Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)
1974-08-20 / 196. szám, kedd
W U D Ä P ES TI L EV § L A magyar nemzeti ünnepek sorában ezúttal kétszeresen pirosbetűs nap augusztus húszadika: az idén, '1974-ben van negyedszázada, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmánya megszületett. Két esztendeje, 1972-ben, amikor a magyar Országyülés módosította az 1949. évi XX. törvénycikket, azaz a Magyar Népköztársaság alkotmányát, Kádár János «z MSZMP Központi Bizottsága nak első titkára parlamenti' felszólalásában a többi között így fogalmazott: „Az Alkotmány a törvények törvénye, az állam fundamentuma, a társadalom jogi felépítményének alapja.'' Amikor Kádár János az alkotmányról beszélt, és a módosításról — szükség volt inár 1972- ben arra, hogy mindazok a történelmi változások törvénybe foglalva is kifejeződjenek, amelyek 1949 óta a szocialista Magyarország életében bekövetkez- ’tek—, jó néhány magyar történelmi személyiség nevét is megemlítette. Közöttük volt az 1848 —49-es magyar forradalom és szabadságharc egyik kimagasló alakja, Táncsics Mihály, az író. Á megemlítés egyik oka az ivott, hogy az ácsteszérl parasztfiúból lett író és forradalmár egyike volt az első magyur alkotmányterv kidolgozóinak, Hajnóczy József, Martinovics Ignác, Berzeviczy Gergely és Kossuth Lajos mellett. Táncsics nem sokkal 1848. március 15., a pesti nép forradalmának napja után lapjában, a Munkások Újságában tette közzé első alkotmánytervezetét, majd később egy újabb alkotmányvázlatot is Irt. Szükség volt Táncsics alkotmánytervezeteire is, mert hiszen bár a régi Magyarország uralkodó osztályai, képviselői, jogászai szívesen emlegették ‘„a magyar nemzet ezeréves alkotmányát“ — mielőtt 1919-ben p Tanácsköztársaság meg nem szerkesztette az első magyar proletárdiktatúra államának alkotmányát — ilyen alaptörvény, világos és egyértelmű alkotmány nem volt magyar földön soha. Egyébként az Alkotmány napja, a magyar nemzeti ünnep, a Magyar Népköztársaság pirosbetűs napja más történelmi események emlékezetével, jó jelképekkel, igaz szimbólumokkal szorosan össze van fonódva. Mert hiszen ugyanezen a napon szoktunk megemlékezni Magyarországon a történelem első magyar államának megalapításáról, az első államszervezőről, István királyról. Igazi szép hagyomány hosszú évtizedek óta, hogy augusztus húszadikán kerül az ország asztalára az új kenyér, amely az alkotó, teremtő munka eredményeit, az élet esztendőről esztendőre történő megújulását Is jelképezi. S hogy ezek az emlékezések, jelképek összekapcsolódnak a jelen szocialista államrenüje alaptörvényének megszületésével, azt mutatja, hogy a mai Magyarország ugyanakkor, amikor büszkén és megbecsüléssel tekint vissza történelme haladó vonásaira, mindig előretekint., a szocialista jelen építését mindig az elkövetkező nemzedékek számára is épített szocialista haza perspektíváiban szemléli. A jelen a munkáé, az építésé. Ha a felszabadulás, 1945 szépséges áprilisa óta mindig is az új kenyér ünnepeként is virrad ránk augusztus húszadika, az idei esztendő sok más mellett azt. is jelenti, hogy erre a napra lényegében az egész országban befejeződött a gabona betakarítása és az aratási időszakban eleinte nagyon kedvező, később nehezebb Időjárási viszonyok közepette átlagosnál valamivel jobb termést takarítottak be az ország termelőszövetkezetei és állami gazdaságai. Júniusban hűvös és csapadékos Idő volt, ez késleltette a gabona biológiai érését — augusztus első napjainak kánikulai forrósága viszont segített az aratás gyors lebonyolításában és augusztus derekának néhány esős napjától eltekintve a normális ütemben zajlott le a betakarítás. Több mint 300 000 vagon búza került az ország magtáréiba; bőven elegendő az elkövetkező esztendő kenyere számára és fut belőle azoknak a külföldi vásárlóknak is. ukik. szeretik az acélos magyar búzából készült jó lisztet. A mezőgazdaság eredményes és átlagosnál jobb évi mérlege melleit egészséges, jóütemű munkáról számolnak be a nemzeti- ünnep előtti tiltakozókon/ tanácskozásokon, gyűléseken, az üzemekben is: a jövő esztendő tavaszán sorra kerülő pán kongresszus tiszteletére rendezett munkaverseny sok-sok eredmé- nye mutatja, hogy az ivarban dnlnozó százezrek aö-ntó munkája miként gazdagítja az országot. Nemrégiben készült egy felmérés — a Pénzügyminisztérium készítette a Minisztertanács számára —, abban sok más mellett az is olvasható, hogy 1968 és 1973 között több mint másfélszeresére nőtt az iparban realizált tiszta jövedelem. Az ország gazdagabb lett és nem csak egyszerűen arról van szó, hogy becsületes, ütemes és hiba nélküli munka eredményeként növekedett a termékek mennyisége az ipar szinte minden ágazatában. Az elmúlt néhány esztendőben az ipari vezetés mindenekelőtt arra törekedett, hogy a magyar iparban állandóan javuljon a termékek minősége és a magyar üzemek százai, ezrei elsősorban azt gyártsák, amire szüksége van a kereskedelemnek itthon és külföldön, beruházó szerveknek az ipar bővítésére, dolgozó embernek a fogyasztására. Néhány esztendővel ezelőtt, amikor az MSZMP X. kongresszusa megszabta a tennivalókat a magyar népgazdaság számára, a többi közölt ez a mondat is ott szerepelt a határozatban: „Nagy gondot kell fordítani az ipar szerkezetének további javítására, a gyártmány-összetétel korszerűsítésére és a gazdasági hatékonyság növelésére.“ Mindezek a feladatok a határozatból üzemek ezreinek közvetlen célkitűzéseivé lettek és éppen eredményes megvalósításuk segített abban, hogy az idei augusztus húszadikán pozitív mérlegel vonhatnak az elmúlt esztendők munkájáról az üzemek vezetői és munkásai. Az idei alkotmány-ünnepen sokszor idézzük majd az alaptörvény szövegét. Mai Alkotmányunk első fejezete, annak első paragrafusai így szólnak a hatalom, a társadalmi rend kérdéseiről: Magyarország: népköztársaság ... A Magyar Népköztársaság szocialista állam ... A Magyar Népköztársaságban a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja... A Magyar Népköztársaság állama védi a dolgozó nép szabadságát, és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember ember által kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit n szocializmus teljes felépítésére. E zekben a mondatokban természetesen nem pusztán az a tény foglaltatik, hogy hosszú és nehéz harcok, és osztály összeütközések során a kapitalizmusból a szocializmus építésének időszakába futottunk el és ennek a több mint két évtizedes időszaknak az éveiben nemcsak a tegnapi kizsákmányoló osztályok, földesurak és tőkések osztályai szűntek meg, hanem a társadalom egészében óriási mozgás, átcsoportosulás ment végbe, mégpedig úgy, hogy nemcsak a harc, a győztes küzdelem meg- vívója és motorja volt a munkásosztály, hanem úgy is, hogy ez idő alatt éppen ez a győztes, az átalakulást irányító osztály növekedett legerőteljesebben és alakult át a legalaposabban. A munkásosztály és a parasztság a szocialista építés feltételeiért, majd a szocialista építésért .vívott küzdelemben természetesen szövetségesekkel körülvéve haladt előre. Ám nemcsak a felszabadulás előtti évek története — ezekben az esztendőkben is az egész nép, az egész nemzet Igazi érdekeinek képviselői voltak az akkor kizsákmányolt, elnyomott munkások —, hanem még inkább a szocializmusén vívott küzdelem időszaka és a magyar jelen tényét bizonyít iák. hogv a muukásosztáiv elhivatott, természetes vezetője társadalmunknak. Alkotmányunk bevezető mondatai, a múltra visszapillantva is szólnak a hatolom kérdéseiről és megállanítiák: egy évezreden ót az uralkodó osztályok eszköze volt az államhatalom a jogfosztntt nép elnyomására és kizsákmányolására. Történelmünk új korszaka ak kor kezdődött, amikor a felszabadító Szovjetunió katonái győzelmükkel megnyitották a ma gyár nép előtt ts a demokratikus fejlődés útját. „A régi helyén új ország született, amelyben az államhatalom a nép érdekeit, az állampolgárok alkotóerejének szabad kibontakozását és jólétét szolgálja. A magyar nép nemzeti egységbe tömörülve a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik“ — olvasható az Alkotmány bevezetőjében. A nemzeti egység azt jelenti, hogy tekintetbe véve mindazokat a változásokat, amelyek a társadalom oszlályszerkezetében végbe mentek, tekintetbe véve a munkásosztály elismert, kétségtelen vezető szerepét, a vezető osztály mellett ott áll a mezőgazdaság átszervezésével kialakult termelőszövetkezeti parasztság és így új tartalmat nyert a munkás-pqraszt szövetség. Ez a műnk ás-pár ászt szövetség a Magyar Népköztársaság államának politikai alapja és ezen a munkás-paraszt szövetségen nyugszik a szocialista nemzeti egység. A munkások és parasztok oldalán megnövekedett szerepű és felelősségű értelmiség dolgozik. A szocialista állam változatlanul betölti a proletárdiktatúra funkcióit; a hatalmat a munkásosztály gyakorolja, s ebben a tevékenységében, a szocializmus építésében az egész népet meghitt, bű szövetségesének tekinti. Amikor most az Alkotmány megszületésének negyedszázados évfordulóját ünnepeljük Magyarországon, a hazáról, a szocialista hazáról való gondoskodás természetes elemévé lett az az alkotmányba foglalt két gondolat, hogy „a Magyar Nép- köztársaságban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok“ és „qazdasági rendünk alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona“. Amikor 25 esztendővel ezelőtt, a Duna partján emelt gótikus épületben, az Országházban ezt törvénybe iktatták az akkori képviselők, ez még csak célkitűzés volt — ma már vitathatatlan, természetes és megváltoztathatatlan valóság. A magyar történelem rosszemlékű tegnapja, az a bizonyos oly sokszor emlegetett „hárommillió koldus Magyarországa“ még a mostani magyar fiatalság számára is csak olyan, könyvekből ismert történelmi valami, amelynek megmagyarázására hosszú idő szükséges, adatok, visszaemlékezések garmadája, hiszen ma az országot tízmillió jogos tulajdonosa, a nép birtokolja és felnövekvő nemzedékek egész sora számára ez az egyetlen érthető és elképzelhető rend. A magyar alkotmány egyik paragrafusának tömör és szép mondata szerint „A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka.“ Egy napon át, augusztus húszadikán, az Alkotmány napján csönd van az üzemekben, pihennek a géppek — az Alkotmány ünnepe van. Előtte és utána szorgos munka, gépek zaja hirdeti országszerte az Alkotmány e mondatának mély igazságát. GÁRDOS MIKLÓS- 0 J FILMEK□ □ c □□□□□□□□□□□□ A BRILIÁNS KIRÁLYNŐ SAKKJA (szovjet) A filmrajongók népes tábora a kalandot, az izgalmat és a könnyed szórakozást mindennél jobban értékeli. Csakhogy eredeti filmötletekben hiány van, a rendezők gyakran mesterségesen megszerkesztett feszültséggel, naiv komikummal, sokszor elcsépelt fogások újraalkalmazásával szeretnék he^ Ivettesíteni az eredetiséget. A legtöbb ilyen igénytelen film ugyan nem is szűkölködik izgalmakban, fordulatokban, ám baj van a művészi színvonalával. Most a kánikulában több könnyű fajsúlyú filmet is műsorra tűztek. Kár, hogy a jelző nem csupán a műfajukra, hanem a színvonalukra is vonal közi k. Bűnügyi történet — némi igazsággal. Körülbelül így somNÄPOLYT LÁTNI ÉS.. . mázhatnánk a rigai filmstúdió bán készült krimi lényegét. Hősei ezúttal nem bűnözők, ha nem a rend őrei, azok, akik bűnügyeket lepleznek !e és lefülelik a tetteseket. Az alkotó a film révén bepillantást nyújt a nyomozók munkájába, napi életébe s mint magánembere két is bemutatja őket. Aloiz Brencs rendező kétségtelenül ismeri a krimi alapszabályait, de nem mindig tariia be. Igazi feszültséget ou tud teremteni, ahol fordulata van a történetnek. A forgatókönyv azonban meglehetősen ..vérszegény“, kevés benne az izgalom, a pergő esemény, a gazdag meseszövés. Pozitívuma a filmnek a színészi Játék, l.tyyija Pupure, Gunnar Cilinszkij és Uldisz Dumpisz alakítása. (magyar) Az igenytemnebb ábrázolás kísértéseinek engedett Bácskai Lauró István a Nápolyt látni és... című film rendezője is. Látszatra a kispolgári mentalitás ellen száll hadba, valójában azonban annak uszályába került. Filmje szerelmi négyszög — gyenge fordulatokkal, kevés eseménnyel és szellemességgel. Bohózat? Vígjáték? Szatíra? Nehéz lenne eldönteni, hiszen a film többféle műfaji elemből állt össze, amolyan vegyes felvágott. A történet se több, se kevesebb, mint egy házastársi félrelépés következményeinek a bemutatása — olcsó szóviccekkel, félreértésekkel, elkoptatott fordulatokkal. Kedvelt színészek /Halász Judit, Varadi Hédi, fíujtor István, Páger Antal, Ernyei Béla és Kovács György romániai magyar művész) játsszák a film főszerepeit; némileg ők ellensúlyozzák az igénytelenséget. Kovács György és Ernyei Béla a magyar film egyik jelenetében. VÉGZETES ŐRJÁRAT A koinmerszfilmek rosszabb fajtájából való Peter Susdy Végzetes őrjárata. A film ígéretesen indul: főhőse egy fiatal tudós, aki az életkörnyezet szennyezettségének következményeit kutatja. Ennek láttán már-már azl hisszük, hogy az alkotók az érdeklődés előterében álló életkürnyezet-védelem mellett szállnak síkra, figyelmeztetve az emberiséget a veszélyre, amikor a filmben ez a szándék háttérbe szorul, utat engedve a rémfilm elemeinek, a hátborzongató jeleneteknek. ____________________(angol) Ez ek után az az érzésünk, hogy az alkotók egyetlen célja a nézők ijesztgetése volt, a vegyi anyagok okozta környezetszennyezettség csak iirügy volt arra, hogy a filmet minél több rejtelmes és sejtelmes elemmel tűzdeljék tele. Ráadásul a tör ténet folyamán a fiatal tudós segítségére női partnert is küldenek, hogy az alkotás ment hetetlenül a kalandfilmok — a másodrendű sablonos luippy endes storyk — szintjére siily- lyedjen. —ym — Több évi szünet után filmszínházaink ismét műsorra tűzték az egykor nagy sikerű Nyomorultakat. Az N DK — francul —olasz kupro- dukciós film Vietor Hugó azonos című klasszikus regénye alapján készült. Új tévéjátékok A budapesti televízió feladatának tekinti a klasszikus és az élő magyar irodalom legjavának megismertetését; a közelmúltban több ilyen produkció forgatását kezdték el, Illetve fejezték be. Nagy várakozás előzi meg Bornemissza Péter klasszikus tragédiájának, az Elektrának színrevitelét. A //«- hü című tévéjátékot Tömörkény István novellát alapján állították össze. Képszalagra kerül Gárdonyi G#za Idő regénye című művének távéval tozat a es Szép Ernő két egyfelvonásosa. Milyen az élet egy új szocialista városban? — erre keres választ Bárány Tamás Város esti fényben című tévéjátéka, amelyben az egymás mellett élő nemzedékek egyéni drámái és komédiái villannak fel. A könuyebb szórakozás kedvelőinek szerez örömet Ecet és Aranka címmel í><5* György, Bágya András és Szenes Iván zen's krimi-víg játéka. 0E2 1974. VIII. 20.
