Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)
1974-08-16 / 193. szám, péntek
események margójára? PROVOKATÍV TÜNTETÉS LISSZABONBAN Lisszabon — Csütörtökre virradó éjjel szélsőjobboldali csoportok provokatív tüntetése minit Lisszabonban összetűzésre került sor a rendőrséggel: a rendőrök végűi fegyverüket használták, aminek következtében egy személy meghalt és többen megsebesültek. A portugál ideiglenes kormány és a fegyveres erők vezérkart főnöke szerdán nem adott engedélyt annak a tüntetésnek a megrendezésére, amellyel szélsőbaloldali csoportok az angolai felszabadítási mozgalom (MTLA) iránti rokonszenvüket akarták kifejezni. Mint a kormány rámutatott, egy ilyen tüntetés csak megzavarná az angolai nép önrendelkezési jogának biztosítását célzó politikai folyamatot. A szélsőbelosok ennek ellenére mintegy ötszázan összeverődtek az egyik í'őúlvonalon és megindultak a tüntetések hagyományos színhelye, a Ros- sio tér felé. A kivezényelt rendőrök több ízben távozásra szólították fel őket, mire a tüntetők kőzáporral válaszoltak. A rendőrök ezután nyitottak tüzet és tisztították meg a teret a provokátoroktól. Soures külügyminiszter, Al- meidu Santos, a területközi koordinációs ügyek minisztere és Antunes őrnagy tárcanél- kiili miniszter Londonba utazott. Hírek szerint úton vannak Afrika felé, hogy tárgyalásokat kezdjenek a mozambiki felszabadítási mozgalommal, a FRELlMO-val. A SAIGONI HADSEREG HARCI KÉSZÜLTSÉGBEN Hanoi — Dél-Vietnamból érkező jelentések szerint a saigo- iií rezsim fegyveres alakulatait Teljes harci készültségbe helyezték. A saigoni kormányzat ezzel tovább tokozta a térségben a feszültséget. Néhány nyugati hírügynökség arról számolt be, hogy a saigo- 11 i vezetés Da Nang környékén támadó akciókat tervez u DIFK ellenőrzése alatt álló felszabadított területek ellen. Nagyobb arányokban folynak a fegyveres provokációk a Saigonnal szomszédos déli tartományokban is. Kedden, egyetlen nap alatt, a saigoni légierő repülőgépei 62 bevetésben támadták a LMFK ellenőrzése alatt álló területeket. A felszabadulás hírügynökség azt jelentette, hogy a Luc Ninh és más települések ellen végrehajtott bombatámudások számos áldozatot követeltek a polgári lakosság körében. A hazafias erők megtorlásként több rakétatámadást hajlottak végre azok ellen a repülőterek ellen — így például a Saigon közelében fekvő Ben Hoa-i katonai légitámaszpont ellen — ahonnan kiindulva a saigoni légierő repülőgépei a DIFK ellenőrzése alatt álló területeket támadják. Moszkva — A Pravda csiitör löki számában arról ír, hogy a dél-vietnami tűzszüneti vonal mentéti kiéleződött a helyzet. A népi demokratikus forradalmat védő felszabadító erők ellen a saigoni kormányzat mindig olyankor indítja meg a fegyveres provokációkat, amikor az amerikai kongresszusban a Dél-Vietnamnak nyújtandó katonai segély megszavazása folyik. A Saigon által szított háborús hisztériának van még egy másik célja is — írja a kommentátor. — A Thieu-rezsim azzal, hogy a tűzszüneti vonal mentén támadt jelenlegi konfliktust valamiféle „kommunista támadás“ eredményének állítja be, arra számít, hogy ezzel elhall- gattalja saját övezetében lévő józanabb személyiségeket, akik szükségesnek tartják u DIFK- val folytatott, de félbeszakadt politikai konzultációk felújítását. A Pravda megállapítja: a párizsi megállapodások szigorú és marudéktulan végrehajtása a dél-vietnami nép nemzeti vágyai meyvalósításának jő feltétele. A Thieu rezsim provokációs kísérletei, hogy kiélezze a dél-vietnami helyzetet, minden, esetben erélyes visszautasításban részesülnek. DOBRINYIN WASHINGTONI SZOVJET NAGYKÖVETET Wushincfton — A TAFZSZ washingtoni jelentése szerint ferry Terhorst, a Fehér Ház szóvivője sajtóértekezleten kö zölte, hogy Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke szer dán fogadta Anutolij Dobrinyint, a Szovjetunió washingtoni nagykövetét. A találkozón az elnök ismét megerősítette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok megjavításának irányában kíván munkálkodni, ami — mint kijelentette — megtelel a két ország, csakúgy mint az egész világ érdekeinek. A találkozón részt vett Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere. Kissinger „nélkülözhetetlen“ IZRAEL FOKOZZA A FESZÜLTSÉGET 1974. VIII. 18. Neu> York — Szíria azzal vádolta Izraelt, * hogy újabb agresszióra és a közel-keleti helyzet békés rendezését szorgalmazó erőfeszítések meghiúsítására törekszik. Haisszam Ke lani, Szíria ENSZ-küldötte Kurt Waldheim főtitkárhoz intézett levelében hangsúlyozta: mi köz ben Szíria a béke megteremte Kommentárunk A zóta, hogy a múlt év januárjában aláírták a Vietnamról szóló párizsi békemegállapodást, az egyezmény szellemét és paragrafusait egyre sűrűbben és mind súlyosabban megsérti a saigoni rezsim. Riasztó hírek érkeznek Dél-Víetnamból, súlyos légitámadásokról és vé rés ütközetekről szólnak a jelentések: Thieu katonái min duntalan területrablő hadjáratokat kezdeményeznek, és arra kényszerítik a hazafias erőket, hogy a kihívásra éppoly keményen válaszoljanak. A dél vietnami ideiglenes forradalmi kormány önvédelemből kényszerül rá, hogy katonai akciókkal védekezzék a saigoni had sereg provokációi és teríiletrab- ló hadműveletei ellen, amelyeket a fennhatósága alatt álló területek ellen intéztek. A dél- vietnami népi felszabadító erők július 18. és augusztus 7. között csaknem tízezer saigoni támadó katonát tettek harcképtelenné Dél-Vietnami hat part menti tartományában, lelőttek, illetve megsemmisítettek 29 ellenséges harci repülőgépet, s nagy mennyiségű hadfelszerelést zsákmányoltak. Dél-Vietnamban tulajdonképpen egy pillanatra sem szűnt meg az ellenségeskedés az utóbbi 19 hónap alalt. A Vietnamról szóló párizsi megállapodás kötelezte az Egyesült Államokat dél-vietnami jelenlétének megszüntetésére, do ennek az egyezménynek a legsére törekszik, Izrael minden cselekedete a feszültség foko zására irányul. „Izrael agresszív szándékait számos provokáció tükrözi. Izrael behívta a tartalékosokat, mozgósította a haderőket, ka tonai utakat épített, és nagy arányú hadgyakorlatokat tar tolt“ — hangoztatja a szíriai ENSZ küldött levele. Washington — Ez év végéig a Foud-kabinetben a tárcáknak legkevesebb a fele cserélhet gazdát — közölték szerdán az amerikai elnök környezetében — s egyedül Henry Kissinger külügyminiszter tekinthető „nélkülözhetetlennek“ ... Az elnök környezetében ugyanakkor jelezték, liogy Gerald Ford valószínűleg új fehér házi személyzeti főnököt fog kinevezni. E tisztség legesélye sebb jelöltje Donald Rumsfeld, az Egyesült Államok jelenlegi NATO nagyköveié, az új elnök állal a múlt héten megalakított „agytröszt“ tagja. A Washington Star-News szintén úgy értesült, hogy a Fehér Ház személyzeti főnökének tisztében valószínűleg Donald Rumsfeld lesz Alexander Haig tábornok utódja. E feltevést azonban mind a Fehér Ház szóvivője, mindpedig Rumsfeld cáfolta. Szerdán este az amerikai képviselőház illetékes bizottsága mind a 38 tagjának megküldték a képviselőház jogügyi bizottsága ama jelentésének végleges változatát, amely azzal vádolja Nixon volt elnököt, hogy részt vett a Watergate- íigy eltussolását célzó kísérletben. E jelentés egyebek között Nixon szemére veti, hogy akadályozta az igazságszolgáltatás munkáját, eskü ulutt hamisan tanúzott és bizonyítékokat sem misitett meg. A jelentés végleges változata azt állítja, hogy a volt elnök személyesen su- gallt több törvénytelen cselekményt, s több mint két éven át több alkulommal előre megjön tolt szándékkal félrevezette az amerikai népet. Faltmi—Kissinger találkozó Washington — Kissinger amerikai külügyminiszter szerda esle vacsorát adott az Egye sült Államokban hivatalos látogatáson tartózkodó Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter tiszteletére. Kissinger kije lentette: Gerald Ford elnök szi- lárd elhatározása, hogy az Egyesült Államok hozzájáruljon a közel-keleti tarlós és igazságos béke megteremtéséhez. A külügyminiszter méltatta Anvar Szadatot, amiért tavaly olyan időszakban „amikor az amerikai fegyverek nem az egyiptomi felet segí lelték“, hozzájárult ahhoz, liogv az Egyesült Államokkal felvegye a párbeszédet. durvább megsértésével Washington nem hogy csökkentené, hanem fokozza, leplezett beavatkozását. A saigoni rendszernek nyújtott jelentős katonai és gazdasági támogatással az amerikai kormány arra törekSAIGONI TÖREKVÉSEK szik, hogy hatalmon tartsa a Thieu-rezsimet, s annak felhasz Hálásával folytassa úgynevezett vietnamtzálási politikáját. Az Egyesült Államok 1974- ben és 1975-ben több mint egy milliárd dollár összegű katonai segítséget nyújt a saigoni re zsimnek. Tulajdonképpen Uél- Vietnamban hagyta katonai sze méiyzetének jelentős részét, csak éppen polgári ruhába öltöztette őket. Több tízezerre tehető a civileknek álcázott amerikai katonák száma Dél Vietnamban. Emellett az ame rikai kormány tömegével küldi a fegyvereket Saigonnak, köztük a legmodernebb típusú vadászbombázókat. Ez a magyarázata unnak, hogy a Thieu-rezsim nemcsak fenntartani tudja magát, hanem a háború folytatására is törekszik. A Thieu-rezsim a legutóbbi időben több mint háromezer esetben sértette meg a vietnami békeszerződést. A saigoni légierő az utóbbi időben tiinli Long tartomány felszaba dítolt térségei ellen intézeti bombatámadásokat. A Loc Nini! városa ellen elkövetett súlyos légitámadásnak — amely során a saigoni rezsim gépei sűrűn lakott negyedeket támadtak, gyújtóbombákat, golyósgránátokat és napalmot szórtak te a lakóházakra — a békés lakosok tucatjai estek áldozatul és több mint százan megsebesültek. Ez is azt bizonyítja, hogy Saigon nincs tekintettel a nemzetközi jég legelemibb szabályaira sem. A Thieu-rezsim teriiletszerzö támadásai, a polgári lakosság ellen elkövetett gaztettek azzal járnak, hogy lehetetlenné te s/.ik a DIFK Saigonban levő katonai küldöttségének működését is. Aini pedig a két fél politikai tárgyalásait illeti, a DIFK küldöttsége kijelentette: a párizsi megbeszélések csak ak - kor lehetnek eredményesek, ha a saigoni rezsim hajlandó elfogadni a dél-vietnami ideigle nes forradalmi kormány 1971. március 22-én közzétett rende zési tervét. Ez Indítványozza: a dél-vietnami felelt rendeljenek el tűzszünetet, cseréljék ki az összes katonai és polgári foglyokat, és a tűzszünetet követő három napon belül a dél-vietnami harmadik erő részvételével alakítsák meg a nemzeti megbékélés és egyetértés kormányát. A Thieu-rezsim képviselője ezt az Indítványt elutasította. A Vietnami Demokríftikus Köztársaság kiil ügy m ini szí ér i u - ma ismételten tiltakozott a dél vietnami tűzszünet betartásának ellenőrzésére hivatott nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottsághoz intézett üzeneteiben a saigoni bombázások és had műveletek ellen. Felhívta a nemzetközi testület figyelmét arra, hogy e légitámadások « párizsi megállapodások súlyos megszegését jelentik, s hogy Saigon az Egyesült Államok állal illegálisan Dél-Vietnamba szállított hadfelszereléssel, bombákkal, lövedékekkel és repülő gépekkel hajtotta végre bűntetteit. Joggal nevezte a DIFK erélyes tiltakozásában rendkívül komolynak az elkövetett ese lekményeket. A Loc Ninh elle ni légitámadás éppúgy, mint a múlt év januárja óta elkövetett területrabló hadjáratok komolyan veszélyeztetik Ázsia térségének békéjét és beszédesen bizonyítják a saigoni szoldatesz- ka arcátlan törekvéseit a háború folytatására. Ezért a VDK és a DIFK a szocialista orszá gok, a világ békeszerető népeinek támogatásával határozottan követeli: az Egyesült Államok szüntesse be a saigoni rezsim katonai támogatását, a Dél- Vietnam belügyeibe való beavatkozást, tartsa tiszteletben a párizsi megállapodásokat. PROTICS JOLÁN Karamanlisz kivonult kyji tagadás, váratlanul ér' * le a világot az athéni kormány döntése, hogy Görög ország azonnali hatállyal kilép a NATO katonai szervezetéből. Az elhatározás váratlan, de te gyük hozza: indokolt. A hivatalos közlemény a löt* bi között így hangzik: „Miután a NATO képtelennek bizonyult annak megakadályozására, hogy Törökország két szövetséges között ellenségeskedést keltsen, Konsztantin Karamanlisz görög miniszterelnök utasította a git rög fegyveres erőket, hoyy ou nuljanak ki a NATO ból. Görögország csak politikai vonatkozásban marad a szövetség tagja.“ Ez a lépés egybehangzó vélemények szerint az Észak-atlanti Paktum fennállása óta a legsúlyosabb belső válság kirob bánásához vezetett. Görögország — Törökországgal együtt — 1952 februárja óta tagja a NATO nak. Az amúgyis egyre több belvi- szály miatt meggyengült szövetség délkeleti szárnya már a ciprusi konfliktus kirobbanásával is súlyos helyzetbe került. Athén döntése — brüsszeli NATO-szukértők véleménye szerint — a katonai szövetség számára nagyobb fenyegetés, mint Franciaország nyolc évvei ez előtti, hasonló lépése. A legfrissebb hírek szerint a belga fővárosban megkezdték az előkészületeket a NATO tanács válság-ülésének összehívására. Azt írtuk: indokolt a Kara- manlisz-kűrmány döntése. Hogyne lenne az. A Ciprussal foglalkozó genfi konferencia csődöt mondott. A megmerevedett török álláspont visszautasított minden ésszerű kompromisszumot. Cipruson szerda hajnalban a török légierő és a szárazföldi csapatok átfogó hadmoz- duiatokat indítottak. Nicosia és több más város súlyos légitá madásoktúl szenved. A főváros és a külvilág között szerda dél (előtt megszakadt a telefon es a telex-összeköttetés. Az utol só tudósítások véres utcai harcokról számoltak be. A két ciprusi görög rádió — eddig isme rétién okokból — beszüntette adását. Makariosz érsek, Ciprus törvényes elnöke Londonban közzétett nyilatkozatában felszólította a világ országait: lépjenek fel Ciprus védelmében. Hozzátette: amit a törökök a genfi értekezleten zsarolással és ligyúnuszád-diplomáciával nem tudtak elérni, most brutális erővel próbálják kierőszakolni. Érthető módon a NATO körök rendkívül kritikusnak tartják a helyzetet. Görögország kulcsszerepet tölt he a szervezet t öldküzi-tengeren állomásozó amerikai haditengerészeti egységek szempontjából is, hiszen a legfontosabb támaszpontjaikat a görög szigeteken építették ki, Pireusz kikötője pedig a flottaegységek „anyakikötöje“. B jármiként alakúira is a ciprusi helyzet, egy már lény: nevezetesen az, hogy a NATO katonai szervezete tovább gyengült. Mégpedig egy olyan szerteágazó és bonyolult akció következményeképpen, amely — bátran feltételezhetjük — éppen bizonyos NATO körükből indult ki. (ks) Új csatornaszerződés Panamaváros — Az új csa tornaszerződés volt a témája a Panama fővárosban juan An tonio Tack panamai külügyminiszter és Ellsworth Bunker amerikai utazó nagykövet közt lezajlott megbeszéléseknek - jelentette be a sajtó képvise tőinek Tack. Az ez év februárjában közzé lett nyilatkozat szerint az Egyesült Államok elvben egyet értett azzal, hogy lemondjon szuverenitási jogairól a Pana ma-csatorna körzetében. Ugyanakkor leszögezte, hogy az Egyesült Államok nemcsak a csatorna résztulajdonosa, hanem használhatja annak talaját, vl- vét és légi terét is. FORD ELNÖK FOGADTA Ford amerikai elnök — Henry Kissinger külügyminiszter tár saságában (jobbról! — fogadta A. IJobrinyint, u Szovjetunió washingtoni nagykövetét. (Telefoto: CSTK — UP1)
