Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1974-07-26 / 175. szám, péntek
A gabonatermelés úttörői - az aratás második félidejében Az idő diktálja a munkaütemet • Hírnevükhöz méltó lelkesedéssel Esős és hűvös nz idő — lassacskán nemcsak a nyaralók, hanem a mezőgazdaságban dolgozók is panaszkodnak rá. Ez a helyzet a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban is, ahol a szövetkezetek és az állami gazdaságok, a .gabonatermelés szlovákiai úttörői már az aratás második félidejében tartanak. Pedig amióta megkezdték a nagy nyári munkákat, nem volt olyan nap, bogy a szeszélyes időjárás az aratást ne akadályozta volna. Nagy erkölcsi erő a kommunisták személyes példamutatása A járás területén 330 kombájn aratja a gabonát. Kedvező időjárás esetén ilyen korszerűen felszerelt gépállománnyal naponta legalább 2000 hektár termését lehetne zökkenőmentesen betakarítani. Ilyen teljesítményre azonban az idei aratási idényben nem volt példa, mert a nedves gabonában lassabban haladnak a kombájnok és a gabona utókezelése is nagy gondot okoz. Hogy mégis kielégítőéit az eredmények, ez elsősorban a járási párt- szervek, a jmi és a mezőgazdasági üzemek kommunistáinak köszönhető, akik szoros kapcsolatot tartanak az aratókkal, a gabonát szállító traktorosokkal és a felvásárlási üzem dolgozóival. Ám a leghatározottabb lendületet a kombájnokon, a szárítógépeken és az Irányításban derekasan helytálló kommunisták személyes példamutatása adja, akik a legbonyolultabb esetekben is megtalálják a helyes megoldás kulcsát. Leleményességből kitűnőre vizsgáztak Az idei aratás jellegzetessége, hogy a kombájnok után nincs elraktározásra alkalmas, száraz, standard gabona. A nedvességtartalom 17—22 százalék között ingadozik, ami annyit jelent, hogy a kombájnoktól érkező gabona minden szemét meg kell szárítani. A mezőgazdasági üzemek és a felvásárló szervek szárítóberendezéseinek napi teljesítménye húsz órás üzemeltetés mellett 4500 tonnára tehető, ami ilyen esős aratásban távolról sem elégíti ki az igényeket. Dehát mi történjék a szérűre hordott gabonával míg a szárítóra kerül? Ha rakásban marad, bemelegszik, veszít minőségéből és gyorsan elértéktelenedhet. Ennek megakadályozáséra a Trhové Mýlo-i (vásárúti] Efsz kommunistái egy egyszerű, favázas prizmaalakú szerkezetet készítettek. Szerkesztője, Bo- gyai Ferenc gépésztechnikus, így nyilatkozott róla: — A szellőztétő prizmákat négy méter távolságra helyezzük el egymástól s két méter vastagságú gabonaréteggel borítjuk be. A szerkezet ulagút- ján áramló levegő nemcsak a befülledéstől óvja meg a gabonát, hanem a szárítását is elősegíti. Egy napi üzemeltetésnél 2 százalékkal csökken a nedvességtartalom. Előnye, hogy szárító hiányában nyirkos időjáráskor is zavartalanul folyhat a beiakarítás. Csilizköz aratóinak harca az elemekkel Néhány napja termésvámoló, jégesővel kísért zivatar száguldott át a csilízküzi társult szövetkezet nagy kiterjedésű határa felelt. Súlyos károkat okozott a kukoricásokban, megtépázta a fóliasátrakat és néhány parcellán a búza kai ászokból is kicsépelte a szemet. Ám az aratási lendület ennek ellenére sem hagyott alább. A szövetkezet gazdái az össz- üzemi pártbizottsággal karöltve azonnal intézkedtek. Az elemek által legjobban sújtott kul- csodi részlegre rugalmasan átcsoportosították a kombájnokat, amelyek a Duna menti parcellákról — ahol talajvíz fenyegette a termést — gyors ütemben leszedték a gabonát. Jó )>éidával itt is a kommunisták álltak elő. Száméi Pál kombájn vezető, aki az aratásban a legnagyobb teljesítményt mutatja fel, haladt az élen és lelkesítette társait. A legkülönfélébb típusú kombájnok egymás teljesítményét múlják felül. Lengyel Endre kombájnvezető, a balonyi részleg aratóbrigádjának tagja, elv- hű kommunistához Illően mozgósítja társait a CSKP, valamint a kormány aratási felhívásának teljesítésére. Napi teljesítménye 6—7 hektár között mozog, még egyetlen üzemzavar sem fordult elő SZK—4-es gépén. Bár a járás mezőgazdasági üzemei már a múlt héten teljesítették a gabona állami felvásárlásának tervét, adott szavuknak is maradéktalanul eleget tettek, 10 százalékkal tetézték meg eredeti tervüket. Ahogy csak javul az időjárás, nagy küzdelem folyik szerte a járásban minden szem gabonáért. SZOMBATH AMBRUS A Trhové Mý- to-i (Vásárúti) Efsz-ben mesterséges szellőztetéssel tárolják a nagyobb nedves ségtartalmú gabonát. (A szerző felvétele! Már telnek a magtárak NAPONTA 80 VAGON Húsz kombájn arai a Vojni- cei (Bátorkeszi) Efsz határában. Naponként 80 vagon gabonát szállítanak a raktárakba. A kombájnosok versenyének élenjárói Pintér János és Du- bány István, akik eddig 4494 q gabonát takarítottak be. Az átlagos hektárhozam 51,8 métermázsa, bár Szegi István munkacsoportja a 60 hektáros búzatábláról, ahol szovjet búzafajtát termesztettek, hektáronként 61 mázsa búzát takarított be. A gabonát a szövetkezet saját szárítójában szárítják, melynek napi teljesítménye 40 vagon. A szalmapréselést 400 hektáron végezték el. MIatyec József érte el a legjobb eredményt ezen a munkaszakaszon: naponként átlag 39,5 hektáros teljesítménnyel. Már csak 330 hektárnyi búzát kell learatni. Egyébként az efsz már 110,5 százalékra teljesítette a gabonaeladást. Miriák Ferenc HAMAROSAN BEFEJEZIK A felsőszeli CSSZBSZ Efsz határában az idén 480 hektár búza, 210 hektár árpa betakarításra várt a kombájnosokra. Az időjárás ugyan problémát okozott, de mind a 11 kombájn aratott, amikor csak lehetett. Szabó Dániel mérnök, az efsz mezőgazdásza számítása szerint a legrövidebb időn balül befejezik az aratást. F. Szabó Béla MÁR EZEN A HÉTEN Néhány nap múlva befejezik a gabonabe takarítást a salai fvágsellyei) Barátság Efsz határában; a szalmapréselés tervét is már 51 százalékra teljesítenék. Búzából 55 q, árpából 60 q termett hektáronként. Már nőnek a kazlak is. Járási viszonylatban az efsz elsőként teljesítette a gabonaeladás tervéi. Árpából 110 százalékra. Hankó József TÚLTELJESÍTIK A Želiezovce! (Zselízi) Állami Gazdaság zálogosi részlegén jó ütemben folyik a gabona betakarítása. A három hazai kom- bájnos, Víglas István, Szabó Jó- zser és Gergő József, valamint a. két vendégkombájnos mini- mái is szemveszteséggel dolgoznak. Rajüák Dominik mérnök, a részleg vezetője és Zsilina János agronómus elégedettek a terméseredménnyel. Az elsőként megkezdett árpatáblán 62 métermázsás hektárhozamot értek el, tehát már most megállapítható, hogy a tervezett 39 mázsás hektárhozamnál jóval magasabb lesz a végső eredmény. Búzát az idén 256 hektáron termesztettek, s úgy tervezték, hogy 44 métermázsás lesz az átlagos hozam. Az eddigi eredmény: hektáronként 50—51 métermázsa. Benyák József TÍZ SZÁZALÉKKAL TÖBB A gyors és aránylag veszteségmentes aratás a kombájnosok közötti versenynek köszönhetően jól halad a Hegyétel Efsz-ben. Kilenc kombájn arat a határban, ahol az idén 635 hektáron termesztettek gabonaféléket. A kombájnosok versenyének élenjárói Hegyi Nándor, Navratyi Vince, Hegyi Zoltán. Az aratással egyidejűleg hat szalmaprés és három szalmafújó is megkezdte a munkát. Sőt, már 52 hektáros területen a tarlóhántást is elvégezték. Bartalos József agronómus tájékoztatása szerint búzából is, árpából is 50 méter- mázsás átlagos hektárhozamra lehet számítani. Közben az efsz már teljesítette gabonaeladási tervét. Krascsenics Géza REKORDTERMÉS A Bálványi Állami Gazdaság gabonatábláin a mostoha időjárás ellenére is jól halad a betakarítás. Ez főleg a kombáj- nosoknak köszönhető. Például Mcd József eddig 60 hektárról 3870 métermázsa gabonát gyűjtőit be az E—512-es kombájnnal. Már ez az eredmény is jelzi, hogy a gazdaság gabonatábláin jói fizet az Idén az árpa és a búza. Erről Németh István főagronómus tájékoztatott. Az eddig learatott területen az Ametiszt árpafajta 68,64 métermázsás termést adott hektáronként. A szovjet búzafajták is rekordtermést adtak: az Iljicsanka búzafajta 72,15 métermázsát, a Mirinoska búzafajta 68,05 métermázsát, hektáronként. Holczer László 1974. VII. 26. Jövőre, illetve az 1974—75-ös oktatási évben a pártművelődés formailag is, tartalmilag Is tovább gazdagszik. A tanulócsoportok a CSKP Központi Bizottsága Titkárságának az 1973 májusában elfogadott' határozata értelmében látnak munkához. Ennek a határozatnak, amely a CSKP XV. kongresszusáig marad érvényben, az a lényege, hogy a tanulócsoportok — a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP legutóbbi kongresszusa, valamint a párt plenáris ülésének a határozatai szellemében — sajátítsák el a marxizmus—leninizmus alapjait, és ismerjék meg alaposan, hogy a fejlett szocialista társadalom időszakában, azaz jelenleg, milyen Csehszlovákia Kommunista Pártjának a gazdasági, a politikai és az ideológiai életre vonatkozó irányvonala. Az 1974—75-ös oktatási év tananyaga az utóbbi érdekében egészül ki többek között a CSKP KB-nak az 1973 novemberében és az 1974 májusában megtartott plenáris ülésein elfogadott határozattal. (Az 1973- as ülésen a gazdasági élet, az 1974-es ülésen a tudományos- műszaki fejlesztés időszerű kérdése szerepelt napirenden). Az új oktatási év tananyagát képezik azok a megállajjítások, illetve következtetések is, amelyek a központi bizottságok ideológiai titkárainak az 1973 decemberében és a Varsó Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé 1974 áprilisában megtartott ülésén születtek. Ezeken kívül az 1974— 75-ös oktatási évben szó lesz Csehszlovákia felszabadulásának és a fasizmus feletti győzelem 30. évfordulójának, valamint a Varsói Szerződés létrejötte 20. évfordulójának a történelmi jelentőségéről. A tudományos-műszaki fejlődés szerepe a népgazdaság hatékonyságának növelésében című témát — mint kiegészítő anyagot — A pártoktatás alapanyaga valatnennyi tanulócsoport átveszi. A pártművelődés elkövetkező évében a marxista—leninista tanításnak és a part éleiének ismét számos fontos elvi és gyakorlati kérdésével ismerkedünk majd meg. A csoportok legfontosabb feladata, bogy tovább növeljék a kommunisták és az oktatásiján részt vevő pártonkívüliek eszmei-politikai színvonalát. Szükséges az is, hogy az 1974—75-ös évben (hasonlóan, mint tavaly) fordítsunk fokozott gondot a gazdasági élettel Összefüggő kérdések tanulmányozására. Az időszerű gazdaságpolitikai ismeretek gazdag tárháza a párt említett gazdasági kérdésekkel foglalkozó plenáris üléseinek az anyaga, valamint a Politikai gazdaságtan című kötet. Az előbbi brosúraként, az utóbbi a marxizmus—leninizmus alapjait tanulmányozó tanfolyamok tankönyveként a Pravda Könyvkiadónál magyarul a közelmúltban jelent meg. A szovjet szerzői közösség által írt, tizenhét fejezetből álló kötet elsősorban a termelési viszonyokat, a termelés társadalmi-gazdasági formáit és ezek fejlődését, a termelés társadalmi oldalához tartozó technikaigazdasági kapcsolatokat, valamint a gazdasági törvények konkrét érvényesülési mechanizmusát vizsgálja. A közel 400 oldalas mű jól érzékelteti, hogy a politikai gazdaságtan igen fontos — a többi társadalom- tudomány szempontjából is alapvelő jelentőségű — tudományág. Mivel a különböző társadalmi osztályok érdekeit közvetlenül érintő kérdéseket vizsgálja, mindig pártos, oszPolitikai gazdaságtan 9 A marxizmus—leninizmus alapjait tanulmányozó csoportok tankönyve tályérdekeket fejez ki. Annak megfelelően, hogy milyen gazdaságtanról, polgáriról, kispolgáriról, vagy pedig proletár, azaz marxista gazdaságtanról van-e szó. Az utóbbi, illetve a marxista politikai gazdaságtan a szerzők szavaival: „az a tu domány, amely az emberek termelési viszonyait a termelőeszközökkel való kölcsönös kap csolataikban tanulmányozza. Megvilágítja az emberi társadalom különböző fokain az anyagi javuk termelését, elosztását,, cseréjét és felhasználó tás irányító törvényeket, vala mint a felhasználásuk módját a gyakorlati tevékenységben." A tankönyv meggyőzően bizonyítja azt is, hogy a valóban tudományos politikai gazdaságtan megteremtése Marx és Engels műve. A gondolkodás úttörői, az új tanok megalkotói a tőkés termelési mód elemzése és a klasszikus polgári gazdaságtan tudományos elemzé-' sének kritikus felhasználása útján forradalmi fordulatot hajtottak végre a közgazdaságtudományban. Feltárták a társa dalom fejlődésének történetét, elemezték annak törvényszerűségeit és a termelési módok változásának okait. Marx és Engels tanítását Lenin fejlesztette tovább és alkalmazta a kapitalizmus fejlődéséneik új szakaszára, az imperializmusra. Lenin fejtette ki a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet legfontosabb gazdasági törvényeit és a szocialista gazdaság egyes alapvető törvényszerűségeit is. A marxis-' ta—leninista politikai gazda-“ ságtan a polgári és kispolgári elméletek elleni szüntelen harcban fejlődött és fejlődik ma is. l ény, mégsem árt újra és újra ismételni, hogy a marxista — leninista politikai gazdaságtan — mint az egész marxista —leninista eszmerendszer — nem megmerevedett formulák gyűjteménye, nem megsárgult idézetek tárháza, hanem eleven, a forradalmi harc és a szocialista építés során szerzed tapasztalatokat és ismereteket is integráló állandóan gazdagodó és fejlődő tudomány. A szerzők A politikai gazdaságtan továbbfejlesztése az SZKP és a kommunista testvér párt ok által című fejezetben kiemelik, hogy a burzsoá közgazdászok rószaszínűre festik a kapitalizmust, a szocializmust pedig komor színekkel ábrázolják. A revizionisták az elmélet alkotó szellemű továbbfejlesztésének lobogója alatt a helyesnek bizonyult és a gyakorlatban is bevált tételeket nyilvánítják „túlhaladott!" n ak. A dogmatikusok viszont mindennél hangosabban hivatkoznak a marxizmusra, de a valóságban a marxizmus betűjében, nem pedig annak szellemében hisznek ... Lenin a marxizmus alkotó továbbfejlesztésében látta a forradalmi tanítás hatékonyságának legfőbb feltételét, a munkásosztály döntésre megérett feladatai elméleti és gyakorlati megoldásának kulcsát, a jobboldali és a „baloldali" opportunizmus, a dogmatizmus és a mindenfajta revizionizmus elleni harc fon-- tos eszközét. A tankönyv fejezetei a politikai gazdaságtan alapvető kérdéseit elemzik. Az utolsó, Az átmenet a szocializmusból a kommunizmusba című fejezet egyebek között a tudományos- technikai forradalom és a tudományos-műszaki fejlesztés kérdéseivel is foglalkozik. Megállapítja, hogy a tudományos- technikai forradalom a XX. század második feléljen nz egész világra kiterjedt. A kapitalista monopóliumok igyekeznek alkalmazkodni hozzá, vívmányait saját gazdasági érdekeik szolgálatába állítani. A tudományos-technikai forradalom vívmányainak komplex felhasználására azonban csak a szocialista gazdasági rendszerben nyílik tág lehetőség, elsősorban azáltal, hogy az erőt és az eszközöket tervszerűen a döntő területekre koncentráljuk. A tudományos-technikai forradalom a villamosítás, a kemizá- lás, a komplex gépesítés és az automatizálás révén gyökeres fordulatot jelent a technikában, a technológiában és általában az egész termelésben. Az ismeretterjesztő szándékkal készült, könnyed stílusú mű, a tudományos-műszaki fejlesztés jelentőségéről — összhangban a CSKP KB 1974 májusi és 1973 novemberi plénu- mának megállapításaival — így ír-' t,A tudományos-technikai haladás lehetőségeinek teljes felhasználása a népgazdaság fejlesztésének meggyorsítása és a társadalom minden tagja szükségletének jobb kielégítése céljából igen fontos gazdasági és politikai feladat A Politikai gazdaságtan című tankönyv világosan és tömören fogalmaz, fejezeteit a tananyagra vonatkozó ellenőrző kérdések zárják. Az SZKP XXIV. kongresszusa határozatának, valamint a gazdasági életre vonatkozó más dokumentumoknak a felhasználásával készült anyag viszonylag friss, időszerű. Révén a pártoktatás újabb értékes kézikönyvvel gazdagodott. BALÁZS BÉLA
