Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1974-07-26 / 175. szám, péntek
A ciprusi események szemtanúja voltam m. Mire jó ez az eszeveszett lövöldözés? — teszi fel magában — ki tudja hányadszor — a kérdést a megfigyelő, aki a fasiszta megszállás óta elszokott az őrült csetepatétól, a durva házkutatásoktól és az indokolatlan letartózta‘ások tói, melyek a Sunhall-szálló éttermében sem mentek ritkaság- számba. Noha tudtommal a szállodában a csehszlovák turistákon kívül mindössze néhány angol és amerikai család lakott — az utcáról betévedt vendégeket nem szolgálták ki a pincérek —, a junta emberei a „gyanús egyéneket“ többször is igazoltatták, sőt kettőt le is tartóztattak. Csak később, a turistáink közti pánik el csendesed ésév el tudódott ki, hogy senki sem hiányzik közülünk. A provokáció célja a megfélemlítés volt, melynek során az állig felfegyverzett puccsisták egy-egy közénk férkőzött társukat „kísérték be“. Nehéz volna megállapítani, mi hatott ránk nyomasztóbban: a Nemzeti Gárdának ezek a „tréfái“, vagy az utcákon éktelenkedő tankok és a robogó dzsippek utasai, akiknek semmi sem kerülte el a figyelmét. Minden egyes gépkocsit — még a sajátjaikat is — megállítottak és gondosan átvizsgáltak, oly kevéssé bíztak egymásban. A középületek előtt és az útkereszteződéseken sem volt hiány a fegyveres őrszemekben, akik golyószóróikat — lövésre készen tartva — nemegyszer rászegezték a mit sem sejtő járókelőkre. Még jó, hogy csak kevesen jártak az utcán. A forgalom ugyanis a statárium kihirdetése óta szünetelt. Csak akinek halaszthatatlan dolga volt, vagy engedélyt kapott — a polgári lakosság napközben sem hagyhatta el lakását —, az kockáztatta meg a golyózáporban a járkálást. Az élelmiszerek bevásárlását csak a délutáni órákban, 14—16 óra közt engedélyezték. Igaz ugyan, hogy ilyenkor van a legnagyobb hőség a szigetországban, ahol az ég csatornái rendszerint csak decemberben vagy januárban erednek meg, az év többi hónapjában a hőmérő higanyszá- la még árnyékban sem adja 30 —35 foknál alább, mégis mindenki örült — beleértve a több száz turistát is —, hogy erre a néhány órára elhagyhatta rejtekhelyét. Ilyenkor a hatalom bitorlói Is megpihentek: abbahagyták a hazafiak tömeges letartóztatását, hogy azután újult erővel folytassák megkezdett ádáz művüket. Van kin bosszút állniuk, mert a görög lakosság 95 százaléka feltétlenül Makariosz elnök kormányát támogatja. Elítéli azt államcsínyt és a köztársaság függetlenségének felújítását követeli. Makariosz népszerűségét az bizonyítja a legjobban, hogy 1973-ban is egyhangúlag megválasztották a ciprusi köztársaság elnökévé. Nagy kár, hogy ellenségei, nevezetesen a helyi püspökök, nem okultak ezen a tényen -és tervszerűen továbbra is azon mesterkedtek, hogy a ciprusi pravoszláv egyház fejét megfosszák érseki méltóságától. A forrófojűek Athénban sem tértek jobb belátásra. A Makariosz elleni intrikák tehát nem szűntek meg és a Ciprus függetlensége ellen irányuló manőverek is folytatódtak. A görög lakosság és a török kisebbség viszályaira rövidesen a szigetország függetlenségének kikiáltása után, 1963-ban kerüli sor. A török vezetők nem értettek egyet Makariosz elnöknek az államgépezet központosítására vonatkozó határozatával, mely mindkét nemzetiségnek a népképviseleti szervekben való arányos képviseletét mondta ki. Az 1963—64. évi véres ösz- szpcsapások következményeként a török kisebbség elszigetelte magát a görögöktől. Egy részük vidékre költözött, akik pedig a városban maradtak, többnyire sorompóval elkülönített negyedekben telepedtek le, ahová görög uolgár ma sem lehel be a lábát. A larnákai török negyed lakossága — amint arról személyesen is meggyőződhettem — rendkívül szívélyes, és takaros kis házaik előtt üldögélve* udvariasan köszöntik az idegeneket. A sok gyermek ellenére is példás rend és tisztaság uralkodik a portájukon. Az életszínvonaluk azonban szemmel láthatóan alacsonyabb görög honfitársaikénál, ami a mesterséges munkanélküliséggel magyarázható. Ez azt jelenti, hogy a török negyedben lényegesen kevesebb a munkalehetőség, lakossága — vezetőinek tilalma értelmében — mégsem vállalhat munkát a város göröglakta részeiben. A török kisebbség létfenntartásáról tehát a Vöröskereszthez hasonló intézmény: a Török Félhold k ö ny öra domány ok forrná jában gondoskodik. Ezek után ne csodálkozzunk, hogyha ugyanabban az országban vagy városban két különböző vallású nemzet életszínvonalában ilyen lényeges eltérés mutatkozik, akkor külföldről irányított felelőtlen vezetőik uszítása termékeny talajra talál. Ezzel magyarázhatók a két nemzetiség gyakori véres összecsapásai, melyeket a Biztonsági Tanács határozata értelmében az ENSZ-nek a szigetországban állomásozó, kb. — 2300 katonája hivatott megakadályozni. A kijárási engedély ürügyén a várost járva nem egy bennszülöttel beszélgettem. Akiket megszólítottam Larnaka utcáin, a legnagyobb felháborodás hangján beszéltek a Ciprusi Köztársaság függetlensége elleni merényletről. — Aggódunk jövőnkért, féltjük családjaink biztonságát, nem vagyunk hajlandók vásárra vinni a bőrünket — utalt Nicolas Pala- c]os, egy larnakai kikötőmunkás a harcok első napjainak 300-nűI is több halálos áldozatára. — A görög kormány megbízásából a katonai junta ragadta magához a hatalmat — magyarázta a csehül is folyékonyan beszélő Anasztasz Neo- cleoposz, aki reméli, hogy végül is minden jóra fordul, és a történtek ellenére még az idén ősszel folytathatja tanulmányait a prágai Műszaki Főiskolán. — Ciprust Görögország egyik provinciájának tekintik az imperialisták — mondotta, majd hozzáfűzte: —■ Népünk azonban nem azért harcolt oly sokáig szabadságáért, hogy egykönnyen lemondjon róla. KARDOS MÄRTA Eredményes gazdasági fejlődés (Folytatás a 1. oldalról( lében. A kereskedelmi árualapokba 10 százalékkal több árucikket szállítottak. 2. Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás A vetésterület -a múlt évhez viszonyítva 1,1 százalékkal gyarapodott, de 0,4 százalékkal kisebb a tervezettnél. A gabona hektárhozamai általában a tavalyinál jobbnak rnu tatkoznak, és így feltételezhe- tő a termelési terv mutatóinak a túlteljesítése. Az állattenyésztésben a fejlődés kedvező volt. A szarvasmarhaállomány a múlt évhez viszonyítva 18 300 állattal, a sertésállomány 256 300 állattal nőtt. Ezzel szemben a tehénállomány 1400 állattal, a baromfiállomány pedig 313 000 állattal csökkent. Az átlagos napi fe- jési átlag 7.5 liter, az egy to jóra számított havi tojáshozanť 17 darab. Az állali termékek felvásárlási tervét túlteljesítették. Az erdőgazdálkodásban a múlt évhez viszonyítva 2 százalékkal nagyobb területen végezték el a fásítást és az évi fakitermelés tervéi 54 száza lékra teljesítették. A vízgazdálkodásban 155 millió köbméter ivóvizet termeltek, 6 millió köbméterrel többet, mint a múlt év első felében. 3. Építőipar Az építőipari szervezetek az időtervet 101 százalékra teljesítették, az építőmunkák realizált értéke 7,6 százalékkal magasabb volt mint a múlt év első felében. A tervezett építőipari munkák évi terjedelméből a vállalatok 46,8 százalékot valósítottak meg. A komplex lakásépítés feladatait teljesítették, csupán a járulékos beruházások realizálásában látható bizonyos lemaradás. Az építőipari szervezetek 11915 lakás építését fejezték be, és az időtervet 18 százalékkal túlteljesítették. Az évi tervfeladatok 40,6 százalékát realizálták. 4. Közlekedés és távösszeköttetés Az állami teherszállító szervezetek a szállítás mennyiségi tervét 2 százalékkal túlteljesítették. A vasúti teherszállítás a tervet 102,9 százalékra, a Csehszlovák Gépkocsifuvarozás pedig 100,5 százalékra teljesítette. A vízi teherszállítás szakaszán a tervet 12,2 százalékkal túlteljesítették. A Csehszlovák gépkocsifuva- i ozás járművein szállított utasok száma 4,4 százalékkal emelkedett. A múlt év első feléhez viszonyítva 83 új járatot indítottak. A telefonállomások száma 27 ezerrel nőtt és jelenleg 623 000 állomás működik. A félév végén 836 000 televíziós engedélyt tartottak nyilván. III. A termelés növekedésének és hatékonyságának néhány tényezője Kyrenia kikötője lángokban 1. Foglalkoztatottság A népgazdaság szocialista szektorában a foglalkoztatottság a tervezettnél valamiveJ gyorsabb ütemben nőtt. Azt iparban nyilvántartott dolgozók száma 591 000 fő volt, ós a múlt év első feléhez viszonyítva 2,6 százalékkal emelkedett. A legnagyobb mértékben a kohó-, a gép-, a fémmegmunkáló és a vegyiparban nőtt a foglalkoztatottak létszáma. Az építőipari ágazatokban a dolgozók száma 3700 fővel nőtt, ami 2,1 százalékkal több mint a múlt év első felében. 2. Munkatermelékenység Az iparban a munkatermelékenység tervét 101,7 százalékra teljesítették. A múlt év első feléhez viszonyítva az ipari munkatermelékenység 6,7 százalékkal, az építőipar munkatermelékenysége pedig 5,4 százalékkal emelkedett. A növekedés üteme kb. megfelel az állami terv előirányzatának, az építőiparban azonban valamivel alacsonyabb. Az ipar termelés- többlete 72,7 százalékát a munka t ermeJ é k e ny ség nőve ke dés e fedezte, jóllehet az állami terv 70,5 százalékos fedezetet irányzott elő. 3. Bérek A népgazdaság szocialista szektorában dolgozók átlagos havi bére (az elsz-ek nélkül) 2159 korona volt. 1973 első feléhez viszonyítva 2,8 százalékkal — az iparban 66 koronával, az építőiparban 54 koronával — emelkedett. 4. Munkaképtelenség betegség és baleset miatt A betegség és baleset okozta munkaképtelenség a múlt év első feléhez viszonyítva mérsékelten csökkent és 3,84 százalékos volt. A munkahelyekről naponta 70 585 dolgozó hiányzott, ezer dolgozóval kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. 5. Műszaki fejlődés A tudományos-műszaki fejlődés — a CSKP Központi Bizottsága és az SZLKP Központi Bizottsága májusi határozataival összhangban — jelentősen hozzájárul népgazdaságunk minden ágazatának fejlesztéséhez. A tudományos és műszaki fejlesztés állami tervében 152 állami* kutatási feladatot rögzítettek. Az ebben az évben megvalósításra váró 191 részfeladat közül az első félévben 69-et teljesítettek, továbbá 48 feladatot a termelés megvalósít és így az évi tervet 61,3 százalékra teljesítették. 6. Beruházás Az SZSZK népgazdaságában 18,2 milliárd korona értékű munkát és szállítást valósítottak meg, 12 százalékkal többet, mint 1973 első felében. Az előző évekhez viszonyítva fokozódott a beruházás növekedésének dinamikája. Azonban az állami terv igényes feladatait nem minden tekintetben sikerült eredményesen teljesíteni. Az évi munkatervnek csupán 42 százalékát, az építőipari munkáknak pedig csak 41 százalékát teljesítették. A kiemelt építkezéseken a tervfeladatokat jobban teljesítik, mint az építkezési beruházások egész szakaszán. 7. Külkereskedelem Az SZSZK külkereskedelmi forgalma fbeleszámítva a szövetségi kormány által irányított szervezeteket is) 1973 első feléhez viszonyítva a szocialista országokkal 22 százalékkal, a tőkésállamokkal 57 százalékkal nőtt. A növekedés gyorsabb üteme a tőkésországok viszonylatában elsősorban az importárak növekedésével indokolhatók. A behozatal mintegy 39 százalékkal emelkedett, ebből a szocialista államokból egyötödével. a tőkésállamokból pedig 65 százalékkal. Tovább fejlődött az együttműködés a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával, ebben a viszonylatban a külkereskedelmi forgalom 18 százalékkal nőtt. IV. Életszínvonal 1. A lakosság jövedelme és kiadásai A lakosság pénzjövodelm© és kiadásai a múlt év első feléhez viszonyítva kb. 6 százalékkal emelkedett. A jövedelmet nagyobb részt bevásárlásokra használták és csak kisebb részét helyezték el takarékbetétkönyvre, ennek következtében a betétek és a készpénz növekedése alacsonyabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. 2. Személyi fogyasztás A fogyasztók egyre több tartós közszükségleti cikket vásárolnak. A személyautók kiskereskedelmi árának csökkentése után nőtt a személygépkocsik eladása. Az első félévben 21419 autót adtok el,'21 százalékkal többet, mint a múlt év első felében. A fogyasztók 20 százalékkal több bútort vásároltak, és nőtt az érdeklődés a mosógépek, hűtőszekrények, varró- és kötőgépek iránt. A kiskereskedelmi forgalom 28 milliárd korona volt, és a múlt év azonos időszakához viszonyítva 10 százalékkal emelkedett. A növekedés üteme a tervezettnél gyorsabb volt. A piaci árualapokba 12 százalékkal több terméket szállítottak. A piaci ellátás rendszeres javulása ellenére is bizonyos fogyatékosságok láthatók a választók szerkezetében. 3. A kiskereskedelmi áraik és a létfenntartási költségek ' A kiskereskedelmi árak az első félévben szilárdak vollak. Mérsékelten emelkedett az árindex (0,6 ponttal). A növekedést a közétkeztetési árak 1973. 7. 1-én végrehajtott országos egységesítése eredményezte. Az élelmiszerek ára változatlan maradt. A benzinárak növekedését gyakorlatilag ellensúlyozta a gépkocsiadó megszüntetése. A munkások és foglalkoztatottak háztártásának létfenntartási költsége! az 1973. első félévi szinten maradtak. 4. Lakásépítés 16 494 lakást adtak át, ós ezzel az évi tervfelaűatok 38,9 százalékát teljesítették. A múlt évhez viszonyítva az átadott lakások száma 1878 lakásegységgel nőtt. Az SZSZK területén a lakásépítési tervet a legjobban a nyugat-szlovákiai kerület teljesítette. (40,6 százalék). Lemaradás látható Bratislavában (33,4 százalék). 22 088 új lakás építését kezdték meg, ami 1560-nal több, mint a múlt év első felében. 5. Társadalmi szükségletek A társadalmi szükségletek területén tehát az iskolaügy, az egészségügy és a kultúra szakaszán egyre magasabb színvonalon elégítik ki a lakosság igényeit. Állandóan nő a közép- és főiskolai tanulók száma, emelkedik a lakosság műveltségi színvonala, jelentős eredményeket érnek el a könyvkultúrában, a sajtóban, a televízióban és a művészeti tevékenységben. Fokozódik a t egészségügyi gondoskodás is. Az állami végrehajtási terv 1974-ben 29 440 tanulót irányzott elő a középiskolák elsÄ évfolyamának nappali tagoza tára. A tervet 2,1 százalékkal túlteljesítették. A terv szerint a főiskolákra 10 600 hallgatót vesznek fel. Az első évfolyamba 17 361 tanuló jelentkezett. 639-el több mint a múlt esztendőben. A filmszínházak látogalóinak száma 12,8 millió fő volt. 8,6 százalékkal több mint a múlt évben, összesen 80 filmet gyártottak és a szlovákiai televízió az első és második csatornán., a színes műsort is beleszámítva, 2783 órai műsort sugárzott, ami 354 órával több mint ó múlt évben. Jelenleg az SZSZK-ban 322 újság jelenik meg. Ebből 1Ž napilap. A periódikus sajtó példányszáma több mint 168 millió. Az első félévben több mint 1200 könyveim jelent meg. Az orvosi helyek száma 5,4 százalékkal, a járóbetegrende- lökben 4,8 százalékkal nőtt. Až egészségügyi tárca létesítményeiben az ágyak száma 444-el emelkedett, ebből 317-el a kórházakban. A gyógyfürdőkben až ágyak száma 182-vel nőtt. 6. Lakosság összesen 19 200 házasságot kötöttek, 850-el több, mint ú múlt év azonos Időszakában. 2300 házasságot felbontottak. 50 400 gyermek született (+4000), az elhalálozások száma csökkent, és 2,3 ponttal a csecsemőhalandóság is. A természetes népszaporulat 28 200 személy, vagyis 4600-zal több, mint a múlt óv első felében. A Szlovák Szocialista Köztársaságnak az első fél év végén 4 697 200 lakosa volt. Az SZSZK- ban él a CSSZSZK lakosságának 32 százaléka.
