Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)

1974-08-21 / 197. szám, szerda

A FESZÜLTSÉG ENYHÜLÉSE KORPARANCS Washington — Az Egyesült Ál la utók és a Szovjetunió kö zötti kapcsolatok jövőbeni fö jellemzője szükségszerűen a fe sziiltség további enyhülése — nyilatkozta Washingtonban frank Church demokratapárti szenátor. „Úgy vélem, hogy a Szovjet unióval való kapcsolataink nor­malizálása teljes mértékben összhangban van az Egyesült Államok nemzeti érdekeivel, ugyanígy a Szovjetuniónak is érdeke a békés egymás mellett éles és a gyümölcsöző együtt­működés az Egyesült Államok­kal — hangsúlyozta a szenátor. Frank Church szenátor rámu­tatott a közös szovjet—ameri­kai erőfeszítések fontosságára, melyek célja a stratégiai jegy verrendszerek korlátozása és hangsúlyozta, milyen rendkívüli jelentőséggel bírnak az utóbbi években aláírt, a hadászati ieg y verrendszerek kü1önböző területein megkötött szovjet- amerikai megállapodások. A nemzetközi feszültség enyhülé­se napjaink korparancsa, amely jelenleg nagyobb fontossággal bír, mint bármikor a múltban. Az enyhülési politika fő elő­nye abban rejlik, hogy hozzájá­rul uz atomháború veszélyének mérsékléséhez. A szenátor a to­vábbiakban élesen bírálta az Egyesült Államok két házának azon politikusait, akik különfé­le ürügyekkel támadják az eny­hülési politikai irányvonalat. A szenátor ugyancsak elítélte a Pentagon magatartását, mellyel a katonai kiadások további to­kozásai szerelné kiharcolni. Hangsúlyozta, hogy az ameri­kai hadügyminisztérium költ­ségvetési tervei nem csekély mértékben járulnak hozzá a fegyverkezés fokozásához. A CHILEI TÖRTÉNELEM LEGROSSZABB ÉVE AZ INDIAI ELNÖKVÁLASZTÁS EREDMÉNYt Delhi — lakhruíidin Ali Ah niadat, az uralmon lévő Indiai Nemzeti Kongresszus Párt je­löltjét választották uieg az In­diai Köztársaság új, ötödik el­nök évé. Fakhruddin Ali Ahmaű sze mélyében másodszor választott India népe muzulmán valláshoz tartozó köztársasági elnököt. Az indiai központi parlament két kamarája képviselőinek és az összes indiai állam törvényhozó gyűlései képviselőinek 80,2 szá­zaléka szavazott Fakhruddin Ali Almiad mellett. Fakhruddin Ali Ahmadot hi­vatalosan augusztus 24-én iktat­ják be hivatalába. Mozambik türelmetlen Dur es Saleam — Mozambik fővárosában, Lourenco Marques ben tömegtüntetés zajlott le, melynek résztvevői sürgették Mozambik /ügyetlenségének megadását. A tömeges tetvonu tuson több mint 3000 tüntető, túlsúlyban a helyi üzemek műn kásái, valamint afrikai és euró pai polgárok vettek részt. A résztvevők életkörülményeik megjavítását is követelték és sikruszálltak amellett, hogy me vesszék a lielui közigazgatási szervekből azokat a hivatalno­kokat, akik a megindult deko ionizációs folyamatot igyekez­nek gátolni. Kormányválság Dél-Koreában Szöul — A dél-koreai kor­mány tegnap reggel lemondott. A lemondás okát ugyan nem közölték, de a megfigyelők vé­leménye szerint a kormányvál­ság fő oka az, hogy rohamosan növekszik a belpolitikai feszült­ség Pák Csöng Ili dél-koreai diktátor ellen elkövetett siker­telen merénylet után. Mint is­meretes, a merénylet során agyonlőtték Pák Csüng ili fele­ségét. Pák Csöng Hi elnök elutasí­totta a kormány lemondását, csupán a belügyminiszter és lestőrsége parancsnokának a le­mondását fogadta el. A lestőr- ség és u belügyminiszter fele­lős ugyanis az elnök személyé­nek biztonságáért, de nem tud­ták megakadályozni a merény­letet. A kambodzsai hazafiak sikerei 1974. Y1TI. 21. Hanoi — Az AKI khmer saj­tóügynökség jelentése szerint a kambodzsai hazafiak a Mekong folyó deltájában két hajó kon­vojt támadlak meg a múlt hé­ten, amelyek a Phnom Penli-i rezsim számára katonai teher­autókat szállítottak. Az akció során a hazafiak hat hajót el­süllyesztettek, illetve súlyosan megrongáltak. Xommeníárunk N emzetközi olajpiacokon állandó jelenség az Olajtermelők és fogyasztók ár­vitája. Jelenleg Londonban az olajfogyasztók kizárásával — tanácskoznak az OPEC (Kő olajexportáló Országok Szerve­zete) többségének képviselői és a téma természetesen itt is az olajár. A helyzetben — mely ben az olajexportőrök most összeültek — azonban merőben mások a körülmények, mini 1973. december 23-án, amikor az OPEC-hez tartozó államok jelentős olajáremeiést jelentet­tek be. Az azóta eltelt idő alatt azonban az olajszűkét felvál­totta az ulajböség. Pillanatnyi­lag az .a helyzet, hogy becslé­sek szerint a nemzetközi olaj­piacokon mintegy 2 millió bar­rel (egy tonna = 7,5—8 bar­rel) olajfelesleg alakult ki. Ez pedig azt jelenti, hogy vége annak az olajínségnek, ami a közel-keleti konfliktus kirob­banását követően annak kö­vetkeztében állott be, hogy az arab országok az olajfegyver bevetésével csökkentették kő­olajtermelésüket, így büntetve az Izraelt támogató országokat. Az olajfegyver éle azonban fo­kozatosan tompult, egymás után oldották fel az olajembar­gót az egyes országokká} szem­ben. Ma már ott tartunk, hogy az olajkínálatban mutatkozó felesleg arra buzdítja az olaj­A hazafiak fokozták támadá­saikat a Lón Nol-rezsim sere­gei ellen Phnom Penhtől észak­ra is. Az utóbbi hónapban e tér­ségben több sikeres támadást hajtottak végre és így elérték Mukkampuul város közvetlen közelében a stratégiai fontos­ságú 7-es számú főútvonalat, amely a fővárost köti össze az ország északnyugati területei­vel. SZTANKO TODOROV, a bői gár minisztertanács elnöke Fock Jenőnek, a Magyar Nép- köztársaság M i nisz t er t a n ác sa elnökének meghívására ma hi­vatalos baráti látogatásra Bu dapestre érkezik. RIGÁBAN, a Lett SZSZK Leg­felsőbb Tanácsának tegnapi ülésén Piotr Sztrautmaniszt vá lasztották a Lett SZSZK Legfel söhb Tanácsa Elnöksége el nő kévé. Szlraulmanisz eddig a lett minisztertanács alelnöke volt és most Vttalij Rtibent vált­ja fel funkciójában, akit a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának legutóbbi ülésén a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnö­kévé választottak. SIRIMAVO BANfMRAN AIKE, Síi Lanka kormányfője szep­tember első felében jugoszlá- viábu látogat. HELMUT KOHL, a nyugatné­met ellenzéki kereszténydemok­rata párt |CDU| elnöke beje­lentette, hogy a párt tagjainak száma jelenleg eléri á félmil­liót. FRANCIAORSZÁG külkereske­delmi mérleghiánya az előzetes becslések szerint idén valószí­nűleg eléri a 30—32 milliárd frankot és az infláció túllépi a tervezett 16 százalékos ha­tárt. HELMUT SCHMIDT, nyugat námet szövetségi kancellár au­gusztus 30—31-én Olaszország­ba látogat. Rómában Marian Rumor olasz miniszterelnökkel valószínűleg egv esetleges nyu­gatnémet pénzügyi segélyről tárgyal, melyet az NSZK a vál­ság szélén álló olasz gazdaság­nak nyújtana. AFGANISZTÁN kormánya a Hilinan-folyó völgyében mint­egy 730 dzserib (1 dzserib 0,2 hektár) földet oszlott szét 73 földnélküli családnak. Hasonló módon 1974. januárjától már 5000 család jutott földterület­hez. Santiago — Pinochet tábor­nok, a chilei katonai rezsim ve­zére Ghillán városban mondott beszédében kijelentette, hogy 1974 a chilei történetem leg­rosszabb éve.” Azt is elmon­dotta, hogy 1974 első hónap jaiban Chilélmn az infláció el érte a 173 százalékot. A jelenlegi aggasztó állapo tokért cinikusan azokat a poli­tikusokat vádolta, akik „azon mesterkednek, hogy megnehe zftsék a jelenleg uralmon levő chilei kormány tevékenységét és felújítsák az országban a marxista eszméket“. Pinochet m a ga bt z t osa n h a ngsul y oz t a, hogy „a marxizmus eszméje so ha többé nem térhet vissza Chi­lébe” és több nem-marxista po­litikust azzal vádolt, hogy együttműködnek a katonai jun­ta ellenségeivel. Buenos Aires — Újabb meg­rázó dokumentummal gazdago­dott a chilei katonai junta bar­bár bűntetteiről szóló szemta­núk elbeszéléseinek gyűjtemé­nye. A TASZSZ hírügynökség az argentin fővárosból azt az értesülést közölte, hogy Wiljreil Pinto — aki megjárta a chilei fasiszta pokol csaknem vala­mennyi kínzókamráját, de még­is sikerült neki megszöknie a fogságból — visszaemlékezé­seivel leleplezte a katonai re­zsim újabb szörnyű bűntetteit. Pintot a szokásos, rendszeres letartóztatások során vette őri­zetbe Santiago egyik utcáján a helyi hadsereg néhány tagja. A többi letartóztatott személy lyel együtt a katonák a legkö­zelebbi rendőrszobára hurcol­tak őket, ahol arra igyekeztek valamennyiüket rábeszélni, hogy vallják be „kormányelle­nes felforgató tevékenységü­ket“. Pintot ezt követően többi fo­golytársával együtt a chilei fő­város közelében fekvő Tejas Verdes-i koncentrációs táborba szállították. A táborban ekkor már több mint 300 embert tar­tottak fogva. A tábor környé­kéi éjjel-nappal erős őrséggel vették körül. Az őrt álló kato­fogyaszté monopóliumokat, hogy nem hajlandók megadni a korábbi magas árat a nyers­olajért. Ilyen megváltozott körülmé­nyek közepette ülésezik nap­jainkban az OPEC Londonban. A részvevők célja nyilvánvaló. Valamennyi OPEC tagország OLAJÁR­DILEMMA görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy a jövőben is tartani tud­ják a jelenlegi magas ola/ára- kat ..., kivéve Szaúd-Arábiát, melynek képviselője mindeddig távol maradt az értekezlettől. Érdekes a szaúdi távolmara­dás miértje. Hiszen Szaúd-Ara­tna magatartása merőben más most, mint az olajfegyver be­vetésének idején. Nyugodtan beszélhetünk ilyen szempontból olajpolitikai fordulatról Szaúd- Arábiában. Ez annál inkább is érdekesebb, mert emlékezetes, hogy éppen farnani szaúdi olaj­ipari minisztert tartják az olaj­embargó szülőatyjának. A Ju- mani-őtlet nyomán Szaúd-Ará- bia tavaly ősszel egynegyedével csökkentette olajtermelését. Az olajipari miniszter napjainkban újabb, váratlan ötlettel állt elő: több olajat termelni, alacso­nyabb áron. Érthetetlennek lát­szik ez, mert ugyan mi előnye származik egy termelőország­nak abból, bogy olcsóbban adja el olaját? És itt kezdődik fa- mani olajpolitikai „pályakiiga­zításának“ agyafúrtsága, melyet nevezhetnénk talán Jamani fel­világosodásának is. Sőt mi több: Szaúd Arábia revunsának is, mégpedig azért, mert a szaúdiak a már említett decem­beri leberáni értekezleten olyan hangokat hallattak, hogy cél­szerű lenne leszorítani az olaj árut. De ekkor még az iráni sah mégis keresztülvitte, hogy az adóalapul szolgáló olaj árát barrelenként a kétszeresére, 11,65 dollárra emeljék. Az el­szenvedett kudarcot jamani az­óta sem feledte el. Már akkor •is tisztán látta, hogy az olaj­embargó kétélű fegyver: egy­részt súlyos energiagondok elé állítja a fejlett ipari országo­kat, de ugyanakkor szükségsze rűen világgazdasági káoszhoz vezet. Szaúd-Arábiának pedig arra van szüksége, hogy olaj- dollár-milliárdjait biztosan, koc­kázat nélkül fektethesse be a fejlett ipari országokban, jama­ni azt is tudta, hogy a drága olaj miatt, nemcsak a fejlett, hanem a fejlődő, olajszegény országokkal is meggyűlik a baja, hiszen ezek nemzetgazda­ságát feldúlja a horribilis olaj­ár. A szovjet—bolgár együttműködés sikeresen megnyilvánul a gáz­vezeték építésén is, amelyen a bolgár ipar számára földgázt szállítanak majd. A vezeték a Szovjetunió gazdag lelőhelyeiről juttatja el uz értékes nyersanyagot a Bolgár Népköztársaságba. A szerelési munkákat szovjet és bolgár szakemberek együttes erővel végzik. (ČSTK — BTA felvételJ Külföldi útjai során arra a felismerésre jutott, hogy szűk­látókörű olaj politikával köny- riyen elszigetelődhet az olaj­világban, sőt a méregdrága olaj ára arra ösztönzi az olajfo­gyasztókat, hogy más, olcsóbb energiaforrás után nézzenek. Ha ez sikerül nekik, az olaj­embargó elveszti csodafegyver­jellegét. A szaúdi olajipari mi­niszter azt is tudta: a föld mé­lyének olaja csak akkor igazi kincs, ha a föld felett vevőre talál. Tehát árpolitikájával — melynek pillanatnyi célja az olajár leszorítása — országa kőolajijzletének zavartalanságát kívánja biztosítani. Az OPEC-berkekben tehát pillanatnyilag kétfajta árelkép­zelés hadakozik egymással: az olajexportálók többsége által javasolt ólajárfixelés a jelenle­gi magas árszinten és az olaj­ár leszorítását szorgalmazó szaúdi javaslat. A jövőbeni olaj­ár attól függ, vajon Szaúd Ará­bia kitart-e elgondolása mel­lett. Mert ha igen, valószínű, bogy az olajvásárlók csakis az olcsóbb szaúdi olajat fogják vá­sárolni. Viszont az is csaknem biztosra vehető, hogy a többi kőolajexportáló — látva', hogy drágább olajuk nem talál gaz­dára az olajpiacokon — kény­telen lesz beletörődni az olaj­árcsökkentésbe. V. E. nák minden előzetes figyelmez­tetés nélkül azonnal tüzellek: minden személyre, aki csak a tábor környékét megközelítet­te. A foglyokat nemegyszer kis, mindössze másfél-két négy- zetméter nagyságú sötét cellák­ba terelték és napokig otthagy­ták őket a koromsötétben étel, víz nélkül. Ebbe a tarthatatlan állapotba a foglyok többsége beleőrült, Pinto egyik fogolytársa be­szélte, hogyan kínozták San­tiagóiján egyik barátját. Abban az épületben tartották őket fogva, amely a tavalyi szep­temberi fasiszta államfordula­tig a Chilei Szocialista Párté volt. Az épület helyiségeit az­óta „korszerű“ kihallgató-ius- rendezésekkel felszerelt“ kis kínzókamrákká alakították át. A rezsim katonái azóta ciniku­san „zenetermeknek“ nevezik a cellákat. A foglyokat itt forró vassal kínozzák, elektromos áramot vezetnek testükbe és körmük alá hegyes tárgyakat szurkainak. Pinto elbeszélései is azt bizo­nyítják, bogy a Pinochet rezsim nem riad vissza a legválogatot- tabb kínzási módszerektől sem. Események margójára Isabel és a hadsereg Másfél hónappal Juan Perón halálát követően Argentína a polgárháború küszöbéhez érke­zett. A 24 millió lakosú dél­amerikai országban a bét évig tartó katonai diktatúrát tavaly májusban váltotta fel polgári kormányzat. Túl rövid volt azonban az idő ahhoz, hogy Perón valóban megvalósíthassa a nemzeti megbékélés politiká­ját. A perón ista mozgalom ve­zetőjének halálával olyan poli­tikai űr keletkezett az ország étén, amely Iépésről-lépésre ki­élezte a feszültséget a hatalo­mért rivalizáló személyek és csoportok között. Perón halála óla csaknem tíz politikai célzatú merényletre került sor, amelyből különösen kettő érdeme] figyelmet. Július végén szélsőjobboldali perónis­ták meggyilkolták az utolsó katonai kormány volt belügy­miniszterét, majd néhány nap­pal később válaszként egy jobb­oldali csoport merényletének áldozatává vált Ortega Pena bal* oldali perónista képviselő, aki hírnevét annak köszönhette, hogy következetesen kiállt d gerilla-foglyok védelmében. A merényletek alkalmat szolgál­tatták az argentin fegyveres erőknek, bogy országszertd nagyszabású gerilla-ellenes had* járatot indítsanak. A jelenlegi argentin helyzet­nek így az egyik fő vonása á hadsereg szerepének újbóli megnövekedése. Perón elnök fe­lesége, Isabel asszony, aki fér­je halálakor államfővé lépett elő, a belpolitikai feszültség következtében óhatatlanul a hadsereg befolyása alá kerülte A konzervatív erők az új hely­zetet kihasználták arra is, hogy a kormányban is változásokat kényszerítsenek ki. Lopez Vega jóléti miniszter, az elnök­asszony titkára — akit az ar­gentin lakosság a „varázsló“ jelzővel ruházott tel — a hát­térből a jobboldal céljainak megfelelően irányítja a szála­kat. A múlt hét elején még cáfolták, de szerdán már hiva talosan bejelentették, hogy három miniszteri tárca gazdát cserélt. A bejelentést követően Buenos Aires több egyetemén zavargások törtek ki. S ami várható volt, az új belügymi­niszter azonnal utasítást adott a feltételezett gerilla-bázisok felszámolására. A politikai élet fokozatos radi kai izálődásá val nézünk szembe — írta a Buenos Aires-i Opinion című lap. A konzer­vatív erők lépésről tépésre pró­bálják visszahódítani a teljes hatalmat, amelynek egy részét a katonai diktatúra bukását kö vetően a haladás hívei szerez­ték meg. Az argentin lakosság, amely a múlt évi választáso­kon döntő többséggel foglalt állást az alkotmányos fejlődés mellett, bizonyára nem nézi tétlenül, ha a jobboldal a bel­politikai feszültségre, a szélső­séges csoportok merényleteire hivatkozva ismét katonai pucs- csal kísérletezne. ÍKS))

Next

/
Thumbnails
Contents