Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-09 / 160. szám, kedd

A CSÚCSTALÁLKOZÓ HASZNOS VOLT Amerikai szenátorok nyilatkozata ÚJABB FRANCIA ATOMROBBANTÁS Washington — Az Egyesült Államok vezető politikusai meg­elégedéssel fogadták a harma­dik szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó eredményeit. A moszkvai csúcstalálkozó hasznos volt; lehetővé tette, hogy Nixon elnök és Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára folytassa hagyományossá vált párbeszédét — jelentette ki egy tévéműsorban William Fulbright, a szenátus külügyi bizottságának elnöke. Az ame­rikai nép támogatja a Szovjet­unióval kapcsolatos enyhülési politikát. Vannak azonban az Egyesült Államokban olyan erők, amelyek fellépnek e po­litika ellen. Ezek elsősorban a katonai körök és olyan szemé­lyiségek, akik nem a nép han­gulatát tükrözik. Averel Harriman, a demokra­ta párt kiemelkedő személyisé­ge hangsúlyozta, hogy Leonyid Brezsnyev — aki egyébként nemrégiben fogadta őt Moszk­vában — kitartóan törekszik olyan megállapodások megköté­sére, amelynek célja a nukleá­ris háború veszélyének csök­kentése. Ez nem azt jelenti, hogy a szovjet vezető kész lenne egy­oldalú leszerelésre — mutatott rá Harriman. — Leonyid Brezs­nyev kitart a két ország közöt­ti egyenlőség mellett nukleá­ris téren, s a béke megőrzésé­nek szükségességét hangsúlyoz­za. Moszkva — A Szovjetszkuja Rosszija vezércikkben elemzi a múlt héten véget ért — szovjet —amerikai csúcstalálkozó ered­ményeit. Megállapítja. „A szov­jet és az amerikai vezetők harmadik találkozója azt tanú­síi ja, hogy mindkét fél arra a következtetésre jutott; szükség van az 1972-ben és 1973-ban aláírt okmányukban rögzített fő irányvonal fenntartására és megvalósítására“. A SzovjetszKaja Rosszija em­lékeztet a mostani szovjet — amerikai tárgyalások során szü­letett megállapodásokra, és hangsúlyozza: „Mindez lényeges elörehula dús a béke és a kölcsönös bi­zalom erősítésének útján, erő­síti és elmélyíti a nemzetközi enyhülést. A lap végezetül rámutat: Az SZKP és a szovjet kormány kö­vetkezetes békeszerető külpoli­tikája egyre újabb pozitív ered­ményeket hoz. „Minden lépés ezen a nemes úton tükrözi a föld valamennyi jóakaratú em­berének vágyait és reményeit, elősegíti a békét és együttmű­ködést hirdető elvek megtes­tesülését a különböző társadal­mi rendszerű országok kapcso­lataiban“. KISSINGER LONDONBAN London — Henry Kissinger amerikai külügyminiszter Brüsz szelt, Párizst, Rómát és Mün­chent követően nyugat-európai kőrútjának következő állomá­sára, Londonba érkezett. Kis­singer nyugat-európai utazása során tá jéktfztatla a nyugat­európai országokat a moszkvai szovjet—amerikai csúcsértekez­let eredményeiről. Az amerikai külügyminiszter Londonban találkozott Wilson brit miniszterelnökkel, akivel világgazdasági kérdésekről ta nacskozott. Kissinger felkeres te az fxllenzék vezérét. Edward Heath t is. Ciprusi felhívás 1974. VII. 9. A világ közvéleménye mély­séges aggodalommal kíséri a Chiléből érkező híreket. A ka­tonai junta gyors ütemben ké­szíti elő a Népi Egység 33 ve­zetőjének katonai bírósági pe­rét. Az erősödő terror, a ke­gyetlen kínzások, ezrek tör­vénytelen lemészárlása után most a fasizmus hírhedt, alkot­mányosnak feltüntetett módsze­reihez folyamodik a junta. Az embertelen körülmények között börtönben tartott chilei haza­fiak vezetőinek egy csoportját, köztük Luis Corvalánt is vész­törvényszék elé akarják állíta­ni, hogy ott koholt okot teremt­senek a legyilkolásukra. Ezekben a napokban a Béke­világtanács felhívására a béke és szolidaritási mozgalmak vi­lágszerte nagyszabású akciókat, aláírásgyűjtést, tiltakozó felvo­nulásokat, szolidaritási napo­kat, heteket szerveznek „Ment­sük meg a chilei politikai ve­zetők életétI“ jelszóval. Párizsban 18 európai ország kommunista, szocialista, szo­ciáldemokrata és baloldali párt­jai, valamint szakszervezetei nagyszabású chilei szolidaritási konferenciát rendeztek a négy francia baloldali párt kezdemé­nyezésére. A kétnapos konfe­rencia résztvevői azzal a céllal gyűltek egybe, hogy erkölcsi írókhoz szólva kijelentette, hogy a görög katonai junta a nemzeti gárda tisztjein keresz­tül diktatúrát akar bevezetni Cipruson. Lemondott a bangladesi kormány Dacca — Mudzsibur Rahman sejk, Banglades, miniszterelnö­ke elfogadta kormánya hat mi­niszterének és három állammi­niszterének lemondását. A lemondottak között szere­pel az a tábornok is, aki 1971- ben a felszabadító erők oldu Ián vezette a Pakisztán ellen indított függetlenségi harcot, továbbá a posta- és távközlés­ügyi miniszter, illetve a terüle­ti reformügyi miniszter. Canberra — Franciaország végrehajtotta 1964. óta a 37., Idén a második atomkísérletét a Csendes-óceán déli részén, Francia—Polinézia térségében. Ausztráliai kormánykörök sze­rint az atomrobbantásra a Ta­hititól 1200 kilométerre délke­letre fekvő Muroroa korallzá­tonynál került sor. Ausztrália és Új-Zéland hiva­talos jegyzékben tiltakozott Franciaországnál. Mindkét or­szág a kísérlettel kapcsolat­ban mély aggodalmát fejezte ki. Franciaországban nem erő­sítették meg, de nem is cáfol­ták az ausztráliai és új-zélandi értesüléseket. Ki jelentették, hogy a külügyminisztérium ha­tásköre nem terjed ki katonai ügyekre és ök is csak annyit tudnak, amennyit az újságok­ból olvashatnak. A mostani alouirobbantás há­rom nappal azután történt, hogy a hágai Nemzetközi Bíró­ság megkezdte a francia atom- kísérletek ügyének tárgyalását. Mint minden előző francia kormány, Giscard d'Estaing ka­binetje is megtagadta az alom- kísérletekről szóló hírek kom­mentálását. Az államfő a kö­zelmúltban bejelentette, hogy a jelenlegi légköri atomkísérletek számát eggyel csökkentik és gyors ütemben folynak az elő­készületek a föld alatti atom- robbantás előkészítésére. Ezt a kísérletsorozatot a Tuamotu szi­getcsoporton, ugyancsak Poli­néziában tervezik végrehajtani. IMEHANY Átszervezések az olasz titkosszolgálatban Róma — Az olasz képviselő­ház hadügyi bizottságában be­fejeződött a vita Andreotti had­ügyminiszternek a hadsereg titkosszolgálatáról tartott be­számolója felett. Boldrini, a képviselőház al­elnöke megismételte a kommu­nistáknak azt a kérését, hogy a végrehajtó szervek és a kor­mány a demokrácia normáira épülő átfogó reformot hajtson végre a titkosszolgálat kötelé­kében, a köztársasági intézmé­nyek és az alkotmány iránti hűségre ösztönözve vezetőit és tagjait. A kommunisták köve­telték, hogy a hadsereg titkos­szolgálata is olyan felelős ve­zetőket kapjon, akik kellő biztosítékokat tudnak nyújtani a szélsőjobboldali felforgató szervezetekkel való esetleges újabb együttműködéssel szem­ben. Záróbeszédében Andreotti kö­zölte, átalakítják az olasz ka­tonai hírszerzés (SÍD) szerve­zetét, a korábbinál nagyobb fi­gyelmet szentelnek a titkos ügynök kiválasztásának és to-- borzásának. A hadügyminiszter további vizsgálatot tgért a tit­kosszolgálat és a szélsőjobbol­dal, fasiszta szervezetek közölt kialakult személyi kapcsolatok tisztázására. Andreotti végül elismerte azt is, hogy külföldön olyan felfor­gató szélsőjobboldali központok működnek. amelyek nyíltan szervezkednek uz olaszországi demokratikus intézmények megdöntésére. Választások Kanadában Ottawa — Kanadában hétfőn rendkívüli képviselőválasztást tartottak. 13,5 millió szavazó járult az urnákhoz az ország 12 szövetségi államában. A politi­kai erőviszonyok új feltérképe­zése azért vált szükségessé, mert a képviselőház 1974. má­jusában, a költségvetéssel kap­csolatban megvonta bizalmát Pierre Elltott Trudenu liberális párti kormányától. A Trudeau kormány javasolta a nagyrészt amerikai tőkeérde- keltségű monopóliumok adójá­nak emelését és a lakosság jö­vedelmi adózásának enyhítését. A konzervatívok a nagytőke ér­dekében, az új demokrata párt viszont azért szavazta le a kor­mányt, mert nem tartotta ki­elégítőnek a részvénytársasá­gok megadóztatására tett indít­ványt. Williams Kashtan, a Kanadai Kommunista Párt főtitkára a párt XXII. kongresszusán mon­dott beszédében kijelentette, hogy az országiján állandósult az infláció és a munkanélküli­ség. : Nixon programja Washington — A héten zsú­folt beldiplomáciai program vár Nixon elnökre, aki visszaérke­zett Washingtonba a floridai Key Biscayneból. Rúnáid Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára közölte, hogy az el­nök tegnap Gerald Ford al- elnökkel találkozott, kedden pedig gazdasági tanácsadóival ül össze. Szerdán Nixon beszá­mol a kongresszus demokrata párti és republikánus vezetői­nek a Közel-Keleten tett körút­járól és a moszkvai csúcstalál­kozóról. A tájékoztatón jelen lesz Kissinger külügyminiszter Is, t nyomást gyakoroljanak a chilei juntára: függessze fel a rendkí­vüli állapotot, szüntesse be az önkényes letartóztatásokat, a kínzásokat és a törvénytelen pereket. börtönök, az internáló táborok, a börtönszigetek összes fog­lyait, tartsák tiszteletben a me­nedékjogot s állítsák vissza az elemi jogokat, „igazságot és szabadságot a chilei népnekI“ A SZOLIDARITÁS EREJE Az értekezleten a felszóla­lók egybehangzóan megállapí­tották, hogy csak az egységbe tömörült baloldali és demokra­tikus erők akciója képes lefog­ni a chilei gyilkosok kezét, gá­tat vetni a nemzetközi imperia­lista körök, a multinacionális monopóliumok mesterkedései­nek. A nemzetközi közvélemény­hez intézett ünnepélyes felhí­vás rámutat, hogy a párizsi ér­tekezlet résztvevői egy ember­ként követelik: legyen vége Chilében a „belső had iá 1 la pót­nak“, az önkényes letartóztatá­soknak, a szenvedésnek, a rög­tönítélő bíráskodásnak. Bocsás­sák szabadon a Népi Egység pusztán koholt vádak alapján perbefogott vezetőit, akiknek élete forog veszélyben, a fegy­veres erőknek az alkotmányhoz hű tagjait, adjanak számot az eltűnt mozgalmi vezetők sorsá­ról, bocsássák szabadon a népi ellenállás összes harcosait, a — ezzel a záróakkorddal ért véget a nemzetközi szolidaritás­nak ez az újabb hatalmas erejű megnyilvánulása. A párizsi konferencia igen fontos eseménye volt az egyre szélesebb körben kibontakozó szolidaritási kampánynak. Kü­lönös jelentőséget ad neki az a tény, hogy azokban a napokban ült össze, amikor a chilei jun­ta a demagóg szólamokat fél­retéve leplezetlenül a fasizmus hírhedt eszközeihez nyúl. Mint ismeretes Pinochet tábornok nemrég „a nemzet legfelső ve­zetőjének“ kiáltotta ki magát, s nyíltan kijelentette, hogy a junta addig akarja fenntartani uralmát, amíg meg nem válto- 7.ik a chileiek „szellemi beállí­tottsága”. Pinochet személyes diktatúrá­jának bevezetése azonban nem más, mint kétségbeesett kísér­let a mostani körök hatalmának megerősítésére. Erre a népel­lenes rezsimmel szembeni harc fokozódása, valamint a junta növekvő nemzetközi elszigetelt­sége és megbélyegzése ösztöké­li az ország jelenlegi uralko­dóit. A chilei államvédelmi rend­szer szerkezetét és módszereit teljesen a hitleristáktól vették át. Nyolcezer ügynökét és úgy­nevezett „halálbrigádjait” kül­földről hozott tapasztalt pribé­kek, köztük volt SS-tisztek ké­pezik ki. A Chiléből érkező hí­rek azonban arról tanúskodnak, hogy a lakosság egyre széle­sebb rétegei szegülnek szembe a juntával. Ebben a harcukban és a ebi lei „harminchármak perével” kapcsolatban nagy segítséget jelent a világ haladó közvéle­ményének tiltakozása, a chilei hazafiak iránt megnyilvánuló nemzetközi szolidaritás ereje. A francia fővárosból ismét nyo­matékos felhívás hangzott el a chilei nép igaz ügyének támo­gatására, s milliók nevében kelt szárnyra a követelés: Ves­senek véget a terrornak, szün­tessék be a konstruált pereket, helyezzék szabadlábra a bebör- tönzötteket. Csak ügy válik majd lehetővé, hogy az emberi törekvéseknek megfelelően Chi­le újra szabad és független le­gyen. PROTICS JOLÁN JOSZIP BROZ TITO. a ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a jugosz­láv Kommunisták Szövetségé­nek elnöke Nicolae Ceausescu- nak, a Román Szocialista Köz­társaság elnökének, a Román Kommunista Part főtitkárának meghívására hivatalos' baráti látogatásra Bukarestbe érke­zett. A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a Népek Barátsága Érdemrendet ado­mányozta Arthur Useldinger- uak, a Luxemburgi Kommunis­ta Párt KB titkársága és a vég­rehajtó bizottság tagjának, a luxemburgi—szovjet társaság főtitkárának 70. születésnapja alkalmából. • EDWARD GIEREK, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára befejezte jugoszláviai tárgyalásait és visszautazott Varsóba. RUDOLF KIRSCHLÄGER új osztrák szövetségi elnököt a parlamentben telt ünnepélyes eskütétele után beiktatták hi­vatalába. KURT WALDHEIM ENSZ- főtitkár kétnapos hivatalos lá­togatásra Hágába érkezett, ahol Max Van dér Stoel hol­land külügyminiszterrel folytat megbeszéléseket. ADAM MALIK indonéz kül­ügyminiszter lengyelországi lá­togatásáról kiadott közös köz­lemény kiemeli a szovjet- amerikai szerződések jelentő­ségét. BRÜSSZELBEN 12 tőkés or­szág szakemberei kétnapos ta­nácskozást tartanak a nyugati energia problémákról. ABU DZAUDEH libanoni új­ságírót, az An Nahar című lap szerkesztőjét elrablói szabadon engedték a szíriai libanoni ha­tár közelében. AZ OAPEC, (Kőolajxeportáló Arab Országok Szervezete) Végrehajtó Bizottsága Kairóban fontos közös kőolajberuházási programot állít össze, melyet hamarosan az OAPEC minisz­tertanácsa elé terjeszt jóváha­gyásra. ABDEL RAHMAN AL-ATIKI kuwaiti olajipari miniszter a parlament költségvetési vitája során közölte, hogy az ország naponta mintegy 2 550 000 bar­rel kőolajat termel és a kő­olaj exportálásából származó jövedelem az idén várhatóan eléri a 3000 millió kuwaiti di­nárt. OLASZ képviselők egy cso­portja levelet intézeti Uruguay római nagykövetéhez, követel­ve az emberi jogok tisztelet­ben tartását Uruguayban és a börtönbezárt politikai foglyok, köztük Rodney Arismendi, az Uruguayi Kommunista Párt fő­titkárának szabadonbocsátá- sát. CHILÉBEN a katonai junta elbocsátotta az oktatásügyi minisztérium mintegy 100 al­kalmazottját. A tisztogatási akciót azzal indokolták, hogy „az elbocsátottak nem tanúsí­tottak megfelelő lojalitást“ a katonai rezsimmel szemben. Chilei junta: „Tiltakozik a vi­lág? Mi semmit sem hallunk!1’ (Hubert Báčik karikatúrája) Kommentárunk Nicósia — Ciprusi görög szervezetek felhívást intéztek tagjaikhoz, hogy akadályozza­nak meg minden lehetséges ki sérletet, amely Makariosz el­nök és a ciprusi kormány meg­döntésére irányul. A felhívást 14 különböző beállítottságú gö­rög szakszervezet és más szer­vezetek tették közzé. A doku­mentumot a Ciprusi Munkás Szövetség elnevezésű jobbolda­li szakszervezet is aláírta, ame­lyet pedig baráti szálak fűznek a görög kormányhoz. A fel hívás hangsúlyozza, hogy az Athénból Ciprusra irányí­tott tisztek a belső feszültség állandó forrásává váltak. Mint emlékezetes, Makariosz elnök nyilvánosságra hozta Gi- zikisz görög elnökhöz intézett levelének szövegét, amelyben 650 tiszt visszahívását követeli az athéni kormánytól. Ojság-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents