Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-09 / 160. szám, kedd

MUNKÄTÄRSONK jelenti karlovy Varyböl1 ] Jó filmekre várva Történelem a filmvásznon 0 Szovjet filmköltemény versenyen kívül 0 Folytatódik a szimpózium Meglehetősen változékony, hűvös az idő Karlovy Varyban. De semmivel sem melegebb az impozáns vetítőterem légköre: az eddig látott versenyfilmek ugyanis nem árasztottak me­legséget. így a fesztivál kö­zönségének, vendégeinek a kedve is borongósra változott. Az igazán szép, nemes gondo­latokban gazdag filmek — úgy látszik — még váratnak ma­gukra. Az eredeti téma, az egyéni szemlélet és a sajátos alkotói stílus csak itt-ott, el­vétve mutatkozik meg, de de­rűlátásra adhat okot, hogy a versenyfilmek java része még hátra van, s a filmnagyhatal­mak sem mutatták be alkotá­saikat. A fesztivál első napjai után s a látott filmek alapján így aligha kívánhatunk mást, mint színvonalasabb verseny­filmeket. S ebben az óhajunk­ban az utóbbi napok verseny­filmjeinek az értékelése is ki­fejezésre jut. Az első napok fesztiválfilm­jei alapján megállapíthatjuk, miszerint a rendezők élénk ér­deklődéssel fordulnak a törté­nelmi múlthoz, hogy abból merítsenek tanulságot a ma emberének erkölcsi és politi­kai küzdelmeihez. Megállapí­tásunk igazolására elegendő, ha csak a szlovák (A nap, amely nem múlik el), a ju­goszláv (Lakodalom) vagy a román (A felügyelő vádol) versenyfilmet említjük. Ezek közös vonása, hogy egyazon motívumra épülnek, csak más- más változatban, műfajban, a megvalósítás különböző színvo­nalán elevenítik fel a harminc év előtti eseményeket, a nép felszabadító partizánharcainak mozzanatait. Tizenöt évvel a kubai forra­dalom győzelme után, 1967- ben játszódik az Önöké a szó című kubai versenyfilm cse­lekménye, melyet Manuel Octa- vio Gomez rendezett. Jóllehet az ország népe már másfél év­tizede szabadságban élt, a forradalomnak ennek ellenére még mindig éles harcokat kel­lett vívnia a hegyekben meg­húzódó ellen forradalmárokkal és az őket támogató amerikai ügynökökkel. A meglehetősen fíz&álmas történet helyenként ijtűlrészletező és vontatott, s ez i.|ankasztja a nézők figyelmét. , Áj;kubai filmgyártásnak, roha­mos kibontakozás ellenére, még van mit tanulnia, különö­sen a dialógusok és a cselek­mény helyes arányainak a megtartását illetően, hogy a színészi játékban és az opera­tőri munkában mutatkozó eré­nyei jobban érvényesüljenek. Napjainkban játszódik a finn (Lakókocsi) és az indiai (Hálátlan) versenyfilm cselek­ménye: mindkettő az ország­ban uralkodó szociális ellenté­tekkel, a kisemberek helyzeté­vel foglalkozik — különösebb művészi igény nélkül. A fesztivál zord hangulata egyébként csak a fejlődésben levő filmgyártással rendelkező országok, az ún. harmadik vi­lág alkotásainak vetítése köz­ben melegszik fel valamelyest. Sajátos és különleges élményt nyújtanak ezek n filmek az európai ízléskonvencióhoz szo­kott nézőknek. A celluloidsza­lag csodálatos lehetősége, hogy kifejezően, hitelesen képes közvetíteni számunkra ismeret­len tájakat, életformákat, em­beri sorsokat. Olyan földrészek embereinek életével, sorsával ismerkedhetünk meg a filmek révén, amelyekről egyébként fogalmat sem alkothatnánk magunknak. A szemle eddigi legüdébb színfoltja a Facsemeték című szovjet film, a tavalyi moszk­vai fesztivál egyik díjnyertes alkotása volt, melyet versenyen kívül vetítettek. Ezen a sereg­szemlén, ahol eddig szinte ki­vétel nélkül komor, véres tör­téneteket, drámákat láthat­tunk ez az egyszerű, humá­nummal átszőtt lírai történet elnyerte a nézők rokonszen- vét. Rezo Csheidze alkotása nem cselekményével vagy iz­galmas történetével nyűgözi le a nézőt. Fő értéke az, hogy lírai képsorai mögött filozófiai mélységekbe hatoló gondolat­sor, gazdag mondanivaló rej­lik a grúz nemzeti hagyomá­nyok legszebb vonásairól, a nemzedékek közötti eszményi kapcsolat megteremtésének le­hetőségéről. A költői szépségű film főszerepét Cshikvadze játssza közvetlen kedvességgel, természetes jósággal és népi bölcsességgel. A moszkvai fesztiválon a legjobb férfiala­kítás díjával jutalmazott szí­nész a fesztivál vendégeként Karlovy Varyban tartózkodik. (tölgyessy) Fogadás a szövetségi miniszterelnökségen (ČSTK) — Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök teg­nap Prágában fogadta Redrich Švestkát, a Károly Egyetem rektorát, az Európai Biztonság Csehszlovákiai Bizottságának elnökét és Dalibor llanest, a Szövetségi Gyűlés alelnökét, a Nemzetek Kamarájának elnö­két. A vendégek átadlak a szövet­ségi miniszterelnöknek az Eu­rópai Biztonság és Együttmű­ködés Nemzetközi Bizottságá­nak a bizottság 1974. április 7-i brüsszeli ülésén jóváhagyott nyilatkozatát. Ez felhívja az európai országok parlament­jeit, kormányait és társadalmi szervezeteit, hogy tegyenek meg mindent az európai biz­tonsági és együttműködési, ér­tekezlet második szakaszának sikeres befejezéséért, hogy az értekezlet befejező részét a legmagasabb szinten tartják meg. Štrougal elvtárs ebből az al­kalomból értékelte az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzetközi Bizottságának kez­deményezését, s a csehszlovák kormány teljes támogatásáról biztosította a béke megszilárdí­tására irányuló erőfeszítéseit. Röviden ☆ Ľudovít Pezlárnak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának jelenlétében tegnap Bratislavában Štefan Krivuš, a Matica slovenská igazgatója ünnepélyes keretek között megnyitotta a „Külföl­dön élő szlovákok a fasizmus elleni harcokban“ című kiállí­tást. A megnyitón jelen volt Vladimír Mináč érdemes mű­vész. a Matica slovenská elnö­ke, valamint a külföldön élő haladó szlovákok egyesületei­nek 30 aktív antifasiszta har­cos képviselője Argentínából, Belgiumból, Franciaországból, Ausztriából, Bulgáriából, Len­gyelországból és jugoszláviá- ból. ' ☆ Vasárnap az esti órákban Prágába érkezett az Iraki Köz­társaság kormányküldöttsége. A küldöttséget, amely az 1974— 1975. évi kulturális együttmű­ködés tervéről tanácskozik, Fauzi Muhammad Sámi, az Ira­ki Köztársaság főiskolai mi­nisztériuma kulturális kapcso­latokat ápoló részlegének ve­zérigazgatója vezeti. Szabadsagot, törvényességet a chilei népnek! RF oly tat ás az 1. oldalról j „Bocsássák szabadon a népi ellenállási mozgalom minden harcosát, tartsák tiszteletben a menedékjogot és biztosítsanak szabad távozást a santiagói nagykövetségeken menedéket kapott személyeknek; Állítsák helyre az elemi pol­gári, demokratikus és szakszer­vezeti szabadságjogokat; Véget kell vetni a terrornak és a kínvallatásoknak Chilé­ben; Elég volt a gyászból, a vér­ből, és a könnyből, szabadsá­got és törvényességet a chilei nép számára! — követeli a fel­hívás. A szolidaritási konferencia utolsó szónokaként Carlos Al- tamirano, a Chilei Szocialista Párt főtitkára szólalt fel. „A Párizsban megtartott chi­lei szolidaritási értekezlet, ki­mondottan munkajellegű volt, s a tanácskozásokon több tu­catnyi küldött vett részt tevé­kenyen — különböző politikai pártok és más szervezetek kép­viselői egész Európából“ — mondották tegnap a Ruzynéi repülőtérre való hazaérkezésük után az értekezleten részt vett csehszlovák küldöttség tagjai: Tomáš Trávniöek, a Csehszlo­vák Nemzeti Front KB alelnö­ke, a küldöttség vezetője és tag­jai, Viliam Kožik, az SZKT tit­kára és Miloslav Dočkal, a SZISZ KB alelnöke. „Az értekezlet alapvető po­zitív eredménye, hogy részve­vői, akik között a legnagyobb számban az európai kommunis­ta pártok és különösen a nyu­gat- és az észak-európai szo­cialista és szociáldemokrata pártok képviseltették magukat, megegyeztek, hogy sokoldalúan támogatni fogják a chilei nép hősi harcát. Termékeny vita után a politikai pártok, a szak- szervezetek és az ifjúsági szer­vezetek képviselői egyhangúlag jóváhagyták a záródokumentu­mot, amelyet egyébként már nyilvánosságra hoztak, s amelyben felhívják a világ köz­véleményét, hogy harcoljon a Chilében folyó belháború befe­jezéséért és azért, hogy a ka­tonai junta hagyjon fel embe­rek törvénytelen börtönben tar­tásával és kínzásával, s tegye lehetővé az ország elhagyását azok számára, akik idegen kö­vetségeken kerestek menedéke­ket, harcoljon a politikai fog­lyok szabadon bocsátásáért, s a chilei nép polgári és demokra­tikus szabadságjogainak hely­reállításáért. A csehszlovák küldöttség te­vékenyen részt vett a tárgya­lásokon, és Trávniöek elvtárs­nak a plénum előtt elmondott beszédét nagy figyelemmel hallgatták meg és kedvezően fogadták. Kožík elvtárs az ér tekezlet szerkesztő bizottságá­ban több konkrét kezdeménye­ző javaslatot nyújtott be a zá­ródokumentum kibővítésére. A csehszlovák küldöttség felhasz­nálta párizsi tartózkodását ar­ra, hogy megbeszéléseket foly­tasson különböző országok de­legátusaival a kétoldalú kap­csolatok további bővítésének le­hetőségeiről, mindenekelőtt a szakszervezeti és az ifjúsági mozgalom vonalán. Amint az ismeretes, a jelen? légi chilei helyzet mindenek­előtt az Allende-kormány poli­tikai vezetői elleni törvénytelen perekkel fenyeget. Ezért szük­séges Csehszlovákiában is fo­kozni a kampányt a mostani párizsi értekezlet követelésé­nek, vagyis annak támogatásá­ra, hogy azonnal bocsássák sza­badon az összes politikai fog­lyot. Ez a jelen pillanatban, amikor már megkezdődtek a perek, vagy közvetlenül előké­születben vannak, elsőrendű fel­adata Csehszlovákia és a világ közvéleményének. Másodsor­ban, mint ahogy azt u nemzet­közi szolidaritás elveinek szel­lemében népünk teszi, adakoz­ni kell a Csehszlovák Nemzeti Front szolidaritási alapjára, mivel kétségtelen, hogy a mi kötelességünk is nemcsak sza­vakkal, hanem politikailag, er­kölcsileg és lehetőségeink sze­rint anyagilag is kifejezésre juttatni szolidaritásunkat. A Chi­lei Nép Jogainak Védelmére Alakult Csehszlovák Bizottság éppen ebben az értelemben fejt ki aktivitást. Magútól értetődő, hogy a szo­cialista társadalom szilárdításá­ra és további fejlesztésére irá­nyuló minden tevékenység Csehszlovákiában egyszersmind hozzájárulás a chilei nép és az összes haladó demokratikus erők harcához. Chilében ugyan­is a mi jövőnkröl, az egész emberiség jövőjéről • is szó van." WILLI STOPHOT LENIN-RENDDEL TÜNTETTÉK KI Moszkva — Willi Stophot, az NDK Államtanácsának elnökét 60. születésnapja alkalmából Lenin-renddel tüntették ki a Német Demokratikus Köztársa­ság és a Szovjetunió közötti „testvéri barátság és sokoldalú együttműködés fejlesztésében szerzett nagy érdemeiért“. Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin táviratban szívélyesen üdvözöl­ték az NDK neves állami- és pártszemélyiségét. A szovjet ve­zetők távirata hangoztatja, bogy Willi Stophot a Szovjetunióban a munkásosztály ügyéért, a né­met munkások és parasztok el­ső szocialista államának fej­lesztéséért és megszilárdításá­ért vívott küzdelem állhatatos és következetes harcosaként is­merik. A távirat kiemeli Willi Stoph jelentős hozzájárulását á két nép és a két állam közötti testvéri barátság megszilárdítá­sához, sokoldalú együttműködé­sük fejlesztéséhez. Nyikolaj Podgornij Szomáliában Mogadishu — Nyikolaj Pod­gornij, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke hétfőn a Szórnál! Demok­ratikus Köztársaság fővárosába, Mogadishuba érkezett. Nyikolaj Podgornij útját rö vid időre megszakította az egyiptomi Luxorban. A repülő­téren Anvar Szadat egyiptomi elnök nevében Muhammad Za- ki Latif tartományi kormányzó fogadta. Latlf kormányzó Pod­gornij elvlársnak Luxor város Ezüstkulcsát adományozta. A szovjet vendég a szovjet nép baráti üdvözletét tolmácsolta Egyiptomnak. Nyikolaj Podgornij Moham­med Sziad Burré tábornoknak, a Legfelsőbb Forradalmi Ta­nács elnökének meghívására tesz hivatalos látogatást a Szomáli Demokratikus Köztár­saságban. FR A NCIA—NYUGATNÉMET CSÚCSTALÁLKOZÓ Bonn — Valéry Giscard ď Est aing francia köztársasági elnök kormánya bét tagjának Júíséretében Bonnba utazott. A két ország 1963. évi együttmű­ködési szerződésében intézmé­nyesített rendszeres konzultá­ciók keretében ezúttal az NSZK fővárosában tartják az esedé­kes francia—nyugatnémet csúcstalálkozót. A bonni látogatás Giscard d’Estaing első külföldi útja köztársasági elnökké történt választása óta. A francia el­nök Bonnban Helmuth Schmidt kancellárral időszerű nyugat­európai kérdésekről, a Közös Piacon belül kialakult helyzet­ről, valutakérdésekről, vala­mint az ún. atlanti biztonság témaköréről folytat megbeszé­léseket. További letartóztatások Etiópiában Addisz Abeba — Az etiópiai kormány gyakorlatilag meg­szűnt létezni, mivel számos ma­gasrangú tisztviselője nem jele­nik meg hivatalában attól való félelmében, hogy a katonák le­tartóztat jak. Diplomáciai források szerint a fegyveres erők jelenleg két fő szárnyra, egy radikális és egy mérsékelt Irányzatra tago­lódnak. és ez a két áramlat mindeddig nem állapodott meg egymással az ország jövőbeni kormányának összetételében. A katonák továbbra is körö­zik a korrupcióval gyanúsított volt minisztereket, arisztokra­tákat és ipari vállalkozókat, akik a feudális rendszert akar­ják tartósítani Etiópiában. Az Addisz Abeba-i rádió közlése szerint a fegyveres erők újabb 27 nevet tartalmazó listát tel­tek közzé azokról a személyi­ségekről, akiknek haladéktala­nul meg kell adniuk magukat. Ezek között szerepel a volt bel­ügyminiszter és a biztonsági szolgálat egykori főnöke, Fasz Meszfin Szelesi, aki 1936-ban az olasz fasiszta megszállók ellen küzdő hazafias felszabadító mozgalom vezetője volt. A kö­rözött személyeket azzal fenye­gették, hogy amennyiben ön­ként nem jelentkeznek, törvé­nyen kívül helyezik őket és el­kobozzák birtokukat. Legfrissebb jelentések szerint a körözött 27 személy jelentke­zett az etiópiai katonai hatósá­goknál. Az etiópiai fegyveres erők KGST-tanácskozás Július 2—8 között Brnóban tartotta meg 64. ülészakát a KGST Gépipari Állandó Bizott­sága a tagállamok küldöttsé­geinek részvételével. Az ülés­szakon megfigyelőként jelen volt a jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság küldött­sége. A bizottság tanácskozásait a bizottság elnöke, Josef Šimon csehszlovák kohó- és nehézgép­ipari miniszter nyitotta meg, beterjesztve a KGST huszonöt éves tevékenységéről, valamint a KGST komplex programjának a gépipar területén történt tel­jesítéséről szóló jelentést. A gépipar a KGST tagálla­maiban és Jugoszláviában gyors ütemben fejlődik, s a fejlődés üteme nagyobb, mint az ipari termelés általános növekedési üteme. még mintegy 70 személy után kutatnak. Haile Szelasszié csá­szár szintén egyetértett az em­lített 27 személy letartóztatásá­val. Szelasszié császár rendkívüli ülésre hívta össze az etiópiai nemzetgyűlést, hogy megvitas­sa és jóváhagyja az új alkot­mányt. Az UPI Addisz Abeba-i tudó­sítójának adott nyilatkozatában a fegyveres erők bizottságának egyik tagja elmondta, hogy a hadsereg célja egy olyan kor­mány létrehozása, amelyben a polgári politikusok mellett ka­tonák is részt vesznek. „A mos­tani kormány — mondta — te­kintéllyel bír, mi viszont hata­lommal, ezt a két tényezőt kell ötvöznünk egy új kormányban". Az UPI tudósltjának jelenté­se szerint kisebb csetepaték zaj­lottak le az etióp fővárosban. A tudósító ebből arra következ­tetett, hogy a hadsereg folytat­ja a korrupcióval gyanúsított személyek letartóztatását, illet­ve körözését. Az Ethiopian Heruld című kormánylap hírül adta, bogy szabadon bocsátották több poli­tikai foglyot és az etiópiai nagy- követségeket és konzulátusokat utasították, adjanak beutazási engedélyt az összes politikai száműzöttnek. Gazdasági reformok Portugáliában Lisszabon — A portugál ide­iglenes kormány csaknem két­hetes üléssorozatot tartott és ennek során mintegy 30 gazda­ságpolitikai törvényről döntött. Vasco Vieira de Almeida a gaz­dasági koordinálás minisztere ismertette a sajtóval a főbb ha­tározatokat. Ezek a követke­zők: rögzítik a közalkalmazot­tak fizetését, megélénkítik a valuta- és pénzpiacot, erőtelje­sen ösztönzik az iparosítást és új adópolitikát vezetnek be. Az adóügyi reformmal elsősorban a gazdaságilag hátrányban lévő osztályokon Igyekeznek segíte­ni egyebek között azzal, hogy csökkentik a fasiszta rendszer által felemelt adóikat. Egyide­jűleg növelni fogják a magas fi- zetésűek jövedelmi adóját. Az állami bevételek növelése érde­kében megemelik a dohányne­műre és a luxus cikkekre kive­tett adókat.. Az új törvényeket rövidesen nyilvánosságra hozzák.

Next

/
Thumbnails
Contents