Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1974-07-25 / 174. szám, csütörtök
10 gazdasági eredményeket értünk el 1974 elsű feleken (Folytatás a 1. oldalról) lapok gyártása 0,3 százalékkal emelkedett. Az értékesítési tervet hiánytalanul teljesítették. Az állami tervbe iktatott ipari szervezetek 1973 első feléhez viszonyítva 6,5 százalékkal több terméket és árut adtak el és túlteljesítették a növekedés ütemtervét. A leggyorsabb — 11 százalékos ütemben a gépek és a beruházási berendezések szállítása nőtt. egység valóság 1974 első fél éve százalék 1973 első feléhez viszonyítva koszén 1000 t 14 193 101,0 barnaszén 1000 t 39 564 101,8 elektromos energia millió kWó 27 431 102,9 nyersvas 1000 t 4 431 103,4 nyersacél 1000 t 6 826 103,2 hengerelt anyag 1000 t 4 818 104,8 nitrogéntrágya 1000 t 195 106,6 nátrium! ragya 1000 t 164 97,8 műanyagok 1000 t 200 121,0 műszálak 1000 t 67,4 105,2 kurékköpeny személyautókra 1000 db 1 366 109,1 személyautók darab 88 275 102,2 személyautó pótalkatrészek millió korona 206 118,2 teherautók darab 15 134 104,3 traktorok darab 13 878 121,0 mezőgazdasági gépek és berendezések (traktorok nélkül) millió korona 724 108,8 háztartási hűtőgépek ezer darab 153 109,3 háztartási mosógépek ezer darab 113 101,5 rádiókészülékek ezer darab 113 88,6 televíziókészülékek ezer darab 211 118,7 cement 10ÜU t 4 383 106,6 bútor millió korona 2 128 108,9 pamutszövet millió méter 287 101,2 cipő ezer pár 53 151 92,7 hús 1000 t 399 104,9 egalizált tej millió liter 478 92,8 vaj 1000 t 55,1 102,1 1974. VII. 25. Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás A mezőgazdaságban az év első felében elért eredmények megmutatták, hogy az ágazat dolgozói sikeresen teljesítik az ötödik ötéves terv előirányzatait és megteremtették az idei tervteljesítés feltételeit is. Az alapfokú élelmiszerfogyasztás növekedésének nagyobb részét a hazai termelés fedezte. A növénytermesztés fejlődésében láthatók a szerkezeti változások is. A gabona idei vetésterülete 2 millió 756 ezer hektár, vagyis 26 ezer hektárral kevesebb mint a múlt évben. A gabona vetésterületének csökkenése ellenére a várható termés a június 20-i becslések szerint a tervezettnél nagyobb lesz. Jelentősen nőtt a hüvelyesek vetésterülete, éspedig 1973- hoz viszonyítva több mint a kétszeresére. A múlt évhez viszonyítva a cukorrépa vetésterülete 9000 hektárral nőtt, a burgonya vetésterülete 25 000 hektárral csökkent. Az idei év első felében eredményesen fejlődött az állattenyésztés. A marhaállomány június 30-val a múlt évhez viszonyítva 67 000 állattal, vagyis 1,5 százalékkal volt magasabb. A sertésállomány 466 000 állattal, vagyis 7,8 százalékkal, a baromfiállomány 1 millió 62 ezerrel, vagyis 1,5 százalékkal csökkent. A múlt óv azonos időszakához viszonyítva nőtt a gazdasági állatállomány, különösen a tehénállomány és a tyúkok hasznosítása. A becslések szerint az első félévben a napi fejési átlag 7,87 liter (tavaly 7,55 liter], az átlagos havi to- jéshozam pedig 17,5 darab (tavaly 17,0 darab] volt. Az állatállomány kedvező alakulása lehetővé tette, hogy a múlt év azonos időszakához viszonyítva mintegy 4 százalékkal növeljék a vágóhídra szállított állatok számát. Egyidejűleg a tejtermelés 3,4 százalékkal, a tojástermelés pedig 5,0 százalékkal nőtt. Ez lehetővé tette az állati termékek felvásárlási tervének túlteljesítését. Az első félévben 36 000 tonnával több húst (a baromfit is beleszámítva), 98 millió literrel több tejet és 94 millió darabbal több tojást vásároltak fel, mint a múlt esztendő első felében. Az erdőgazdálkodásban az első félévben 36 500 hektár területen fásítottak (tavaly 35 500 hektáron). A fakitermelés évi tervfeladatait az első félévben 55,3 százalékra teljesítették. Összesen 8,5 millió folyóméter fát termeltek ki (4,9 százalékkal többet mint a múlt éýben). A vízgazdálkodás területén az első félévben 550 millió köbméter ivóvizet termeltek fa tervezett évi mennyiség 53,0 százalékát). Ez 15 millió köbméterrel több mint a múlt év azonos időszakában. A közművesített vízművekből ellátott lakosság aránya az első félév végén 61,1 százalék volt. Építőipar Az építőipar az első félévben kedvező eredményeket ért el. A vállalatok saját dolgozóikkal 31,4 milliárd korona értékű építőipari munkát realizáltak, vagyis 7,3 százalékkal többet mint a múlt év első felében. Az építőipari munka értéke a CSSZK-ban 20,9 milliárd az SZSZK-ban 10,5 milliárd korona volt. Ami az építőipari munkák szerkezetét illeti, az ágazat vállalatai által kivitelezett munkákban nőtt a javítások (beleszámítva a lakásállomány javítását is) aránya, ezzel szemben csökkent az építkezési beruházásokon végzett munkálatok aránya (beleszámítva a komplex lakásépítést is). Kedvező jelenség, hogy a kiemelt építkezéseken magasabb arányban teljesítették az állami terv mutatóit. Annak ellenére, hogy az ágazat teljesíti a tervezett feladatokat, továbbra is olyan fogyatékosságok mutatkoznak, mint az egyes építőipari vállalatok egymástól eltérő tervteljesítése. Ennek oka bizonyos szakmunkások hiánya és egyes esetekben az építőanyagszállítás akadozása. A kivitelező építőipari vállalatok 33 075 lakást adtak át. Az évi lakásépítési terv 41,5 százalékát teljesítették. A múlt évben ez az arány 44,1 százalék volt, az idei eredményt viszont befolyásolta, hogy különösen Prágában késedelmesen fejezték be a lakásépítkezéseket. Közlekedés Az állami szektor teherszállító eszközei 274,6 millió tonna árut szállítottak, 7,4 millió tonnával többet, mint a múlt évben. A vasút az áruszállítási tervet 101,1 százalékra teljesítette, és a múlt évhez viszonyítva 3,7 millió tonnával több árut szállított. A Csehszlovák Gépkocslfuva- rozás járművei az első félévben 138,5 millió tonna árut szállítottak, 3,6 millió tonnával többet, mint 1973 azonos időszakában. Az állami személyszállító eszközök az első félévben 1 milliárd 191 millió 300 ezer személyt szállítottak és a tervet 99,9 százalékra teljesítették. A Csehszlovák Gépkocsifuvarozás járművei a múlt év azonos Időszakához viszonyítva 27,3 millió személlyel többet szállítottak. A vasúti személyszállítás továbbra is csökken. A légiközlekedés az első félévben 781000 személyt szállított, ebből 526 000 személyt a belföldi vonalakon. Prágában 1974. május 9-én, a határidő elölt 53 nappal üzembe helyezték a földalatti vasút első szakaszát, amely június végéig 9,6 millió személyt szállított. Távközlés Az év első felében 73 ezerrel nőtt a telefonállomások száma, jelenleg 2 427 000 állomás van üzemben, ezzel szemben a telefonkérelmezők száma kb. 320 ezer főre nőtt. 1974 első negyedében üzembe helyezték a prágai nemzetközi és távolsági távíróközpontot, a távvezetékes berendezést és bővítették az automatizált kapcsolórendszerek számát. 1974. május 9-én helyezték kísérleti üzembe a kozmikus távközlés első csehszlovákiai állomását. Az Intervízió tagállamai televíziós programcseréjét segíti elő a Bratislava—Győr—Budapest rádiórelé, amit ugyancsak 1974 első felében helyeztek üzembe. II. A népgazdaság és hatékonysága fejlődésének néhány alapvető tényezője A népgazdaság fejlődését befolyásoló fontos tényezők közé tartozik a tudományos-műszaki fejlesztés. A tudományos és műszaki fejlesztés állami terve keretében ebben az évben 617 államilag kijelölt kutató és fejlesztési feladatot oldanak meg. Ebből az első félévben 494 feladatot teljesítettek. Az 1974-re előirányzott 661 feladat közül az első félévben 479 feladatot megvalósítottak, vagyis a terv 72,4 százalékát teljesítették. A foglalkoztatottság fejlődése a tervezettnél valamivel gyorsabb volt. A dolgozók száma a népgazdaság szocialista ágazatában (efsz-ek nélkül] a múlt év első feléhez viszonyítva 80 000 fővel, vagyis 1,4 százalékkal nőtt. A leggyorsabban emelkedett a dolgozók száma az egészségügyben, a kiskereskedelemben, az építőiparban, az iskolaügyben és a közétkeztetésben. Ezzel szemben csökkent a foglalkoztatottak száma az állami gazdaságokban és a vasúton. Az ipar a termelésnövekedést az előző évekhez hasonlóan az évi tervnél alacsonyabb munkaerőlétszámmal teljesítette. Az iparvállalatokban a nyilvántartott dolgozók száma 20 ezerrel, vagyis 0,8 százalékkal nőtt, holott az állami tervmutató 1,0 százalékos növekedéssel számolt. Az ipari dolgozók száma a legnagyobb arányban (2,6 százalék) az SZSZK területén emelkedett, a CSSZK-ban ez az arány csak 0,2 százalék volt. Az építőipari vállalatokban átlag 514 000 alkalmazott dolgozott, vagyis 9 ezerrel több, mint a múlt év első felében. Az ipari munkatermelékenység — az előző év azonos időszakához viszonyítva — 5,4 százalékkal nőtt, ami 0,6 ponttal magasabb, mint az állami terv mutatója. A CSSZK-ban az ipari munkatermelékenység 4,9, az SZSZK-ban 6,6 százalékkal emelkedett. Az iparban a termeléstöbblet 87 százalékát a munkatermelékenység növekedése fedezte, ami 4 ponttal több, mint az évi terv előirányzata. A munkatermelékenység gyorsabb növekedésével arányosan a tervezettnél nagyob ütemben emelkedtek az átlagbérek. A dolgozók havi átlagbére elérte a 2230 koronát, vagyis 3 százalékkal magasabb volt, mint a múlt év első felében. Az építőipari vállalatok dolgozóinak a munkatermelékenysége, a múlt év első feléhez viszonyítva — 5,5 százalékkal magasabb volt, és ezzel elérte az állami tervben meghatározott növekedési ütemet. Az építőiparban a dolgozók átlagos havibére januártól májusig 2460 korona volt, 65 koronával több, mint a múlt év azonos időszakában. A betegség és a balesetek okozta munkaképtelenség 1973 első feléhez viszonyítva 4,1 százalékkal csökkent. A betegség és balesetek miatt napi hiányzók száma 16 200 fővel csökkent, és összesen 265 400 személy volt. A munkaképtelenség átlagos ideje 0,7 nappal meghosszabbodott és 16,8 napra emelkedett. Az állami gazdasági szervezetek pénzgazdálkodása januártól májusig kedvező volt. A teljesítmények terjedelme a múlt év első feléhez viszonyítva 8,0 százalékkal nőtt. Ugyanakkor az anyagi és égyéb költségek 6,9 százalékkal, a bérek és a jutalmak 4,6 százalékkal emelkedtek. A teljesítményekre számított költségek és kiadások 6,3 százalékkal nőttek. A viszonylagos költségmegtakarítás kedvezően befolyásolta a nyereség és a gazdaságosság fejlődését. A nyereség növekedésének 59,6 százalékát a költségmegtakarítás 40,4 százalékát a teljesítmények növekedése fedezte. A teljesítményekre számított rentabilitás a költségek és kiadások viszonylatában januártól májusig 15,92 százalékos volt. III. Beruházás Ebben az évben folytatódott a beruházási munkák és szállítások gyors dinamikája. Az első félévben a népgazdaságban 54,4 milliárd korona értékű beruházási munkát és szállítást realizáltak. Ami a múlt év első feléhez viszonyítva 13,4 százalékos növekedést jelent. A teljesített beruházási munkák és szállítások szerkezetében nőtt a gépek és berendezések aránya. Az építkezési beruházások értéke 33,6 milliárd korona volt, vagyis 7,2 százalékkal több, mint 1973 első felében, 20,8 milliárd korona értékű gépet és berendezést szállítottak, ami ugyanebben a viszonylatban 25,1 százalékos emelkedést jelent. A CSSZK-ban 36,2 milliárd értékű, az SZSZK-ban pedig 18,2 milliárd korona értékű beruházást valósítottak meg, ami a múlt év azonos Időszakához viszonyítva 11,1, illetőleg 12,0 százalékos növekedést jelent. IV. Külgazdasági kapcsolatok A külkereskedelem gyors ütemben fejlődött. Ez mindenekelőtt a behozatal növekedéséből ered és jelentős befolyásoló tényezője volt az árak, elsősorban a tőkésországokból importált nyersanyagok árának emelkedése. Az évi kiviteli feladatokat a szocialista országok viszonylatában 50,3 százalékra, a tőkésországok viszonylatában 50,6 százalékkal teljesítették. A tőkésországokba irányuló kivitel szakaszán a népgazdaság szükségleteinek megfelelően sikerült kihasználni az árak emelkedését. A tőkésországokból importált szükséges nyersanyagokat és anyagokat az emelkedő árak ellenére is biztosítottuk. Ezzel kapcsolatban nagy jelentőségű az együttműködés a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával. A CSSZSZK külkereskedelmi forgalma a KGST tagállamai viszonylatában 1973 első feléhez viszonyítva 10,8 százalékkal emelkedett. A k ~- gyorsabban emelkedett az árucsereforgalom a Magyar Nép- köztársasággal (23,5 százólék) és a Lengyel Népköztársasággal (15,3 százalék). V. Életszínvonal A CSKP XIV. kongresszusán kitűzött célokkal összhangban tartósan emelkedik a lakosság életszínvonala. Az anyagi erőforrások gyorsabb képzése törvényszerűen visszatükröződött az állampolgárok igényeinek jobb kielégítésében. A múlt év első feléhez viszonyítva a lakosság pénzjövedelme 6,1 milliárd koronával emelkedett (4,7 százalék), ami lassúbb, mint a tervezett ütem. A bérjövedelmek növekedését mintegy kétharmad részben befolyásolta az átlagbérek emelése. Az átlagbér a népgazdaság szocialista ágazatában (az efsz-ek nélkül) elérte a 2183 koronát, ami a múlt év első feléhez viszonyítva 3,1 százalékos növekedést jelent. Az Állami Takarékpénztár a lakosságnak 4,5 milliárd korona kölcsönt folyósított, 6,6 százalékkal többet, mint 1973 első felében. Ebből a fiatul házasoknak 1,5 milliárd korona kölcsönt folyósítottak. A lakosság a megnövekedett jövedelmet egyrészt nagyobb bevásárlásokra, másrészt a takarékbetétek növelésére használta. A kiskereskedelmi forgalom 96,3 milliárd korona volt, vagyis 7,5 milliárd koronával több, mint a múlt év első felében, és növekedése a tervezettnél gyorsabb volt. Az élelmiszereknél gyorsabb ütemben nőtt az iparcikkek aránya 52,2 százalék, magasabb a tervezett szintnél. Például a bútorvásárlásra az állampolgárok ebben az évben 18,7 százalékkal nagyobb ösz- szeget költöttek, mint a múlt évben. Ami az árukínálat szerkezetét illeti, a választék változatossága és felújítása a kereslethez viszonyítva még lassú ütemű. A kiskereskedelmi árak és a szolgáltatások ára szilárd. 1974. március 30-tól emelkedett a benzin ára; az áremelés célja az volt, hogy fokozott gondossággal gazdálkodjanak a hajtóanyaggal. Egyidejűleg azonban eltörölték a gépkocsiadót. Az első félévben a hajtóanyagok és kenőanyagok eladása fizikai egységekben számolva 8,6 százalékkal nőtt (ugyanakkor a személygépkocsik eladása 24,8 százalékkal emelkedett). A kiskereskedelmi árszint gyakorlatilag megfelelt a múlt év első félévi relációnak. Ezzel szemben néhány tartós árucikk — mint például hűtőszekrény, konyharobot, háztartási mixer, személyautó — ára alacsonyabb volt, mint 1973 első felében. Mezőgazdaságunk eredményes munkája látható az alapv ő élelmiszerek fogyasztásában is. Például az 1974 első felében a húsfogyasztás egy lakosra számítva 38,1 kg, a tejfogyasztás 64,2 liter és a tojásfogyasztás 134 darab volt. Az alapvető élelmiszerek fogyasztása 1973 első feléhez viszonyítva 3—5 százalékkal növekedett. A meny- nyiségl növekedés mellett figyelmet érdemel a minőség javulása és a választók bővülése is. A húsfogyasztásban például emelkedik a baromfifogyasztás aránya (közel 12 százalékkal), ezzel szemben a kívánt mértékben csökkent a lisztfogyasztás aránya (3,5 százalékkal). A múlt év első feléhez viszonyítva 3224 lakással többet építettek. Még mindig lassan teljesítik a lakásépítési feladatokat Prágában. A hjúnyos tervteljesítés elsődleges oka, hogy késedelmesen végzik el a befejező munkálatokat. 64 159 lakás építését kezdték meg. Ez a múlt év első feléhez viszonyítva 5669 lakásegységgel több. A népszaporulat fejlődése kedvező yolt. A múlt év első feléhez viszonyítva 2,4 ezer házasságot kötöttek, az év kezdetétől június végéig a házasság- kötések száma 64 000 volt. 14 ezer házasságot felbontottak. A válások száma ^z elmúlt év első feléhez viszonyítva kétezerrel magasabb volt. Emelkedett a születések száma. összesen 154 000 gyermek született, 16 ezerrel több, mint a múlt év első felében. 84 000 személy meghalt, s az elhalálozási arány 3000 fővel csökkent. A lakosság természetes növekedése e kedvező tényezők következtében elérte a 70 000 főt, ami 19 000 személlyel több, mint a múlt év első felében. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak 1974 június végén 14 688 000 lakosa volt. A Cseh Szocialista Köztársaság lakóinak száma 9 996 000, a Szlovák Szocialista Köztársaság lakóinak száma 4 692 000.
