Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-21 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó

1974. VII. 21. A vádlott neve: kapitalizmus A marseille-i államügyész vá­dat emelt — 12 olajkonszern ellen. Nos, a nyugati tőkésor­szágok államügyészei időnként kénytelenek vádat emelni ha­mis bukás, csalás és hasonló „divatos“ bűncselekmények miatt telekspekulánsok, banká­rok és vállalkozók ellen is, de a marseille-i államiigyész 12 i parl-kereskedelmi-pénzügyi nagyhatalmat akar a vádlottak padjára ültetni. Például a To­tal konszern urait. Ez a kon­szern fedezi — egyharmados ál­lami részvétellel — a francia piac 60 %-át. Az ügyész vádol­ja az Elf-Erap állami részvény- társaságot, de a vádlottak kö­zött szerepel az észak-amerikai Esso-Standard, az angol Bri­tish Petroleum Co, angol—hol­land Shell és a nyugatnémet Arai is. Már ez a felsorolás is mutatja, hogy a francia piacot a külföldi konszernek tartják a kezükben, és csak érdekesség­ként említjük meg, hogy a British Petroleum nyeresége 1973-ban háromszázötven száza­lékkal nőtt! A most megindult bűnvádi eljárás nem vonatkozik a kon­szernek egész tevékenységére, hanem csak egyik szakaszára, ami látszólag nem is jelen­tős. [önkéntelenül a krimina- listák által ismert „véletlen“ tényezőre kell gondolnunk: a legnagyobb vagánv is elbukhat egy hajszálon). Franciaországban az állami létesítmények fűtőolaj-ellátásá­ra pályázatot frnak ki. A vál­lalatok benyújtják az árajánla­tukat, és az illetékes állami szervek a legkedvezőbbet vá­lasztják ki. Azonban néhány évvel ezelőtt a nagy olajválla­latok kartellba tömörültek, egységes árat állapítottak meg, majd egy vállalatot alapítottak, amely minden évben benyújtot­ta a „legkedvezőbb“ ajánlatot. Csakhogy a francia törvények szerint szigorúan tilos kartellt alakítani azzal a céllal, hogy az állami Intézményeket megkáro­sítsák. Jogos a kérdés, hogy mi tör­tént azokkal a cégekkel, ame­lyek a kartellen kívül álltak, és szintén részt vettek a pályá­zaton? Ezek — tönkrementek! Például a Sagip Rt.-t 1971-ben szabályos lujtóvadászatlal ker­gették a csődbe, mert a kar- telinél jóval alacsonyabb áron kínálta az államnak a fűtőola­jat. A Sagip igazgatója három évvel ezelőtt feljelentette a konszerneket, írásban leplezte le a „nagyok“ aljas manipuláció­ját, azonban a feljelentés „va­lahol“ elkallódott, pihent, és csak most vették elő, amikor Gáston Deffere, Marseille pol­gármestere, a Francia Szocia­lista Párt parlamenti frakció­jának elnöke követelte az eljá­rás lefolytatását, mivel ez a spekuláció éveken át sok mil­lió frankkal károsította meg a közigazgatást, vagyis végső so­ron — az adófizetőket. Ma még senki nem tudja, hogy milyen eredménnyel zárul majd a vizsgálat. Az olajkon­szernek urai nem kis zsebesek vagy áruházi tolvajok, ezeknek a hatalmas társaságoknak rend­kívül szerteágazó összekötteté­seik vannak, szinte azt mond­hatnánk „messzire ér a kezük“, és igazgatóik nyilatkozatokkal árasztják el a nagy burzsoázia lapjait. A Figaro például a hon­Mezőgazdaság és életszínvonal A nyugati sajtó az utóbbi idő­ben egyre gyakrabban kényte-^ len — némi tagadhatatlan irigységgel — megállapítani, hogy a Szovjetunióban és a szocialista országokban állan­dóan emelkedik az életszínvo­nal. Ezzel kapcsolatban mutat­nak rá a mezőgazdasági terme­lés gyors ütemű fejlődésére. A nyugatnémet Die Fleischwirt­schaft c. folyóirat például a közelmúltban a Szovjetunió és az európai szocialista országok húsellátásával foglalkozott. A vizsgált országokban — írja a lap —, a lakosság mint­egy 370 millió. A születési szaporulat az utóbbi években kb. 1 %, ezzel szemben a gaz­dasági fejlődés 1965—1970-ben 6,9 %-os volt, és a jelenlegi ötéves tervidőszakban 6,5 %-os fejlődésre számítanak. Ez vi­szont azt jelenti, hogy a la­kosság jövedelme emelkedik, és ez törvényszerűen befolyá­solja az élelmiszerfogyasztás mértékét és összetételét is. A táplálkozás szerkezete megvál­tozott: több húst és más fehér­je tartalmú táplálékot fogyasz­tanak. A hatvanas évek folyamán a Szovjetunióban évente közel 3 %-kal emelkedett az egy fő­re eső húsfogyasztás. Legjob­ban a marha- és borjúhúsé emelkedett — a 10 év alatt 70 százalékkal. Sertéshúsból 12 százalékkal több jutott egy fő­re, míg birka- és bárányhúsból a fogyasztás nem változott. A jelenlegi szovjet gazdasági terv­ben a fejenkénti húsfogyasztás 23 %-os növekedését irányoz­ták elő. A marha- és birkahús előál­lítása a Szovjetunióban évi át­lagban 3,5, az európai szocia­lista országokban pedig mint­egy 2 %-kal fokozódott. Külön- böző »intézkedések, az állatte­nyésztés és a mezőgazdaság egyre nagyobb méretű gépesí­tése biztosítja a fejlődés egyre gyorsuló ütemét. A Szovjetunió­ban 1170 hús- és tejfeldolgozó állami nagyüzem építését ter­vezik, a takarmányszükségletet állami szervek fedezik, növe­lik az öntözött vetésterületeket, és új legelőket létesítenek. A takarmánynövények hozamának fokozása érdekében az 1970. évi 7 millió tonna műtrágya helyett 1975-ben több mint 21 millió tonna műtrágyát hasz­nálnak fel. Lengyelországban és Magyar- országon a hús fontos export- termékké vált. Lengyelország­ban jövőre már 3,8 millió ton­na élősúlyú húsállatot vágnak le [1970 ben ez 3 millió tonna volt), Magyarországon pedig 21 százalékkal több marha- és sertéshúst termelnek, mint 5 évvel ezelőtt. Keresett árucikk a lengyel szén Lengyelország a világ negye­dik legnagyobb széntermelője, a Szovjetunió, az USA és Kína után. Exportőrként a világon a második. Ebben az évben a tervek szerint 162 millió ton­na kőszenet és 40 millió tonna barnaszenet fejtenek, és a szén nemcsak az energetika fejlesz­tésének fő bázisa, hanem az or­szág egyik legfontosabb kivi­teli cikke is. A múlt évben 35,9 millió ton­na kőszenet, 4,9 millió tonna barnaszenet és 2,7 millió ton­na kokszot exportáltak. A leg­nagyobb importőrök a KGST tagállamai (tavaly 16,3 millió tonna szenet vásároltak), a Kö­zös Piac országai (9 millió tonna) és a skandináv orszá­gok (5,7 millió tonna). Ezeken kívül Ausztria, Spanyolország és Japán vásárol lengyel sze­net. Az idén 40 millió tonna lesz az export. Ennek a hatalmas mennyiségnek az elszállításá­ban jelentős szerepe lesz a gdanski északi kikötőnek, amely már ebben a hónapban fogadja az első 100 ezer ton­nás hajókat, de bővítik az 50 ezer tonnás hajók fogadására képes swinoujsciei kikötőt is. A második világháború után Lengyelországban 14 új szénbá­nyát nyitottak meg, és 41 bá­nyát korszerűsítettek. Két to­vábbit most építenek, és ezek az év végére megkezdik a ter­melést. A rybnlki szénmeden­cében kiépülő bánya teljesen gépesített lesz. Egyébként eb­ben a körzetben naponta 94 ezer tonna szenet bányász­nak, ebből 60 ezer tonna érté­kes, kokszolható szén. A másik bánya a katowicei Slenskben épül. Lengyelországban a szénfej­tés 90,2 százaléka gépesített. féltés tógájába öltözve, a rossz ripacs drámai pátoszával tette fel egyik vezércikkében a kér­dést: „Vajon lemondhatunk-e a petrólelum részvénytársaságok­ról?“ Igen körültekintő francia személyiségek véleménye sze­rint az ilyen részvénytársasá­gok nélkül az ország jobban boldogulna. Érzi ezt a kor­mányzat is, és igyekszik az olajtermelő országokkal kötött bilaterális egyezményekkel vé­dekezni az USA kőolajdiklatú- rája ellen. Egyre többen támo­gatják a baloldali egységfront követelését: államosítsák a pet­róleumtársaságokat. A „kartell-bolrány“ még a gaullistákat is felháborítja. Pél­dául André Fanton, párizsi kép­viselő követeli, .hogy a kor­mány nyolcmilliárd frank kár­térítés fizetésére kötelezze a konszerneket. Mindenki tudja, hogy az olaj­cápák erejét nem lehet egy bí­rói eljárással vagy a parla­menti különbizottság vizsgála­tával megtörni, de a jelek sze­rint „valami elindult“, és a la­vina gyermekkora sok esetben egy jelentéktelen nagyságú szikladarab! A francia dolgozók naponta olvashatják a spekulá­ció részleteit. És olvashatták az egyik konszern igazgatójá­nak a mentegetőzését: „Mi csak azt csináltuk, amit a többi kon­szern!“ És éppen erről van szó! Lehet, hogy a harácsoló válla­latok néhány vezetője kerül a vádlottak padjára, de az iga­zi vádlott neve: kapitalizmus! Dolgozók és haszonélvezők Százötvenhatezer alkalma­zottja van a nyugatnémet Daimler-Benz konszernnek, amely most hozta nyilvános­ságra a múlt gazdasági év mér­legét: a forgalom 10,7 százalék­kal nőtt, és értéke 15 milliárd 450 millió márka volt. A rész­vényekre nemcsak a szokásos osztalékot fizetik, hanem .még további 177 millió márkát kap­nak azért, mert a részvénykö- tegeiket gondosan őrizték a páncélszekrényekben. A nagytőke érdekeit szolgáló Handelsblatt c. lap nagy elis­meréssel ír arról, hogy a cég jóelőre gondoskodott nyereség­tartalékról, ezért az októberi sztrájk — jóllehet 260 millió márka értékű forgalom kiesett — nem csökkentette a haszon- élvezők nyereségét. A múlt év végén a konszern vezetői még látványosan sirán­koztak, a gépkocsiipar válsá­gáról beszéltek, kijelentették, hogy elkerülhetetlen a munka­idő zsugorítása. Ezzel védekez­tek a dolgozók béremelési kö­vetelései ellen, másrészt ezzel indokolták a gépkocsiárak 3,4 százalékos emelését. A részvé­nyesek közgyűlésén bejelentet­ték, hogy a nyereséget ebben az évben ls biztosítják. Ennek érdekében az év folyamán az árakat 4,5 százalékkal emelik, ugyanakkor a termelés 2 %-kal nő. A részvényesek tehát elége­dettek, mosolyogva veszik tu­domásul a létfenntartási költ­ségek szüntelen emelkedését, és rajonganak Klasenért, a Szövet­ségi Bank elnökéért, aki azt ja­vasolta, hogy „a gazdasági élet egyensúlya érdekében“ a jövő­ben a bérek legfeljebb 10 szá­zalékkal emelhetők. A haszonélvezők és a dolgo­zók közötti különbséget láttat­ja, hogy míg a vállalatok nye­resége egyre nagyobb, Nyugat- Berlinben — a szenátus / hiva­talos jelentése szerint a heti­bérek 1973 októberétől 1974 májusáig 3,1, az ipari munká­sok órabére 1,2 százalékkal csökkent. Sőt: az építőiparban a hetibér 10,1, az órabér pedig 7,1 százalékkal csökkent. A közelmúltban a Canadian Broadcasting Corporation érde­kes televíziós műsort sugárzott: bebizonyította, hogy a CIA [az USA Központi Hírszerző Ügy­nöksége) számos kanadai ál­lampolgárt is behálózott. — Vajon mi a feladatuk? — kér­dezte a bemondó. — Talán az, hogy idejekorán jelentsék, ha az ország ellen légitámadás készül? — Nem — válaszolt saját kérdésére-, ezek a „bé­relt kanadai munkatársak“ hi­vatottak elősegíteni, hogy a CIA ellenőrizhesse azokat, akik valamilyen kapcsolatban állnak a Szovjetunió északi részével. Az adatokat egy könyv kéz­iratából „ollózták“. Ennek a könyvnek ezen a nyáron kelle­ne megjelennie New Yorkban. A kéziratnak külön történe­te van. Egy bizonyos Victor Marchetti, aki 14 évig az egyik CIA-vezető asszisztense volt, és John Marks, a külügyi titkos- szolgálat egykori dolgozója, 1973 elején 530 oldalas kézira­tot adtak át Alfred Knopfnak, egy New-York-i kiadóvállalat igazgatójának. A könyv címe: „A CIA és a titkosszolgálat“. A szerzőkkel rövidesen közöl­ték, hogy a CIA csak akkor en­gedélyezi a könyv kiadását, ha az általuk kifogásolt 100 oldalt kihagyják a könyvből. A CIA mint cenzor? Erre még az USA történetben sem volt példa! A könyv néhány részlete megma­gyarázza, miért mozdult meg ilyen hevesen az USA központi készervezete. A szerzők té­nyekkel,, adatokkal bizonyít­ják: az USA sajtója egyrészt a CIA, másrészt a kormány rab­szolgája. Például maga Ken­nedy elnök is több ízben sze­mélyesen tiltotta meg egy-egy cikk közlését, és minden eset­ben nemzetbiztonsági okokra hivatkozott. A CIA különösen érzékenyen reagál a nyomtatott betűre. 1964-ben két tekintélyes ripor­ter — David Wise és ,Thomas Ross — írtak közösen egy le­leplező könyvet „A CIA — a titkos kormány“ címmel, és a Random Kiadó nem hagyta ma­gát megfélemlíteni, de „a szol­gálat“ mégis megakadályozta a könyv megjelenését. Természetesen, az amerikai sajtó egy sort sem ír a könyv- botrányról. Nyilván azért, mert az USA ban a sajtó „független és szabad ...“ Diplomás patkolókovácsok A belgiumi lótenyésztés évti­zedeken át híres volt, de ami­kor az ötvenes években a gép meghódította a mezőgazdasá­got, elcsendesült az üllő a belga falvak kovácsműhelyei­ben. Akkoriban sokan azt jósol­ták, hogy a „lónak nincs jövő­je“. Ma azonban ismét „divat­ba jött“ 'az ember ősi barátja, ugyanis egyre több országban, üdülőhelyen létesítenek lovag­lóiskolát, rendeznek „lovasna­pokat“. Ezért ismét szükség "van a képzett patkolókovácsok­ra Belgiumban is. Ebben az or­szágban működik már az évszá­zad kezdete óta Európa egyet­len patkolókovács-iskolája, Brüsszelben, a Leon Delacroix utca 28-as számú épületében. Az iskola állami oktatási in­tézmény, és végzett növendé­kei oklevelet kapnak. Jelenleg 150 hallgatója van, köztük sok nő is. Nemcsak Bel­giumból érkeztek és érkeznek a tanulók, hanem Franciaor= szágból, Hollandiából, Spanyol- országból, Jugoszláviából, sőt még az afrikai Zaire Köztársa­ságból is. A tanulók két év alatt átfogó elméleti és gyakor­lati oktatásban részesülnek, de a hangsúly a gyakorlati okta­táson van, mert az iskola jel­szava az, hogy „a patkolóko­vácsnak az üllő mellett van a helye“. De nemcsak a patko- lást tanulják, hanem a vasková­csolást és a hegesztést is, és a tantárgyak között szerepel az állatfiziolőgla, a köröm és a csülök speciális anatómiája és a patológia. Az intézet büszkesége a 200 darabból álló patkógyűjtemény. A gyűjteményben megtalálni az olyan különleges patkókat is, amelyek lehetővé teszik, hogy a csülöksérülést szenvedett, ér-* tékes versenylovakat megmenti sék a kegyelemgolyótól. Hirdessen ön is az ÚJ SZÓ-ban ! flPROHIRDETfS ISMERKEDÉS ■ 45/170 főiskolát végzett élet­társat keres. Lehet leány, el­vált vagy özvegy. Gyermek nem akadály. Bármilyen foglalkozá­sú is lehet. Nem iszom, nem dohányzom. Bratislava körzeté­ben lakom. Saját kertes házam van. Minden levélre válaszolok. Jelige: Mezei virágok. 0-793 ■ 27/170 jó megjelenésű, négy­éves kislány édesapja komoly ismeretséget szeretne kötni hozzá illő hölggyel. Csak ko­molyan. Egy gyermek nem aka­dály. Jelige: Árva. 0-812 ■ 170 cm magas, nőtlen férfi intelligens, komoly leányt ke­res ismerkedés és házasság cél­jából. Ipoly völgyéből előnyben, jelige: Társaság hiányában. 0 813 VEGYES ■ Egyedülálló, egészséges öz­vegy assxoay — teljesen egye­dülálló kosicei, idősebb férfi gondozását vállalná komfortos lakásban. Jelige: Magyarul be­szélek. 0-815 ADÁSVÉTEL ■ Eladó alig használt VZ 2048 H Frigera típusú fagylaltgép. Cím: Dukony László, Béla 111, járás: Nové Zámky. 0 805 ■ Vennék új Wartburg de Lux 353-at — esetleg befuttatottat is. Jelige: Nyár. 0-811 ■ Eladók erős méhcsaládok. Cím: Tóth Pál, 943 57 Kamenín 8. 0-810 ■ Eladók erős méhcsaládok. Cím: Sóváb Vidor, 943 57 Ka­menín 268. 0-817 ■ Eladók olcsó áron farkas­kölykök — tisztavérűek. Cím a hirdetőirodában. 0-818 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik szeretett, drága, jó édesanyánkat, nagy­mamánkat és dédnagymamán- kat, Helmes Terézt elkísérték utolsó útjára az ér­sekújvári temetőbe, és fájdal­munkat virógadományalkka 1 enyhítették. A gyászoló család 0-789 Hírszerzés és könyvcenzúra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents