép­viselője bejelentette: mindkét ország kabinetjének oka van feltételezni, hogy Franciaor­szág újabb légköri nukleáris kísérleti robbantást hajtott végre a Csendes-óceánon levő Mururoa-korall zátony térségé­ben. Canberrában Donald Willesse külügyminiszter ezzel kapcso­latos nyilatkozatában hangsú­lyozta: „Az ausztráliai kor­mány ismételten súlyos aggo­dalmát fejezi ki a nukleáris légköri kísérletekkel kapcso­latban. A kormány tiltakozást fog eljuttatni a francia kabinet­hez az újabb robbantás miatt, amely valószínűleg a már ko­rábban tapasztalt radioaktív szennyeződések után ismételten szennyezéssel fenyegeti Auszt­ráliát“. Norman Kirk új zélandi mi­niszterelnök nyilatkozatában rá­mutatott, hogy a Csendes-óceán térségében végrehajtott francia nukleáris robbantások az egész emberiséget károsítják, ugyan­akkor a világ e térségében élő emberek számára semmiféle hasznot nem hoznak. Egyúttal kifejezte azt a reményét, hogy a mostani kísérlet az utolsó lég köri robbantás lesz, amelyet a ■ atin-Amerika egyre in ™ kább nem engedelmeske­dik az Egyesült Államok dik­tátumának. Erre a megállapí­tásra jutunk, ha a dél amerikai földrész napjainkban lezajló eseményeit figyeljük. Ugyanezt tanúsítja az a hír is, mely sze­rint a múlt héten Panama és Kuba diplomáciai kapcsolatu­kat létesített egymással. Az említett diplomáciai lé­pést Washingtonban bizonyára nem fogadták lelkesedve, hi- scn az USA egyes uralkodó kö­rei közismerten még manapság is görcsösen ragaszkodnak az 1960-as évek elején Kuba el­len bevezetett gazdasági és po­litikai blokádhoz. Ennek ellené­re már sor került bizonyos frontáttörésre, hiszen a múlt hónapban Fulbriyth amerikai szenátor megbízottja már járt Havannában. Mint ismeretes, az USA a kubai forradalom győzel­mét követően „megtorlásként“ szánta el magát erre a blo­kád bevezetésére. Akkor még az USA-nak olyan tekintélye volt az amerikai kontinensen, melyből kifolyólag a többi álla mokat is rábírta a% Kuba-ellenes szankciók megszavazására. Az azóta eltelt évtized alatt azonban alaposan megváltoztak ezek az erőviszonyok. Fokozato­san erősödtek az egyesült álla­mokbeli nagy monopóliumok kizsákmányoló politikája ellen tiltakozó hangok. Sőt, az Ame­rikai Államok Szervezetének — melyet Fidel Castro találóan az USA „gyarmatügyi miniszté­riumának“ nevezett, hiszen Washington az 1960-as években magabiztosan diktálhatta a szervezetben a neki megfelelő lépéseket — legutóbbi ülésein egyre gyakrabban hangzottak el EGY BIOKÁD VÉGNAPJAI bírálatok, amelyek az Amerika- közi kapcsolatok megreformálá­sát követelték. Tavasszal Kis­singer is részt vett a latin­amerikai ' külügyminiszterek mexikói értekezletén. Az ameri­kai külügyminiszter kezdetben taktikusan ígérgetett: való­ban változásokra van szükség — mondotta — azonban min­den konkrétumok nélkül. A la­tin-amerikai külügyminiszterek ekkor a szemére vetették: Kis­singer úr Ün megkerüli a kér­dés lényegét, amely az: „új kap­csolatok“ washingtoni megfo­galmazásban, vajon új kön­tösben nem a régi kapcso­latok konzerválását jelen­tik e, avagy netán hajlandó engedni eddigi rövid- póráz politikájából. A nyílt figyelmeztetést Kis­singer sem hagyhatta szó nél­kül. Az eredmény az lett, hogy kényszeredetten tudomásul vet­te a lalin-amerikai országok akaratát. Beleegyezett abba, hogy az amerikai vállalatok ar­gentínai fiókjai autókat expor­tálhassanak Kubába. Arra is rá­bólintott, bogy Kubát meghívják az AÁsz jövő tavasszal tartan­dó értekezletére. Kissinger hangváltása Kuba kérdésében bizonyítja, a la­tin-amerikai országok egyre ha- tározattabban kiállnak Kuba mellett. Az amerikai kongresz- szus tagjai, amerikai üzletem­berek is szót emeltek a 12 éve tartó embargó , megszünteté­séért. Ez persze nem jelenti azt, hogy Washington azonnal átlépi a saját maga emelte gátat Kuba felé. Hamarosan valószínűleg döntés várható a Kuba-ellenes blokád ügyében, hiszen józanul gondolkodó sze­nátorok mar jelezték Ford el­nöknek. a kérdés megvitatásá­nak szükségességét. Hogy med­dig marad elvben érvényben az embargó, a washingtoni kor­mány magatartásától függ. Az viszont már nyilvánvaló, hogy Amerika országai egyre-másra szegik meg a gyakorlatban ezt a tilalmat. Panama és Kuba diplomáciai kapcsolatainak felvétele is ezt példázza. Fidel Castro tegnap már fogadta is a Havannába érkezett első panamai gazda­sági kormányküldöttséget. Kuba tehát nem marad magá­ra az amerikai kontinensen, ellenben az USA, amennyiben továbbra is kiáll az embargó fenntartása mellett, könnyen elszigetelődhet megmerevedett Kuba-ellenes politikájával. VONYIK ERZSÉBET Csendes-óceán térségében hajta* nak végre. Párizs — Párizsban az ed* digi szokásoknak megfelelően — most sem reagáltak hivatalo* san az új-zélandi miniszterei* nőknek arra a bejelentésére, hogy újabb francia nukleáris kísérletet hajtottak végre a Mu; ruroa-korali zátony térségében: A francia fővárosban minden* esetre meglepetést keltett, hogy újabb nukleáris kísérlet* re került sor, mert általában úgy vélték, hogy az augusztus 15-i robbantással lezárult až idei kísérletsorozat. Giscard d’Estaing elnök ugyanis ko* rabban úgy nyilatkozott, hogý gazdasági okokból hat robban­tásra korlátozta az idei kísér-' let-sorozatot­Párizsban a francia kormány hivatalos személyiségei hallga­tásba burkolóztak az újságírók* nak a robbantással kapcsolato* san feltett kérdéseire. A had* ügyminisztérium szóvivője egyetlen mondattal bocsátottá el az érdeklődőket: „Nem tudok felvilágosítást adni önöknek“. Az USA szüntesse meg a saigoni rezsim támogatását New York — Norodom Szi- hanuk herceg, a New York Ti­mes- című lapnak adott nyilat-' kozatábán felhívta Gerald Ford amerikai elnököt, hogy szün-' lesse be a Lón Nol-rezsimnek nyújtott amerikai támogatást. A Kambodzsai Nemzeti Egység­front elnöke megjegyezte, hogy, az amerikai segélyek nélkül a Phnom Penh-i rendszer igen hamar összeomlik majd. Norodom Szlhanuk derűlátóan nyilatkozott a kambodzsai ha­zafias erők ENSZ-tagságának kilátásairól és kijelentette, hogy idén 80 százalékos esély van arra, hogy a kambodzsai királyi nemzeti egységkormány elfoglalja helyét a világszerve­zet tagjainak sorában. New York — A dél-vietnami hazafiak, akik megjárták a Thieu-rendszer börtöneit, a New York Times tudósítójának beszámoltak az embertelen kín­zásokról, kegyetlenkedésekről,1 a foglyokkal szemben alkalma­zott erőszakról. A conchoni foglyok lanusága szerint a Thieu-rendszer a tilta­kozások hatására a „tigrisket­recekből“ elhagyott istállókba helyezte át a foglyok egy ré­szét. „A száraz, forró évszak idején — mondta az egyik fo­goly — ezekben a ketrecekben még lélegezni is alig lehet. Az esős évszakban pedig patakok­ban ömlik a víz a tetőn keresz­tül“. A foglyok helyzetét sú-. lyosbítja, hogy nincs orvos, és/ napi élelmiszer-adagjuk egy tányér rizs.

Next

/
Thumbnails
Contents