Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-28 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó

SZENK SÁNDOR: A legkisebbik fiú ebédje Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember, s annak három fia. A gyermekek még alig cseperedtek fel, de már együtt dolgoztak az apjuk­kal. Csakhamar megismerked­tek a mezei munkával, s a sze­gény ember egyre jobban lát­ta hasznukat. Ä két nagyobbik szorgalmasan igyekezett, hogy a család sanyarú sorsán erejé­hez mérten enyhítsen. A legkisebbik fiú feladata az volt, hogy délben utánuk vi­gye a szűkös ebédet, amit any­juk a sovány keresetből készí­tett. Szégyell te a fiú, hogy az 6 erejéből csak ilyen hitvány tisztségre tellett. Egyre csak azon törte a fejét, mivel szerez­hetne szüleinek és testvéreinek örömet. „Ha nem ennék, több jutna nekik“ — gondolta egyszer, s eltolta maga elől a pici le- vesestálat. — Majd eszek a többiekkel — válaszolta anyja kérdő te­kintetére. A mezőn meg azt fül­lentette, hogy jóllakott már ő, miatta nyugodtan megehetik az egészet. Azután hazafelé a szamócás árokpartot meg a vad- sőskás dűlőufat keresgélte, hogy maró éhségét enyhítsa Közeledett az aratás vége. A két fiú meg a szegény ember kiszáradt, meggörnyedt, s dél tájban az utat lesték titokban, nem közeledik-e már a gyerek az ebéddel, hogy egy picit meg­pihenhetnének. — Igyekezzetek fiaim — biz­tatta őket ilyenkor az apjuk—, hamarosan készen leszünki A fiúk csavarták a száraz sásból a kötelet, nehéz kévéket kötöttek, melyek véresre se­bezték gyönge kežiiket. Az ebéd ideje régen elmúlt már. A nap az ég másik felére csúszott, de híre sem volt a legkisebbik fiúnak az ebéddel. Megunta a szegény ember a várakozást. — Nézzétek meg, hol tén- fereg az a gyerek! — szólt oda a fáradt legénykéknek. Szaladt a középső, kapdosta vékony lábacskáit, csakúgy ro­pogott a száraz tarló rongyos bakancsai alatt. Amint kiért a föld végére, meg is pillantotta az öccsét egy magányos körte­fa árnyékában. Ült a gyerek, s a lába között ott volt a leveses- kanna, üresen. — Mit csinálsz itt? — kér­dezte a középső fiú csodálkoz­va. — Mind megettem — muta tott a gyerek az edényre, s megeredtek sűrű könnyei —, nagyon éhes voltam. A szegény ember csak állt szótlanul, amikor megtudta, miért késett a gyerek az ebéd­del. Azután vászoningének újjá- val letörölte arcáról a veríté­ket. Csak a legidősebb fiú vette észre, hogy apja szeme körül a ráncok nedvesek maradtak... Hol volt, hol nem volt, el­múlt már régen az a nyár, de a szegény ember gyermekei né­ha még visszaemlékeznek rá. Amikor sárga kalászokat ringat a földeken a szél, s aratnak a kombájnok. DÉNES GYÖRGY: Nézd csak az eget, nézd, az ég kék óceán járt ring a gép, mintha egy szúnyog dönögne halkan, úgy muzsikál ott jent, a magasban, egyre feljebb és fetjebb repül, büszke szárnya az égre feszül, már a fellegek hónában jár, jellegek közt is utat talál. Szemünk elöl már eltűnt a gép, csak a dobhártyánk rezgeti még hangját a fényes ezüst sirálynak, dalát a szívben lobogó vágynak. Ö, de /ó volna repülni, szállni, ifjú vágyunknak utat találni, feltebb, csak feljebb, kék egek árján, csillogó álmok víg óceánján, feljebb, csak feljebb, vissza se nézve, fel, fel a messzi csillagos égre. Fele-fele Amikor a bálkai. pionírok Kónya É*a csapatvezető segítségével ösz- szeállították nyári munkatervüket, arra gondoltak, hogy azt fele-fele alapon állítják össze. Ezért Július hónapra közös-akciókat terveztek, augusztusban pedig mindenki sa­ját tervét váltja majd valóra. A tornaijai strandfürdőn, sátortábor­ban 15 pionír üdül egy hétig, öt- ven hatodikos Clnobányán vés* rt'Mt úszótanfolyamon, huszon- n un pedig vándortábórozáson, . a j/Jovák Nemzeti Felkelés nyo­mában. A kisebbek, az 1—5. év­folyamok tanulói Tamás Éva ta­nítónő vezetésével a környéket barangolják be. A pajtások nem volnának Igazi pionírok, ha elfe­ledkeztek volna a brigádmunkák­ról és a közhasznú tevékenység­ről. Ezért 37a tanuló 7200 bri­gádóra ledolgozását vállalta az állami gazdaságban a nyári mun­kálatok Idején, az Ifjú tűzoltók 10 tagú csapatja pedig, tűzőrségl szolgálatot vállalt. Ök kerékpáron járják á' mezőt, s vigyáznak, ne­hogy felüsse fejét valahol a vö­rös kakas, nehogy a tűz kárt tegyen a- termésben. BORZI LÁSZLÓ Hagyományosai Izsa közsóg pionírjai körében már hagyományos, hogy a vakáció idején megszervezik az lfjű tűz­oltók szolgálatát.- Jelenleg- két tűz­oltóra) tart szolgálatot. Csókás Farum: hatodikos tanuló a 9—12 évesek „parancsnoka“. Varga La­jos nyolcadikos tanuló pedig a 13—15 éveseké. Mindkét raj részt vett a Pattncén (Paton) megren­dezett járási versenyen, ük nyer­ték meg az első és a második helyezést. Sikeres szereplésükért sátrat, futball-labdát és más, ér­tékes díjakat kaptak. Mindkét rajt Kwmlási Menyhért tanító készítet­te fel a versenyre. KURUCZ NÁNDORNÜ KÉT KIS DALOS A szlovákiai magyar gyer­mek- és Ifjúsági énekkarok II. központi seregszemléjén, Nové Zámkyban (Érsekújváron) sok­sok '"s "us és sok kis dalos sze­repeli. A dalosok közül kettőt bemutatunk. MINT A FENNSIKI SZÉL A rožnaval (rozsnyól) járást « plešiveci (pelsőci) énekkar nagyon eredményesen képvi­selte ezen a seregszemlén. Éneklésük olyan volt* mint a Szilicei-fennsíkon futó szél hangja: játékos, dinamikus s olykor váratlan fordulatokkal teli. Ebben a kórusban énekel Jablonczi Editke is, a pelsőci alapiskola hetedikes tanulója. Úgynevezett „bejáró" tanuló, mert a város fölötti fennsíkon, Silická Brezován (Szádvárbor- sa) lakik. Két éve énekel a 60 tagú kórusban, s ezalatt 15 két-, illetve háromszólamú dalt tanult meg. Hetente két-két órát próbálnak, de Editke sze­rint szívesen énekelnének együtt ákár többet is. Különö­sen akkor, amikor olyan dalt tanulnak, amely a kórus tag­jainak nagyon tetszik, mint amilyen például a Csónakon című. Edrtke az alt szólamot énekli. „Ezt a szólamot megta­nulni — mondta —- egy kissé mindig nehezebb feladat, vi­szonyítva a szoprán munkájá­hoz. Ennek ellenére a köny- nyebb műveket már az első próbán elsajátítjuk, de őszin­tén bevallom, van a műsorunk­ban olyan dal is, amely annyi­ra nehéznek bizonyult, hogy két hónapig tanultuk/' Érsekújvárott először járt. Talán azért említette, hogy na­gyon szívesen énekelnének gyakrabban is közönség előtt, mert meggyőződtek, hogy nem­csak ők kedvelik a kórusmu­zsikát, hanem a hallgatóság is. „És az sem elhanyagolható kö­rülmény — mondta —, hogy nagyon szeretek utazni, s a fel­lépések mindig valamilyen uta­zással kapcsolatosak.“ NÖTAFÁK UNOKÁ|A Ha egy csoport vidám gyer­meket lát az ember, mindjárt hangosabban ver a szíve a gyönyörűségtől. A vidámság szinte természetes velejárója a felszabadult éneklés. Van, aki egymaga énekel a legszíveseb­ben, más a közös éneklésben leli örömét. A gyermekek in­kább a közösségi munkára haj­lamosak. látékos tevékenysé­gükben is rendre a közösségi szellem diadalmaskodik. Nem véletlen, hogy a kórusmuzsikát, az énekkarban való szereplést is szinte önkéntelenül kedvel­te meg a Dolné Obdokovce-i (alsóhodaki) Szabó Erika, a pohranicel (pogrányi) alapis­kola hetedikes tanulója. Második éve énekel az isko­la énekkarában. Véleménye szerint: „A zene elválaszthatat­lan az embertől. Az, hogy az emberok énekelnek, olyan ter­mészetes. mint az, hogy van­nak, élnek.“ Ennek alapján nem lepett meg a válasza sem, amikor afelől érdeklődtem tőle, hogy milyen jellegű dalokat kedvel leginkább. „Azokat — mondta —, amelyek vidámak, játékosak, mint például a Há­rom szabó legények című is.“ Az éneklésen kívül a termé­szetrajzot és a földrajzot sze­reti a legjobban. Ha megnő, sokat fog utazni. Sokat szeret­ne tudni a világról, az embe­rekről Hiszi, hogy az utazás, -a világlátás nagy hatással van az ember egyéniségének for­málására. A Zobor vidéki nótafákról már Kodály Zoltán és Bartók Béla is nagy tisztelettel be­széllek. A dalhoz a nótafák unokái sem lettek hűtlenek. A seregszemlén nagy sikerrel sze­repelt a pogrányi alapiskola énekkara, és ehhez a sikerhez járult hozzá a kollektív ének­lés kedvelője, a Zobor-vidéki nótafák unokája, Szabó Erika is. KMECZKÓ MIHÁLY Átvették a x. országos pionírtalálkozón, Hradec nad Mo- ravicou mellett, ünnepélyes keretek között, párt­ós kormányküldöttség élén, Jozef Kempný elv­társ, a CSKP KB titkára a párt által adományo­zott vörös selyemzászlót átadta a Csehszlovák Pionírszervezet képviselőinek. Felvételünk azt a pillanatot örökítette meg, amikor a pionírok zász­lós küldöttségének élén Jindrich Poledník elv­társ, a SZISZ KB titkára átveszi a zászlót. haj. A felvételt Tóthpál Gyula készítette Kerékpárra ültek, és úgy mentek kirándulásra a topoíníkyi (nyárasdi) alapiskola hetedikes pio­nírjai. Kolárovóra (Gútára) kerékpároztak. Ott vi­rágcsokrot helyeztek el a Szlovák Nemzeti Felke­lés hősi halottjainak sírjánál, majd a gútai paj­tásokkal köz-ösen letáboroztak a Vág partján, ját­szottak, szalonnát sütöttek. Aradikor elbúcsúztak a ;útai pajtásoktól, hasonló kirándulásra hívták meg őket. Szabó Viola Változatos és gazdag a Nové Zámky-i (érsekúj- vári) alapiskola pionírcsapatának tevékenysége. Most tartják az iskolázást a rajtanácsok, valamint a csapattanács tagjai számára. Már több kirán­dulást is szerveztek. Bratislavába és a város kör­nyékére. Patlncén (Paton) azok táboroznak, akik úszótanfoiyamon vesznek részt. Többe» Magyar- országra utaztak,. csereakció keretében, hisz a Csongrádi Általános Iskola úttörőivel a csapat már 10 éve tart baráti kapcsolatot. lenei kóbert VÍZSZINTES SOROK: 1. Szovjet autómárka. 7. Igekötő. 8. Folyó a Dunántúlon. 9. Sportág. 10. Folyadék. 12. Kettős betű. 13. Azonos mássalhang­zók. 15. Sértetlen. 16. Vízi jármű. 18. Igen — oroszul. 19. Énekhang. 20. Olt betűi felcserélve. 22. ötvenegy római számmal. 24. Csehszlovák au­tómárka. 25. Olasz autómárka. FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Német autómárka. 2. Sertéslak. 3. Szovjet autómárka. 4. Mely személy. 5. Szovjet autómárka. 6. Kettős betű. 11. Német au­tómárka. 14. Kevert gát. 17. Nem rossz. 21. Nö­vényi ital. 22. Paripa. 23. Mássalhangzó kiejtve. Beküldendő: a vízszintes 1., 24., 25., függőleges 1.. 3.. 5. és 11. számú sorok megfejtése. A július 14-én megjelent keresztrejtvényünk helyes megfejtése: „Köszöntjük az építőket!“ — 398 megfejtés érkezett. Sorsolással könyvjutalom­ban részesülnek: Markotán Attila, Lučenec (Lo­sonc), Juhász Attila, Čierna nad Tisou (Tiszacser- nő), Erdélyi Boldizsár, Mostová (Htdaskürt), Fi­tos Korlénia, Štvrtok na Ostrove (Csallóközcsü- törtök). Nagy Dezső, Tôň, (Tany). 18 Repülőgép

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents