Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1974-07-28 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó
A KÜZDENI TUDÁS DIADALA Az 1973/74. labdarúgóidény kellemos meglepetést tartogatott a Slovan Šahy (Ipolyság) csapata, (képünkön), a csapat szurkolói, a labdarúgó-szakosztály vezetői számára. Ez a meglepetés lassan, de biztosan érett. A lelkes ipolysági labdarúgók hétről hétre újabb győzelemmel örvendeztették meg a még lelkesebb szurkolókat, akik egyre nagyobb számban töltötték meg az új ipolysági stadion lelátóit, és az idegenben játszott mérkőzésekre is szép számban elkísérték kedvenceiket. Az idény végén aztán valósággá vált a régi álom: a Slovan Šahy csapata az I. A osztályból feljebb lépett a kerületi bajnokságba. 26 év után a jövő idényben ismét a kerületi bajnokságban fognak tehát játszani az ipolysági labdarúgók, és olyan rangos ellenfelekkel kerülnek majd szembe, mint a Trnava „B“, Komárno, Dunajská Streda, Vráble, Levice stb. Az elmúlt idény eléggé izgalmasan alakult az ipolysági labdarúgók számára, mert bár valahogy a lelkűk molyén titokban számítottak erre a s*ép eredményre, a tavaszi idény elejéig mégis Kollárovo és Uhroveo állt a tabella élén, és a Slovan Šahy csak ekkor vette át a vezetést. A szép sikerig persze nem volt könnyű az út, hiszen az ellenfelekkel 30 mérkőzésen kellett szembenézni, melyek közül az ipolyságiak huszonkettőt megnyertek, hatot elvesztettek, és két mérkőzésen érlek el döntetlen eredményt. 46 ponttal (5 ponttal megelőzve a 2. helyen álló Uhrovecet) 61:28- as gólaránnyal került az élre a Slovan Šahy csapata. ürülnek e a szép sikernek, véleményük szerint minek köszönhető ez a kiváló eredmény és milyen tervekkel, elképzelésekkel lépnek az új idénybe, amikor már majd a kerületi bajnokság többi résztvevőivel kell összemérniük az erejüket? — ezekkel a kérdésekkel fordultunk a Slovan Šahy játékosaihoz, akiktől a következő válaszokat kaptuk: Révész II.: „Nagyon örülünk a sikernek, hiszen felemelő érzés bajnokcsapat tagjaként rúgni a labdát. Én már több csapatban játszottam, de bajnokságot csak most nyertünk, ezzel a csapattal. Ez persze nem a véletlen müve. Nagyon kellett hajtanunk, küzdenünk, de a játékosok és az edzők jó munkája, a szurkolók buzdítása végül is meghozta az óhajtott eredményt. Tudatában vagyunk viszont'- annak is, hogy a magasabb osztályban nagyobbak a követelmények is, tehát nem ülhetünk a babérjainkon. Ha sikeresen akarunk szerepelni a kerületi bajnokságban, még nagyobb kitartásra, nagyon sok munkára és küzdeni tudásra van szükségünk. Mivel ismerem játékostársaimat, talán nem lesz elhamarkodott a kijelentés, hogy a kerületi bajnokságban sem fogunk szégyent vallani.“ Molnár: „Egyetértek klubtársammal. Valóban valamennyiünk derekad helytállása, az edzéseken való fegyelmezett részvétel, a játékosok és az edzők következetes munkája tette lehetővé, hogy teljesült régi álmunk és vágyunk: bajnokok lettünk. A további sikerek érdekében töretlenül kell tovább haladnunk a megkezdett úton.“ Konc z: „Úgy talán még soha sehol nem Örültek gólnak, mint ml, amikor Uhrovecen berúgtult a vezető gólt. Ekkor dőlt el ugyanis a bajnoki cím sorsa. Nagyon örültünk mindany- nyian, és talán nem szerénytelenség, ha azt állítom, hogy valamennyien, játékosok, vezetők és edzők, önfeláldozó munka árán jutottunk el idáig. Ha erre továbbra is képesek leszünk — amit őszintén remélek — akkor a kerületi bajnokságban sem vallunk szégyent.“ Révész 1.: „A siker engem nem lepett meg, hiszen jól tudom, mire vagyunk képesek, és én már akkor, amikor a mérkőzések fele még előttünk állt, éreztem, hogy az első helyen mi fogunk végezni. Természetes következménye volt ez a csapat valamennyi tagja részéről megnyilvánult, helyes hozzáállásnak, játékosok, edzők, vezetők jó munkájának. A kerületi bajnokságban ugyanígy kell majd játszanunk, de még korszerűbb, színvonalasabb és talán kicsit keményebb labdarúgást kell produkálnunk.“ Varga: „Számomra fantasztikusnak tűnik a siker, annak ellenére, hogy a 46 bajnoki pontért keményen meg kellett küzdenünk. Ha a csa patunk, melyben igen jó a közösségi, szellem, ugyanilyen lelkesedéssel küzd majd a kerületi bajnokságban is, úgy gondolom, hogy az eredmény ott sem maradhat el. A siker érdé- kében szükségesnek tartanám, hogy még több edzésen tökéletesítsük, csiszoljuk technikánkat, tudásunkat.“ A játékosok tehát boldogok és derűlátóan tekintenek a jöyő elébe a kerületi bajnokságban való szereplésre. Hogyan vélekedik azonban az elért sikerről az edző? A Slovan Šahy labdarúgó-csapatának két edzője van, Eugen Buršlág, a csapat egykori já tékosa és Révész Ferenc, a magyar tannyelvű gimnázium tornatanára, aki 1972-ben végzett a bratislavai Komenský Egyetem testnevelési- és sporl- karán. Révész Ferenc fiatal ember, alig 26-esztendős, de máris komoly tekintélynek örvend a Slovan labda rúgói körében, akik látják, hogy kivá lóan képzett edzőjük hozzáértése, szorgalmas és szakszerű munkája egyik döntő komponense volt az elért szép sikernek, a kivívott bajnokságnak. Ettől a lelkes és hozzáértő fiatal edzőtől kaptuk tehát fenti kér- sünkre a következő választ: — Igen jó kollektíva a Slovan Šahy csapata. Csupa szív, lelkes, küzdeni tudó fiatal játékosokból áll, hiszen a csapat átlagos életkora körülbelül 22 év. A fiúk valamennyien élnek-hal nak a labdarúgásért, az edzésekre kivétel nélkül rendszeresen eljárnak, sportszerű életet folytatnak. Fegyelmezettségükre jellemző, hogy aki a délutánt órákban tartott edzésen a hivatásával járó kötelességei miatt nem vehetett részt, riiásnap délelőtt külön edzésre jött el, mint például František Wurczel hátvéd, a csapat- kapitány, aki egyébként a közbizton sági szervek dolgozója. Az ilyen lel kés gárda tehát méltán szerepelt si kersen az I. A osztályban és jutott tovább a kerületi bajnokságba. Persze a labdarúgószakosztály vezetői, Hrušovský, Urbán és Herczeg sport- társ is megadtak minden segítséget, és a šahyi vállalatok, elsősorban az Efsz, a Piéta, a Strojstav, a Talajjavító Szövetkezet, a Barátság Kőolaj- vezeték és egyéb vállalatok anyagi tamogatasa is jelentős mértkében hozzájárult a sikerhez: — Mondjon valami közelebbit edzési módszereikről. — Hetente háromszor, kedden, csütörtökön és pénteken tartottunk 2— 2-órás edzést. Buršlág edzőtársammal együtt. A keddiek erőnléti edzések voltak, labda nélkül. Ezeken az edzéseken a futásra helyeztük a fő súlyt. Csütörtökön mindig kombinált edzés folyt, fél órán át labda nélküli erőnléti edzés, utána labdával. A pénteki edzés teljesen technikai edzés volt, csak a labdával végeztünk különféle gyakorlatokat. A jövő idényben beiktatunk egy negyedik edzési napot is, a szerdát, ugyancsak technikai edzésre. Ami magát az edzési módszert illeti, ezt tudományos alapokra építem, a bioritmus-elmélet alapján. Készítettem egy bioritmusszámlálót, melynek segítségével megállapítottam az egyes játékosok bioritmusát (28-naponként ismétlődő életfolyamatát), és az összesítés alapján megállapítottam az átlagos bioritmus összetevőit. Ez a módszer amint talán az elért siker is bizonyítja — jól bevált. — Vannak-e megoldásra váró problémáik? ■ — Igen. Szeretnénk, ha a bennünket támogató vállalatok a jövőben- fokozni tudnák anyagi támogatásukat, mert a jó szerepléshez felszerelésünk kiegészítésére is szükség lenne. Szükséges volna a délutáni műszakban dolgozó játékosaink, elsősorban Pažítka és Berkula felszabadítása a délutáni műszak alól, és beosztásuk a délelőtti műszakba. Szeretnénk 1—2 űj játékossal is megerősíteni csapatunkat, hogy a korületi bajnokságban is jól megállhassuk a helyünket. — Van-e „hazai“ utánpótlás? — Igen. Az ificsapattal egy hozzáértő szakember, volt aktív játékos, Ta- nay Béla edző foglalkozik és a múlt idényben is ogy játékos, Urban, jött át csapatunkba az ificsapatból. A hazai utánpótlás is tehát biztosítva van. —v Végül: milyen szereplést vár a Slovan Šahy tói a kerületi bajnokságban? Az edző válaszát nemcsak a riporter, hanem a körénk seregié játékosok is kíváncsian várják: Molnár Tibor, a šahyi Művelődési Otthon dolgozója, aki októbertől a Képzőművészeti Főiskola levelező tagozatának lesz hallgatója, Olczár József építész- mérnök, Révész István, a Budapesti Testnevelési Főiskola hallgatója, Štefan Berkula és Jozef Pažítka, a helybeli Strojstav üzem dolgozói, Lőwy János, a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola hallgatója és a többiek. Az edző higgadtan, és az esélyeket tárgyilagosan mérlegelve válaszol: — A játékosok tudásában és lelkesedésében, küzdeni akarásában, valamint a szurkolók további rokon- szenvében bízva remélem, hogy nem fogunk kiesni új ellenfeleink közül, és a fiúk jó játéka, aktív hozzáállása biztosítja majd azt, hogy a Slovan Šahy labdarúgócsapata a kerületi bajnokságban is az első tíz között szerepel jen. A 26 év után ismét a kerületi bajnokságban játszó lelkes ipolysági labdarúgóknak további szép sikereket kívánunk! SÁGI TÓTH TIBOR ~~m~ LABDARUGÓ ELINDULT... A futballpálya mellett állt, és figyelte a mérkőzést. Egyedül, távol a hangoskodó szurkolóktól. Bár figyelmét lekötött-e a mérkőzés, hozzálopakodtam, és faggatni kezdtem Kramlik Dušant, aki már csak nézőként jár ki a cebovcel (Csáb) pályára, mert helye különben a Spartak Trnava stadionjában van. Kramlik nem feledkezett meg szülőfalujáról. Itt nőtt fel, itt kezdte rúgni a labdát, az iskolacsapatban. az ifiben, majd a felnőttek között. Nem edzői irányítással, csupán a saját elképzelésié szerint. Mint általában a falusi fiatalok. Csak talán több adottsággal, nagyobb lelkesedéssel és szorgalommal. Tehetsége egyre inkább kidomborodott. Járási méretben az átlag fölé emelkedett, de csapata „csak“ a járási bajnokságban szerepelt, s olt nem figyeltek föl rá. Hát akkor hogyan jutott el a Veľký Krtís-i (Nagykürtös) járásból Trnavára, az élvonalba? Útja Popradról vezetett oda, ahol a tényleges szolgálatát teljesítette. Bekerült a divíziós csapatba, ott figyelteti föl rá a Spartak Trnava szakvezetői. Új egyesületében már 75 mérkőzésen szerepelt, gólokat is lőtt. Azóta e sport szép élményekkel gazdagította. Tavaly tavasszal részt vett a hollandiai portyán, s a holland amatőr válogatott ellen szerepelt csehszlovák válogatottban Is helyet kapott, sőt gólt is rúgott. Szép emlékekkel gazdagodva tért haza Dél Amerikából Is, ahol a Sparlak mind a nyolc mérkőzésén szerepelt. Ezt nem büszkélkedve emlegette, hanem úgy vetette fel, mint kapott, kedves ajándékot A csapat egyre inkább befogadja, a játékostársak megértik. Különösen Krajčovič és Va- radin áll közel hozzá. Szavaiból kicseng, hogy a bizalmat szeretné egyre jobb játékkal meghálálni, a csapat egyre hasznosabb tagjává válni. Nem feledkezik meg a szülőfaluról, Csábról sem. Amikor teheti, hazajön szüleihez, testvéreihez. Találkozik volt játékostársaival, akik sajnálják, hogy már nem erősíti a helyi együttest, de annak is örülnek, hogy a tv-ben láthatják, örülnek annak, hogy az ország legjobbjai között is megállja a helyét. Most ugyan sajnálatos kényszerpihenő következik Kramlik- nál, mert egy rossz mozdulat sérvet okozott, s operációra kell sornak kerülnie. Remélhetőleg minden rendbe jön, és a fiatal tehetség rövidesen újra edzésbe foghat, pótolja a hibáján kívüli mulasztást, s majd megint pályára léphet, hogy hasznos, eredményes tagja lehessen a Spartak Trnavának. BOJTOS JÁNOS mnapi ÚJ szú Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrincz Gyula. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkij utca 10. Telefon: 169, 312-52, 323 01, föszerkes/tö: 532 20, titkárság: 550-18, sport rovat. 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda Kiadóvállalat, Bratislava. Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava. Štúrova 4. Hirdetőiroda: Vajanského nábrežie 13/A, II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Előfizetési díj havonta '4.70 korona, a Vasárnapi Oj Szó negyedévre 13,— korona. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ostredné expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII.
