Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-26 / 175. szám, péntek

ÓVATOS DERŰLÁTÁS GENFBEN Ciprus ügye a hármas konferencián Genj — Csütörtökön délelőtt megérkezett Genfbe Turan Gu- pes tőrök külügyminiszter, aki prszága küldöttségét vezeti a csütörtökön este megnyíló hár­mas konferencián. Megérkezé­sekor a repülőtéren adott nyi­latkozatában megerősítette a ciprusi kérdés megoldására vo­natkozó ankarai álláspontot, mely szerint Törökország egy föderációs megoldás mellett száll síkra. „Olyan Ciprustaka­runk, amely független állam és területi integritása biztosítóit. Az új alkotmányos és közigaz­gatási rendszernek figyelembe kell vennie a szigeten élő mind­két közösség érdekeit“ — hangsúlyozta. Gunes kijelentette, hogy An­kara számára Makariosz elnök csak a ciprusi görög közösség képviselője. Csütörtökön a déli órákban megérkezett Genfbe James Gál- laghan angol külügyminiszter is, aki a hármas tárgyalásokon részt vevő brit küldöttséget ve­zeti. A brit külügyminiszterrel pgyütt érkezett meg William Buffum, amerikai külügyi ál­lamtitkár, aki Kissinger kül­ügyminiszter megbízásából meg­figyelőként vesz majd részt a Ciprusról folytatandó brit—gö­rög-török háromhatalmi tár­gyalásokon. Érkezésekor Callaghan újság­írók kérdéseire válaszolva ki- jelentette, hogy — és nyilván ez a brit tárgyalási pozíció — a genfi háromhatalmi tanács­kozás elsődleges feladata a tűzszünet betartásának biztosí­tása és „új bizalom kialakítá­sa“ a szigetország két nemzeti­ségi közössége között. A Cip­russal kapcsolatos tanácskozá­sok nem zárulnak le a genfi konferenciával. „Makariosz ér­sek változatlanul államfő, de az újonnan kinevezett Kleridesz elnök Is alkotmányos pozíciót élvez“ — összegezte a ciprusi alkotmányosságról vallott brit álláspontot Callaghan. Az UPI genfi tudósítója nyu­gati diplomatáktól úgy értesült, hogy valószínűleg az értekez­let genfi szakasza lesz csak háromhatalmi, és ez alkalom­mal a fő cél a korábbi szer­ződésekben nem engedélyezett módon Cipruson tartózkodó kül­földi csapatok kivonása lesz. Ezúttal fogják eldönteni egy kő­vetkező ciprusi konferencia színhelyét, ügyrendjét, napi­rendjét, részvevőinek körét, többek között azt, hogy a tulaj­donképpeni főérdekelt, Ciprus hogyan, milyen küldöttséggel képviseltesse magút. A második értekezlet foglalkozna a cipru­si politikai rendezés kérdésé­vel. A genfi konferencián — mint ismeretes — Nagy-Britan nia, Görögország és Törökor­szág vesz részt, megfigyelővel képviselteti magát az ENSZ és az Egyesült Államok. AZ ÖNRENDELKEZÉS ÉS A PORTUGÁL GYARMATOK NÉHÁNY Betartják a tűzszünetet Újabb török csapaterősítések érkeztek Ciprusra 1974. VII. 26. Nicosia — Nicosiából érke­zett hírügynökségi tudósítások szerint a ciprusi fővárosban sem szerdán éjjel, sem csütör­tökön reggel nem voltak lövöl­dözések. A jelek arra mutatnak, hogy a szemben álló felek be­tartják a tűzszünetet. A válság napjai után ismét kinyitottak az üzletek és a lakosság azon­nal megkezdte megcsappant élelmiszerkészletei feltöltését. Nyugalom uralkodik a nicosiai repülőtéren is, amelynek szer­dai, robbanásig feszült helyzete tette szükségessé a Biztonsági /Tanács sürgős összehívását. A repülőtér egyik oldalán török egységek, a másikon a görög tisztek vezette Nemzeti Gárda alakulatai állnak, és közöttük egy körülbelül 500 méteres üt­közőzónában az ENSZ béke­fenntartó erői helyezkednek el. ARCKÉPCSARNOK KONSZTANTIN KARAMANLISZ A katonai kormány lemondá­sa után, szerdán hajnalban ha­zatért Karamanlisz megalakí­totta „nemzeti egységkoríná- nyát“. A most 07 éves kormány­fő a második világháború utáni görög politikai élet egyik leg­ismertebb személyisége. Pálya­futásának jelentős szakasza 1948 bán kezdődött. A jogi dip­lomával rendelkező Karaman- lisz először a szociális ügyek minsztere volt, majd a nemzet­védelmi miniszteri, később a közmunkaügyi miniszteri tiszt­séget töltötte be. 1955-ben a görög nagyburzsoázia érdekeit képviselő jobboldali Nemzeti Radikális Unió (ERE) vezető­jeként kormányalakítási megbí­zást kapott Nyolc éven át volt Görögország miniszterelnöke. Nevéhez kötik a gyors gazda sági fejlődést éppúgy, mint a baloldalt sújtó intézkedéseket. Az 1967-es katonai puccs Pá­rizsban érte. s az utolsó bét évben több nyilatkozatban ítél­te el a katonai junta diktatú­ráját, sürgette a demokratikus formákhoz való visszatérést, s az ugyancsak száműzetésben élő Konsztantin király vissza ültetését a trónra. Elveit és magatartását nyil­ván befolyásolta az a tény is, hogy pártjának későbbi veze tői és elvbarátai közül többen is megjárták a katonai junta koncentrációs táborait. Kara­manlisz Párizsból több ízben bí­rálta az Egyesült Államokat, mert „elnéző magatartást“ ta­núsít a katonai juntával szem­ben. Ugyanakkor megfigyelők arra is emlékeztetnek, hogy mi­niszterelnöksége idején kialakí­tott új kapcsolatai az Egyesült Államokkal nem szakadtak meg. Dimitriut, Ciprus új külügy­miniszterét újságírók megkér­dezték, mi a véleménye az új görög kormánynak arról az állásfoglalásáról, amelynek ér­telmében Makariosz érseket te­kintik Ciprus elnökének. Dimit- ru kitért a válaszadás elől, csu­pán annyit közölt, hogy Klei- desz ügyvivő elnök csütörtökön nyilatkozik a kérdésről. Egyes jelentések szerint szer­dán újabb török csapaterősíté­sek érkeztek Ciprusra. Ezzel párhuzamosan folyamatban van az ENSZ békefenntartó erők kontingenseinek megerősítése is. Úton van Ciprus felé az an­gol királyi légierő 12 Phantom típusú repülőgépe is, hogy meg­erősítsék velük a szigeten levő angol légikikötőket. Nagy-Bri- tannia páncélosokat bocsátott az ENSZ erői rendelkezésére. New York — Makariosz el­nök szóvivője New Yorkban megerősítette, hogy a Karuman- lisz vezette új görög kormány támogatja Makariosz visszatéré­sét Ciprusra. K uba népe évente kiemel­kedő államünnepként ünnepli július 28 át. Az idén már 21 éve, hogy Santiago de Cubában Fidel Castro harcosai inegostromolták az ország otta­ni második legnagyobb kaszár­nyáját, a Moncarfa-laktanyát, hogy fegyvert szerezzenek nem­zeti felszabadító harcuk meg­vívására. A forradalmi hagyo­mányairól nevezetes Oriente tartomány központjában végre­hajtott haditett jeladás volt a szigetország kettős elnyomás alatt sínylődő dolgozó tömegei- nok: döntsék meg az amerikai zsoldban álló Mattista diktátor rémuralmát és szabaduljanak meg az észak-amerikai mono­póliumok befolyásától. Uastroék akciója akkor nem sikerült, de a perije fogott ha­zafiak hősi helytállása a bíró­ság elölt, vádbeszéde a zsar­nokság ellen mindörökre emlé­kezetes marad. Fidel Castrót akkor 15 évi börtönbüntetésre ítélték, hasonlóképpen bajtár­sait is, de a fejlemények úgy hozták, hogy már két év múlva megnyílt előtte a börtön ajtaja. Castro folytatta forradalmi mü­vét, amelyre 1959. január 1-én a kubai forradalom győzelme tetle fel a koronát. A Moncada megostromlására 21 év távlatából visszapillantva konkrét bizonyságát látjuk an­nak, amit Castro bíróság elolt védőbeszédében mondott: „A történelem igazolni fog tettei­mért“. A kubai vezetőnek volt egy későbbi emlékezetes mondása Lisszabon — „Szilárdan ki­tartunk a fegyveres erők moz­galmának programjában foglalt céljaink mellett“ — jelentette ki Spinola portugál államfő szerdán, Rosa Coutinho ellen­tengernagynak az Angola ügyeit irányító katonai tanács elnökévé történt kinevezése al­kalmából. Coutinho ellentengernagy, aki csütörtökön érkezik meg állo­máshelyére, elutazása előtt hangsúlyozta: küldetése arra irányul, hogy segítse az ango­lai, népet önkormányzatának megteremtésében, a béke és bi­zalom légkörének kialakításá­ban. Lisszabon — A Lisszabonban ismertetett új törvény alapve­tően módosítja az eddigi alkot­mányt. Az államtanács július 19-én alkotott törvénye egyebek közölt leszögezi: „Az az elv, amely szerint a tengerentúl vívott háborúk meg­oldása nem katonai, hanem po­litikai, annyit jelent, hogy Por­tugália az ENSZ alapokmányá­val összhangban elismeri a né­pek jogát az önrendelkezés­re... Az önrendelkezés elvé­nek és valamennyi következ­ményének elismerése magában foglalja a tengerentúli terüle­tek függetlenségének elismeré­sét és maga után vonja az 1933-as alkotmány első cikke­lyének hatálytalanítását“. A cikkely ugyanis kimondta, hogy „a tengerentúli területek Por­tugália szerves részét képe­zik“. Dakar — Vidor Skude Ma­rian, Bissau-Gulnea Köztársaság külügyi biztosa (külügyminisz­tere) a szenegáli fővárosban kijelentette, hogy kormánya kész folytatni a tárgyalásokat Portugáliával. Rámutatott, hogy jóllehet hivatalos megállapo­dást még nem írtak alá a tűz­szünetről, a két fél kölcsönös megegyezés alapján betartja a fegyvernyugvást. NIXON ALÁVETI MAGÁT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSÉNEK Washington — Nixon elnök alávett magát a legfelsőbb bíró­ság szerdai egyhangú döntésé­nek. Utasította fő jogtanácso­sát, James St. Clairt, hogy adja át Sirica főbírónak a magneto- fonszalagot. Az elnök döntését St. Glair jelentette be szerdán, mindössze háromnegyed órával azelőtt, hogy a képviselőház jogügyi bizottsága megkezdte a nyilvános és a televízió által élő adásban közvetített záróvi­táját az alkotmányjogi vád­emelés kérdéséről. Az amerikai rádió- és televí­zióállomások által sugárzott nyilatkozatában St. Clair ügy­véd, aki tulajdonképpen az el­nök nyilatkozatát olvasta fel, nem jelölte meg a magnetofon­szalagok átadásának időpontját. Határidőt egyébként a legfel­sőbb bíróság sem szabott. A jogügyi bizottság ülését kellemetlen közjáték, bomba­riadó szakította félbe: egy név­telen telefonáló jelezte, hogy bombát helyeztek el a bizottsá­gi tárgyalóteremben. A helyisé­get kiürítették, az őrök gon­dosan átkutattak minden zugot, de robbanószerkezetnek nem JAMES CALLAGHAN brit kül­ügyminiszter bejelentette, hogy a munkáspárti kormány 1975 nyaráig országos szavazást szándékozik tartani Nagy-Bci- tannia közös piaci tagságával kapcsolatban. akadtak a nyomára. A jogügyi bizottság tagjai 40 perces szü­net után folytatták a záróvita első ülését, amely — a szünetet leszámítva — 2 óra 15 percet vett igénybe. A záróvitát csü­törtökön folytatták. ANDREJ GRECSKO marsall, szovjet honvédelmi miniszter tegnap fogadta Abdái Hamid Latrest, Algéria honvédelmi miniszterin inának főtitkárát, aki algíri katonai küldöttség élén Moszkvába érkezett. Az algír küldöttséget fogadta Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke is. SZOVJET—DÉL JEMENI kö­zös közleményt adtak ki abból az alkalomból, hogy a Jeme­ni Népi Demokratikus Köztár­saság párt- és kormányküldött­sége látogatást tett a Szovjet­unióban. WILLIAM SIMON amerikai pénzügyminiszter európai kőr­útjának párizsi állomásán kije­lentette, hogy a közeljövőben a kőolajárak csökkenésére szá­mít. MICHAEL IMRU új etióp kor­mányfő Génfbői Addisz Abebá- ba érkezeit, hogy elfoglalja kormányfői funkcióját. Imru eddig Etiópia ENSZ-képviselő- je volt Genfben. BELFASTBAN tegnap újabb bombarobbanás történt. A rob­banószerkezetet ezúttal egy bárban helyezték el. A merény­letnek öt sebesült áldozata van. Heves harcok a kambodzsai főváros körül Hanoi —r A Dél-vielnami Köztársaság Ideiglenes Forra­dalmi Kormányának külügymi­nisztériuma közleményben szá­molt be arról, hogy a saigoni hadvezetőség július 16-a és 20-a között 684 támadó hadművele­tet indított a DIFK ellenőrzése alatt álló övezet ellen, és több mint háromezer úgynevezett büntetőakciót hajtott végre a saját ellenőrzése alatt álló körzetek lakossága ellen. A saigoni tüzérség 319 alkalom­mal nyitott tüzet a felszabadí­tott területre, a légierő 190 harci és felderítő repülést haj­tott végre. A DIFK külügyminisztériumá­nak közleménye szerint az em­lített időszakban négy ízben észlelték, hogy amerikai piló­ta nélküli felderítő repülőgépek hatoltak be a felszabadított Quang Tri és Thua Thien tarto­mányok légi terébe. Saigon — A saigoni légierő szerdán 220 bevetésben támad­ta a felszabadított területeket. Ez új „rekordot“ jelent a pári­zsi megállapodás aláírása óta eltelt másfél évben egy nap alatt végrehajtott bevetések számában — tűnik ki a saigoni parancsnokság közleményéből. A légitámadások fő célpontja a Da Nangtól délre fekvő Dúc Dúc járási székhelyet övező felszabadított területre, vala­mint a Saigontól mintegy 40 kilométerrel északra fekvő fel­szabadított körzet volt. Támad­ta ezenkívül a saigoni légierő Dél-Vietnam középső részében a tengerparti Binli Dink és Kontum tartományok felszaba­dított részeit is. Hanoi — Kambodzsában a fő­város, Phnom Penh körül és a Mekong folyó mentén voltak a hét első napjaiban hevesebb harcok — tűnik ki az AIK-nak, a kambodzsai hazafiak hírügy­nökségének jelentéséből. A fel­szabadító erők Phnom Penh tői délre támadták a I-on Nol-csa- patok állásait és a Mekong- folyón elsüllyesztettek több ha­dihajót. is, amely különösen napjaink­ban időszerű:, „A forradalom — építés“. Valóban, 1959. január elseje óta, amikor Castro harcosai be­vonullak Havannába, a sziget- ország népe egyik kezében A forradalom — építés fegyvert szorongatva védelmezi vívmányait, a másikkal pedig építi megálmodott jövőjét, új életét. A forradalmi Kuba több mint másfél évtizedes fejlődése bo­nyolult folyamat. Túlnyomó- részt védekezés az amerikai imperializmus cselszövései, el­lenforradalmi beavatkozási kí­sérletei, politikai és gazdasá­gi blokádja ellen. Washington 1964 ben azt is elérte, hogy a népi Kubát kizárták az Ameri­kai Államok Szervezetéből... Tíz évre rá Fulbright szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke személyes, levéllel fordult Fiuel Castró- hoz, hogy egyengesse a két or­szág kapcsolatai rendezésének útját. Elszigetelés és kapcso­latfelvétel — ez a két ellen­tétes pólus jelzi azt az utat, amelyet Kuba forradalma óta napjainkig meglett. Az első pólus szívós, kitartó forradal­mi harc kezdetét jelentette Ku­ba számára, a másik a győze­lem megnyilvánulása. Nem vitás, bogy Kuba helyt­állása a Szovjetunió vezette szocialista tábor politikai és gazdasági összefogása, szolidá­ris segítsége révén vált lehető­vé. A Disznó-öbölben végrehaj­tott partraszállási kísérlet ku­darca után az ellenforradalmá- rokat támogató amerikai impe­rialistákat a szocialista tábor fegyveres ereje tartotta vissza a további beavatkozási kísérle­tektől. Ezért vetettek be más fegyvert: a politikai elszigete­lést és gazdasági blokádot. A forradalmi Kuba mindket­tőt kiállta. Az ország életében évente nagy ünnepnek számító „zajra“, a cukornád aratása, amelyben szinte az ország egész népe brigádosként részt vesz, eredményeivel hozzájárul az iparosuló Kuba építéséhez: a kubai cukor piaca biztosított! Kuba a KGST nyújtotta vala­mennyi előnyben részesül. Az utóbbi években az impe­rializmus gazdasági blokádja fokozatosan megtört. Washing­ton AÁSZ-beli társországai egy­más után lázadtak fel az észak­amerikai diktátum ellen és kö­zeledtek a kitagadott Kubához. Peru, Mexikó, Venezuela már elismerte Kubát és élénk keres­kedelmi kapcsolatokat ápol ve­le, de ugyanúgy Kanada és Ja­pán is felvette Kubával a gaz­dasági együttműködést. Kuba teljes jogú elismerésének és az AÁSZ-ba való visszavételének egyik legúllbatatosabb követe­lője az a Venezuela, amely 1964-ben előterjesztette a kizá­rási javaslatot. Az idők válto­zásának egyik legfrappánsabb jele az az argentínai elhatáro­zás, bogy az egyik legnagyobb amerikai teherautógyár argentí­nai leányvállalata szállítson teherautókat Kubának, s ehhez az argentin kormány még 1 milliárd 200 millió dollár hi­telt is folyósít a forradalom szigetének. Washington kényte­len volt elfogadni az argentin ajánlatot. Egyébként 24 argen­tínai vállalat kapott kubai meg­rendelést. Kuba ma már Latin-Ameriká- ban sincs egyedül. Kuba ma már az egész földrészt jelképe­zi és testesíti meg s ezt az amerikai imperialisták számára keserű igazságot Washington is kénytelen elfogadni. Kubát már meghívták az AÁSZ jövő évi külügyminiszteri értekezletére, de Castro forradalmi kormánya nem bocsátkozik kompromisszu­mokba. Előbb a kubai—ameri­kai kapcsolatok normalizálását kívánja igazságos alapon, anél­kül, hogy a forradalom bármi­lyen kihatását vita tárgyává tennék. A helyzet fontos jel­lemzője, hogy Havanna ma hangadó a földrész más orszá­gaival való kapcsolatainak ala­kulásában. Ezt tükrözi Castró- nnk Fulbright szenátorhoz in­tézett válaszlevele. Washington dilemmája egyéb­ként már nem a kubai kérdés, hanem a fő kérdés így vetődik fel: Latin-Amerika és az Egye­sült Államok viszálya> amely­nek elkerülhetetlen rendezése a washingtoni külpolitika lé­nyeges megváltozását sürgeti. L. L. Kommentárunk

Next

/
Thumbnails
Contents