Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)
1974-08-20 / 196. szám, kedd
AZ INDIAI SZUBKONTINENS VÁLJÉK A BÉKE ÖVEZETÉVÉ Szvaran Szingh beszéde NÉHÁNY Újabb tömeges letartóztatások Chilében Delhi — India a jövőben továbbra is síkra száll amellett, hogy uz indiai szubkontinens a béke övezetévé váljon, valamint a vitás nemzetközi kérdések békés tárgyalások útján történő megoldását szorgalmazza, jelentette ki tegnap Szvaran Szingh indiai külügyminiszter Andhraprades indiai állambeli Hajdarabádban az Ázsiai Tanulmányi Intézet munkatársainak ülésén elhangzott beszédében. Az indiai kormány megelégedéssel fogadta Pakisztánnak azt a döntését, melynek érleimében ismét felújítják az indiai szubkontinens helyzetének normalizálásáról folytatott kétoldalú megbeszéléseket. Nemzetközi kérdésekről szólva Szingh külügyminiszter kijelentette, hogy India elitéli u libanoni területek és a palesztin menekültek táborai ellen indított izraeli agressziót. Arról biztosította az arab államokat, hogy India továbbra Is határozottan az ő oldalukon áll. Az Indiai kormány arra törekedik, hogy az Indiai-óceán térsége a béke övezetévé váljon és ebben a törekvésében az indiai kormány hathatós támogatást kap Ausztrália és Új- Zéland kormányaitól. Ismételten hangsúlyozta, hogy India politikája továbbra is semleges, azonban ez a semlegesség nem jelent neutralitást az agresszo- rokhoz fűződő kapcsolataiban. Az indiai—kínai kapcsolatokról szólva Szvaran Szingh megállapította, hogy India e kapcsolatok javítására törekedik, mindeddig azonban kezdeményezéseire még nem kapott választ Pék higtől. Mudzsibur Rahman felhívása Dacca — Mudzsibur Rahman, bangladesi miniszterelnök a Bangladesben pusztító idei árvizeket a „nemzet nagy katasztrófájának nevezte, amely meghiúsította az ország gazdaságának rekonstrukciójára és iparának fellendítésére elfogadott tervek megvalósítását“. Nyilatkozatában, melyet a bangladesi rádió- és televízióállomások is közvetítettek, Rahman kijelentette, hogy az árvizek lényegében a nullával tették egyenlővé azokat a sikereket, amelyeket Banglades a függetlenség kivívása óta eltelt 32 hónap alatt ért el. Mudzsibur Rahman felhívta a bangladesi népet, hogy hasonlóan, mint a felszabadító harc idején, fogjon össze és minden erejével a mezőgazdasági és ipari termelés normalizálásán fáradozzon. A kormány, mint mondotta, mindent megtesz-annak érdekében, hogy .mérsékelje az ország népének szenvedését. A legutóbbi hivatalos adatok szerint az árvizek Nyugat Bengál iában, Biharban, Uttuprudes- ben és Keralában mintegy egy- milliárd 220 millió rúpia értékű gabonát semmisítettek meg. A katasztrofális árvizek 2700 négyzetkilométer területet árasztottak el, amelyen több mint 000 ezer lakos él. Az áradások következtében mintegy 03 000 ház teljesen vagy részben megrongálódott. Bangladesben az emberek ezrei estek áldozatul a pusztító árvízr- nek és a járványoknak. A kiáradt folyók az ország területének több mint a felét elárasztották és számtalan házat döntöttek romba. Képünkön Dacca egyik elárasztott elővárosa Iáható. (Telefoto — ČSTK — AP) VARSÓBAN tegnap megkezdődlek a „Bukaresti napok“, melyek a Román Szocialista Köztársaság megalakulásának 30. évfordulója jegyében zajlanak le. AZ ÍR KÖZTÁRSASÁGBAN rendőrök és katonák ezrei kutatnak az ír republikánus hadsereg ideiglenes szárnyának 19 tagja után, akik tegnap szöktek meg a Port Laoghise-i börtönéből. A foglyok az őrök ruhájába átöltözve autókon menekültek el. PÁRIZS lakosai ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a ía- siszla-ellenes mozgalom 35 fiatal tagjáról, akiket a liitleris- ták 1944 augusztusában lőttek agyon a Boulogne-i erdőben. A gyűlésen részt vett Etienne Fajon, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, valamint a fasiszta-ellenes mozgalom veteránjai. MÜNCHENBEN a munkanélküliek száma az utóbbi lü év során idén júliusban csúcséi- téket ért el. Júliusban Münchenben 15 406 munkanélkülit tartottak nyilván, ami a tavalyi munkanélküliek számának há romszorosa. SZUMRAHAM tábornok, indonéz honvédelmi miniszter kijelentette, hogy az indonéziai börtönökben és koncentrációs táborokban jelenleg mintegy 35 000 politikai foglyot tartanak fogva. Csupán Buru szigetén több mint 10 000 személyt tartanak fogva azzal a váddal, hogy rokonszenveznek a betiltott Indonéziai Kommunista Párttal. A FAO-értekezlet Panama — A panamai fővárosban megkezdődött az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Bizottságának (FAOJ regionális konferenciájának második szakasza. Az értekezleten 13 latin-amerikai ország mező- gazdasági minisztériumának képviselői és további 14 ország megfigyelői vesznek részt. A konferencia résztvevői megvitatják a probléma szakembereinek a dél-amerikai mezőgazdaság fejlesztésére tett javaslataival összefüggő kérdéseket. A napirenden szerepel még ezenkívül a mezőgazdasági termékek exportjának témaköre, valamint az életkörnyezet védelmével összefüggő néhány további kérdés. Az értekezlet második szakaszát Arturo Sucre panamai al- elnök nyitotta meg, aki megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a fejlődő országok exportjának kiboalakozását nem csupán belső tényezők befolyásolják, hanem nagy mértékben gátolja ezt a nemzetközi monopóliumok tevékenysége is. A chilei fasiszta junta a hadsereg és a rendőrség közös akciója során tömeges letartóztatásokat hajtott végre Cöncep- cionban, az ország harmadik legnagyobb városában. Fernan- do Gonzalez tábornok, hadosztályparancsnok bejelentette, hogy „rendszeressé“ teszik a hasonló akciókat. — Chilében elnyomták az emberi szabadságjogokat és a demokráciát — jelentette ki Edward Kennedy amerikai szenátor, a kongresszus előtt tett nyilatkozatában. A szenátor ismertette az Emberi Jogok Ame- rika-közi Bizottságának legutóbbi jelentését, amely követeli, hogy Chilében szüntessék be a politikai foglyok kínzását, biztosítsák törvényes jogaikat, könnyítsenek a katonai junta által börtönbe vetett fiatalkorúak helyzetén. Az AFP francia hírügynökség santiagói keltezésű jelentése szerint Pinochet tábornok rádióbeszédében azt állította, hogy a katonai kormány tanulmányozza a „kisebb bűntettekért“ bebörtönzött „baloldali elemek“ ítéletének csökkentését. A katonai junta vezetője azt is bejelentette, hogy ha a tervet megvalósítják, az érintetteknek távozniuk kell az országból. London — A chilei katonai junta törvényellenes letartóztatásait határozottan elítélte a brit szállító- és szakképzettséggel nem rendelkező munkások szakszervezeti szövetségének végrehajtó bizottsága is. Londonban tegnap nyilvánosságra hozott nyilatkozat megállapítja, hogy Chilében tovább folytatódik a szakszervezetek vezetőinek tömeges letartóztatása és u chilei börtönökben és koncentrációs táborokban kegyetlenül kínozzák a politikai foglyokat. A nyilatkozat felhívja a brit dolgozókat, hogy csatlakozzanak ahhoz a 48 órás munkabe sziintetési akcióhoz, melyet szeptember 1‘j-re tűztek ki tiltakozásul a chilei katonai rezsim magatartása ellen. AZ ANGOLAI FELSZABADÍTÁSI MOZGALMAK ELUTASÍTJÁK A PORTUGÁL TERVET A lisszaboni kormány Lisszabon — Mario Soares portugál külügyminiszter vasárnap délután visszaérkezett Lisz- szabonba. A külügyminiszter interjút adott a Spiegel című nyugatnémet hetilap számára. A riporter kérdésére a portugál külügyminiszter elmondotta, hogy kormánya mindent meg fog tenni egy esetleges angolai „fehér államcsíny" megakadályozására. A harmadik afrikai portugál gyarmattal, Angolával kapcsolatban egyelőre nincs elöreha- ladás. Az FNLA után az MPLA is elutasította azt a tervet, amely szerint az országban több éves időszakra terjesztenék ki a függetlenség megadásának előkészületeit. A lisszaboni lapok idézik az MPLA közleményét, amely „gyarmatosító mesterkedésnek“ minősíti az angolai ideiglenes kormány felállítására vonatkozó portugál terveket. Az AFP jelentése szerint Angola fővárosában, Luandában a fehér szélsőségesek által provokált faji zavargásoknak júliusban összesen 52 halálos és több száz sebesült áldozatuk volt. Az angolai portugál fegyveres erők főparancsnoksága azt is közölte, hogy júliusban a gyarmati háborúban a portugál expedíciós erők négy katonája esett el, míg a felszabadító erők 18 harcosukat vesztették el. Vasco Goncalves, a portugál kormány elnöke újabb intézkedéseket helyezett kilátásba az ország komoly gazdasági gondjainak orvoslására. Goncalves a funkcióba lépése óta megtartott első televíziós nyilatkozatában megállapította, hogy az Kommentárunk A ; utóbbi hetek Waterga- te-viharu jótékonyan bzinte elterelte az amerikai és világközvélemény figyelmei az Egyesült Államok egyéb belső problémáiról. Valósággal úgy tűnt, az amerikai társadalom legfőbb gondja az, hogy vajon Nixon elnök túléli-e a második éve vontatottan gyűrűző magnószalag-botrányt, vagy belebukik-e. Azokat, akik a Waler- gate-ügyet akarták a középpontba állítani, csak egy szándék vezethette, mégpedig az, hogy elpalástolják az amerikai társadalom egyéb, ennél sokkal égetőbb bajait. Hiszen a gazdasági gondok az olajválság beköszöntésével — amely köztudottan láncreakcióként újabl) rohamos áremelkedést váltott ki — az infláció további elburjánzásának fenyegető réme telepedett az Egyesült Államokra. Maga Nixon lemondását is azzal indokolta, nem engedheti meg hogy előtérbe állítsa a Watergate-ügyet egyéb [Ifl fontos belpolitikai kérdések rovására. Ford elnök erre a megállapításra ráduplázott a kong- 1974. resszus két háza előtt megtartott elnöki programbeszédében, VIII. 20. melyben nyomatékosan hangsúlyozta, későbbi időpontra ha- iaszt minden külföldi ulazást, mert, mint mondotta: „a megoldásra váró problémák pontosan itt vannak a Fehér Házban és Washingtonban". Ford székfoglalójában azt is félreérthetetlenül kinyilváníMIT ÖRÖKÖLT FORD? totta, hogy feltétlenül folytatni kívánja — a már lezajlott három szovjet—amerikai csúcstalálkozó szellemében — az amerikai enyhülési külpolitikát. Amennyire nyilvánvaló tehát az amerikai külpolitikai vonalvezetés változatlansága, bizonyosra vehető, hogy Ford nyilván változtatni lesz kénytelen az eddigi belpolitikán, főleg a gazdaságpolitikán. Az új kormánynak mindenekelőtt hatásos infláció-ellenes politikát kell kidolgoznia, ez pedig valószínűleg azzal jár, hogy Ford átszervezi a Fehér Ház gazdasági tanácsadó gárdáját. Igaz ugyan, már Nixon is — amikor erejét és figyelmét a Watergate-ügy kötötte le — egymás ulán hajtott végre személycseréket a legfőbb gazdaságpolitikai posztokon. Ezekbe a kísérletezésekbe azonban nemcsak Nixon elnök, hanem az amerikai közvélemény is belefáradt. Az amerikai polgárok nem sok jót vártak a Nixon- kormány egyes infláció-ellenes szakaszainak jobbára sikertelen próbálkozásaitól. De — és ezt a washingtoni lapok nyíltan meg is írták — a nixont gazdasági tanácsadó-gárda érthető, hogy nem volt képes megbirkózni a gazdasági problémákkal, mivel elavult, cső- dött mondott gazdasági elgondolások hívei voltak. Legtöbben tehát a Nixon-kormánytól már nem reméltek bátor gazdaság- politikai kezdeményezéseket. Pedig Nixon is minden járható utat végig járt. Az inflációt, amit maga is a „legközveszélyesebb ellenségnek“ tartott, többféle módon próbálta megállítani. Először a forgalomban lévő pénztömeg korlátozásával próbálta az áremelkedéseket mérsékelni, majd ár- és bér- stoppot rendelt el. De mindez nem segített. Sőt, ellenkezőleg: az infláció elburjánzására misem jellemzőbb, minthogy az árak tavaly júliustól napjainkig 20 százalékkal emelkedtek. Az sem elhanyagolható tény, hogy csupán 1974 júliusában 1U0 000rel növekedett a munkanélküliek száma az Egyesült Államokban. Mindez azt bizonyítja, hogy Nixon kísérletei kudarcot vallottak. Egyedül a költségvetési politika az a terület, amit Nixon nem használt fel hatékonyan az áremelkedések megfékezésére. Persze nem is használhatta, — és ezzel Nixon is tisztában volt — hiszen amint a költségvetési kiadások, mindenekelőtt a hadikiadások csökkentését javasolta volna, a kongresszus amely szemben állt Nixonnal, minden bizonynyal leszavazta volna javaslatát. Ford, aki „tiszta lappal“ fogtállá el az elnöki széket, sokkal jobb viszonyban van a kongresszussal. Ezért a legvalószínűbb, hogy a jövőben kialakuló gazdaságpolitikáját a költségvetési kiadások mérséklésére, illetve azok átcsoportosítására szándékozik építeni. Tehát az amerikai külpolitika változatlan, a belpolitika azonban — az infláció diktálta követelmény nyomására — kénytelen lesz új utakat keresni az amerikai belgazdasági viszonyok normalizálására. VONY1K ERZSÉBET újabb intézkedései élelmiszerárak és a nyersanyagok árának növekedése a világpiacokon Portugália számára azzal jár, liogy az országban egyre nagyobb méreteket ölt až infláció, amely a tüzelőanyagok, a benzin, a kenyér, a cukor és már áruk árának emelkedésében nyilvánul meg. A portugál kormányfő véleményé szerint az ország rosszabbodó gazdasági helyzetének további okozója a turistaforgalomból származó bevételek csökkenése: Események margójára LÖVÉSEK PERUBAN Mint az AFP francia hírügynökség jelentette, egy száguldó gépkocsiból hét lövést adtak lé a perui fővárosban levő kubai nagykövetség homlokzatára; Ugyanabban az időben, teljesen azonos módon lövések dördültek a szovjet nagykövetség limai épülete előtt is. Mint a szovjet nagykövetség egyik munkatársa közölte a sajtóval, a perui rendőrség nagy apparátussal hozzákezdett a vizsgálathoz. A tettesek személye ismeretlen. De távolról sem ismeretlen a merénylet politikai háttere. Teljesen világosnak tűnik, milyen szándékok adlak az orvlövészek kezébe a fegyvert és mi annak az elkeseredett gyűlöletnek a forrása; amely a perui reakció vezetőit ilyen akciókra készteti. Velasco Alvarado tábornok, a jelenlegi államfő, 1968. október 3-án Fernando Belaunde korábbi elnök rendszerének megbuktatásával került az ország élé-; re. Hamarosan elhervadtak azok a washingtoni remények; hogy Peru élén egyszerű személycsere történt. Alvarado és munkatársai már néhány hét múlva intézkedéseket hoztak a külföldi, elsősorban amerikai; monopoltőke korlátlan uralma ellen, a többszörös kizsákmányolás alatt szenvedő paraszt-; és munkástömegek életének megjavításáért. A haladó katonai kormányzat államosított néhány nagy amerikai olajcéget, Kubán kívül Latin-Amerika legjelen tőseblV agrárreformját valósította meg — ez 1975-re teljesen befejeződik — létrehozta az úgynevezett közösségek rendszerét; amely lehetővé tette a munkások beleszólását az üzemek ve-' zelésébe. Mindez természetesen kiváltotta u bel- és külföldi reakció „chilei típusú" gyűlöletét. Alvuradóék azonban tanultak a chilei példából: éppen a napokban adták szakszervezeti kezelésbe u legnagyobb, leguszítóbb jobboldali lapot, az El Mercu- riót és még hét hasonló lapot. A jobboldal, amely alól így kihúzták a büntetlen uszítás talaját, az előkelő Miraflores városrészben ugyancsak chilei példára „dudakoncertes tüntetéssel“ reagált az új sajtótörvényre. A hatóságok erre elkobozták és szociális intézményeknek adták át a „koncertező kocsikat“ ... ilyen előzmé;_ nyék után dördültek el a vasárnapi lövések Limában. 1
