Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)

1974-08-22 / 198. szám, csütörtök

Szüretelik a kajszibarackot Fiatalok segítenek a kajszibarack szedésében a seiíai Csehszlo­vák—Szovjet Barátság Egységes Földmüvcsszövetkezetbeii. (/y Haščák felvétele — ČSTK) JÓL FELKÉSZÜLTEK IDE! TERVÜK 7 MILLIÓ PÁR CIPŐ A Zruč nad Sűzavou-i Sáza- van n. v. a világ egyik legna­gyobb, gyermekcipőket gyártó üzeme. Ez idei termelésük a tervek szerint meghaladja a 7 millió pár cipőt. Ennek 76 szá­zaléka a belföldi piac számára készül, a többit elsősorban a Szovjetunióba, az Egyesült Ál­lamokba, Olaszországba, Nagy- Brltanniába és a skandináv or­szágokba exportálják. Modellezőműhelyíikbő) éven­te átlagosan 70 mintapéldány kerül ki. Ennek kb. 35—40 szá­zalékát fogadják el a piac szá­mára. Miután eiső félévi tervüket 100,2 százalékra tel jesítették, és 3 738 000 pár gyermekcipőt gyártottak, a vállalat dolgozói a második fél év igényes ter­vének teljesítésébe kezdtek. Az új lanév kezdetével a gyermek­cipő iránti kereslet nagymér­tékben megnövekszik. A keres­letet még az a tényező is nö­veli, bogy a 11 éves lányok 70 százaléka és a 14—15 évesek 97 százaléka a vállalat által gyártott cipőket vásárol. A vál­lalat dolgozói jól felkészültek e nagy követelmények teljesí­tésére. Az új társadalom fejlődése A szocializmus történelmi helye és építésének szakasza Előbbi cikkünkben a szocia­lista-kommunista gazdasági- társadalmi alakulat két foká­nak, fázisának a problémakö­rével foglalkoztunk. Megállapí­tottuk, hogy a szocialista—kom­munista gaz d a s ág i -1 á r sa d a 1 m i alakulat egy társadalmi rend­szer, mely két fejlődési fokra, azaz két fázisra tagolódik: az első fejlődési fokra, a szocia­lizmusra, és a felső fej-lődési fokra, a kommunizmusra. Többek között foglalkoztunk a proletárdiktatúra szükséges­ségével', annak funkciójával és ezen belül érintettük az osz- fálvszövetség kérdését. Rámu­tattunk arra is, hogy a prole-- tárdiktatúra a széles néptö­megek érdekeit védi, hogy új értelemben vett diktatúra, ahol a többség diktatúrája érvénye­sül a kisebbséggel szemben. Ez­úttal a szocializmus építésének történelmi helyéről és annak szakaszairól szerelnénk néhány gondolatot elmondani. Vlagyimir liftes Lenin azt ta­nította, hogy minden nemzet eljut a szocializmushoz, ez tör­vényszerű folyamat. Kiemelte, hogy a szocializmushoz nem egyformán jutnak el a népek, minden nemzőt valami sajátosat visz bele, a demokrácia ilyen, vagy óljait formáját. „A szocia­lizmus — mondta Engels — amióta tudomány lelt, megkö­veteli, hogy tudományként űz­zék, azaz-, hogy tanulmányoz­zák." A szocialista—kommunis­ta társadalom az emberi társa­dalom— fejlődésének objektív törvényszerűsége. A kommuniz­mus az emberiség perspektívá­ja. A szocializmus az emberi társadalom fejlődését tekintve a kapitalizmus és a kommuniz­mus között helyezkedik el. mint a kommunizmusnak az al­só fejlődési foka, azaz fázisa és nem mint önálló gazdasági- társadalmi alakulat. A szocia­lista forradalom győzelmével kezdődik és evolúciós úton megy át a kommunizmusba, azaz a magasabb fokba, fázis­ba. A szocializmus feladata megteremti gazdasági, társa­dalmi-politikai, ideológiai és kulturális vonalon annak felté­teleit, bogy átlépjük az össz­népi, vagyis a kommunista tar­ra, a lakásépítkezésekre is. Ezek az általános érdeklődés­nek örvendő problémák szőre san összefüggnek a piaci ellá­tottsággal, pl. a szövetek, a tisztítószerek fajtáival és minő­ségével, vagy a jégszekrények korszerűsítésével, ami viszont életszínvonalunk emelkedésé nek egyik lényeges feltétele. Mondanom sem kell, bogy tan­körömben az élénk viták meg­szokott jelenséggé váltak, és hogy hallgatóim nem tartják feleslegesnek a pártok tatással töltött időt. • Hogyan gondoskodnak a tag­jelöltekről? Č. Guta: Nevelőiuunkánkban e legnagyobb gondot rájuk for­dítjuk. Nemrégiben a körzeti pártbizottsággal együtt három napos bennlakásos oktatásban részesítettük őket. Tavaly tag­jelöltjeink részére két tankört rendeztünk. Az egyikbe kizáró­lag fiatalok jártak, hogy elsa­játítsák a legszükségesebb tud­nivalókat a póriról, a párttag­ságról stb. Ezt a tevékenysé­günket vette át — amint már mondottuk — a körzeti pártbi­zottság, mert a fiatalok ne­gyedévenkénti oktatása így ala­posabbnak, egységesebbnek, te­hát színvonalasabbnak ígérke­zik. L. Švankenmajer: Az én alap­szervezetem kb. 30 párttagot tart nyilván. A műszaki fejlesz­tési, műszaki ellenőrzési és ra­cionalizálási osztály dolgozói közt 3 tagjelölt is van. Fél­évenként behívjuk őket a párt- bizottságba, hogy megtudjuk tőlük, mit olvasnak, mivel fog­lalkoznak, hogyan élnek. Tud­juk, hogy a főiskolára járnak, de mi azt is ellenőrizzük, vé- geznek-e politikai munkát, te- VIII. 22. vékenykednek-e a SZISZ-ben vagy a helyi pártszervezetben. 5 Konkrét feladatokkal is megbíz­zuk őket, pl. taggyűléseinken a vitában is kötelezően felszó­1974 lalnak. Ily módon tagságunk megismerkedik a zenittel és a többi ifjúsági akcióval, a tag­jelöllek pedig megszokják a nyilvánosság előtti szereplési. A tagjelöltek további feladata, hogy üzemi újságunkba írja­nak. Végül is* pártbizottságunk hivatott eldönteni, megérett-e már a tagjelölt a pártba való felvételre, és ha ez megtörté­nik, akkor a képességeinek megfelelő pártfeladattal hízzuk meg az illetőt. V. Polata: Mint közgazdász­nak és fiatal embernek az ifjú munkásokkal, főleg az ipari tanulókkal vannak szorosabb ka pcsolata lm. Ta pasztalatból tudom, hogy a fiatalok öröm­mel és eredményesen vesznek részt az ócskavas és a többi nyersanyag gyűjtésében, és az üzemben folyó építkezési mun­kákban. A szocialista versenyek és kötelezettségvállalásaink tel­jesítésének rendszeres ellen­őrzésével szerzett tapasztala­taink kielégítők. Pártnlapszor- vezetünkben — megjegyzem, hogy egyelőre még tagjelölt vagyok — mindenkinek van fel­adata. Én a legfiatalabb párt­tagjelölteknek segítek, és az ipariskolában elért eredményei­ket is figyelemmé] kísérem. Emellett művelődöm, a szak­irodalmat és az ideológiai kér­désekkel foglalkozó irodalmat tanulmányozom. • Milyen természetűek a meg­oldásra váró problémáik? L. Švankenmajer: Már az el­múlt oktatási évben is foglal­koztunk a gazdasági propagan­da és agitáció kérdéseivel. De nem merítettük ki ezt a tárgy­kört és tekintettel a pártnak a műszaki fejlesztéssel kapcso­latos májusi határozatára, a legutóbbi gazdasági témákkal foglalkozó pártértekezletünkön rávilágítottunk eredményeinkre és a megoldásra váró problé­mákra. Ezzel kapcsolatban a 6. ötéves terv előkészületeit is megvitattuk. Megmutatkozott, hogy a leg­nagyobb problémát még min­dig az önköltség csökkentése, az újítási javaslatok nehézkes megvalósítása és az új gyárt­mányoknak a termelésben való meghonosítása okozza. A nyers­anyagokkal, a szénnel és a vil­lanyárammal sem bánunk még eléggé gazdaságosan. A nehéz­ségeket technikusaink segítsé­gével igyekszünk kiküszöbölni. Sokat várunk önműködő számí­tógépünktől is, melynek üzem­be helyezéséről már folynak a tanácskozások. C. Guta: Üzemi pártszerveze­tünk fontosnak tartja, hogy a dolgozók a gazdasági propa­ganda és az agitáció keretében ezekkel a problémákkal is meg­ismerkedjenek. Tapasztalatból tudjuk ugyanis, hogy ha az em­berek a munkahelyeken látják, mi történik körülöttük, ha tud­ják, miért dolgoznak, mivel mennyit takaríthatnak meg. ak­kor aktivitásuk fokozódik. Rö­viden: azt akarjuk, hogy jó gazdákként minél többen ve­gyenek részt a szocialista ver­senyekben és üzemünk érde­keit tartsák szem előtt. Ez volt a célja a párt gazdasági kon ferenciájának. Tisztában vagyunk tehát az­zal, hogyan kerülhetjük el a hibákat, igyekezetünket azon­ban mégsem koronázza mindig siker. Az újítási javaslatok megvalósítását pl. többnyire az gátolja, hogy újítóink olyan problémákat oldanak meg, ame­lyek nem képezik az üzem köz­vetlen érdekeit. A helyzet ja­vulása a tervnek köszönhető, mely az utóbbi időben konkré­tan rámutat az újítók által megoldandó feladatokra. Ügy érezzük, hogy a kérdé­seinkre kapott válaszok kimeri- tőek, és képet adnak a prágai ČKD Dukla üzeni életéről, prob­lémairól. KARDOS MÁRTA sadalomha. A szocializmus és a kommunizmus közölt nem emelkedik fal, s már az alsó fejlődési fokon, azaz a szocia­lizmusban kialakulnak a kom­munizmus egyes elemei. A szocializmust fejlődési sza­kaszok jellemzik. A szocialista országok, ilyen irányú kérdé­sekkel foglalkozó szakemberei­nek véleménye megegyezik ab­ban, hogy a szocializmus fejlő­dése szakaszos. A vélemények megoszlanak abban a kérdés­ben, hogy hány szakasza van a szocializmus építésének, hogy melyek azok a kritériumok, amelyek meghatározzák ezen szakaszok alsó és felső hatá­rait. A Béke és Szocializmus című elméleti folyóirat szer­kesztősége. 1972 októberében Prágában nemzetközi értekez­leten vitatta meg a szocializ­mus törtépelml helyét. Az ér­tekezleten az alábbi országok tudományos dolgozói fejtették ki véleményüket e kérdésről: Bulgária, Csehszlovákia, Német ■Demokratikus Közt á rsa súg. Mongólia, Magyarország, Romá­nia és Szovjetunió. Az értekez­let résztvevőinek többsége meg­egyezel! abban, hogy a szocia­lizmus építésének az alábbi bá­rom fejlődési szakasza van: az átmeneti szakasz, a szocializ­mus győzelmének szakasza, a fejlett szocialista társadalom szakasza. Az egyes szakaszok megne­vezésében mutatkoznak kisebb- nagyobb nézet különbségek, egyébként egységesek a néze­tek. A véleménykülönbségek az­zal magyarázhatók, . hogy a szocializmust építő országok a múltat tekintve más és más fejlődési szakaszon mentek ke­resztül; más volt történelmük, kultúrájuk és társadalmi-pszi­chikai fejlődésük foka és irá­nya. A szocialista forradalom győzelmének időszakában más­más fejlettségi fokon voltak az egyes országok. Például nagy a különbség Csehszlovákia és Mongólia fejlődése között. A fejlődési szakaszra vonatkozó véleménykülönbségek azzal ma­gyarázhatók. tiogy a szocializ­mus építése nem egyenes irá­nyú. Fejlődését meghatározzák a bel- és külpolitikai erőviszo­nyok. és egyéb nemzetközi ese­mények. Ugyanakkor egyes szakaszok között nem lehet éles határvonalat húzni. A „ha­tárvonalak" gyakran átfedik egymást. Esetenként az alsó szakasz egy-egy jellegzetes vo­nása átnyúlik az öt követő sza­kaszba, vagy a felsőbb szakasz valamely vonása, még csak az alsóbb szakasznak megfelelő szinten nxozog. A szocializmus fejlődésére vo­natkozó szakaszok felső és al­só határait a következők ha­tározzák meg: az első, illetve az átmeneti szakaszra az jel­lemző, hogy a gazdasági- szfé­rában a szocialista szektor van -túlsúlyban, a mezőgazdaság még nincsen teljesen kollek- tivizálva, még fennáll az, bogy — ki kit győz le, kizsákmányo­ló osztály itt már nincs, de maradványainak táptalaja még megmarad, a proletárdiktatúra fokozottan érvényesül, erősö­dik az osztúÍvszövetség, meg­szűnik a nemzeti és nemzetisé­gi elnyomás, a nemzetgazdasá­got terv irányítja, nincs a bur­zsoáziának monopol helyzete a művelődés és a kultúra terü­letén sem. A második szakaszra, a szo­cializmus győzelmének szaka­szára az jellemző, hogy a me­zőgazdaság ko 11 e k t iv i zá lásá t alapjaiban befejezték, a szocia­lista formák minden vonalon érvényre jutottak, a kisáruter- melés még megmarad, de már a gazdasági szférában nincs je lentős befolyása, a kizsákmá­nyoló osztály teljesen megszű nik, lényeges átalakuláson megy át a felépítményi szféra, tovább szélesedik a szocialista demokrácia, alapjaiban befeje­ződik a szocialista kulturális forradalom, a marxista—leni- nista világnézet kezd uralkodó­vá válni. A harmadik, a fejlett szocíík lista társadalom szakaszára, az érett szocializmusra az jellem­ző, hogy elmosódnak a fizika' és szellemi munka, valamint a város és a falu közötti különb­ségek, kialakul az anyagi-mű­szaki bázis megteremtésének időszaka, a tudományos-műsza­ki fejlődés vívmánya, sokolda­lúan érvényesül, a szocialista integráció és a nroletár nem­ző' köziség erősödik, mélyreható változások történnek az élet stílusban, a marxista—leninista eszmék uralkodóvá válnak, a termelőerők gyorsan növeksze­nek, megteremtődik a kommu­nizmusba való átmenet felté­tele. Az elmondottakból is látható, hogy az egyes szakaszok között szinte lehetetlen éles határvo­nalot húzni. így annak megha­tározása, hogv a szocialista országok többsége melyik fej­lődési szakaszban van, csak a'aoos elemzés után lehetséges. Brezsnyev elvtárs a kommunis­ta és munkáspártok 1969-ben megtartott moszkvai tanácsko­zásán megállapította, hogy az európai szocialista országok többsége a 60-as évek első évei­ben a harmadik fellődési sza­kaszba lépett. Általában elfogadott véle­mény, bogy Lengyelország és Jugoszlávia még nem érték e! a szocializmus harmadik fej­lődési szakaszát. E két ország­ban még nem sikerült kiküszö bölni a tőkés tulajdonviszonyok összes formáját, illetve a kis- árutermelő szektort. Lengyelor szagban és Jugoszláviában a mezőgazdaság 13—15 százaléka tartozik a szocialista szektor­hoz. Hazánk, a Csehszlovák Szövetségi Szocialista Köztár­saság, a szocializmus fejlődésé­nek harmadik szakaszában van. A szocializmus első fejlődé­si szakasza, az átmeneti sza­kasz, 1948—49-től 1951-ig tar tott. A második fejlődési sza­kasz mar, hosszabb időt vett igénybe, s 1951—52-től 1960— 62-ig tartott. A szocializmus fejlődésének harmadik szaka­szát most éljük. Ez a fejlődési szakasz, a harmadik, hosszabb ideig fog tartani, mint azt évekkel ezelőtt elképzeltük. Szeretném hangsúlyozni, hogy az imént elmondott fejlődési szakaszok időrendi feloszlása nem abszolút érvényű. Az egyes fejlődési szakaszok között nem. lehet pontos választóvonalat, azaz halárt húzni. Másfél évtized távlatából néz­ve és vizsgálva az eseménye­ket, megállapíthatjuk, hogy ha­zánkban a szocializmus fejlő­dése harmadik szakaszának ki­mondása, ami 1960-ban történt meg, korainak bizonyult. A szov­jet elvtársak akkor erre fel is hívták a figyelmünket. Miért szükséges a szocializ­must fejlődési szakaszokra osz­tani? Elsősorban azért, mert a szocializmus építésének szaka­szokra osztása egy adott idő­pontban az érettségi fok megál­lapítását szolgálja. Minőségileg is, és mennyiségileg is előse­gítheti a reálisabb feladatok kitűzését, nemcsak gazdasági, ideológiai és társadalmi-politi­kai vonalon, hanem a külturá- lis-népnevelő szférában is. Ugyanakkor fokmérője lehet an­nak, hogyan szélesedik a szo­cialista demokrácia, és miiven a szocialista kulturális forra­dalom eredménye, valamint a termelési viszonyok alakulása. A szocializmusnak szakaszok­ra való felosztása szélesebb le­hetőséget ad a proletár nem­zetköziség és az integrációs fo­lyamat szintjének mérésére is. Kiindulási pontként szol-gál ah­hoz, hogy a szocialista orszá­gok marxista—leninista pártjai helyes stratégiát és taktikát al­kalmazzanak országukban, és nemzetközi viszonylatban. PRESINSZKY LAJOS, a Dunajská Streda-i fduna- szerdahelyi) Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetem vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents