Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-24 / 173. szám, szerda

POLITIKAI NEVELÉS A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének végzősei Az érsekújvári Járásban a Po­litikai Nevelés Háza 1973 no­vemberében kezdte meg mun­káját. Az elért eredményekről és a tervekről beszélgettem Re­miás František elvtárssa], a Nové Zámky-i (érsekújvári) PNH igazgatójával. Remiáš elvtárs elmondta, hogy nekik is voltak problé­máik, főleg, ami az előadóter­meket illeti. A Politikai Neve­lés Háza a Szakszervezetek Házában kapott helyet, az elő­adásokat azonban a járási párt­bizottságon és a helyi posta ta­nácstermében tartották. A ma­gvar hallgatók egy osztálya Štúrovón (Párkányban) tanult. A PNH jelenleg öt alkalma­zottal dolgozik. Hogy munká­ban nincs biány, azt az is bizo­nyítja, hogy nemcsak a közép­ás felsőbbfokú politikai neve­lést irányítják, hanem nagy gondot fordítanak a párttagje­löltek iskoláztatására is. Az el­múlt iskolaévben a kovácspata- ki pionírtáborban mintegy 450 tagjelölt vett részt az iskolá­záson és ez a szám az idén mintegy 600-ra emelkedik. Az iskoláztatást a tervezett idő­pontra fejezték be. A közép- és felsőfokú poli­tikai oktatásán, valamint a tag­jelöltek Iskoláztatásán kívül nagy súlyt fektetnek a párt- alapszervezetek politikai isko­lázása előadóinak ideológiai to­vábbfejlődésére is. A járás mintegy 30 agltációs központjá­nak vezetői részére is rendez­nek iskolázásokat. Céljuk, hogy pártunk politikáját minél töb­ben magukévá tegyék. Nemcsak saját lektoraikra támaszkod­nak, hanem a nyitral Marxiz­mus—Leninizmus Intézetének segítségét Is igénybe veszik. Az előadások magas színvo­nalát bizonyítja az a tény is, hogy a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének idén végző 84 hallgatója közül 28-an vé­geztek kitüntetéssel, és az át­lag előmenetel 1,4 százalék Volt. Az 1974—75-ös iskolaévre még nem zárult le a jelentke­zőívek beküldésének határide­je, ám már eddig 130 jelent­kezőt tartanak nyilván. Az idei tanévben két szlovák és egy magyar osztályt nyitnak. Hogy bővebb áttekintést hyerjek arról, a végzősök ho­gyan használják ki az egyete­men tanultakat, meglátogattam három végzett hallgatót. Michalíček Pavel, az érsekúj­vári egészségügyi középiskola 34 éves tanára elmondotta, hogy a három év alatt igazán neki kellett rugaszkodni a ta­nulásnak, hiszen, mint osztály­főnök, nem akart szégyent val­lani diákjai előtt. Egyszerre vizsgázott növendékeivel és a vizsgaidőszak előtti napokat csakis a tanulásra használta ki. Sikerült is kitüntetéssel végez­nie. A tanultakat az iskolában mint a polgári neveléstan taná­ra, a pártalapszervezet lektora, és a SZISZ-tagok politikai-esz­mei nevelésében kamatoztatja. Hiányolta, hogy a meglevő tan­könyvek nem megfelelőek, így gyakran igénybe vette a politi­kai könyvtárat, valamint a já­rási kórház könyvtárát is. A tananyag egy részét a „Život strany"-ból, valamint a Pravdá­ból jegyzetelte ki. Mikleová Éva a járási párt- bizottság titkárságán dolgozik. — Tekintettel arra — mondot­ta —, hogy munkakörömből adódóan gyakran veszek részt munkaértekezleteken, tanácsko­zásokon, nekem az esti egye­tem elvégzése és az ott tanul­tak igen sokat jelentenek. Kö­szönettel tartozom a járási pártbizottság dolgozóinak, mun­katársaimnak, akik gyakran kölcsönöztek tananyagot, vala­mint felhívták figyelmem egy- egy írásra a pártsajióban. Ezen­kívül gyakran igénybe vettem a politikai könyvtárat is. A na­gyobbik lányom a közgazdasá­gi szakközépiskolát látogatja, ö is hasznát vette könyveim­nek, jegyzeteimnek. Gyíirüsiová Anna elvtársnő szintén a járási pártbizottság dolgozója. Abban a szerencsés helyzetben volt, hogy férjével együtt, aki az Állami Vasutak­nál dolgozik, végezte az esti egyetemet. így sokszor előfor­dult, hogy egy-egy nehezebb kérdést otthon beszélték meg, közösen készítették jegyzetei­ket. Kitüntetéssel végzett. Az esti egyetem hallgatóinak nagy segítséget nyújt a politi­kai könyvtár, mely 3700 kötet­ből áll. A hallgatók mindegyi­ke hozzájuthat a szükséges irodalomhoz. NAGY ANDRÁS SZERETEM A KOLLEKTÍVÁT A kommunista párt tagjelöltje Éppen tízórai szünetben ér­keztem a Nyugat-szlovákiai Baromfifeldolgozó Üzem galán- tai üzemébe. PÖNYA ERZSÉBET fiatal munkacsoport-vezetőt a büfében találtam meg. Egy 13 tagú, nőkből ál­ló kollektíva élén áll. A mun­kabrigád főleg lányokból tevő­dik össze. Pó- nya Erzsébet májusban ment férjhez. — Szeretem a munkaközössége- Pónya Erzsébet met — mondja. — Jól megértjük egymást. A munkafegyelemmel sincs baj. A tojásrészlegen dolgoznak. Személyenként naponta 10—12 ezer tojást ellenőriznek. A to­jás átvilágítását kézzel végzik. Az ellenőrzött tojás később hű­tőkbe kerül. Természetesen ésak a hibátlan darabok. — A megrendelés nem min­dig azonos — jegyzi meg. — Ezért olykor igen sok a mun­kánk (még túlóráznunk is kell), máskor meg alig akad tennivaló. Ilyenkor takarítjuk az 'üzemrészleget. Sőt, az is előfordul, hogy szabadságot kell kivennünk, mert nincs munkánk. Mindezek -ellenére kedvelem a munkámat, s elége­dett vagyok a munkahelyem­mel. Pedig eredetileg fodrász­nő szerettem volna lenni. A ba­romfifeldolgozó szakmát Cífe- ren tanultam ki. Két évig vol­tam ipari tanuló. Munkahelyére Horné Saliby- ről (Felsöszeliről) jár be. Vagy­is mindennap korún kel. hiszen a munkaideje 6 órakor kezdő­dik. Az utazás szabad idejét is lerövidíti. Egyébként szabad idejében szívesen táncol meg kézimunkázik. Az újságolvasást és a rádiózást is kedveli. A politikai eseményeket is figye­lemmel kíséri. Politikai érdek­lődése, de mindenekelőtt ala­pos munkája hozzájárult ahhoz, hogy munkahelyén az ifjúsági szervezet és a pártszervezet egyaránt javasolta, vegyék fel a párttagjelöltek sorába. Tag- jelölését májusban hagyták jó­vá. Ezzel kapcsolatban ezt mondja: — A SZISZ üzemi szerveze­tének vezetőségi tagja vagyok. Párt feladat tál egyelőre még nem bíztak meg. Pártgyülésen eddig háromszor vetem részt, s máris megállapíthatom, hogy a tanácskozások célja a mun­ka fellendítése. Ez a céjja a gyűléseken elhangzó bírálatnak is. Például azt bírálták a gyű­lésen, hogy nincs elég láda az üzemben. Azóta ez a kérdés megoldódott. Szigorú elbírálás­ban részesültek azok is, akik többször hiányoztak a pártok­tatásról. Őszinteség, bírálat, önbírálat, tenniakarás — ez jellemzi az üzem kommunistáinak tanács­kozásait. És éppen ez az,amiért Pónya Erzsébet örül, hogy mint a párt tagjelöltje, majd tagja, részt vehet a kommunisták munkájában. Mindennapi helyt­állásával akarja elérni, hogy sohasem okozzon csalódást. (fültíp) Sikeres a CSKP tagjelöltjeinek kiválasztása és nevelése A párt jövőjéért valamennyi pártalapszervezet és párttag felelős Számok, adatok a párt összetételéről „A tagsági alap gyarapodása és aktivitása nem kam­pány, hanem céltudatosan irányított folyamat.“ (A CSKP XIV. kongresszusának határozatából.) Immár három éve, hogy a mottóban idézett párthatározat életbe lépett, és egy éve an­nak, hogy megkezdtük az első tagjelöltek átigazolását. Egy év nem nagy idő, elég viszont árra, hogy bizonyos tapasztala­tokat szerezzünk. Tanúskodik erről Bratislava IV. városkerü­leti pártbizottságának felméré­se, amelyet ez év első felében végeztek az SZLKP KB irányí­tásával. Az SZLKP KB szervei elhatározták, hogy — általáno­sítva az átigazolási folyamat el­ső ismereteit és tapasztalatait — mélyrehatóan megvizsgálják a párt tagsági alapja szünte­len tökéletesítésére vonatkozó központi bizottsági irányelv és más, e problémakörre vonatko­zó határozatok megvalósításá­nak módját, színvonalát. A ha­tározatok teljesítését Bratisla­va valamennyi városkerületi bizottságán, illetve pártalnp- szervezetében értékelték. Ki­tűnt, hogy a CSKP tag jelölt jei- nek kiválasztásában és nevelé­sében a négy városkeriileti pártbizottság közül lényegében a IV. élt a leghelyesebb mód­szerrel. Lényeges javulás A tagsági alap állandó javí­tásának biztosítása a szükséges kor- és szociális összetétel szempontjából Bratislava város­kerületi pártszervezeteiben is sokáig mennyiségi mutatókra, azaz a természetes csökkenés — az idős párttagság kiesésé­nek — gépies pótlására korlá­tozódott. E negatív jelenséghez még hozzájárult az is, hogy a párttagokkal való törődés gyak­ran a pártba való belépés után megszűnt. Megfeledkeztek a ta­gok kommunista tulajdonságai­nak és jellemvonásainak céltu­datos neveléséről. Lényeges javulás csak 1969- ben, a tagkönyvcsere után kö­vetkezett be. Ennek folyamán a párt megtisztult azoktól, akik elárulták a marxizmus—leniniz­mus elveit, és viselkedésükkel csorbították a párt tekintélyét. A döntő fordulat azonban csak a CSKP XIV. Kongresszusa, il­letve a CSKP KB irányelveinek megjelenése után következett be, amelyek pontosan meghatá­rozták a CSKP tagjelöltjei ki­választásának és nevelésének elveit. A CSKP XIV. kongresszusa határozataival, illetve a CSKP KB titkárságának határozatai­val összhangban közvetlenül a városkerületi pártbizottság kon­ferenciája után — amely 1972- ben volt — a Bratislava IV. vá­roskerületi pártbizottság elnök­sége elemezte az újonnan ala­kult városkörzet helyzetét és fejlődését. Tekintettel arra, hogy a IV. városkerülethez a bratislavai I. és II. városkerü­letek és a Bratislava-vidéki já­rás alapszervezeteinek egy ré­szét is hozzácsatolták, újabb intézkedésekre volt szükség. Elsősorban a CSKP KB tit­kárságának a tagsági alap mi­nőségi javításáról szőlő irány­elveit kellett az új körülmé­nyekre alkalmazni, a pártaiap- szervezeteket pedig arra ösztö­nözni, hogy pontosabban dol­gozzák ki távlati tervüket, kü­Nemzetközi találkozó Ebben az esztendőben augusztus 8—11-én rendezik meg hazánk legnagyobb országos és nemzetkö­zi turistatalálkozóját — a Rysy megmászását, amikor is a fiatal fiúk és lányok in:gemlékeznek Vlagyimir Iljics Leninről, a világ­proletariátus zseniális vezetőjé­ről, aki lengyel területen, Poro- ninbúl 1913 bán indult a hegy- csúcsrá. Az idei rendezvényen Csehszlo­vákiából 3000 fiatal vesz részt. Igen sukan érkeznek a Szovjet­unióból, Bulgáriából, Magyaror­szágról, az NDK-búl és Lengyel- országból. A találkozó kifejezi a szocialista országok fiataljainak internacionalista szövetségét, Le­nin eszmei hagyatékának követke­zetes vállalását. lönös tekintettel a párt sorai­nak a munkásság és a paraszt­ság soraiból történő megerősí­tésére, ami az adott helyzetben bizony nehéz feladat volt. Ép­pen ezért a tagsági alap for­málásának kérdése az újonnan megalakult IV. városkerületi pártbizottság elnökségi tanács­kozásain napirenden szerepelt. Keresték a hatásos formákat és módszereket, a sikerekhez ve­zető utat. Hosszan tartó, igényes feladat A városkerületi pártbizottság először is abból indult ki, hogy a CSKP KB-nak a tagsági alap minőségi javításáról szóló irányelveinek teljesítése hosz- szan tartó és igényes feladat, amely céltudatos és jól meg­fontolt politikai és szervezési munkát igényel a városkerület valamennyi pártszervezetétől. Ennek tudatában negyedéven­ként alapos értékelést követelt a pártalapszervezetektől, ame­lyet a városterületi pártbizott­ság elnökségi tanácskozásai elemeztek. Ezenkívül'a pártel­nökök és funkcionáriusok aktí­vaértekezleten, iskolázásán szin­tén napirenden szerepelt a tagsági alap minőségi javítá­sa, a tagsági alap minőségi fejlesztésével kapcsolatos is­meretek tapasztalatcseréje. A többszöri elemzés és tapaszta­latcsere után a városkerületi pártbizottság újabb fejlődési tervet készített, amely még na­gyobb méretben számolt a mun­kások és parasztok pártba való felvételével. Az elemzések ugyanis megmutatták, hogy a munkásság és n parasztság kö­réből nem kielégítő a párttagok száma, annak ellenére, hogy a tagjelöltek 60 százaléka mun­kás, illetve földműves, szövet­kezeti dolgozó. A vűroskerüleli pártbizottság eredeti terve nem számolt a termelésben és a földművesszövetkezetekben dol­gozó párttagok számának na­gyobb csökkenésével, melynek első oka a magas átlagkor (nyugdíjazás, elhalálozás, eset­leg passzivitás.) A városkerü­leti pártbizottságnak a tagsági alap fejlesztésére vonatkozó újabb terve, amely a körzet la­kossága számából és növekedé­séből, valamint a városkerület további fokozatos fejlődésének prognózisából indult ki, már számolt a fentebb említett problémákkal is. A városkerületi pártszervezet fejlesztésének tervét a körzet­ben levő összes pártszervezet megvitatta és magáévá tette. A nagyobb üzemek pártalap- szervezetei 3—5-tagú segédbi- zottságokat hoztak létre, ame­lyek feladata, hogy segítsenek az alapszervezeteknek és a pártcsoportoknak a tagsági alap minőségi fejlesztésében. A szociális összetétel Az új tagok és tagjelöltek felvételi kérelmének elbírálású­nál elsősorban a politikailag legfejlettebb, legaktívabb mun­kásokat, földmüvesszövetkezeti parasztokat, illetve a fiatal; mű­szaki és tudományos dolgozó­kat részesítik előnyben, főleg, akik kommunista családból származnak, és közvetlen kap­csolatban vannak a termelés­sel. Nem igaz tehát az az ál­lítás, hogy Bratislavában az ér­telmiségiek elölt zárva van a párt kapuja. Ezt közvetlen a Szlovák Tudományos Akadémia, illetve a Szlovák Televízióból vett példákkal ecsetelem. 1972. május 1-e és 1973. december 31 -e között a SZTA-ban a párt­tagok száma 2,2 százalékkal, a televízióban pedig 3,5 százalék­kal növekedett, ami viszonylag magas százalékarányú emelke­dést jelent. Az SZTA-án a kö­zelmúltban felvett tagjelöltek száma 60, további 60-at pedig előkészítettek a tagjelöltségre. Persze, le kell szögeznem, hogy a Bratislava IV. városkerületi pártbizottsága az értelmiségi tagjelöltek felvételének kérdé­sét megkülönböztetett figyelem­mel kezeli. Állandóan szem előtt tartják V. I. Lenin tézi­sét, mely kimondja, hogy a párt az azonos módon gondol­kodó forradalmárok tudatos csoportja, ahol ingadozóknak, labilis elemeknek nincs semmi helye. A városkerületi pártbi­zottság — helyesen — elveti azt az opportunista álláspontot, hogy „a párt kapui mindenki előtt, mindenki számára nvitva állnak." De lássuk az eredményeket. Az új városkörzet megalaku­lása, azaz 1972. május óta a taglétszám 39,7 százalékkal, az alapszervezetek száma pedig 24-gyel növekedett. Míg 1972 májusában a munkások a tag­ság számának 18,7 százalékát, a szövetkezeti parasztság pedig 4,8 százalékát képezték, 1973. december 31-én a munkásság százalékaránya már 20,9, a szö­vetkezeti parasztság pedig 9,9 volt. Kedvező fejlődést figyel­hetünk meg a gazdaságilag te­vékeny lakosság szervezettsé­gét illetően is. Ez utóbbi fő­leg a nagyob üzemekben ész­lelhető. Dicséretre méltó ered­ményt ért el a Bratislava IV. városkerületi pártbizottsága a. fiatal munkások pártba való megnyerésénél. A felmérés bizonyítja, hogy a IV. városkerületben a tagje­löltek többsége a legfontosabb termelőüzemek, állami gazdasá­gok és efsz-ek (ilyenek is van­nak a városkerületben), vala­mint a fontos társadalmi kül­detéssel rendelkező felépítmé­nyi munkahelyek dolgozója. Az ipari és mezőgazdasági üze­mekben elsősorban közvetlen a termelésben dolgozó fiatalok, munkások, technikusok és mér­nökök kerültek a tagjelöltek soraiba, akiknek mintegy 70 százaléka munkások és szövet­kezeti dolgozók családjaiból származik. A munkás és a szövetkezeti paraszt tagjelöltek több mint kétharmadának az alapfokúnál magasabb képzettsége van. A munkástagjelöltek — azok is, akik különböző oknál fogva csak alapfokú műveltségre tettek szert — érdeklődést tanúsíta­nak a képesítés elmélyítése, a szakmai és politikai tanulmá­nyok iránt. Ebből levonható az a következtetés, hogy a város- kerületi párta lapszervezetek már a tagjelöltek kiválasztásá­nál és felvételénél helyesen orientálódnak a munkás-, szö­vetkezeti és kommunista csa­ládból származó fiatalokra. Előnyben részesítik azokat a fiatalokat, akik el akarják mé­lyíteni szaktudásukat és tud­ják, hogy a következő években a képzett szakmunkások lesz­nek a fejlődés motorjai. A tagjelöltek többsége fiatal A felmérésből az is kitűnt, hogy az űj tagjelöltek 90 szá­zaléka 35 évnél fiatalabb, ami nagyban hozzájárul a tagság átlagkorának a csökkentéséhez. Míg pl. az említett városkerü­letben 1972-ben a párttagság át­lag életkora 45,4 év volt, addig az 1973-as év végén már csak 44. Növekedett az egyes termelési ágak munkásságának szerve­zettsége is. A vegyipari dolgo­zók szervezettsége pl. 2,9, a gépipariaké 6,3, az építőiparia­ké pedig 2,6 százalékkal növe­kedett. A felsorolt eredmények meg­győzően bizonyítják, hogy fo­kozódott a párt hatása az élet minden területén, hogy a tagjelöltek felvételénél, kivá­lasztásánál a Bratislava IV. városkerületben a lenini alap­elvek szerint járnak el. Azaz a kampány helyett az egyéni kiválasztást alkalmazzák, ami­ért minden párttag felelős. Vé­gezetül örömmel állapíthatjuk meg, hogy a pártba belépő je­löltek meggyőződtek a CSKP politikájának helyességéről, és azt teljes mértékben támogat* ják. KERTÉSZ PÁL, az SZLKP KB dolgozója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents