Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)
1974-08-14 / 191. szám, szerda
Tanulságos kiállítás A szocialista tervezés negyedszázados eredményei Érdekes kiállítás nyílt meg a napokban a prágai vár Lovardájában. A kiállítás legnagyobb része a prágai építkezésekkel foglalkozik. A tervdokumentáció alapján a fővárosban az elmúlt 25 esztendő folyamán 100 ezer lakás épült, melyben a milliós metropolis lakosságának egyharmada él. Ez főleg a prágai Tervező Intézetnek köszönhető, melynek dolgozói több mint 25 lakótelep épületeinek a dokumentációját dolgozták ki. Ám Prága nemcsak új lakásokból áll. A kiállításon azokkal az épületekkel is megismerkedünk, amelyek meghatározzák a főváros jellegét. Ilyenek pl. a Merkuria, az Albatros torony- liázai vagy akár a Műszaki Főiskola épületei. A kiállítás látnivalóit a felújított, illetve a rendbehozott történelmi műemlékek, valamint az egészségügyi és a sport- intézményeket szolgáló és a főváros életéhez elválaszthatatlanul hozzátartozó épületek egészítik ki. Pártmunkás kitüntetése (ČSTK) — A köztársasági elnök Ján KuTkónak 50. születésnapja alkalmából sokévi közéleti és politikai tevékenységé ért a Munknérdemrendet adományozta. A kitüntetést tegnap Košicén Ján Pirc, az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságának vezető titkára nyújtotta át a jubilánsnak. Ján Kufko elvtárs 1946 óta párttag, és tevőleges önfeláldozó munkájával jelentős mértékben vett részt a szocialista társadalom építésében. A proletár internacionalizmus elvének elkötelezett híve és minden alkotóerejével a közös ügyet szolgálja. A kitüntetéssel a párlszervek azt a fáradhatatlan munkát értékelték, amit titkári funkcióban a pártapparátusban végez. Életmű elismerése (ČSTK) — Ján Gregorec írót és pedagógiai dolgozót 60. születésnapja alkalmából tegnap Bratislavában a Szlovák írók Szövetségének Székházában bensőséges ünnepség keretében köszöntötték. A Szlovák írók Szövetsége nevében Andrej Plávka nemzeti művész, a szövetség elnöke fejezte ki jókívánságait. A szövetség üdvözlő levele értékeli az ünnepelt tevékenységét, különösen az irodalomtudomány és az irodalomkritika területén. Huszonöt esztendő nem túlságosan hosszú idő egy ország életében. A tervező szervezetek tevékenysége mégis azt bizonyítja, hogy a szakemberek a nehézségek ellenére sem ültek ölbe tett kézzel. A kiállítás gazdag anyaga, a 800 fénykép és makett is arról győzi meg a látogatót, hogy hazánk városai az utóbbi időben a felismerhető! lenségig megváltoztak. A kiállítást a nyíltság és az őszinteség jellemzi — hívják fel figyelmünket a szakemberek arra a tényre, hogy a képek és a grafikonok közt nem csupán a kiválóan sikerült létesítmények láthatók. Olyan épületeket Is felfedezünk itt, amelyekből nyilvánvaló, bogy tervezőink és mérnökeink hi Lakat is elkövetnek. Ez különösen a régebbi építkezések és a jelenlegiek összehasonlításából tűnik ki, ami arra is fényt derít, hogyan fejlődnek és milyen tanulságot vonnak le a szakemberek tévedéseikből. A tanulságos kiállításból arra Is következtethetünk, hogy társadalmunk nagy súlyt helyez az architektúrára, mely közmegelégedésre fejlődik és kihasználja lehetőségeit. — km — Szovjet könyvek Csehszlovákjában Tegnap Prágában, a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában a moszkvai Mezsdunarodnaja knyigu külkereskedelmi vállalat, valamint a prágai Artia és a bratislavai Slovart képviselői sajtótájékoztatón ismertették a szovjet könyvtermés csehszlovákiai terjesztésének eredményét. Az említett szovjet vállalat 115 országban terjeszti a szovjet tudomány és művészet alkotásait, s több mint ezer külföldi vállalattal tart fenn szoros kapcsolatokat. A vállalat 1973-ban hazánkba 16 086 művet szállított, amelyek összpéldanyszáma elérte az egymillió 155 000-et. A szovjet könyv iránti széles körű érdeklődést jelzik pl. a prágai Svoboda és a bratislavai Pravda Kiadóban megjelenő kiadványok. Tavaly a Svoboda gondozásában 36, a Pravdánál pedig 32 szovjet művet adtak ki cseh, illetve szlovák fordításban. Rendkívüli az érdeklődés az orosz nyelvű tankönyvek, a tudományos-műszaki irodalom, valamint a gyermekirodalom iránt. Figyelemre méltóak a szlovákiai eredmények: az elmúlt három és fél évben kétmillió példány szovjet könyvet importáltak Szlovákiába, (sm) Részegen embert ölt Rokonszenves, víg kedélyű fiúnak tartották munkahelyén is, falujában is. Igaz, volt egy rossz szokása — szeretett a pohár fenekére nézni. Különösen az utóbbi időben egyre gyakrabban italos állapotban látták. Iszákessá- gáért barátnője is gyakran szemrehányást tett neki, és kérte őt, hogy javuljon meg. Megígérte: kerUlni fogja a kocsmát. Ígéretéről azonban sokszor megfelcdke zett. Amikor megkívánta az italt, akkor egyik féldecit a másik után hajtotta fel, és nem egyszer az öntudatlanságig lerészegedett. Azon a szerencsétlen márciusi napon tulajdonképpen munkában volt — a suriankyi Üj Élet Földmű vessző vet kezet építőcsnportjá- ban dolgozott mint kőműves — és munkatársai társaságában mintegy hét féldeci vodkát és több pohár sört elfogyasztott. Délután Nitrára utazott, ahol cipőt vásárolt magának, utána megint felhajtott néhány féldeci pálinkát. Falujába visszatérve az autóbuszról nem haza, hanem egyenesen a kocsmába ment. Barátnője kihivatta innen, és felrótta neki, bogy ígérete ellenére megint kocsmázik. Összevesztek. Aztán ha. zament, felpróbálla az új cipőt, majd inegvacsorázntt. Az alkohol utáni vágy később megint a vendéglőbe hajtotta. Folytatta az italozást. Saját bevallása szerint aznap körülbelül tizenhét féldeci vodkát és négy korsó sört megivott. A vendéglőből távozóban barátjával találkozott, aki szintén alig állt a iábán az elfogyasztott alkoholtól. Barátja sakkozni hívta, de csakhamar elnyomta az álom. A fiatal kőműves a barátjától nem ment haza, hanem az utcán ténfergett. Ekkur alkobolgőzös fejében felmérőit agy gondolat. Visszaemlékezett, kogy az önkéntes tdzoltótestUIet tagjaként egy asszony lakásán ellenőrzést tartott, és akkor tűzvédelmi szempontból nem talált mindent rendben. Elhatározta, megnézi, hogy azóta megválto. zott-e a helyzet. Valamivei éjfél után ért a nő lakásához. Az ajtót zárva találta. Ezután az ablakkal kísérletezett. A külső ablaktábla nyitva volt, a belső ablaküveget betörte és bemászott a szobába. A csörömpölésre felriadt az alvó asszony, és segítségért kiáltozott. A helyiségben sötét volt. A fiatal ember gyufát gyújtott, hogy tájékozódjon. A segítségért kiáltozó nőt mindkét kezével torknn ragadta és fojtogatni kezdte. Amikor kissé enyhítette a szorítást, az asszony ismét sikoltozni kezdett. Ezért, hogy végleg clhallgattassa, még erősebben fojtogatta, és csak akkor engedte el a nőt, amikor már nem mutatott életjelt. A holttestet az ágyra fektette és dunyhával leta. karta. Aztán anélkül, hogy gondolkodott volna rajta, magához vett néhány családi fényképet, egy műanyagzacskót a nő családi irataival, továbbá egy imakönyvet és egy hálúinget. A fényképek kivételével ezeket a dolgokat útközben eldobálta. A tárgyakat a feltüntetett helyeken a nyomozók megtalálták. A fiatalember késő éjszaka ment haza. Reggel munkába indult. Itt elégette az áldozata lakásáról elvitt fényképeket. Néhány érával később a rendőrség letartóztatta. A huszonnégy éves ]. V. a szörnyű bűncselekményt semmi mással, csak részegségével tudja indokolni. Az ügyészség emberölés bűntettéért emelt vádat ellene. Az ügyben a Bratislavai Kerületi Bíróság a közeljövőben boa ftéle- t#t. Igái) „ESZMECSERE-BÉKÜLÉKENYSÉGKOMPROMISSZUM-EGYŰTTMÍÍKÖDÉS“ (Folytatás a 1. oldalról) „A Szovjetunióhoz szólva — mondotta Ford elnök — kötelezem magam a legutóbbi három év folyamán követett út folytatására. A mi népünk — és az egész emberiség — számára nemzeteink békés együttélésének — ahol lehetséges: együttműködésének — és nemzeteink pozitív, békés kapcsolatainak a nukleáris korszakban nincs alternatívája“ — hangsúlyozta rendkívüli nyomatúkkal az elnök. Nagy tapssal fogadott kijelentéséhez — ismét a demok- ralapárti többség támogatására apellálva-— a néhai Kennedy elnök beiktatási beszédéből idézte: ,,sohase tárgyaljunk félelemből. de sohasem féljünk tárgyalni“. Bemutatkozó kongresszusi üzenetét az új elnök „nemzeti egységre és összefogásra“, szólító felhívásokkal fejezte be, mondván: „honfitársaim, jó elnök akarok lenni, s ehhez kérem támogatásukat“. A kongresszus tagjai ismét felállva, hosszan tartó tapssal és ovációval ünnepelték az USA négy nappal ezelőtt beiktatott 38. elnökét. Mi várható Nixon távozása után? Az APN kommentárja Moszkva —■ Az egyik legbonyolultabb, leghosszabb (és legzajosabb) amerikai belpolitikai válság folynmányaként Richard Nixon, az Egyesült Államok 37. elnöke beadta lemondását. E válság többsíkúsága, mélysége és elsődleges oka jóval túllépi a Watergate-szó kereteit, ahogyan az ügyet az amerikai és sajtó tv könnyedén elnevezte. Az elnök távozása után a legelső jogos kérdés, amit az emberek feltehetnek, az, hogy mi vár a továbbiakban a nemzetközi feszültség enyhülésére, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolataiban a politikai légkör utóbbi években elért normalizálódására. Természetesen, hogy ezt a kérdést mi, szovjet emberek is feltesszük önmagunknak. Az alábbiakban szeretnék válaszolni rá: Az Egyesült Államokkal való kapcsolatok javulása a Szovjetunió számára országunk békeszerető lenini külpolitikája többéves erőfeszítéseinek logikus és természetes eredménye, a XXIV. pártkongresszuson elfogadott békeprogram következetes megvalósításának eredménye. Az Egyesült Államokban viszont másként áll ez a kérdés. Csak a teljesen korlátolt emberek nem láthatták meg ezekben az években, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamata az Egyesült Államok számára mos! is, és továbbra is a korábbi amerikai külpolitikai irányvonal „gyötrelmes átértékelésével“ párosul, annak ellenére, bogy a hidegháborúnak ez a kurzusa már régen bebizonyította teljes képtelenségét. Két alapvető ok is van, amely a legutóbbi változásokhoz vezetett az Egyesült Államok külpolitikájában, és mindenekelőlt ahhoz, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok történetében az Egyesült Államok első ízben dolgozta ki a Szovjetunióval együtt a két ország közötli kölcsönös kapcsolatok alapelveit, s ismerte be, bogy az atomkorszakban a különböző politikai, gazdasági ps ideológiai rendszerű államok békés egymás mellett élésének politikáján kívül más alternatíva elképzelhetetlen. Az első ok: az új nemzetközi erőviszonyok. A másik az, bogy az uralkodó amerikai körök számos képviselője rájött: a kommunista- ellenes dogmák, az amerikai külpolitika e „szent tehenei“, az utóbbi negyedszázad alatt nemcsak mnddőknék bizonyultak, hanem bizonyos érvágást is jelentettek az Egyesült Államok számára. A probléma nem áz, bogy ledöntsék a szovjet kerítéseket, hanem az, bogy minél gyorsabb és kellőképpen kijavítsák az amerikai homlokzatot. Ezzel egyáltalán nem akarjuk azt állítani, bogy Moszkva és Washington kapcsolatában „most már minden rendben van, csak az isten adja áldását rá“ — mint mondani szokták. Maradnak még problémák (köztük komolyak is), amelyeket meg kell oldani. Lesznek még kétség kívül viták is, amelyeket rendezni kell. Kétségtelen továbbá: az amerikai vezetésijén bekövetkezett változással kapcsolatban az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikai irányvonalának ellenzéke megduplázza erőfeszítéseit, hogy az Egyesült Államok nemzeti érdekei ellenére újból és újból kísérletet tegyen, ha nem is az enyhülés megszilárdulást folyamatának a teljes meghiúsítására, de legalább fékezésére. Bármilyen heves is legyen az előttünk álló küzdelem, amelyet az enyhülésért folytatunk, a mai napig Ismert tényekből kiindulva kellő optimizmussal és meggyőződéssel állíthatjuk: aligha a hidegháborús erőké a jövő. A jelen kevésbé borús, mint a múlt, hiszen az enyhülés politikája ma sokkal szilárdabb tömegbázisra támaszkodik, mint támaszkodhatott tegnap, vagy tegnapelőtt. Ami pedig magát á Waterga- te-ügyet illeti, keletkezése okáénak elemzése külön téma lenne. Minthogy ez az ügy az Egyesült Államok kizárólagos beliigye, hogy a válságot szülő közvetlen konkrét okok nem jelentenek újdonságot, sem Amerika, sem más tőkés államok számára. A hatalom édes gyümölcseiért vívott pártközi harc törvényellenes és titkos módszereit (sikerrel vagy kudarccal) egyaránt alkalmazták az óceánon túl mind a távoli, mind pedig a közelmúltban, ezek önmagukban és már régóta a legcsekélyebb mértékben sem keltik fel az amerikai politikai élet megfigyelőinek figyelmét. Ez azonban, külön téma. Nixon lemondása elkerülhetetlen volt Hanoi — Nguyen Thi Binh asszony, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány külügyminisztere nyilatkozatot adott a South Vietnam is Struggle című hetilapnak Richard Nixon amerikai elnök lemondásával kapcsolatban. Nixon lemondása — hangsúlyozta Binh asszony — elkerülhetetlen következménye volt az amerikai vezető körökben uralkodó éles ellentmondásoknak. A volt amerikai elnök a szerzője a „vietnamizált háborúnak“, annak a brutális, ag- ressziós háborúnak, amely vietnami vérrel és amerikai fegyverekkel, s dollárral folyik. A párizsi megállapodás aláírása után a Nixon-kormányzat nem volt hajlandó tanulni a történelem leckéjéből, makacsul fokozta az Egyesült Államok háborús részvételét s a katonai segélyt a Thieu-rezsim számára, rendszeresen megsértve « Vietnamról szóló párizsi megállapodást, újabb kiadások e« újabb kudarcok terhét róva az Egyesült Államokra. A Fehér Házban bekövetkezett személyi változásról szól- va Binh asszony kijelentette: Gerald Ford elnök számára most felmerül a kérdés: melyik utat kövesse, ha ki akarja vezetni az országot a jelenlegi válságból. Ha Dél-Vietnamban a háború „vielnamizálásának“ jelenlegi útján halad, fokozza * katonai segítséget Thieu-nak és közreműködik a párizsi megállapodás szabotálásában, úgy bizonyosan a Nixon-kormányzat sorsára jut. A Dél-Vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya a maga részéről kitart korábbi állásfoglalása mellett, szigorúan tiszteletben tartva s lelkiismeretesen végrehajtva a párizsi megállapodást. „üresjárat" Genfben Genf, Ankara, Athén — A Ciprus jövőjével foglalkozó genfi értekezlet résztvevői kedden délelőtt nem tartották meg korábban tervezett plenáris ülésüket, hanem ismét nemhivatalos. kétoldalú tárgyalásokat folytattak. James Callaghan brit külügyminiszter újságírók ©lőtt később kijelentette: javasolta a török és a görög külügyminiszternek, hogy az értekezlet munkáját 36 vagy 48 órára függesz- szék fel, és ezzel teremtsenek lehetőséget arra, hogy a résztvevők konzultálhassanak kormányaikkal. Az angol diplomácia vezetője ugyanakkor lehetségesnek mondotta, hogy mégis hivatalos találkozót tartanak az elnapolás előtt. Az athéni küldöttség szóvivője szerint a görögök elfogadták a halasztásra vonatkozó brit javaslatot, de a törökök még nem válaszoltak Callaghan külügyminiszter ajánlatára. A török fél azzal fenyegetőzött, hogy szabotálja az értekezletet, ha nem kap kielégítő választ a kanton-típusú szövetségi rendszeren alapuló török terv elfogadásáról. Mint Ismeretes, a két ciprusi fél képviselőjének és Callaghan brit külügyminiszternek megbeszélésén — mint Gü- nes török külügyminiszter közölte — a török fél nevében Denktas kompromisszumos javaslatot terjesztett be, amelynek értelmében Cipruson föderációs állam keretei között összesen hat török kantont hoznának létre, közülük a legnagyobbat Kyrénia körzetében. Günes szerint ez a javaslat azt jelenti, hogy Törökország „eláll a sziget merev kettéosztásának“ eddigi tervétől. A hírügynökségi jelentések szerint Kleridesz ügyvezető ciprusi elnök, a görög fél képviseletében elutasította a török javaslatot és távozott a Nemzetek Palotájából. Mint mondotta, hamarosan megteszi a maga javaslatait. Günes egyébként korábban sejtetni engedte: ha a görög fél elutasítja javaslatát, kevés kilátás lesz a megegyezésre. „Nem ez lesz az első konferencia, amely eredménytelenül végződik“ — mondotta. Büjient Ecevit török miniszterelnök kijelentette: „Ha a tárgyalások megszakadnak, a török kormány a körülmények követelésének megfelelően fog cselekedni“ — mondotta újságíróknak Bíilent Ecevit, aki egyébként kedden délelőtt a török hadsereg vezetőivel tanácskozott a ciprusi helyzetről, és a jelentések szerint délutánra összeült a kabinet rendkívüli üléso. Athénban bejelentették, hogy az Egyesült Államok nagykövete átadta Karamanlisz miniszterelnöknek Henry Kissinger amerikai külügyminiszter személyes üzenetét. A görög kormányfő telefonon azonnal kapcsolatba lépett a Genfben tárgyaló Mavrosz külügyminiszterrel. A levél tartalmából semmit sem hoztak nyilvánosságra, de egyes diplomáciai megfigyelők úgy vélik, hogy Kissinger „mérsékletre“ intette *i görög kormányt. Athén — Az EDA, az egysé ges demokratikus baloldal5 párt Athénben hivatalosan be jelentette, hogy hétéves szünet után megkezdi tevékenységét. Az EDA egyébként az első politikai párt, amely a görögországi polgári közigazgatás helyreállítása után hivatalosan is bejelentette, működésének folytatását. Az EDA végrehajtó bizottsága által aláírt közlemény felszólítja a baloldali és haladó demokratikus gondolkodású görögöket, hogy csatlakozzanak a párthoz. 1974. Vili. 14.
