Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)
1974-08-13 / 190. szám, kedd
ODPOODD 0-n*Q □ □ □ □ □ Q □- Ű J FILMEK□ □□□□□□□□ □, □ i □ □ □ □ G □ A KOTLÔSOK ÉS A KIRÁLY _____________________(cseh) Ha nemi is egészen új kérdést, de mai közösségi életünk egyil: élő problémáját, a fiatalok és a környezet viszonyának, az emberi kapcsolatok Összetettségének gondolatát veti fel A kotlósok és a király c. cseh produkció, Jaro- mír Borek rendező filmje. Komolyan szól a fiatalok prof)-' lámáiról, szólamok és eről- tetettság nélkül érzékelteti, hogyan befolyásolja és formálja az embert a környezet, a munka, a baráti kör. A film cselekménye napjainkban, egy textilgyárban ját szódik; itt dolgozik a „Király“, akinek tisztességes polgári nevét a srácok nem is ismerik. Mindenki csak Királynak szólítja; bizonyára azért, mert öntelt, uralkodó típus s rendkívüli tekintélyt harcolt ki magának a bandában. A srácok respektálják minden szavát, a Iá nyok Istenítik őt. Nem is csoda, hogy egyszerre több szoknya, vagy ahogy ő mondja, kot- lós után is fut. S a sors egy szeresek összehozza Janával, <> brigád egyik legjobb női dől gozójával... Az alkotó a fűm további részében bemutatja, hogy ez a Aktívan és elkötelezetten Beszélgetés Ján Kis elvtárssal, a Rimavská Sobota-i Jnb művelődésügyi osztályának vezetőiével a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója kapcsán. Erik Tabery — a Király szerepében — a cseh film egyik jelenetében Milena Steinmassiová (Jana) A kotlósok és a király egyik jelenetében ÉJFÉLI COWBOY kapcsolat milyen fordulatot hoz a „Király“ életében, miként befolyásolja őt, hogyan formálja át életszemléletét. Célja, hogy megmutassa: a környezet és az emberek közti kapcsolatok, a barátság mennyire fontos és meghatározó a fiatal sorsának, jellemének alakulása szempontjából. A film erénye, hogy mai kérdéseket vet fel, s ezen belül a fiatalok problémáit ábrázolja. Kétségtelen, hogy az alkotók számára a kortárs-problémák filmrevitele rejti magában a legtöbb buktatót, ez azonban nem jelentheti azt, hogy művészeink mellőzhetik a inai élet ábrázolását. faromír Borek filmje sem mentes a hibáktól: a hősök jellemzése kissé elnagyolt, tetteik nem minden esetben eléggé motiváltak, a történet sem eléggé meggyőző, sok benne a túlzás, az üresjárat. Borek munkája inkább részleteiben, mint egészében véve mondható jónak, a dialógusok helyenként ugyanis túlságosan hosszúak, s ez a cselekményvezetést nehézkessé teszi, az egyébként lendületes ritmust indokolatlanul lelassítja. Rokonszenves azonban, hogy az alkotók a témában rejlő veszélyek ellenére sem riadtak visz- sza az aktuális kérdés megfilmesítésétől. így aztán csak sajnálhatjuk, hogy az egyébként jószándékú vállalkozás félúton rekedt és az időszerű mondanivalója nem párosult igényes feldolgozással. (amerikai) Az utóbbi évek amerikai filmsikerei között több olyat találunk, amelyet nem amerikai rendezők forgattak. Bár nem „bennszülöttek“, többségüknek ennek ellenére sikerül rátapín- tania az amerikai társadalom és életforma jellegzetes vonásaira. Ezek egyike az Éjféli cowboy is, mely nem valamiféle szuperfilm, hanem a társadalom két számkivetettjének a kamaradrámája, impresszióknak a halmaza. A két főhős jellemében a mai Amerikai Egyesült Államok szociális viszonyainak két ellentétes pólusa találkozik. A társadalom peremeire szorult két egyén révén megtudunk egyet-mást a mai amerikai valóságról, hiszen ahol megjelennek, általuk óhatatlanul párhuzamot vonhatunk a beidegzödött konvenciók és realitások közt. John Schlesinger angol rendező tükröt tart az amerikai társadalom elé; a kép megbotránkoztató, kegyetlenül őszinte, szánalmas, s visszatükröződnek benne a nagyváros ügyesen álcázott „szépséghibái“ is. Az ellentétek világában találkozik a cowboy — aki Nyugatról naiv elképzelésekkel és illúziókkal érkezik New Yorkba, hogy meghódítsa a várost — és a csavargó életet folytató olasz emigráns — aki az amerikai kontinensre érve máfls számkivetetté vált, mert hontalan és ráadásul nyomorék fi Joe Buck, a cowboy a könnyű és édes élet reményében hagyja el szülőföldjét, hogy a nagyvárosban próbáljon szerencsét. A valós élet kegyetlen és máz- talan arculatával találkozva azonban kijózanodik, csakhamar rádöbben a rózsaszín álmok, a csalóka illúziók hamisságára. Akarva-akaratlan kénytelen ráeszmélni arra, hogy itt csak olyan emberek létezhetnek, akiket a kegyetlen valóság már megfosztott mindennemű illúziótól. Ezek közé tartozik Rico, az olasz emigráns is. Bár más-más világból jöttek, de találkozásuk szükségszerű, hogy a felhőkarcolók árnyékában kemény harcot vívjanak a puszta létért s ezt a küzdelmet szemlélve tárulkozik ki előttünk a valóság teljes meztelenségében. A rendező célratörő egyszerűséggel, a puszta közlés fényeire szorítkozva eleveníti meg a történetet s épp ezzel teszi izgalmassá a filmet. A rendezés hatásosságát két színészi remeklés növeli: fon Voight (a cowboy szerepében) és Dustin. Hojjman {az olasz emigráns megszemélyesítője) kitűnő játékával hozza emberközelbe az amerikai társadalom ellentmondásait és számkivetettjeinek életét. Meggyőző alakításuk, kiváló teljesítményük teszi teljessé a film művészi -kvalitásait. —j/m— • A Szlovák Nemzeti Felkelés hazánk újkori történetének legfényesebb lapjaira tartozik, s éppen ezért örök értékű hagyaték. Az idén e jelentős politikai eseménynek a 30. évfordulóját ünnepeljük. Arra kérjük önt, osztályvezető elvtárs, vázolja röviden, milyen célkitűzéseket követtek a jubileumi évfordulóval kapcsolatos kulturális és népművelési munka tervének a kidolgozásakor. — Kulturális és népművelési tervünk kidolgozásakor, a központi és a járási pártszervek által jóváhagyott eszmei-politikai célkitűzésekből indultunk ki. Ugyanakkor figyelembe vettük azt a tényt is, hogy 30 évvel ezelőtt járásunkban is jelentős fasisztaellenes harcok folytak. Kvityinszkij őrnagy és Kozlov őrnagy partizánjai például itt Is harcoltak, a járásunkon átvonult a Petőfi partizánbrigád, a rimabányai és más partizánok, közöttük Ondrej Klokoč, az SZNT mostani elnöke, vagy a koncentrációs táborban elpusztított František Knapp és mások jelentős harcot vívtak a megszállók ellen. Célkitűzéseink arra irányultak és irányulnak továbbra is, hogy dolgozóink — főleg az ifjúság — minél több ismeretet szerezhessenek hazánk történetének e dicső fejezetéről. Arra törek szthik, hogy ezek az ismeretek politikai meggyőződésük részévé váljanak és konkrét tevé- k en y s ég ben nyilvánuljanak meg. ® A jubileumi évforduló aktív és elkötelezett tevékenysége ösztönzi hazánk dolgozóit politikai, gazdasági és társadalmi életünk minden szakaszán. Természetesen a kulturális és a népművelési mrunka terén is. Az említett célkitűzésekből eredően miigen jelentősebb akciókat valósítottak meg eddig a járásukban? — Egyik legfontosabb munkaterületünk az iskolán kívüli nevelés. Ennek keretében nagyszabású felkelési tárgyú előadói és propagandatevékenységet fejtünk ki. Az elmúlt hét hónapban a járásban 1424 előadást tartottunk, melyeken ösz- szesen 69 843-an vettek részt. Ezenkívül beszélgetések, szemináriumok, vetélkedők, a felkelés részvevőivel való beszélgetések és más akciók százai zajlottak le. A legtöbb érdeklődő a július Bolfík olvtárssal, az Adami František tartalékos ezredessel és a Pavol Lehocký elvtárssal folytatott beszélgetésen vett részt. Ezeket az akciókat a Rimavská Sobota-i ifjúsági klubban, Tisovecen és más helyeken rendeztük. A kulturális és népművelési dolgozóknak a felkelés résztvevőivel külön is rendeztünk beszélgetést azzal a céllal, hogy az így szerzett ismereteket felhasználhassák a munkájukban. Színvonalas előadássorozatot rendeztünk Tisovecen, Safárikovón, Hodejovban, Gemerská Vesen, Volky Blhon és más községekben, de sikeres volt a Rimavská Sobota-i ifjúsági klubban és az utóbbi községben lezajlott felkelési tárgyú vetélkedő is. A könyvvel való munka terén az év elején „A Szlovák Nemzeti Felkelés tükröződése az irodalomban“ címmel járási szemináriumot rendeztünk. Azóta a hivatásos könyvtárosok számos felkelési tárgyú könyvekről szóló beszélgetést, vetélkedőt és kiállítást rendeztek. Hasonló eredményekről számolhatok be a műkedvelő művészi tevékenységgel kapcsolatban is. A jubileumi évforduló ünnepségeire való felkészülésből eredően megszaporodtak az öntevékeny kulturális csoportok. Űj színjátszó együttes és tánccsoport alakult például Hnúšťán, új énekkar Veľký Blhon, Ožd'anyban, Nová Baštán, Stará Baštán és más helyeken. Az együttesek aktivitása fokozódik. Tevékenységük az évforduló méltó megünneplésére irányul, repertoárjuk is ezt tükrözi. Eddigi munkájukról 256 fellépés tanúskodik. Az öntevékeny együtteseken kívül járásunkban felkelési tárgyú műsorral rendszeresen szerepelnek hivatásos együttesek is. Itt elsősorban a zvoleni J. G. Tajovský Színházira, a Magyar Területi Színházra és a Thália Színpadára gondolok, de ellátogatnak hozzánk a bratislavai Nemzeti Színház művészei is. Az évforduló kapcsán eddig már több képzőművészeti kiállítást rendeztünk. S a művelődési otthonok a járási pártbizottság irányításával eddig 54 SZNF-el kapcsolatos emlékszobát rendeztek be. A szemléltető agítáclóban falvak, üzemek és iskolák versenyeznek. Járásunk ezen a téren kerületi méretben első ho- lyezést ért el. Az eredmények elérésében nagy része van a CSEMADOK- nak, amely a járási népművelési központtal és a művelődési otthonokkal együttműködve, de önállóan Is nagymértékben kiveszi részét a feladatok megvalósításából. • A felkelés 30. évfordulójá val kapcsolatos ünnepségek napjainkban szinte egymást érik. Milyen hosszabb lejáratú akciók folynak a jubileum kapcsán a járásban jelenleg és milyen feladatok várnak önökre a kultúra és a népművelés terén a következő napokban? — A célkitűzések megvalósítása érdekében kibontakoztattuk a szocialista munka versenyt, melybe nagyon sok hivatásos és önkéntes népművelő, könyvtáros és öntevékeny művészeti csoport kapcsolódott l>e. Kötél ezettségvállalásaikat, melyeknek értéke összesen 1 millió 500 000 korona, már teljesí tették. n'A különböző versenyeket októberben, a népművelők napján fogjuk értékelni. A következő napokban további vetélkedőket szeretnénk rendezni a járási könyvtárban, a Rimavská Sobota-i ifjúsági klubban, Rimavská SeČen, Klenovecen, Hodejovban és Hajnáčkán, továbbá megtartani a tervezett előadásokat a járás valameny- nyl falujában. Szeretnénk még jobban fellendíteni a szemléltető agitációt, ezenkívül a műkedvelő művészi együttesek műsorainak a színvonalát emelni. A forradalmi hagyományok ápolása céljából művelődésügyi vonalon a járási pártbizottsággal együttműködve 11 emléktáblát és 2 emlékművet szán- dékszunk leleplezni, a Gömöri Múzeumban pedig megnyitni egy kiállítást, amely a járás fasiszta©] lenes harcait és a felszabadulás óta elért eredményeit fogja demonstrálni. Mindez persze csak egy része azoknak a teendőknek, amelyeket az említett célkitűzésekből eredően el kell végeznünk. • Végezetül arról szeretnénk érdeklődni, hogyan készülnek a jubileumi évforduló járási ün népségére a kultúra és a nép művelés vonalán. — A felkelés 30. évfordulójának járási ünnepségét a |árá si párt- és állami szervek rendezésében augusztus 30-án Tisovecen tartjuk meg. Az ünnepség méltó megrendezéséhez színvonalas műsorral igyek szünk hozzájárulni. A járás élegyüttesoi e jelentős eseményre körültekintően készülnek. A jubileumi ünnepségen kívül fellépnek a Klenovecen és Babinecen 31-én megrendezésre kerülő partizántalálko zón, sőt még ebben az évben a járás déli részének felszabadulásával kapcsolatos ünnepségeken is, amelyekre már most készülünk. TÖZSÉR LAJOS ESZMÉNK TISZTASÁGÁÉRT A Pravda interjúja Mihail Solohowal Mihail Solohov, a világhírű Lenin- és Nobel-díjas szovjet író meglehetősen ritkán szerepel a nyilvánosság előtt. Ezért aztán minden felszólalása, nyilatkozata különös figyelmet kelt. A moszkvai Pravda július 31-1 száma V. Drobisev tollából terjedelmes interjút közöl Solohowal abból az alkalomból, hogy Szer- gej Bondarcsuk rendezésében készül a Hazáért harcoltak filmváltozata. Az újságíró első kérdése Bondarcsuk filmjére vonatkozott. — A film — válaszolta egyebek között Solohov — a jelek szerint sikerül. A rendező szándéka helyes: a katona lélektanát akarja ábrázolni, az ő belső világát, kínlódását, hányattatásait a háború kegyetlen megpróbáltatásai között. A következő kérdés a mai fiatalság és a forradalmi hagyományok kapcsolatáról szólt, Solohov ezt válaszolta erre: — A jövő nem létezhet a múlt nélkül. Mindenekelőtt a forradalmi múlt nélkül. Az apák és a nagyapák tettel nélkül, a nép évszázados hőstettei nélkül... Az ifjúságnak gyakrabban kellene arra emlékeznie, hogy az apák és nagyapák nemzedékéből sokan flatalabban, mint most ők, már a forradalomért estek el, abban a hitben, hogy nem áruljuk el őket. Az ifjú embernek illik elgondolkoznia: mindent megtett-e azért, hogy az ő reményeik beteljesüljenek? Nem történik-e meg olykor, hogy a tettek helyett csak szólamokat hallunk? Vagy hogy nem nőtt-e meg túlságosan a bürokrácia, a közömbösség? Mindenkinek önvizsgálatot kell tartania. És mtndannyiunknak van mihez hasonlítania életét." Azt gondolom, hogy mindenekelőtt a kommunista eszmények tisztaságára kell emlékeztetnünk — folytatta Solohov. — Az eszme áldozatos és hű szolgálata elengedhetetlen. A kommunizmus — ez következetes áldozatvállalást jelent, de nemcsak a szavakban, hanem a tettekben is. És ez mindenkire vonatkozik. Most azoknak a fiataloknak az ideje jött el, akiknek szü-\ lei teremtették meg és erősítették a szovjethatalmat... Képzeljük csak el, hogy Tolsztoj bement volna a Nyiva szerkesztőségébe, és a fia kéziratát ajánlgatja. Vagy Rahmanyinov megkéri Salja- pfnt, hogy adjon lehetőséget valamelyik rokonának, mert az vele együtt szeretne fellépni a Sevillai borbélyban. Vagy még jobb példa: Men- gyelejev intézetet alapított volna, és a fiát ülteti oda igazgatónak... Ez korántsem n evetséges ... Van mit gondolkozni erről... És nem azért kell gondolkoznunk e Jelenségen, mert az ilyesféle fiatalok tehetségtelenek, rossz emberek. Egyáltalán nem ezért. De mert lehetőségeik könnyebben Adódnak, elnyomhatják az erősebb tehetséget, hátráltatják a jelentkezésüket és a fejlődésüket. Ez nem egyéni ügy, hanem össznépi gond... Ml egy eszmét szolgálunk, és nem önmagunkat. És mindegyikünknek, akármilyen poszton állunk is, elsősorban az egész állam érdekeit kell tekintenünk. A tömegek öntevékenysége és a kultúra — ez a szovjethatalom mai fundamentuma. És a mi kultúránk óriási. Olyan kultúra ez, amely a legutóbbi fél évszázadban új minőséget teremtett... A beszélgetés folyamán Solohov meleg szavakkal emlékezett a nemrég elhunyt nagyszerű szovjet hadvezérről, Georgij Zsukovról, és kiemelte a marsall emlékiratainak különös' jelentőségét. új sző 1974. VIII. 13. 4
