Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)

1974-08-01 / 180. szám, csütörtök

A PRAVDA A SZOVJET—OLASZ KAPCSOLATOK FEJLŐDÉSÉRŐL Moszkva — A moszkvai Prav­da szerdai száma Alclo Moro olasz külügyminiszter moszkvai látogatásáról, a Szovjetunió és Olaszország kapcsolatairól ír. Aldo Moro olasz külügymi­niszter szovjetunióbeli hivata­los látogatásának eredményei bebizonyították, hogy a szov­jet—olasz kapcsolatok fejlődé­sére baráti jelleg és. konstruk- tivitás a jellemző — állapítja meg a lap, majd így folytatja: kedvezőek az eredményei a két ország között rendszeresen, kü­lönböző szinten sorra kerülő politikai konzultációknak. Itt az ide|e a szovjet—olasz kapcsolatok politikai téren tör ténő továbbfejlesztésének is. Ennek megvannak az előfel­tételei. Sok nemzetközi kér­désben a Szovjetunió és Olasz­ország álláspontja közel áll egymáshoz vagy megegyezik. Ez érvényes többek között az enyhülési folyamat folytatásá­ra és elmélyítésére. Mindkét ország síkraszáll amellett, hogy a legközelebbi jövőben tartsák meg az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet harmadik szakaszát. Sok közös vonás van ?> két ország Közel Kelettel és Ciprussal kap­csolatos álláspontjában is. A Szovjetunió és Olaszország nagy jelentőséget tulajdonít a stratégiai fegyverzet korlátozá­sáról létrejött szovjet—ameri­kai egyezményeknek. Ugyanakkor nem szabad meg­feledkezni arról — állapítja meg a lap — bogy Olaszország­ban még mindig vannak olyan erők. amelyek reakciós, anti- kommunista és szovjetéi lenes állásponton állnak és arra tö­rekszenek, hogy az országot egyoldalúan a NATO hoz lán­colják. Ezek az erők meg akar­ják akadályozni a Szovjetunió­hoz való közeledést és alá akarják ásni a legrealistább kormánykörök pozícióit. Ez a törekvés ellentétes a nemzetkö­zi politikai életljen végbemenő és Olaszország nemzeti érdekei­nek megfelelő fejlődéssel. A nemzetközi enyhülés f<> ly urnát át vissza fordít hálátlanná lehel és kell is tenni. A Szov­jetunió és Olaszorszáq kapcso­latainak pozitív fejlődése ezt a célt szolgálja — állapítja meg befejezésül a Pravda. KIK ELLENZIK A SZOVJET—AMERIKAI KAPCSOLATOK JAVULÁSÁT? Nem „iiadganyos terroristák“ Milánó — Nem elszigetelten tevékenykedő terrorista követ­te el 1973. május 13-án a mi­lánói rendőrkapitányság előtti robbantást, amely négy ember halálát okozta és negyvenhatot megsebesített. Erre a követkéz tetésre jutott Antonio Lombar­di milánói vizsgálóbíró, aki vád alá helyezte Gianfranco Bertoli „egyéni anarchistát“ gyilkosság, fegyverrejtegetés és más bűncselekmény miatt. Rertoli 1973. május 13-án, Luiqi Calubresi rendőrfelilgyelö meggyilkolásának első évfordu­lóján bombát dobott a milánói rendőrkapitányság elé. A rend­Muszkva — Leonyid Zamja- tyin írja a Szovjetszkaja Kosz- szija szerdai számában: Az Egyesült Államokban az elmúlt esztendőben jelentősen aktivi­zálódtak azok az erők, amelyek ellenzik az enyhülést és a szov­jet—amerikai kapcsolatok javu­lását. Tapasztalható ez magá­ban a kongresszusban is, aliol akadnak olyan személyiségek, akik saját politikai célkitűzé­seik elérése érdekében elferdí­tik a tényleges folyamatokat. Ezzel összefüggésben leggyak­rabban Jackson szenátor nevét említik. Jackson nevéhez — a szenátor egyébként nem első nagyságrendű politikai szemé­lyiség — mindinkább ama kö­rök hangulatát tükröző törekvé­sek fűzlietők, amelyek szinte elkeseredetten ellenzik az eny hűtést. Ide kell sorolni egyes szakszervezeti vezetőket, a ka­tonai ipari komplexum képvise­lőit, .bizonyos cionistabarát kö­röket, valamint azokat az egy­szerűen szovjetellenes szemé­lyiségeket, akik mindenütt és mindig gyűlöletet táplálnak és szítanak a Szovjetunió, a szov­jet nép ellen. Jackson mind­ezeknek a köröknek eleget kí­ván tenni. Újságírók vélemé­nye szerint kétszer annyit sze­repel, mint bármely más ame­rikai szenátor, szereplései során sürgeti a Szovjetunióval való konfrontációhoz, a hideghábo­rúhoz való visszatérést. A szovjet lap ezután így ír: Jackson kijelenti, bogy jelölte­ti magát az J97ö-as elnökvá­lasztásokon. A megválasztáshoz azonban szavazatokra, de még több pénzre van szükség. Az Atlantic című amerikai folyó­irat a napokban a következőket írta: Jackson, aki támogatja Iz­raelt és állandó kirohanásokat intéz a Szovjetunió elten és az ott élő zsidók állítólagos ül­döztetése miatt, meglehetős népszerűségre tett szert az amerikai zsidóság körében. Az amerikai zsidók szavazata pe­dig — mutat rá az amerikai folyóirat — fontos szerepet ját­szik az ipari államokban, an­nál is inkább, mert az amerikai zsidóközösség képviselőinek pénze szintén nagy szerepet tölt be. Itt kell tehát keres­nünk a kereskedelmi törvény­nyel kapcsolatos Jackson-féle módosítás gyökereit, még akkor is, ha a szenátor „erkölcsi fe­lelősséggel“ és az „emberi jo­gokkal“ leplezi indítványait — szögezte le végezetül a Szov­jetszkaja Rosszija. őrségnek tett vallomásában ki jelentette, hogy egyedül csele­kedett, és a bombát egy izrae­li kibucban szerezte, ahol két évig élt. A vizsgálóbíró azonban kidé rítette, bogy bár a bomba va­lóban izraeli, unnak a kibuc- nak a fegyvertárában, ahol Bertoli élt, „sohasem őriztek bombákat“. A vizsgálat során felmerüli a gyanú, hogy Ber­toli mögött valakik álltak. A vizsgálóbíró ismertette azokat a tényeket, amelyek valószínű­vé teszik, hogy más személyek is részt vettek a bűntény elkö­vetésében. VÁDEMELÉSI TÖRVÉNYJAVASLAT NIXON ELLEN A f üggetlenség küszöbén 1974 VIII. 1. Lisszabon — Befejezett tény­ként kezelik szerdán a portugál lapok, hogy Guinea-Bissau a legrövidebb időn belül formáli­san is független állam lesz Lisszabon számára is. Guinea- Bissau területének jelentős ré­sze a felszabadító mozgalom kezében van, a PAIGC megszer­vezte a közigazgatást és a kü­lönböző társadalmi szolgálta­tások rendszerét s a múlt év őszén kikiáltotta már függet­lenségét. Az önálló államot ed­dig már az ENSZ 86 tagállama ismerte el, köztük a szocialis­ta országok s a függetlenség elfogadása portugál részről en­nek a folyamatnak a hetetőzé­Kommen tárunk Izland, a 102 828 négyzet­* kilométer területű és 189 000 lakosú szigetország az utóbbi hónapokban többször szerepelt a külpolitikai hírek­ben, pedig a napi események szempontjából „szélcsendes“ területnek tekinthető. Először még májusban heves kormány- válsággal hívta fel magára a figyelmet, majd meglepetést keltett július elején a bizo­nyos jobbratolódással végződött parlamenti választások ered­ménye, most pedig azzal halla­tott magáról a szigetország, hogy nem ment el a nemzet­közi bíróság hágai ülésére, amelyen megbélyegezték az iz­landi kormánynak azt a lépését, hogy felségvizeit, azaz halásza­ti területét a megállapított 12- ről 50 tengeri mérföldre ter­jesztette ki. Ezt követően Au- yustsson kijelentette, hogy a hágai bíróság döntését figyel­men kívül hagyják s a kor­mány azt tervezi, hogy halá­szati területét a jövőben 200 tengeri mérföldre szélesíti ki. Az izlandi állásfoglalás azért is meglépetést keltett, mert az' utóbbi időben nagyon bonyolult fejlődésen megy keresztül a szigetország. A hazai és a nem­zetközi burzsoázia kapitalista érdekeinek összeütközése befo­lyásolja Izland helyzetének ala­kulását, ugyanakkor felfedez­hetjük az általános nemzetközi helyzet fejlődése fő elemeinek a kihatását Is. se lesz. Egyes értesülések sze­rint Luis Cabral, a köztársaság államtanácsának elnöke a leg­rövidebb időn belül megtár­gyalja az illetékes portugál ha­tóságokkal a közigazgatás tel­jes átvételének, a gyarmati hadsereg kivonásának kérdé­seit, s nem lesz akadálya, hogy Guinea-Bissaut az ENSZ szep­temberi közgyűlése már fel is vegye a tagállamok sorába. Mozambikból érkezeit jelen­tések szerint teljes a fegyver- szünet, sőt a portugál hadsereg katonái a felszabadító erők harcosaival együtt kezdték meg egyes aknamezők felszámolá­sát. Washington — Az amerikai képviselőház jogügyi bizottsága kedden befejezte a Nixon elnök elleni alkotmányjogi vádemelé­si törvényjavaslat-tervezet felet­ti vitát. A bizottság 21 szava­zattal, 17 ellenében jóváhagyta a törvényjavaslat-tervezet har­madik cikkét is, amely a kong­resszussal szembeni engedet­lenséggel vádolja az elnököt. A bizottság ugyanakkor elve­tette két további cikk belefog­lalását a törvényjavaslat-terve­zetbe. Az elnök állítólagos adó­visszaélésével kapcsolatos cik­ket és az 1969-es kambodzsai bombázások törvénytelen elren­delésére vonatkozó cikket — egyaránt 26 szavazattal 12 el­lenében — a jogügyi bizottság elvetette. Az alkotmányos vádemelési törvényjavaslat tervezet a jog­ügyi bizottság — a megfelelő bizonyítékok és a bizottság je­lentésének mellékelésével — várhatóan egy héten belül ter­jeszti a képviselőház elé. Megfi­gyelők szerint az augusztus kö­zepén kezdődő képviselőházi vi­ta két-három hétig fog tartani. A jogügyi előírásoknak megfe­lelően, a képviselőházat nem köti a bizottság törvényjavaslat tervezete, a képviselők újabb vádakat is emelhetnek, illetve megszavazhatják azokat is, amelyeket a bizottság elvetett. Mint ismeretes, a képviselőház döntésétől függ, hogy a szená­tus később alkotmányjogilag vád elé helyezheti-e Nixon el­nököt. Imru a katonák és a politikusok egyetértéséről Addisz Abeba — Michael Im­ru etióp miniszterelnök Addisz Abebában nyilatkozott az etióp televízió riporterének és kije­lentette, hogy a jelenleg ha­talmon levő kormányban nem lesznek lényeges változások. A kabinet tagjainak többsége megtartja pozícióját. Az új kor­mány teljes névsorát — mint mondotta — a hét végén hoz­zák nyilvánosságra. Imru megállapította, hogy a kormány és a hadsereg, illetve a rendőrség tevékenységét ko­ordináló katonai bizottság kö­zött egyetértés van és „szoro­san együttműködnek“ egymás­sal. Hangsúlyozta, hogy tovább­ra is együttkívánnak működni. A szigetország 1100 éve lé­tezik, amióta felfedezték és fo­kozatosan benépesítették. Az ország urai, a koronás fők egy­mást váltották s Izland csak 1944 Júniusában nyerte el füg­LÁZADÓ SZIGETORSZÁG getíenségét. Szabad állami éle­tének első lépéseit sok nehéz­ség közepette tette meg, s eze­ket kihasználták az amerikai imperializmus képviselői, akik bevonva a független államot a NATO támadó katonai tömbbe, rákényszerítették a reykjaviki kormányra, egyezzen bele ame­rikai támaszpont létesítésébe a fővárostól 50 kilométerre levő Keflavikban. A szigetország ásványokban igen szegény, számottevő ipar nem alakulhatott ki. Annál gazdagabb az ország a tenger kincseiben, elsősorban halak­ban, melyeknek halászata és feldolgozása a lakosság megél­hetésének fő forrása. Mivel Izland halexportjának 80 százaléka a tőkés Nyugatra irányul és egyébként is szoros szálak fűzik a nyugati tőkés gazdasági rendszerhez, a kapi­talizmus gazdasági válságának tünetei Izlandon is jelentkeznek és különösen az infláció hatal­masodott el. Az infláció megfékezésénfek képtelensége, valamint az eset­leges radikális intézkedések ellen eleve védekező tőkés ér­dekcsoportok robbantották ki a májusi kormányválságot is, amelynek során megbukott az 1971-ben hatalomra jutott bal­közép kormány, amelyet a Ha­ladó Párt, a Népi Unió és a Liberális és Baloldali Párt koa­líciója alkotott. Ez a kormány a gazdasági és szociális bajok orvoslásának ígérete mellett arra is törekedett, hogy a kef- laviki támaszpontot, amely a mai világban felette veszélyez­teti az ország biztonságát, 1976- ig fokozatosan ürítsék ki és számolják fel. Nemcsak Washington, hanem a NATO is ingerülten fogadta az izlandi kormány követelé­sét, és kénytelenek voltak be­lemenni az általuk szándéko­san húzott-halasztott tárgyalá­sokba, ugyanakkor az izlandi hátrahúzó erők is aktivizálód­tak. Az Idén az infláció elha- rapódzása jó ürügy volt a kon­zervatív erőknek arra, hogy megbuktassák a balközép kor­mányt. Ugyanis a konzervatív erőket képviselő Függetlenségi Párt olyan körök érdekeit vé­delmezi, amelyeknek bizonyos hasznuk van amerikai katonák keflavikl állomásoztatásából és nem szeretnék elveszteni ezt a profitot. Velük szövetkeztek a NATO-erők. Bár a júliusi választásokon a Függetlenségi Párt bizonyult számbeli fölényben és vezetője, Geir Hallgrimsson kapott kor- kormányátalakítási megbízást, csakis a Haladó Párttal koalí­cióra lépve képes megalakítani kabinetjét, mivel a két párt mandátumainak száma a 60 ta­gú althingben eléri a 41-et. így lehetőség volna rá, hogy a Ha­ladó Párt politikusai befolyásol­ják a konzervatív politikusokat. A hágai nemzetközi bíróság döntése a legérzékenyebb pont­ján érintette Izlandot s ez ki­hathat a tőkés Nyugathoz való kapcsolatainak további alaku­lására. Izlandnak a halászattal kapcsolatos kérdésben való ki­állása annak a bizonyítéka, hogy a tőkés világ elmaradot­tabb tagjai is mindinkább védel­mére kelnek nemzeti kincseik­nek, legsajátabb nemzeti létér­dekeiknek. Izland ezt annál in­kább is megteheti, mert az utóbbi években erős kereskedel­mi partnere a Szovjetunió, amely olajjal és keresett ne­hézipari gyártmányokkal látja el a Szovjetunióba halat és tex­tilt szállító szigetországot. Izland lázadása a hágai nem­zetközi bíróság döntése ellen — lázadás a fejletlenebb orszá­gok imperialista kizsákmányo­lása ellen, s talán egy határo­zott folyamat kezdetét jelenti, mert a szigetország fő problé­mája két szóval így fejezhető ki: halászat és bázis. L. L. AUSZTRÁLIA és a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság megállapodott egymással a dip­lomáciai kapcsolatok felvételé­ben. FRANCO spanyol államfőt el­bocsátották a madridi kórház­ból és állapolának javulása foly­tán házi kezelésbe helyezték. Az államfői teendőket továbbra is Juan Carlos herceg, trónörökös látja el. BUENOS AIRESBEN és több argentínai városban bombame­rényleteket követtek el az ál­lamcsínynek kedvező légkör ki­alakítására törekvő reakciós erők. IRAKBAN a Forradalmi Pa­rancsnokság Tanácsa rendelet­tel megalakította a kurdok lakta vidék első törvényhozó bizottságát, amely hatvan kurd képviselőből áll. JASSZER ARAFAT, a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet vezetője küldöttség élén Moszk­vába érkezett. A küldöttséghez tartozik még Khatib, a Jordá­niái KP Központi Bizottságá­nak tagja is. AZ SZKP Központi Bizottsá­gának meghívására tegnap Moszkvába érkezett a Szíriái Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Khaled Bagdas, a KB főtitkára vezet. ACCRÁBAN bejelentették, hogy a Mauritiusban augusztus 12 és 17. között az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mező- gazdasági Szervezetéhez (FAO) tartozó 39 afrikai ország föld­művelésügyi miniszterei az af­rikai élelmezési helyzetről ta­nácskoznak majd. Az értekezlet megtartása világméretű élelmi­szerhiány, valamint az afrikai országokban pusztított száraz­ság miatt vált sürgőssé. NIXON amerikai elnök Ró­bert Murphyt nevezte ki az Egyesült Államok damaszkuszi nagykövetévé. A 41 éves politi­kus 1971 óta a mauritániai amerikai nagykövetség élén ál­lott. Szíria és Egyesült Álla­mok hétéves szünet után ez év június 16 án újította fel az 67- es háború után megszakadt diplomáciai viszonyt. HAFEZ ASSZAD szíriai elnök kedden Damaszkuszban hangsú­lyozta, hogy a palesztínai nép egyetlen törvényes képviselőjé­nek, a Palesztinái Felszabadítá­si Szervezetet tekinti. Az elnök beszéde az Arab Újságíró Szö­vetség IV. kongresszusának keddi megnyitó ülésén hangzott el. A KANADAI Quebec-tarto- mány parlamentje kedden har­madik olvasásban jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely a tartomány hivatalos nyelvének minősíti a franciát. A javaslatot 92:10 arányban szavazták meg. Quebecben eddig két nyelv, az angol és francia is hivatalos volt. Az új törvényjavaslat fo­gadása ellen már korábban is hevesen tiltakoztak a húsz százalékot kitévő angol nyelvű lakosság képviselői. RIO DE JANEIRÚBAN beje­lentették, hogy augusztusban több mint 40 arab bankárból, üzletemberből és kormánytiszt­viselőből álló küldöttség érke­zik Brazíliába. Választások Rhodesiában Salisbury — A rhodésiai „parlamenti választások“ lan Smith kisebbségi rendszerének és „Rhodesiái Frontjának“ (az ország kormányzó pártja) várt „győzelmét“ hozták. Hírügy­nökségi jelentések szerint már kedden éjfél előtt eldőlt, hogy a 12 éve korlátlanul uralkodó „Rhodesiái Front“ megszerezte az abszolút többséget és a pontosan 82 ezer fe­hér bőrű szavazó számára fenntartott 50 képviselői hely mindegyikét megszerezte. A lakosság óriási többségét megfosztották a választójogtól. A hatmilliónyi színesbőrfl la­kos közül mindössze néhány ezer szavazhatott közvetlenül a színesbőrűek számára fenntar­tott nyolc mandátumról. Továb­bi nyolc színesbőrű képviselőt A tőrxsfőnökök Jelölnek ki.

Next

/
Thumbnails
Contents