Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)

1974-08-22 / 198. szám, csütörtök

Szüretelik a kajszibarackot

Fiatalok segítenek a kajszibarack szedésében a seiíai Csehszlovák—Szovjet Barátság Egységes Földmüvcsszövetkezetbeii.

(/y Haščák felvétele — ČSTK)

JÓL FELKÉSZÜLTEK

IDE! TERVÜK 7 MILLIÓ PÁR CIPŐ

A Zruč nad Sűzavou-i Sáza- van n. v. a világ egyik legnagyobb, gyermekcipőket gyártó üzeme. Ez idei termelésük a tervek szerint meghaladja a 7 millió pár cipőt. Ennek 76 százaléka a belföldi piac számára készül, a többit elsősorban a Szovjetunióba, az Egyesült Államokba, Olaszországba, Nagy- Brltanniába és a skandináv országokba exportálják.

Modellezőműhelyíikbő) évente átlagosan 70 mintapéldány kerül ki. Ennek kb. 35—40 százalékát fogadják el a piac számára.

Miután eiső félévi tervüket

100,2 százalékra tel jesítették, és 3 738 000 pár gyermekcipőt gyártottak, a vállalat dolgozói a második fél év igényes tervének teljesítésébe kezdtek. Az új lanév kezdetével a gyermekcipő iránti kereslet nagymértékben megnövekszik. A keresletet még az a tényező is növeli, bogy a 11 éves lányok 70 százaléka és a 14—15 évesek 97 százaléka a vállalat által gyártott cipőket vásárol. A vállalat dolgozói jól felkészültek e nagy követelmények teljesítésére.

Az új társadalom fejlődése

A szocializmus történelmi helye és építésének szakasza

Előbbi cikkünkben a szocialista-kommunista gazdasági- társadalmi alakulat két fokának, fázisának a problémakörével foglalkoztunk. Megállapítottuk, hogy a szocialista—kommunista gaz d a s ág i -1 á r sa d a 1 m i

alakulat egy társadalmi rendszer, mely két fejlődési fokra, azaz két fázisra tagolódik: az első fejlődési fokra, a szocializmusra, és a felső fej-lődési fokra, a kommunizmusra.

Többek között foglalkoztunk a proletárdiktatúra szükségességével', annak funkciójával és ezen belül érintettük az osz- fálvszövetség kérdését. Rámutattunk arra is, hogy a prole-- tárdiktatúra a széles néptömegek érdekeit védi, hogy új értelemben vett diktatúra, ahol a többség diktatúrája érvényesül a kisebbséggel szemben. Ezúttal a szocializmus építésének történelmi helyéről és annak szakaszairól szerelnénk néhány gondolatot elmondani.

Vlagyimir liftes Lenin azt tanította, hogy minden nemzet eljut a szocializmushoz, ez törvényszerű folyamat. Kiemelte, hogy a szocializmushoz nem egyformán jutnak el a népek, minden nemzőt valami sajátosat visz bele, a demokrácia ilyen, vagy óljait formáját. „A szocializmus — mondta Engels — amióta tudomány lelt, megköveteli, hogy tudományként űzzék, azaz-, hogy tanulmányozzák." A szocialista—kommunista társadalom az emberi társadalom— fejlődésének objektív törvényszerűsége. A kommunizmus az emberiség perspektívája. A szocializmus az emberi társadalom fejlődését tekintve a kapitalizmus és a kommunizmus között helyezkedik el. mint a kommunizmusnak az alsó fejlődési foka, azaz fázisa és nem mint önálló gazdasági- társadalmi alakulat. A szocialista forradalom győzelmével kezdődik és evolúciós úton megy át a kommunizmusba, azaz a magasabb fokba, fázisba. A szocializmus feladata megteremti gazdasági, társadalmi-politikai, ideológiai és kulturális vonalon annak feltételeit, bogy átlépjük az össznépi, vagyis a kommunista tarra, a lakásépítkezésekre is. Ezek az általános érdeklődésnek örvendő problémák szőre san összefüggnek a piaci ellátottsággal, pl. a szövetek, a tisztítószerek fajtáival és minőségével, vagy a jégszekrények korszerűsítésével, ami viszont életszínvonalunk emelkedésé nek egyik lényeges feltétele. Mondanom sem kell, bogy tankörömben az élénk viták megszokott jelenséggé váltak, és hogy hallgatóim nem tartják feleslegesnek a pártok tatással töltött időt.

• Hogyan gondoskodnak a tagjelöltekről?

Č. Guta: Nevelőiuunkánkban e legnagyobb gondot rájuk fordítjuk. Nemrégiben a körzeti pártbizottsággal együtt három napos bennlakásos oktatásban részesítettük őket. Tavaly tagjelöltjeink részére két tankört rendeztünk. Az egyikbe kizárólag fiatalok jártak, hogy elsajátítsák a legszükségesebb tudnivalókat a póriról, a párttagságról stb. Ezt a tevékenységünket vette át — amint már mondottuk — a körzeti pártbizottság, mert a fiatalok negyedévenkénti oktatása így alaposabbnak, egységesebbnek, tehát színvonalasabbnak ígérkezik.

L. Švankenmajer: Az én alapszervezetem kb. 30 párttagot tart nyilván. A műszaki fejlesztési, műszaki ellenőrzési és racionalizálási osztály dolgozói közt 3 tagjelölt is van. Félévenként behívjuk őket a párt- bizottságba, hogy megtudjuk tőlük, mit olvasnak, mivel foglalkoznak, hogyan élnek. Tudjuk, hogy a főiskolára járnak, de mi azt is ellenőrizzük, vé- geznek-e politikai munkát, te- VIII. 22. vékenykednek-e a SZISZ-ben vagy a helyi pártszervezetben.

5 Konkrét feladatokkal is megbízzuk őket, pl. taggyűléseinken a vitában is kötelezően felszó1974

lalnak. Ily módon tagságunk megismerkedik a zenittel és a többi ifjúsági akcióval, a tagjelöllek pedig megszokják a nyilvánosság előtti szereplési. A tagjelöltek további feladata, hogy üzemi újságunkba írjanak. Végül is* pártbizottságunk hivatott eldönteni, megérett-e már a tagjelölt a pártba való felvételre, és ha ez megtörténik, akkor a képességeinek megfelelő pártfeladattal hízzuk meg az illetőt.

V. Polata: Mint közgazdásznak és fiatal embernek az ifjú munkásokkal, főleg az ipari tanulókkal vannak szorosabb ka pcsolata lm. Ta pasztalatból tudom, hogy a fiatalok örömmel és eredményesen vesznek részt az ócskavas és a többi nyersanyag gyűjtésében, és az üzemben folyó építkezési munkákban. A szocialista versenyek és kötelezettségvállalásaink teljesítésének rendszeres ellenőrzésével szerzett tapasztalataink kielégítők. Pártnlapszor- vezetünkben — megjegyzem, hogy egyelőre még tagjelölt vagyok — mindenkinek van feladata. Én a legfiatalabb párttagjelölteknek segítek, és az ipariskolában elért eredményeiket is figyelemmé] kísérem. Emellett művelődöm, a szakirodalmat és az ideológiai kérdésekkel foglalkozó irodalmat tanulmányozom.

• Milyen természetűek a megoldásra váró problémáik?

L. Švankenmajer: Már az elmúlt oktatási évben is foglalkoztunk a gazdasági propaganda és agitáció kérdéseivel. De nem merítettük ki ezt a tárgykört és tekintettel a pártnak a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos májusi határozatára, a legutóbbi gazdasági témákkal foglalkozó pártértekezletünkön rávilágítottunk eredményeinkre és a megoldásra váró problémákra. Ezzel kapcsolatban a 6.

ötéves terv előkészületeit is megvitattuk.

Megmutatkozott, hogy a legnagyobb problémát még mindig az önköltség csökkentése, az újítási javaslatok nehézkes megvalósítása és az új gyártmányoknak a termelésben való meghonosítása okozza. A nyersanyagokkal, a szénnel és a villanyárammal sem bánunk még eléggé gazdaságosan. A nehézségeket technikusaink segítségével igyekszünk kiküszöbölni. Sokat várunk önműködő számítógépünktől is, melynek üzembe helyezéséről már folynak a tanácskozások.

C. Guta: Üzemi pártszervezetünk fontosnak tartja, hogy a dolgozók a gazdasági propaganda és az agitáció keretében ezekkel a problémákkal is megismerkedjenek. Tapasztalatból tudjuk ugyanis, hogy ha az emberek a munkahelyeken látják, mi történik körülöttük, ha tudják, miért dolgoznak, mivel mennyit takaríthatnak meg. akkor aktivitásuk fokozódik. Röviden: azt akarjuk, hogy jó

gazdákként minél többen vegyenek részt a szocialista versenyekben és üzemünk érdekeit tartsák szem előtt. Ez volt a célja a párt gazdasági kon ferenciájának.

Tisztában vagyunk tehát azzal, hogyan kerülhetjük el a hibákat, igyekezetünket azonban mégsem koronázza mindig siker. Az újítási javaslatok megvalósítását pl. többnyire az gátolja, hogy újítóink olyan problémákat oldanak meg, amelyek nem képezik az üzem közvetlen érdekeit. A helyzet javulása a tervnek köszönhető, mely az utóbbi időben konkrétan rámutat az újítók által megoldandó feladatokra.

Ügy érezzük, hogy a kérdéseinkre kapott válaszok kimeri- tőek, és képet adnak a prágai ČKD Dukla üzeni életéről, problémairól.

KARDOS MÁRTA

sadalomha. A szocializmus és a kommunizmus közölt nem emelkedik fal, s már az alsó fejlődési fokon, azaz a szocializmusban kialakulnak a kommunizmus egyes elemei.

A szocializmust fejlődési szakaszok jellemzik. A szocialista országok, ilyen irányú kérdésekkel foglalkozó szakembereinek véleménye megegyezik abban, hogy a szocializmus fejlődése szakaszos. A vélemények megoszlanak abban a kérdésben, hogy hány szakasza van a szocializmus építésének, hogy melyek azok a kritériumok, amelyek meghatározzák ezen szakaszok alsó és felső határait. A Béke és Szocializmus című elméleti folyóirat szerkesztősége. 1972 októberében Prágában nemzetközi értekezleten vitatta meg a szocializmus törtépelml helyét. Az értekezleten az alábbi országok tudományos dolgozói fejtették ki véleményüket e kérdésről: Bulgária, Csehszlovákia, Német ■Demokratikus Közt á rsa súg.

Mongólia, Magyarország, Románia és Szovjetunió. Az értekezlet résztvevőinek többsége megegyezel! abban, hogy a szocializmus építésének az alábbi bárom fejlődési szakasza van: az átmeneti szakasz, a szocializmus győzelmének szakasza, a fejlett szocialista társadalom szakasza.

Az egyes szakaszok megnevezésében mutatkoznak kisebb- nagyobb nézet különbségek, egyébként egységesek a nézetek.

A véleménykülönbségek azzal magyarázhatók, . hogy a szocializmust építő országok a múltat tekintve más és más fejlődési szakaszon mentek keresztül; más volt történelmük, kultúrájuk és társadalmi-pszichikai fejlődésük foka és iránya. A szocialista forradalom győzelmének időszakában másmás fejlettségi fokon voltak az egyes országok. Például nagy a különbség Csehszlovákia és Mongólia fejlődése között. A

fejlődési szakaszra vonatkozó

véleménykülönbségek azzal magyarázhatók. tiogy a szocializmus építése nem egyenes irányú. Fejlődését meghatározzák a bel- és külpolitikai erőviszonyok. és egyéb nemzetközi események. Ugyanakkor egyes

szakaszok között nem lehet éles határvonalat húzni. A „határvonalak" gyakran átfedik egymást. Esetenként az alsó

szakasz egy-egy jellegzetes vonása átnyúlik az öt követő szakaszba, vagy a felsőbb szakasz valamely vonása, még csak az alsóbb szakasznak megfelelő szinten nxozog.

A szocializmus fejlődésére vonatkozó szakaszok felső és alsó határait a következők határozzák meg: az első, illetve az átmeneti szakaszra az jellemző, hogy a gazdasági- szférában a szocialista szektor van -túlsúlyban, a mezőgazdaság még nincsen teljesen kollek- tivizálva, még fennáll az, bogy — ki kit győz le, kizsákmányoló osztály itt már nincs, de maradványainak táptalaja még megmarad, a proletárdiktatúra fokozottan érvényesül, erősödik az osztúÍvszövetség, megszűnik a nemzeti és nemzetiségi elnyomás, a nemzetgazdaságot terv irányítja, nincs a burzsoáziának monopol helyzete a művelődés és a kultúra területén sem.

A második szakaszra, a szocializmus győzelmének szakaszára az jellemző, hogy a mezőgazdaság ko 11 e k t iv i zá lásá t alapjaiban befejezték, a szocialista formák minden vonalon érvényre jutottak, a kisáruter- melés még megmarad, de már a gazdasági szférában nincs je lentős befolyása, a kizsákmányoló osztály teljesen megszű nik, lényeges átalakuláson megy át a felépítményi szféra, tovább szélesedik a szocialista demokrácia, alapjaiban befejeződik a szocialista kulturális forradalom, a marxista—leni- nista világnézet kezd uralkodóvá válni.

A harmadik, a fejlett szocíík lista társadalom szakaszára, az érett szocializmusra az jellemző, hogy elmosódnak a fizika' és szellemi munka, valamint a város és a falu közötti különbségek, kialakul az anyagi-műszaki bázis megteremtésének időszaka, a tudományos-műszaki fejlődés vívmánya, sokoldalúan érvényesül, a szocialista integráció és a nroletár nemző' köziség erősödik, mélyreható változások történnek az élet stílusban, a marxista—leninista eszmék uralkodóvá válnak, a termelőerők gyorsan növekszenek, megteremtődik a kommunizmusba való átmenet feltétele.

Az elmondottakból is látható, hogy az egyes szakaszok között szinte lehetetlen éles határvonalot húzni. így annak meghatározása, hogv a szocialista országok többsége melyik fejlődési szakaszban van, csak a'aoos elemzés után lehetséges. Brezsnyev elvtárs a kommunista és munkáspártok 1969-ben megtartott moszkvai tanácskozásán megállapította, hogy az európai szocialista országok többsége a 60-as évek első éveiben a harmadik fellődési szakaszba lépett.

Általában elfogadott vélemény, bogy Lengyelország és Jugoszlávia még nem érték e! a szocializmus harmadik fejlődési szakaszát. E két országban még nem sikerült kiküszö bölni a tőkés tulajdonviszonyok összes formáját, illetve a kis- árutermelő szektort. Lengyelor szagban és Jugoszláviában a mezőgazdaság 13—15 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz. Hazánk, a Csehszlovák Szövetségi Szocialista Köztársaság, a szocializmus fejlődésének harmadik szakaszában van.

A szocializmus első fejlődési szakasza, az átmeneti szakasz, 1948—49-től 1951-ig tar tott. A második fejlődési szakasz mar, hosszabb időt vett igénybe, s 1951—52-től 1960— 62-ig tartott. A szocializmus fejlődésének harmadik szakaszát most éljük. Ez a fejlődési szakasz, a harmadik, hosszabb ideig fog tartani, mint azt évekkel ezelőtt elképzeltük. Szeretném hangsúlyozni, hogy az imént elmondott fejlődési szakaszok időrendi feloszlása nem abszolút érvényű. Az egyes fejlődési szakaszok között nem. lehet pontos választóvonalat, azaz halárt húzni.

Másfél évtized távlatából nézve és vizsgálva az eseményeket, megállapíthatjuk, hogy hazánkban a szocializmus fejlődése harmadik szakaszának kimondása, ami 1960-ban történt meg, korainak bizonyult. A szovjet elvtársak akkor erre fel is hívták a figyelmünket.

Miért szükséges a szocializmust fejlődési szakaszokra osztani? Elsősorban azért, mert a szocializmus építésének szakaszokra osztása egy adott időpontban az érettségi fok megállapítását szolgálja. Minőségileg is, és mennyiségileg is elősegítheti a reálisabb feladatok kitűzését, nemcsak gazdasági, ideológiai és társadalmi-politikai vonalon, hanem a külturá- lis-népnevelő szférában is. Ugyanakkor fokmérője lehet annak, hogyan szélesedik a szocialista demokrácia, és miiven a szocialista kulturális forradalom eredménye, valamint a termelési viszonyok alakulása.

A szocializmusnak szakaszokra való felosztása szélesebb lehetőséget ad a proletár nemzetköziség és az integrációs folyamat szintjének mérésére is. Kiindulási pontként szol-gál ahhoz, hogy a szocialista országok marxista—leninista pártjai helyes stratégiát és taktikát alkalmazzanak országukban, és nemzetközi viszonylatban.

PRESINSZKY LAJOS, a Dunajská Streda-i fduna- szerdahelyi) Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetem vezetője