Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)
1974-08-13 / 190. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK SZÜLÉSI F. V.: Az 1968/88 sz. törvény értelmében a fizetett szülési szabadság feltétele, hogy a női dolgozó a szülés előtti két évben legalább 270 napon át volt biztosítva, továbbá, hogy a terhesség szüléssel végződjék. Szülésnek csak az számít, ha a magzat a szülés után él, továbbá a halva szült gyermek is, ha az legalább 28 heti terhesség után született. Korábbi szülés vetélésnek számít. Vetélés esetére az általános betegbiztosítási előírások szerint az elismert betegállomány idejére táppénz jár. Egyébként az 1968/88. sz. törvény 12. § 3. bekezdése értelmében a 28 hétnél hosszabb terhesség után halva született gyermek esetében a fizetett szülési szabadság csak 12 hétig jár, azzal a feltétellel, hogy az anyának a szülés napját is beleértve mindenképpen a sziivOSÁGÜGYBEN lés után még 6 bét szülési szabadság jár. Az idézett rendelkezés 4. bekezdése értelmében abban az esetben, ha a gyermek később a 26 vagy 35 hetes szülési szabadság ideje alatt hal meg, az anyának a gyermek halála után két hétre van igénye szülési segélyre, minden esetben azonban legalább 12 heti szülési szabadságra, és a szülési szabadság az ilyen esetben sem végződhet a szülés után 0 hét eltelte előtt. Az ilyen anyának semmiképpen 'Sincs azonban igénye segélyre a 28 illetve 35 hétnél hosszabb időre. Mivel Ön a terhesség 28 hetének eltelte előtt szült és ez a fentiek értelmében vetélésnek számít, így csak az orvos által elismert időre — a betegállománya idejére — táppénzre van Igénye. NYUGDÍJÜGYEKBEN „Remény“ jeligére: A dolgozók nyugdíjbiztosításáról szóló 1964/101. sz. törvény 30. § 3. bekezdése értelmében férje halála után egy évig, tehát 1973 áprilisáig folyósított özvegyi járadéka ez év decemberó- . an újból feléled, mivel a törvényben meghatározott két éven belül a járadék beszüntetésétől számítva betölti a 45. életévét és két gyermeket nevelt fel és közben nem ment újból férjhez. Az újrafolyósí- tást a Správa dôchodkov hivatalától kérje majd. Mivel az említett időpontban már nem gondoskodik árvajáradékra jo gosult gyermekről, az idézett törvény 32. §-a értelmében özvegyi járadékát azon összeg felével fogják csökkenteni, amely összeggel az özvegyi járadék és havi brutló-fizetése egyesített összege meghaladja a havi 1500 koronát, pl. ha az özvegyi járadék 800 korona, a bruttófizetés 1400 korona, együtt 2200, az 1500 korona leszámítása utáni 700 korona különbözet felével, tehát 350 koronával csökkentik majd az özvegyi járadékát. Ha majd saját munkaviszonya alapján öregségi vagy rokkantjáradékot élvez, a nyugdíjtörvény 56. § a értelmében a magasabb járadékot teljes összegében, az alacsonyabb járadékot fele összegben fogják folyósítani. V. M.: A háztáji föld helyett az efsz más juttatásban részesítheti tagjait. A háztáji földek kérdését illetően is újabb szabályozás az előkészületben levő új efsz töivény és mintaalapszabályoktól várható. Egyébként az efsz helyes mérlegelés alapján adta át a strandfürdő kezelését az arra hivatottabb jednota szövetkezetnek. Az eddigi rendelkezések is többször javították a legalacsonyabb nyugdíjakat és ez a nemzeti jövedelem és az államháztartás bevételeinek további emelkedése esetében a jövőben is várható. Társadalmunk ezzel is elismeri a régi szövetkezeti tagok érdemeit, hogy jelentékenyen nehezebb körülmények között lehetővé tették a mai virágzó és jól jövedelmező eísz-ek létezését és további fejlődését. Egyébként az elsz- ek szociális alapjukból rendszerint jelentékenyen hozzájárulnak a régi efsz nyugdíjasok életszínvonalának emeléséhez. G. L.: 84 éves édesanyja nyilván szociális segélyt élvez. A szociális segély összegének megállapításánál a ráutaltság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az egészségi állapotot, a kereseti és más bevételi lehetőségeket, a családi körülményeket, a külön háztartás szükségességét, a családi hozzátartozók eltartási kötelezettségét is. Az érvényes irányelvek szerint a rá szoruló szülő, családtag eltar tásához az olyan gyermek, szülő köteles hozzájárulni, akinek havi keresete meghaladja az 1300 koronát (a gyermek-szülővel szembeni vonatkozásban, ha a szülők együttes jövedelme meghaladja a havi 1900 koronát). Ezen havi összegek minden eltartott személy után (íeleség, gyermekek) stb. havi 600 koronával emelkednek, ha nincs saját jövedelmük. Ha van saját bevételük, de 600 koronánál kevesebb, csak a különbözetet lehet figyelembe venni. A 70 évnél idősebb, a teljesen rokkant, vagy ha a szociális segélyt kérelmező az ellenállás részt vevője volt az olyan személy az eltartási kötelezettséggel bíró személy számára két személynek számít (az eltartási képesség megítélése kérdésében). MUNKAJOGI ÜGYEKBEN T. I.: Ha meghosszabbított fizetés nélküli szülési szabadsága után tér vissza munkahelyére, a munkaadó vállalatnak a munkatörvénykönyv 147. §-a 2. bekezdése értelmében a munkaszerződésének megfelelő munkára [tehát nem feltétlenül azonos munkahelyre) kell beosztania. Ha ez nem lenne lehetséges amiatt, mivel a munka már megszűnt, a munkaadó vállalat önt az ön minősítésének megfelelő munkahelyre köteles beosztani. A fizetett szülési szabadság a szabadságigény szempontjából munkatevékenységnek számít, így igényelheti az 1974. évre járó 3 hetes rendes szabadságát. Férjének 1972-ben 11 igazolatlan napot írtak és azért a következő években duplájával, azaz 22 munkanappal csökkentik szabadságát. Kérdi helyes e a munkaadó vállalat eljárása? A munkatörvénykönyv 1965/ /66. 111. 1970/60. sz. végrehajtási rendelete 16 § 2. bek. értelmében a munkaadó vállalat az üzemi bizottság előzetes hozzájárulásával minden elmulasztott műszakért a sza- badságot 1—3 nappal csökkenti. Az idézett előírás értelmében azonban csak úgy lehet a szabadságot csökkenteni, hogy a dolgozónak igénye marad mindenkép egy évben legalább egy hót szabadságra. Ha férjére kiszabott 11X2, azaz 22 tuunkanap szabadság csökkentést részben vagy egészben nem tudták az 1972. év folyamán foganatosítani (pl. azért, mivel a szabadságát már részben, vagy egészben a csökkentés előtt kivette), a csökkentés megvalósítható volt a következő, tehát férje esetében az 1973. évben az 1973. évi szabadság terhére, de azzal a korlátozással, hogv egy hét szabadság merítésére ininden- kép igénye maradt. További évre (férje esetében az 1974-es évre) az 1972. évi szabadságcsökkentés realizálását már nem lehet átvinni (lásd Urba- nec, Tyc „Dovolená na zotavenou“, Práce, Praha. 1970. 103— 107. old. törvénymagyarázatát). K. J.: Volt menye a válás után joggal igényli fiával a családi törvénykönyv értelmében a gondozásra bízott két kiskorú gyermekre a tartásdíjat a gyermekek apjától, és ettől függetlenül saját munka- viszonya alapján jogosan kapja a két gyermekre járó családi pótlékot. A családi pótlék a betegbiztosítás juttatása és mindig azon sztilő kezeihez kell kifizetni, aki a gyermekről közvetlenül gondoskodik. A családi pótlékot nem lehet beszámítani a tartásdíjba, a bíróság azonban a tartásdíj meg állapításánál a figyelembe veszi, hogy a gyermekről közvetlenül gondoskodó szülő a gyermekekre családi pótlékot is kap. Dr. F. J. ZENEKÖZVETÍTÉS A MUNKAHELYEN Hazánkban és külföldön egyaránt sok üzemben megszokták már a dolgozók a munkahelyeken a muzsika közvetítését. Közismert dolog ugyanis, hogy még az átlagos muzikalitású emberre is erősen hatnak a kellemes dallamok. Hangulata, közérzete javul, a sajátos feszültséget, tettrekészséget kiváltó élénk ritmusokkal szinte együtt mozog. Ezért hagyományos lelkesítője a zené a gyűléseknek és a felvonulásoknak. De kell-e, hasznos-e a munkahelyeken? Mit mutatnak a munkalélektani kimutatások, amelyek tudományosan kidolgozott tervek és módszerek alapján tanulmányozzák az „ipari“ zenének a munkások kedélyére és a termelésre gyakorolt hatását? Hogy ez a látszólag egyszerű probléma menynyire bonyolult, azt az alábbi megfigyeléssel világíthatjuk meg. Egy tervezőiroda munkatermében, ahol tizenkilencen dolgoztak, gyakran bekapcsolták a rádiót. A pszichológusok kérésére az egyik mérnök feltűnés nélkül feljegyezte, hogy melyik napszakban hány órát szól és mit közvetít a rádió. A több héten át készüli följegyzéseket áttekintve szinte komikus kép tárult a felmérők elé. Az egyik napon — például — tizenkétszer kapcsolták ki és be a rádiót. Volt, aki kívánta a rádiózást, volt, aki meg unta. A rádió keresőgombját — új meg új műsorokat keresve — ugyanazon a napon tizenkétszer forgatták el. A rádió állandó súrlódást, sőt veszekedést okozott, s ez persze zavarta a folyamatos munkát. A tizenkilenc megkérdezett közül mindössze egy kívánta, hogy egész nap szóljon a rádió. Hatan azt javasolták, hogy csak időnként kapcsolják be, ebédszünetben, vagy a munka kezdetén. Négyen azt válaszolták, hogy nekik a rádió nem hiányzik, akár el is vihetik, nyolc pedig a leghatározottabban tiltakozott a rádiózás ellen, azzal a megokolással, hogy eltereli a figyelmét a munkáról. E tervezőirodában tehát a zene több kárt okozott, mint amennyi hasznot hajtott. Csakhogy egész sereg példa van épp az ellenkezőjére is! Miért szavazott hát itt aránylag sok dolgozó a rádió ellen? Azért, mert a rendszertelen, ötletszerű, egykét ember kénye-kedvét töltő rádiózás és az ellentétes szándékok összecsapásával járó viták bomiasztották a kollekív munkát. A munkahelyi zene'közvetítésnek tehát az az első szabálya, hogy a közvetítés rendszeres legyen, és a lehető legteljesebben tartsa szem előtt a termelésnek s a dolgozóknak az érdekelt. Nem könnyű azonban eldönteni, hogy mikor előnyös és mikor hátrányos a zene a termelésre, és nem könnyű meghatározni a zeneközvetítés legcélszerűbb idejét sem. Ott, ahol a munkás már évek óta dolgozik, a munkáját gyakorlottan, gépiesen, szinte automatikusan végzi. A futószalag mellett unalmas, monoton munka közben a zene változatosságot jelent, az egyhangúságban elbágyadt embert fölfrissíti, s az agy ún. kéreg alatti zónáira hatva növeli az éberséget. A munkapszichológusok ezt a szabályt állították fel: Minél egyhangúbb a munka, minél jobban kívánja a zenét a munkás, annál nagyobb mértékben növeli ez a termelési eredményt; minél jobban megengedi a munka a beszélgetést, annál jobban növeli a zeneközvetítés a termelést. A zenének tehát akkor van fokozott hatása a munkavégző termelési eredményére, ha munkája nem köti le teljesen a figyelmét, és jól begyakorolt reflexmozdulatok sorozataival tevékenykedik. E körülmények között a zene a felhasználatlan, tárgytalan figyelmet eltereli a munkás önmagában való tűnődéseiről, a beszélgetésről, amely a munkával nincs összefüggésben. Ezt igazolja az alábbi példa. Két pszichológus az ipari zenével kapcsolatosan tanulmányozta száznegyvenkét szőnyegszövő munkás- nőnek a termelési eredményeit. Az öthetes kísérleti időszakban kiszámították és összehasonlították a zenés és a zene nélküli napok termelését. Az eredményben nem találtak különbséget. Az óránkénti termelés mutatószáma mindössze néhány tizednyit nőit akkor, amikor zenét sugároztak. A kutatók szerint — a várakozással ellentétben — a zene itt azért nem növelte a termelést, mert a munkásnőktől megkívánt munkafolyamat bonyolult és sokrétű volt, teljes figyelmüket lekötötte. Vizuális emlékezettel és fejlett színérzékkel kellett rendelkezniük. Fizikai kitartásra ugyancsak szükségük volt, mert sokat járkáltak a gép mellett, s közben — minthogy párosával dolgoztak — egymáshoz is alkalmazkodniuk kellett. Általánosan megállapítható, hogy ha a munka .teljes egészében leköti az ember figyelmét, akkor általában fölösleges a zene. Nincs értelme a zenélésnek a túlságosan zajos helyeken sem. Az egyik nagy tekercselő, hanglemezpréselő és rádiócsöveket összeszerelő gyár munkásai között szavazólapokat osztottak ki. A kérdőív azt tudakolta, hogy mikor és mennyi zenét kívánnak hallgatni? Minthogy ebben az üzemben sok a futószalag és a gépiesen ismétlődő mozdulatsor, a munkások zöme zene követííé- tését kérte. A többség azonban nem a szünet nélküli vagv hosszú ideig tartó zenei közvetítést kívánta, hanem az időnként rövid időre fel-felcsendülő muzsikát. Ez a kívánság teljesen megegyezik a pszichológusodnak azzal az ismert tételével, hogy az eltompult figyelemre serkentően hatnak a váratlan ingerek. Arra a kérdésre, hogy „mikor akarja a zenél hallgatni?“ a legtöbben olyan időpontot jelöl tok meg, amely egybeesik a napi munka fáradtsági periódusával. Általános tapasztalat ugyanis, hogy a nyolcórás műszakban, a mun- idő közepe táján, a harmadik-negyedik órában átmenetileg lankad a figyelem, s fáradtság lép fel. Ebben az időszakban több a selejt, és az órára kiszámított termelési szint is 8—25 százalékkal alacsonyabb. A megkérdezett munkások is érezték, hogy ebben az időszakban fáradtak, bágyadtak, és észrevették, hogy a zenének ilyenkor élénkítő, pezsdítő hatása van. A megszavaztatott munkások a reggel, a munka indulásakor közvetített rövid indulózenét is helyeselték. Kevesen kívántak zenét az ebédidő ben, amikor az étkezőbe vonulás önmagában is változatosságot, kikapcsolódást jelent. További kérdés: Milyen hangerővel sugározzunk zenét üzemeinkben? A halk zene bizonyos részeit, például valamely ismert dallamívnek egy-egy szakaszát a munkás nem hallja jól, s ezért kétszeresen összpontosítja figyelmét a zenére, hogy a hézagokat emlékezetéből töltse ki. A gépek zakatolásával egyidejűleg felcsendülő hangos zene pedig elviselhetetlen ingerhalmazt jelent a hallgatóknak, s előbb-utóbb hallászavarokat, fáradékonyságot, dekoncentrációt és az idegrendszerben működésbeli zavarokat idéz elő. Vagyis a közepes hangerő a legjobb! A munkapszichológia jelenleg nem tekinti véglegesen bebizonyított tételnek, hogy a megfelelő körülmények között közvetített zene minden esetben növeli a termelékenységet. Vannak azonban olyan tapasztalatok, amelyek alapján a zene termelést növelő hatását derűlátóan ítélhetjük meg. A kísérletek tanúsága szerint egyes munkafolyamatok (automatizált éjszakai munka, futószalag stb.) közben és megfelelő időben sugárzott zene közvetlenül hozzájárult a termelés szintjének emelkedéséhez: serkentette a munkásokat a munkafolyamat mélypontjain. A muzsika jókedvre derítő hatásának tulajdonítható, hogy a munkások nagyobb része ragaszkodik hozzá, mert így gyorsabban múlik az idő, és könnyebb a munka. Márpedig a munkások hangulatában előidőzett kedvező változás még akkor is hasznos, ha nem jár együtt a termelés százalékban kifejezhető növekedésével. ÚJ SZOVJET MŰSZAKI ANYAGOK Kevesen tudják, hogy a szintetikus kaucsukot („műgumit“) a világon először a Szovjetunióban, szovjet technológia alapján állították elő ipari méretekben. 1926-ban a Szovjetunió világpályázatot hirdetett szintetikus kaucsuk előállítására. Lebegyev szovjet vegyész, a pályázat győztese, egy, az akkor mezőgazdasági jellegű országban olcsón gyártható termékből: alkoholból állította elő a butadiánt, majd ebből a szintetikus kaucsukot, mégpedig már 1932-ben nagyipari méretekben. Jelenleg a Szovjetunió gumiabroncsipara szintetikus kaucsukból készült rendkívül biztonságos abroncsokat gyárt, .100 000 kilométer élet- tartalommal, azonkívül sok különleges, nagy szakítószilárdságú, rugalmasságú és fagyállású műkaucsukot hoz forgalomba. A második világháború utáni években a Szovjetunió megteremtette saját műanyagbázisát is, és ma a különleges műanyagok rendkívül széles skáláját állítja elő. Példaképpen megemlítjük a fluorokarbon típusú műanyagokat. Ezek vázát ugyanúgy szénatomokból álló hosszú lánc alkotja, mint a szénhidrogén alapú műanyagokét, a szénláncon azonban nem hidrogénatomok, hanem fluoratomok függnek. Ennek köszönhetők a fluorkarbon alapú anyagok rendkívüli tulajdonságai. Üzemi hőmérsékletük valamennyi ismert műanyagoké közül a legszélesebb; hidegtűrésük mintegy 4 Kelvin-fokig, leihát a folyékony hélium hőmérsékletéig felhasználhatóvá teszi őket, melegítve pedig a 250 Celsius-fokos hőmérsékletet is elviselik. Kémiai ellenállásuk szintén a legnagyobb valamennyi műanyagé közül: forró lúgoknak, savaknak, oxidálószereknek egyaránt ellenállnak. Ezenfelül a szokásos üzemi körülmények között alig öregednek. Ha ilyesmiről az üzemi követelmények sokfélesége mellett egyáltalában beszélni lehet, ideális műanyagok. A vegyipar, az elekronikai ipar, az atomipar sok területén jelenleg pótolhatatlan. A kvarc — a szilíciumoxid — nem tekinthető új anyagnak, hiszen ez a földkéreg leggyakoribb ásványa. Újdonság viszont a sokféle, tiszta kvarcból előállított laboratóriumi és üzemi készülék, pl. a 11 cm átmérőjű és 2 és fél m hosszú kvarcüveg cső, a kvarcüveg-spirálok. Ezek előállítása magas hőmérsékletet és rendkívüli gondosságot igényel, mert a vastag falú nagyobb tárgyak megmunkálási hőmérsékletén a kvarc már észrevehetően párologl A kvarcnak kiváló a hőállósága és a hidegállósága, rendkívül kedvezőek a dielektromos tulajdonságai, s a színképnek az Infravöröstől az ibolyántúlig terjedő sávját átereszti. Mindezért nélkülözhetetlenek a belőle készült eszközök a magas hőmérsékletű kémiai folyamatokban, optikai készülékekben és sok egyéb területen. (4Í) 1974. VIII. 13.
