Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)

1974-08-24 / 200. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK A NATO HÁLÓJÁBAN |Tfelek leltek el, üe a ciprusi kérdés rendezése egy lé mm péssel sem jutott előbbre. Pillanatnyilag pozitívumnak tekinthelö az is, hogy nem dúl a harc, bár a szigetország döntő részének török megszállása után tető alá hozott tüz- sziinati egyezményt török részről szórványosan továbbra is megsértik. A helyzetre nemcsak kilátástalunsúg es bizonyta lanság jellemző, hanem főként az is, hogy bizonyos erők ma­kacsul szorgalmazzák Ciprus két autonóm igazgatású részre osztását, azaz a régebben is felveteti „takszimot“, ami pedig következményében azl jelentené, hogy a szigetország a NATO bázisállamúoá válna s így a Makariosz-rendszer elleni csel szövés értelmi szerzői megannyi fondorlat után, a váratlanul felbukkant akadályok ellenére is elérnék eredeti tervüket. Az érintett országok haladó közvéleményének az egész világ békészeretö közösségének erkölcsi kötelessége, hogy ezt a bű­nös tervei megakadályozza. ATHÉNI RADIKALIZÄLÓDÄS A ciprusi fejlemények, első sorban a török haderő megál­líthatatlan térhódítása nagyon kellemetlenül érintette Athént, ahol u tábornokok és ezrede­sek juntáját felváltó polgári Karamanlisz-kormány megkezd­te a demokratikus reformok fo­kozatos megvalósítását. Noha Karamanlisz a múltban Ameri­ka barátságáról és a konzerva­tív körökhöz fűződő kapcsola­tairól volt ismert, az esemé­nyek, főként a NATO és Ame­rika szerepének lelepleződése tőiytán kénytelen volt engedni a tömeghangulatnak: kormá­nya kilépett a NATO katonai szervezetből. Az athéni lépés bumerángként érte a NATO-kö- röket. Nagy felsülés volt a tá­madó atlanti tömb számára s valamennyi tekintélyes világlap egyetértett abban, hogy ken- dőzhetetlenül kirobbant az at­lanti tömb mélyreható válsága s nagy dilemma előtt állnak a tagállamok. Washington inge­rülten reagált a görög lépésre és feltételezte, hogy Athén még meggondolja magát. Ugyanak­kor az amerikai flotta, amely Pireuszban, valamint a krétai Sudában támaszpontokkal ren­delkezik, gyanús hadmozdulato­kat végzell a feszültség térsé gélien. Ford elnök és Kissinger külügyminiszter washingtoni villámlátogatásra és megbeszé­lésre invitálta az új görög ve­zetőket, de a görög kormány visszautasította a meghívást. Úgy látszik, a NATO-tagság kérdésében Athén elhatározá­sa megmásíthatatlan. Ám a kormány magatartása mögött feltétlenül látni kell a lakosság feszült nacionalista hangulatát, amely a görög nagyvárosokban tömegtünteté­sekben nyert kifojezést: a tün- letök mind Washingtont okol­ták a történtekért és az ame­rikaiak távozását követelték. A pillanatnyi görögországi helyzetet a nacionalista érzés teifokozódása jellemzi. Ám ugyancsak a felfokozott nacio nalizmus jegyében alakúi a meg most is cseppfolyós cip rusi helyzet. Sem Athén, sem a ciprusi görögök nem tudnak beletörődni abba a lénybe, hogy Törökország katonailag erősebbnek bizonyult. Ezt meg alázottak tartják és mindezért a felelősséget az amerikai kor­mányra és a NATO-ra hárítják. A nacionalista hangulat annyi ra felfokozódott, hogy a nico- siai tüntetések során több lö véssél megölték Rodger Itavié-, amerikai nagykövetet. A tragi kus esemény nagyon kellemet­len epizód a ciprusi helyzet rendezésében és csakis azok­nak kedvez, akik nem barátai Ciprus népének. Hiteles állítá­sok szerint a merényletet Áfa kariosz-ellenfelei, a tüntető tö meghe vegyült FOKA 2 torra risták követték el. A történteket az amerikai flotta megfélemlítő mozdulatai követték — ismert tény, liogy az Egyesiül Államok nem egy alkalommal azzal az ürüggyel avatkozott más országok ügyei­be, liogy „védenie keíl az ame­rikai állampolgárok életét és érdekeit.“ Ugyanakkor — a szembenálló íelek hajthatatlan sága miatt szünetelő genfi ér­tekezlet helyett — erősödik a NATO államok törekvése, hogy a szervezeten belül oldják meg ciprusi kérdést, éspedig hajla­nak a török követelés felé, hogy két autonóm igazgatású terület szövetségi államként alakuljon ki az új Ciprus. Ha ebben a mederben folynának a kérdés "rendezését célzó törek­vések, veszélyes fordulat kö­vetkezne be. A ciprusi rendezés nem lehet a NATO „házi vi szályának“ megoldása! A HALADÓ ERŐK HANGJA A nacionalista indulatok semmiképpen nem kedvezhet­nek a helyzet józan megítélé­sének és a kibontakozáshoz ve­zető út keresését sem segítik elő. A Görög Kommunista Párt valamennyi hazafias és haladó erő nevében nyilatkozatban szögezte le, hogy támogatja az ország kilépését a NATO hói. Az utóbbi Időben Amerikának mon­dott „nem“ azt bizonyítja, hogy a lakosság nem akarja, hogy Ciprus „u Földközi-tenger Ku­bája“ legyen. Cipruson az AKEL párt nyilvánította ki, hogy a rendezés alapja csakis 'az alkotmányos törvényesség felújítása, nemzeti egységkor- rnámy alakítása lehet, amelyben Makuriosz elnök vezetésével minden politikai erő szabadon 'részt venne. Törökországban is a kommu nista párt látja világosan a helyzetet és hívja fel a figyel­met a teendőkre. Felszólította a kormányt, rendelje haza a megszálló katonákat Ciprusról, lépjen ki Törökország a NATO hói, folytasson önálló nemzeti politikát és a ciprusi kérdési a NATO beavatkozása nélkül az olt élő népközösségek ren dezzék. Mennyiben helyes az a köve­telés, bizonyítja ezt a lluravg- hi című ciprusi lap leleplezése is, amely szerint Ankara ígére­tet telt az Egyesült Államok­nak arra, hogy a szigetország keleti részén 60U négyzetkilo­méternyi területet enged át ne­ki légitámaszpont es haditen­gerészeti bázis létesítésére. TÁRGYALÓASZTALHOZ! 1974. Vfff. 24. A fő kérdés most az, hogy 'Genfben érdemben folytatódja­nak a Ciprus békés fejlődését, területi épségét és szuverenitá­sát biztosítani hivatott tárgya­lások, s görög —török részről meglegyen a kölcsönös bizalom, mert csak így kerülhető el a jövőben, liogy ne kísértsen az „enózisz“, sem a „takszim“ gon­dolata. A követendő utat a szovjet kormány legutóbbi nyilatkozata mutáljál „Megérett annak a kérdése, hogy az ENSZ keretein belül nemzetközi konferenciát hívjanak össze Ciprus, Görög­ország, Törökország és a Biz­tonsági Tanács valamennyi tag­államának részvételével, lehet­séges természetesen más álla­mokat is bevonni a konferen­cián való részvételbe, így pél­dául az cl nem kötelezell álla­mokat. Egy ilyen összetételű nemzetközi konferencián közösen — a Ciprusi Köztársaság képvise­lőinek közvetlen részvételével — lehetne kidolgozni olyan határo­zatokat, amelyek valóban sza­vatolnák Ciprus független, szu­verén és területileg sérthetet­len állami léiét, megfelelnének mind a ciprusi görögök, mind pedig a ciprusi törökök érde­keinek.“ A Szovjetunió valamennyi fél igazságos érdekeit szem elolt tartva tette meg javaslatát a tarlós megoldást követelő kér­désben, mert „a háborús fe­szültség tűzfészkét u Földközi­tenger keleti térségében fel kell számolni L. L. TÁRGYALÁSOK JEGYÉBEN MIKE MANISFIELD, az ame­rikai szenátus demokrata píir- ti csoportjának vezetője meg­elégedésének adott hangot az­zal kapcsolatban, liogy Ford elnök várhatóan indul az 1976 os elnökválasztási küzde­lemben. Kijelentette, hogy a re­publikánus párt legesélyesebb jelöltje Ford. KÜRT WALDHEIM ENSZ fő­titkár javasolta, liogv az ENSZ közgyűlés vegye fontoló­ra egy önkéntes rendkívüli se­gélyalap megteremtését, amely­ből a természeti katasztrófák által sújtott országok részesül­nének. A BIZTONSÁGI TANÁCS áltai elrendelt szankciók végrehajtá­sának ellenőrzésére alakult különleges ENSZ-bizottság fel­szólította a portugál kormányt, liogy szerezzen érvényt a vi lágszervezet által Itat évvel ez­előtt Rhodesiával szemben lto zott gazdasági szankcióinak. A bizottság közölte, reméli, hogy Portugália új afrikai politiká­jának keretében alkalmazni lógja a törvénytelenül hata­lomra jutott rézsűnek kel szem­ben elrendelt embargókat. A FELLEBBVITELI BÍRÓSÁG javaslatára szeptember 9-röl szeptember 30 ra halasztotta John J. Sirica körzeti bíró a Watergate úgy hat vádlottja, közöttük Elirlichman volt fe­liér házi tanácsadó perének kezdetét. A vádlottak ugyan­akkor azt kérték, liogy az el­járás megkezdését a jövő esz­tendőre halasszák. Sirica bíró egyidejűleg közölte: reméli, hogy a per még ez év vége előtt befejeződik. A VDK Nemzetgyűlésének állandó bizottsága a miniszter­tanács beszámolójának meg­hallgatása után megállapította, liogy a háború sújtotta nép­gazdaság az év első felében jelentős sikereket ért el az ál­lami terv teljesítésében. AZ AMERIKAI SZENÁTUS hadügyi bizottsága csütörtökön 29 millió dolláros összeget ha­gyott jóvá az Indiai-óceánon levő Uiego Gareia szigeten ta­lálható amerikai támaszpont kiépítésére. Ez a döntés an­nak ellenére született, hogy az amerikai és ti nemzetközi köz­vélemény határozottan tiltako­zott az Indiai-óceánon létesí­tendő amerikai támaszpont tér. ve ellen. Elhalasztják az arah csúcsot Kairó — Kairóból érkező hí ruk szerint elhalasztják a szep­tember 3 ra Rabatba tervezeti arab csúcstalálkozót. Az Arab Liga szóvivője bejelentette, liogy a szervezet új időpont­ként október végét javasolta. Az egyiptomi—amerikai tár­gyalásokról kiadott közös köz­lemény állást foglalt a genfi héketárgyalások mielőbbi fel­újítása mellett, elismerve, hogy „az igazságos és tartós közel- keleti rendezésnek megfelelő módon számításba kell vennie a térség összes népeinek, köz­tük a pulesztínai népnek tör­vényes érdekeit, továbbá a tér ség valamennyi államának lé­tezési joqái“. Kairói megfigyelők rámutat­nak, hogy Washington közel- keleti diplomáciájának jól idő­zített aktivizálása nem utolsó­sorban arról a felelősségről igyekszik elterelni a figyelmet, amely a ciprusi válság elfaju­lásáért terheli az Egyesült Ál­lamokat. (Folytatás a 1. oldalról) törvényesen megválasztott el­nök áll. Papandreu a továb ínakban üdvözölte a Karaman- lisz-kormánynak azt a dönté sét, hogy kilép a NATO kato­nai szervezetéből. Ügy véleke­dett. hogy Görögországnak to­vább kell folytatni ezt az utal azzal, hogy kilép a NATO po litikai szervezetéből is és iá vozásra kéri fel a szigeten ha dUániaszpontokat fenntartó amerikaiakat. Görögországnak — hangsúlyozta — az el nem kötelezettség politikáját kell választania és jó kapcsolatokat kell kiépíteni Európa, a Közel Kelel és a Földközi-tenger tér ség ét tok országaival. Ankara — A török külügymi­nisztériumban közölték, hogy a ciprusi görög erők csütörtökön éjjel szabadon bocsátottak 14 török újságírói, akiket egy hét­tel ezelőtt ejtettek fogságba. Strasbourg — A Strasbourg lem székelő Európa Tanács mi­niszteri bizottságának küldöt­tei kétnapos vita után elvi megállapodásra jutottak abban, hogy sürgős humanitárius se gélyijon részesítik a ciprusi konfliktus áldozatait. A tagál lantok állandó képviselői Fran­ciaország küldöttét bízták meg, hogy ebben az értelemben tér vezetet dolgozzon ki. Róma — Az olasz kormány még mindig nem cáfolta azo­kat a híreket, amelyek szerint Itália kész. befogadni azokat a NATO támaszpontokat, amelye két Görögországban felszámol­nak azt követően, hogy Athén elhatározta, kilép az Észak-At­lanti Szövetség integrált kato­nai szervezetéből. Az olasz külügyminisztérium hoz közelálló források szerint az olasz kormány két okból nem cáfolhatja meg a hírt: egyrészt a támaszpontok befo­gadásának visszautasítása fo­kozná a NATO válságát, ame­lyet a ciprusi konfliktus és a görög döntés már amúgy is igen élessé tett; másrészt egy kife­jezett elutasító nyilatkozat erő sítené az athéni kormány pozí­cióját és csökkentené azokat az amerikai reményeket, ame­lyek abban fogalmazódnak meg, hogy Görögország esetleg felülvizsgálja döntését. Az Olasz Kommunista Párt központi lapja, az Unttá visz* szautasítja mindkét okfejtést, „Olaszországnak nem érdeke, hogy kikaparja a gesztenyét az Egyesüli Államoknak, sokkal inkább érdeke, hogy ezt az al- kaimat is felhasználva, az Észak atlanti Szövetség mélyre' ható átalakítására irányuló po' lilikül szorgalmazzon. A prob- léma nem az, hogy Gürögorszá' got visszatereljék az akolba, hanem az, hogy segítsék új eu­rópai kapcsolatainak kialakítá­sára irányuló nehéz erőfeszíté­seiben“ — állapítja meg az OKP lapja. Az amerikai külügyminiszté­riumban tájékoztatást közöltek arról, hogy a ciprusi katonai események Idején az Egyesült Államok késleltette Görögor­szágnak és Törökországnak szánt fegyverszállításait. A har­ci események elcsitul űsával most ismét fennakadás nélkül bonyolódnak a szállítások — kö­zölték a Pentagonban. Párizs — Georges Marchats, a FKP főtitkára csütörtökön fogadta llarilaosz Florakiszt, a Görög Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­rát, aki Athénba visszatérve megszakította útját Párizsban — jelenti az Humanite. A találkozón Florakisz be­számolt a Görögországban ki­alakult új helyzetről, Marchats pedig a francia kommunisták teljes szolidaritásáról biztosí­totta u Görög Kommunista Pár­tot. A FKP úgy véli, hogy Gö- rögországban nem lehet visz- szaállítani a demokráciát a Gö­rög Kommunista Pártot sújtó tilalmak azonnali megszünteté­se, a párt legális tevékenysé­gének biztosítása nélkül. Mindkét párt követeli a cip­rusi állam szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartását, minden külföldi csa­pat kivonását a szigetről és A törvényes Makariosz kovmáuf visszaállítását. HELYESLIK A KAPCSOLATOK JAVÍTÁSÁNAK POLITIKÁJÁT Washington — Az amerikai szenátus mindkét pártja he­lyesli Ford elnök kijelentését, amely szerint az Egyesült Álla­mok folytatja a szovjet—ameri­kai kapcsolatok javítására irá­nyuló politikáját. Már messzire jutottunk a kölcsönös megértés út ján — jelentette ki a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkoza­tában lliigh Scott, a szenátus republikánus csoportjának ve­zetője. A közelmúltban végbe­ment komoly belpolitikai vál­tozások után a szenátor kijelen­tette: nem lát semmiféle alapot arra, hogy az Egyesült Államok változtasson a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatain. Derűlátóan nyilatkozott a tu­dósítóknak a szovjet—amerikai kapcsolatok jövőjéről Mike Mansfield. a szenátus demokra­ta csoportjának vezetője is. „Remélem, hogy az új vezetés alatt is tovább fejlődnek a szovjet—amerikai kapcsolatok és az elkövetkező években még kedvezőbbekké válnak“ —» hangsúlyozta, és ezzel kapcso* latban rámutatott a két ország vezetői közötti rendszeres talál­kozók fontosságúra. Hűbéri Humphrey demokrati szenátor annak a meggyőződé* sének adott kifejezést, hogjí Ford elnök is elsőbbséget biz* tosít a szovjet—amerikai kap* csőlátóknak. „Még nagy mun: kai kell végeznünk számošf mindkét országot érintő kérdés- ben“ — fűzte hozzá H. Hump­hrey. Gerilla-merényletek Argentínában Buenos Aires — Gyilkossá­gok, lövöldözések, bombázások kísérik Argentínában az úgy­nevezett „trelew 1 mészárlás“ második évfordulóját. Baloldali fiatalok a kormány tilalma el­lenőre péntekre virradó éjszaka tüntetést szerveztek Buenos Aires központjában. Nemhiva­talos források szerint a rend őrséggel történt összecsapást követően több száz felvonuló fiatalt letartóztattak. A rendőr­ség közlése szerint La Plata városában ismeretlen fegyvere­sek elrabolták, megkinozták, majd meggyilkolták a Perónís- ta Ifjúsági Szövetség két tag­ját. Tucumún közelében a ha­tóságok megtalál Iák a Népi- Forradalmi Hadsereg (ARP) el­nevezésű, törvényen kívül he* Ivezett szélsőjobboldali gerilla* szervezet két tagjának holt les* tét. A helyi lapokban közzé-’ tett nyilatkozatában az ERP közölte: a két férfit „súlyos fe-." gyelemsértés“ miatt bíróság elé' állították és kivégezték. , Mint ismeretes, a két évvel ezelőtti úgynevezett „trelew-L mészárlás“ során lelőtték az; ERP és más gerillacsoportok; 16 tagjai, amikor meg akarlak szökni a tengerparthoz közele város börtönéből. Titkos fegyverraktár Chilében A chilei igazságszolgáltatás fegyvertára. (I. Szmirnov rajza) Santiago — A chilei hatósá­gok kézigránátokat, benzines palackokat, robbanóanyagot és fegyvereket fedeztek fel egy, a santiagói érsekség tulajdoná­ban lévő épületben, a Monedu palota közelében — jelentette be csütörtökön a junta sajtó titkársága. A hatóságok állítása szerint a fegyverraktár, amelyet állító­lag egy fogoly vallomása alap­ján fedeztek fel, a junta által törvényen kívül helyezett Bal** oldali Forradalmi Mozgalom1 (MIR) tulajdona. Egy nyugatnémet kiadó gon*' dozásában megjelent Viclor1 fara, a chilei junta áldozatául esett kommunista népi énekes’ és zeneszerző lemeze. „A chi­lei fasiszta katonai junta bes tiálisan meggyilkolta Vidor, farát, de minden földrészem szólnak dalai" — írja a Welt dér Arbeit című hetilap.

Next

/
Thumbnails
Contents