Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1974-07-21 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó
ÚJABB NAGY SOROZATRA KÉSZÜL AZ EURÓPAI LABDARÚGÁS Lényegében mindegy, hogy a Nemzetek Kupája vagy Európa-bajnokság címen játszottak-e eddig földrészünk labdarúgó-válogatottjai a legrangosabb helyezésekért, mert a rangelsöt minden esetben hivatalos Európa-bajnoknak tekintették a Szovjetunió, Spanyolország, Olaszország és az NSZK együttesének végső sikere nyomán, amelyek a döntőkben a következő csapatokkal szemben bizonyították jobb felkészültségüket: Jugoszlávia, Szovjetnuió, Jugoszlávia, majd ismét Szovjetunió. E rövid visszapillantás is elárulja, milyen sikeres volt kontinens-bajnokságaink során a szovjet labdarúgás, de a kétszeres döntős, s mindkétszer ezüstérmes jugoszláv együttesről is csak az elismerés hangján lehet szólnunk. SZEPTEMBERNEK ELSEJÉVEL Bárhogy vesszük is, 1974. szeptember elsején Helsinkiben már ötödik íöldrész-bajnokságunk veszi kezdetét. A labdarúgósportban nem éppen különösebben ismert Finnország legjobbjai a világbajnoki broznérmes lengyel válogatottat fogadják, s azután nagyon hosszú lesz az út az 1976-ban sorra kerülő négyes döntőig. Előbb, 1976 február végéig a nyolc kijelölt selejtező csoportban le kell bonyolítani a küzdelmeket. s el kell dőlnie annak, melyik nyolc csapat jut tovább csoportelsőként. Ez a nyolc válogatott kieséses alapon (oda-vissza) megmérkőzik egymással, s a döntőkre négyen maradnak. Az eddigi rendezésekhez híven a négy közé jutó együttesek egyikének országában viaskodik a négy legjobb, hogy a két győztes játssza a döntőt, a legyőzőitek pedig a harmadik helyért mérkőzzenek meg. Európa labdarúgása bebizonyította nagy fölényét, hiszen a nemrég megrendezett világbajnokság három legjobbja földrészünkről került ki, s a legjobb nyolc mezőnyében hat európai csapatot találhattunk. ÖK NÉGYEN Még élénken emlékszünk arra, hogy két évvel ezelőtt, a Belgiumban sorra került döntők EB-csatározása ezt a vúgerédményt hozta: 1. NSZK, 2. Szovjetunió, 3. Belgium, 4. Magyarország. A továbbiakban nézzük meg, ez a négy csapat milyen eséllyel vág neki az újabb EB küzdelmeinek.- AZ NSZK A legutóbbi világ- és Európa bajnok a a. selejtező csoportba nyert beosztást, amelyben legnagyobb ellenfele Bulgária csapata lesz. Mindkettejük számára kellemetlen ellenfél lehet (főleg az Akropolisz alatt) Görögország együttese, de a továbbjutás kérdése a két bolgár-nyugatnémet találkozón oldódik meg. Az első 1975. április 26:án, előreláthatólag Szófiában kerül sorra, míg a visszavágót az NSZK valamelyik nagy városában, 1975. november 19-én játsz- szák majd. E csoportban Málta előreláthatólag még olyan szerephez sem jut, mint amilyet a VB selejtezők során játszott. A SZOVJETUNIÓ A hatodik selejtező csoport listavezetőjének a szovjet együttest tartjuk, s ellenfelei Svájc, Törökország, valamint Írország válogatottjai lesznek. A szovjet csapat tehát nem panaszkodhat a rossz csoportbeosztásra. Érzésünk, szerint talán még a svájci együttes készítheti legnagyobb küzdelemre. A Svájc—Szovjetunió mérkőzés 1975. október 12-én lesz, a visszavágót november 12 én tartják meg. Érdekesség, hogy a VB-selejtezők közös csoportba hozták már a szovjet és az ír, valamint a svájci és a török együttest. Ahhoz nem fér kétség, hogy a továbbjutás nagy esélyese a szovjet válogatott. BELGIUM Belgium nemzeti 11-e, a legutóbbi EB bronzérmese, a VB-selejtezők során gólt nem kapott, mégsem lehetett a 16-os mezőny tagja. Az EB hetedik csoportjába osztották be, s az ellenfelek az NDK, Franciaország és Izland csapata. A továbbjutás szempontjából az előzmények alapján három esélyes csapatról beszélhetünk. Az izlandiak legfeljebb arra lesznek jók, hogy az ellenük játszó „nagyok“ gólarányát javítsák meg. Az NDK csapata 1974. december 7-én fogadja Belgiumot, 1975. október 11 én Franciaországot, 1974. november 16-án Franciaország vendége lesz, 1975. szeptember 27-én Belgiumban szerepel majd. Az első francia— belga rangadó már 1974 október 10 én lesz, annak visszavágója 1975. november 15-én zána é csoport küzdelmeit. MAGYARORSZÁG A hagyományos ellenfél ezúttal sem marad el. Ausztria ellen a két VB-seíej- tező mérkőzésen Bécsben is, Budapesten is döntetlen eredmény született. Wales sem tartozik a magyar együttes, legkellemesebb ellenfelei közé, hiszen a brit csapatok között’ nincs nagy tu-, dásbeli különbség. Inkább az a döntő tényező, hogy egyéb kötelezettségek miatt minden számításba jövő walesi fiú szerepelhet-e, s mikor. A teljes walesi együttes mindig kemény ellenfél. Luxemburg nem túl veszélyes, de azért Máltánál kellemetlenebb vetélytárs. Már október 30-án lesz a Wales—Magyarország találkozó, s 1975. április 2-án, a Práter stadionban' Ausztria — Magyarország. A visszavágók időpont jai: 1975. április 16-án: Magyarország— Wales; szeptember 24-én: Magyaror szág—Ausztria. Tehát a II. csoportban is kissé há romesélyesnek látszik a helyzet. A SORSOLÁS NEM KEDVEZETT Csehszlovákia válogatottiát az I cso: portba sorsolták, ahol Anglia, Portugá lia és Ciprus együttese szerepel még. Bizony itt is háromesélyes lehetőségről beszélhetünk. Anglia a nagy vesztes, hiszen az 1966 os világbajnoki cím után Mexikóban már mérsékelten szerepelt, s az ez idei VB-n nem lehetett a küzdő felek között. Eddig az EB-n átütő sikert nem ért el. Portugália együttese utoljára ugyancsak az 1966-os VB-n tett ki magáért, amikor bronzérmes lett, az EB n mérsékelten szerepelt. Nagy futballcsatának ígérkezik az Anglia— Csehszlovákia (1974. okt. 30.), az Anglia—Portugália (nov. 20.), a Csehszlovákia—Portugália (1975. ápr. 30.), a Csehszlovákia—Anglia (1975. okt. 29.), valamint a Portugália—Csehszlovákia (november 12.) erőpróba. Ez a csoport lényegesen nehezebb, mint VB csoportunk volt. HÁT ÖK MIT SZÓLJANAK? i A sorsolás szeszélye ugyancsak kimutatta foga fehérjét az 5. selejtező csoport esetében. Ide sorolták a világbajnoki ezüstérmes Hollandiát, a VB- bronzérmes Lengyelországot és a volt Európa bajnok s a mexikói VB-n ezüstérmet szerzett Olaszország együttesét, s végül négyre Finnország legénysége egészíti ki ezt a kétségtelenül legerősebb csoportot. Joggal feltételezhetjük, hogy a finn csapat mind odahaza, mind idegenben vereséget szenved nagy ellenfeleitől, s akkor a nagy hármas egymás elleni találkozói döntenek majd. Lehet, közvetlenül a VB után Cruyff csak pillanatnyi keserűségében jelentette ki, hogy még nem döntött további válogatott szereplése felől. A lengyelek nyilván számítanak majd a teljesen felépülő Lubanski szereplésére. Az olaszoknál Valcareggi mester (vagy talán utódja) kénytelen lesz a „Helyet az ifjúságnak!“ — korparancshoz igazodni. Milyen sorrendben lesznek a nagy hármas erőpróbái? Hollandia—Olaszország (1974. no vember 20., a visszavágó időpontja 1975. november 22.). Olaszország —Lengyelország (1975. április 19., illetve 1975. október 25. | Lengyelország—Hollandia (1975. szeptember 10., illetve 1975. október 15.). El tudjuk képzelni, milyen nehéz lesz belépőjegyet szerezni a chorzówi vagy a varsói stadionba, ha a holland, vagy az olasz legénység szerepel majd ott. A JUGOSZLÄVOK? A SVÉDEK? AZ ÉSZAKÍREK? A harmadik csoportba ezt a négy együttest sorolták: Észak-Irország, Jugoszlávia, Norvégia, Svédország. A VB-n a jugoszláv csapat alulmaradt a svéddel szemben, ám a Iiáromkoronás legénység mindenkori szereplése nagy mértékben függ attól, vajon mind rendelkezésre állhatnak-e a külföldön egyre nagyobb számban profiskodó svéd sztárok. A jugoszlávok, mint már említettük, általában az EB-n jól szereplő csapatok közé tartoznuk. Az északírek helyzete nagymértékben függ attól, vajon ugyanabban az időben állnak-e ki egy ögy EB selejtezőre, mint Anglia csapata. Ha igen, teljes vértezetben szerepelhetnek ők is, s akkor mindenkire nagyon veszélyesek. A norvégok elsősorban a szomszéd svéd csapat helyzetét tudják megnehezíteni. Nagyun ismerik egymást. SEREGHAJTÓ j NÉLKÜL? Nyugodtan tehetjük lel ezt a kérdést a negyedik csoport tagjait emlegetve, hiszen ide Skócia, Spanyolország, Románia és Dánia csapatát hozta össze a sors. A skótok és a dánok előzőleg a VB-selejtezők során kerültek azonos csoportba, s akkor Hamlet utódai nem tudtak komoly ellenállást tanúsítani, de ha minden dán kiválóság magára öltheti a címeres mezt, még a skótok is retteghetnek. A spanyol és a román labdarúgás erőpróbái inkább klubszinten ismeretesek, s a román együttesek állták a sarat a spanyol szupercsapatok elleni küzdelmekben. A skótokról a legutóbbi VB során nagyon jó vélemény alakult ki és küzdőszellemüket ismerve, az EB-n is nagy teljesítmény várható tőlük. Persze ugyanezt elmondhatjuk a nagy becsvágyú spanyolokról is, akik csak a semleges pályán elszenvedett minimális vereség miatt voltak kénytelenek átengedni a jugoszlá- voknak a VB 16 os mezőnyének egyik helyét. Amikor az EB csoportjainak sorsolását megejtették, a labdarúgó-világ még az akkor közelgő VB eseményeinek lázában élt, s a földrész viaskodás kialakuló körvonalainak nem szentelt megfelelő figyelmei. Másképp aligha kerülhette volna el az UEFA figyelmét egy régóta nagyon égető probléma. Amiként a Bajnokcsapatok meg a Kupagyőztesek EK-ja, valamint az UEFA- Kupa-találkozó számára rögzíteni tudták az időpontokat ugyanezt megtehették volna a válogatott csarpatok EB szintjen is. Ha így lett volna, a brit válogatottaknak nem kellene rettegniük, vajon az angol klubok rendelkezésre adják-e a skót, az északír, a walesi játékosokat, s más változatban ugyanez a probléma nyugtalanítja a svéd és az osztrák együttest is. Egy szó, mint száz: a megfontoltabb egységesítés csak az új^ibb labdarúgó EB gördülékenyebb és Igazságosabb megrendezését segíthette volna e'ő. Ma már igazán nem probléma a baráti államok egy-egy nagy labdarúgó találkozóját megtekinteni — különösen, ha arra jegyet lehet keríteni. Ez a tökéletes tájékoztatásra igényt nem tartó összefoglaló segítséget adhat az eligazodásban. ZALA JÓZSEF Izgalom, labdarúgú-fes.£ÜiÍ2,ég leisofokon. Ezt várják egész földrészünkön a szeptemberben kezdődő labdarúgó EB tői . . . Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Szerkeszti o szerkesztő bizottság Főszerkesztő Lőrinci Gyula Szerkesztőseg. 893 38 Siatislava Gorkl| utco 10 Telelőn: 169. 312-52. 323-01, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550 18 sDo>trovot 505 29 gazdasági Ügyek: 506 39 Távíró 092308 Provdo Kiodtvólioiat, Bratislava. Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállolat bratislavai üzeme Bratislava. Štúrovo 4 H*• delölrodo Va-anskéha nábrežie 13/A II emelet tele- fon: 551-83, 544-51. ElőfizetAsi díj havonto 14,70 korona, o Vasárnapi Oj Szó negyedévre 13,— korona lerieszti a Poslo Hlrlapszolgálai Előfizetéseket elfogod minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ostredná expedíció tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII.
