Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1974-07-21 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó
1974 VII. 21, 15 FiBíBlnkrfil füllt i 1 —■ FMM MAGÁRA TALÁLT Négyszemközt egy fiatal pékkel Veres Györgyöt már több mint tíz éve ismerem. A szülőfalummal szomszédos községben, Komárovcén (Komárocon), parasztszülők gyerekeként született huszonhárom évvel ezelőtt. Gyerekkorában a szüleinek sok gondot okozott, mert eléggé gyenge alkatú volt, s gyakran betegeskedelt- Később aztán „megemberelte“ magát. Alapiskolai tanulmányai mellett a házkörüli munkákban is sokat segített szüleinek, s így fizikuma erősebbé vált. A kilencéves alapiskola befejezése után a géplakatos szakmát szerette volna elsajátítani, de egészség- ügyi okokból le kellett mondania vágyáról. Édesanyja ekkor a Košicei Járási Nemzeti Bizottságra ment el vele, útbaigazítást, tanácsot kérni, hogy milyen szakmát válasszon a fia. Hogy az ember sorsának alakulása olykor a véletlenen múlik, ez Veres György esetében is bebizonyosodott. |ana Rošková, a košicei péküzemek képviseletében éppen ekkor tárgyalt a tagtoborzásról a járási nemzeti bizottságon. Azonnal meghívta Vereséket, hogy menjenek el vele a pékségbe, megmutatja nekik, hogyan sütik Košicén a kenyeret, s ha a fiúnak kedve kerekedik, szeptemberben a péküzem iparitanuló képzőjében már meg is kezdheti a szakismeretek elsajátítását. Eddig a történet. Most itt ülök a košt- cei pékség öltözőjében, ahol Veres Györgytől azt akarom megtudni, hogyan illeszkedett be a munkába, milyennek találja a pékszakmát, s elégedett-e élete alakulásával. — Az iskola elvégzése óta már négyéves gyakorlattal is rendelkezem — kezdi válaszát a tőle megszokott szerénységgel. — Nagyon megszerettem ezt a munkát. A pékség szép szakma, bár nagy kitartást, helytállást igényel, még akkor Is, ha a munka nem túlságosan nehéz, hiszen a dagasztástól kezdve a sütésig minden munkavégzést automatizáltak. — Mielőtt a beszélgetést elkezdtük volna, terepszemlét tartottunk az üzemben. A fehérköpenyes dolgozók között aránylag kevés fiatalt találtam. Szerinted miért nem érdeklődnek ez iránt a szakma iránt? — Tény, hogy a pékmest,er- ség nem tartozik a közkedvelt szakmák közé. Sokan azok közül, akik szakképesítést nyernek, más jellegű munkát választanak. A miértet így magyaráznám meg: mint minden pékségben, így mi is három műszakban dolgozunk. Az egyik héten délelőtt, a másik héten délután, a harmadik héten pedig éjjel. Gyakran előfordul az is, hogy szabad szombaton, vasárnapon és az ünnepnapokon is dolgozunk. Meglátásom szerint a kevés szabad idő riasztja vissza a fiatalok többségét. Kár, hogy ezek nem tudatosítják, hogy a kenyérre szombaton, vasárnap és az ünnepnapokon is szükségünk van! — Válaszaidból úgy tűnik, hogy életed alakulásával elégedett vagy. Valóban így van? — Megtaláltam a helyemet az életben. Itt a pékségben jó kollektívában dolgozom. Garb- mester vagyok. Az a feladatom, hogy nézzem: vajon jól meg kelt-e a kenyérnek való tészta, betehetik e már a kemencékbe? Egy műszak alatt átlagosan 90 mázsa kenyeret sütünk. Munka helyemen mindenki szeret. Nőnap, vagy más ünnepély alkalmával már nélkülözhetetlenné vált a harmonikám, ugyanis azzal szórakoztatom kollégáimat. Az anyagiakat illetően is elégedett vagyok. Havonta 2200 koronát keresek. A közelmúltban családi házat építettünk a szülőfalumban, ezért minden hónapban 400—500 koronát adtam szüleimnek, s emellett még sikerült annyit megtakarítanom, hogy néhány héttel ezelőtt vehettem magamnak egy Škoda 110-es személygépkocsit, őszintén mondom, elégedett vagyok. — Nincs szándékomban alábecsülni a pékek munkáját, de azért megkérdezem, szerinted mi idézi elő, hogy néha a szokottnál rosszabb minőségű kenyér és sütőipari termék kerül az üzletekbe? — A kérdés jogos. Hogy ez néha előfordul, az szerintem elsősorban a hajrá következménye. A közmondás ránk is érvényes: „Hamar munka ritkán jó“! — Mik a távlati terveid? — A napokban adtam be n jelentkezési ívemet a továbbtanulásra. El akarom végezni tévúton a szakközépiskolát, mert mester szeretnék lenni. Távlati terveimről lévén szó, egy intí- nnebb dolgot is elárulhatok, nemsokára megnősülök. A feleségemet szakmabeliek közül választottam. Beszélgetésünket nem folytathatjuk tovább. Veres Györgynek az éjszakai műszak után fél nyolckor indul otthona felé a vonatja. Erős kézszorítással búcsúzok el tőle. Meggyőződésem, a szakma jövendőbeli kiváló mesterével fogtam kezet. Búcsúzáskor már nem tudtam neki elmondani, ezért most még ideírom, kívánom, hogy még nagyon sok ízletes kenyeret süssön, s személygépkocsiját úgy vezesse, mint édesapja, aki a ČSAD sofőrjeként a napokban érte el az egymillió kilométert, baleset nélküli vezetéssel. (s/.aszak) i Miroslav Voderu leiveteiej Dolgos kikapcsolódás A Dunaszerdahelyi Egészségügyi Szakközépiskola diákjai nyáron, a szünidő alatt sem tétlenkednek. Tíz hónapi szellemi munka után nem árt egy kis fizikai „kikapcsolódás“ sem — ez a diákok nézete. Az iskola SZISZ-szervezete a tavalyt jó tapasztalatokból kiindulva, idén is körültekintően szervezte meg a diákok nyári aktivitását. A tavalyihoz hasonlóan idén is a Moravský Ján-i Gyümölcs- és Zöldségfeldolgozó Üzem biztosít számukra munkát. Múlt nyáron csak 25 SZISZ-tag dolgozhatott az üzemben. Munkájukat azonban olyan jól végezték, hogy idén ki lene venen vehetnek itt részt nyári brigádon. A SZISZ-vezetőség a munkahely kiválasztásánál azt is figyelembe vette, hogy Moravský Ján-ban kedvezőek a feltételek a fiatalok munkaidő utáni kulturális- és sporttevékenységére is. Brigádmunkájukkal a diákok segítséget nyújtanak nemzetgazdaságunknak, hisz a nyári munkák idején minden segítő kézre szükség van, s egyben teljesítik a SZNF 30. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat is. A munkaszerződést időben megkötötték, most már csak az augusztusi indulásra várnak. Vyszkocs Kornélia Egy újjáalakult SZISZ-szervezet el nőkétől kaptam meghívást vezetőségi gyűlésükre, melyen a szervezet újjáalakulásának dátuma, december 12-e óta eltelt időszak munkáját értékelték. A Zlaté Klasy-i (nagymagyari) falusi ifjúsági szervezet újjászervezéséhez tavaly októberben kezdtek a fiatalok, Elsősorban a szervezet stabilizálására, aktív vezetőség kialakítására törekedtek. A falusihoz hasonló gondokkal küzdött a SZISZ szervezet az Agroprogres üzemben is. A községi és üzemi párt- szervezet a két ifjúsági szervezet ösz- szevonását javasolta. Az egyesülés megtörtént, s ma Agroprogres üzemi SZISZ-szervezete néven működik az új szervezet, melynek 76 — ebből 48 regisztrált — tagja van. — Nem volt könnyű feladat a szétzilált községi szervezetet összefogni, cselekvőképessé tenni, a tagság érdektelenségét, passzivitását megváltoztat ni, politikailag helyes irányba terelni — állapítja meg utólag Gyökeres Lajos, a SZISZ elnöke. — A múlt hibáin okulva, levontuk a szükséges tanulságokat, átszerveztük a vezetőséget, a passzív tagokat, akik csak kerékkötői voltak szervezetünk fejlődésének, kizártuk. Üj munkatervünket a fiatalok érdeklődési körét figyelembe véve állítottuk össze. Munkatervük négy fő pontra épül, melyek teljesítését a taggyűléseken rendszeresen értékelik. A vezetőség figyelemmel kíséri a tagság tevékenységét és • pontozással külön-külön értékel minden fiatalt. A pontozás lényege, hogy a szervezetben kifejtett min den munkát meghatározott pontszám mai jelölnek. Például: minden politikai előadáson való részvétel 6—6 pont, a taggyűlésén való megjelenés 5 pont egy brigádóra 1 pont, kulturális akció ban való szereplés 4 pont. Ha valaki igazolatlanul hiányzik valamely fontos rendezvényről, vagy nem viselkeSikeres újjászervezés dik SZISZ-taghoz méltóan, levonnak a pontjaiból. Ez a módszer serkentően hat a fiatalokra, ugyanis minden tag gyűlésen kiemelik a legtöbb, valamint a legkevesebb pontszámot elért SZISZ- tagot. Lemaradni, szégyenkezni pedig senki sfem akar. Az újjászervezés óla eltelt időszak ban a politikai munka terén érték el a legjobb eredményt. A SZISZ KB határozata értelmében tervszerűen vesznek részt a hosszú időtávra szóló politikai továbbképzésben. Hasz nosak és népszerűek a CSKP idősebb tagjaival folytatott beszélgetések is. Legutóbb Fábri István elvtárs, az SZNT alelnöke jött el közéi ük, s az érdekes beszélgetés során sok problémát megvitattak. Nagy az érdeklődés a politi kai előadások iránt is, az egyes témá kát ugyanis 4—5 tag közösen dolgozza ki, megfelelő irányítás mellett, és ez érdekeltté teszi a tagságot. Az SZNF ről szóló előadások után most kirándulást szerveznek a felkelés színhe lyeire, majd utána megbeszélik a Iá totlakat. A kulturális tevékenységet két rész re bontják: aktív és passzív munkára. Az elsőnek maguk is cselekvő, részesei; passzív munka alatt pedig a színházi és kulturális rendezvények látogatását értik. A bratislavai Üj Színpadra ősszel ifjúsági bérletet is váltanak majd. Szórakoztató teadélutánokat, „ki mit tud“ formájában politi kai, társadalmi, történelmi vetélkedőket rendeznek. A nemrég alakult népi tánccsoport tagjai aktívan szerepelnek a járási kulturális rendezvényeken is, legutóbb szépen kivitelezett juhásztáncukkal második helyezést értek el. A 18 tagú tánccsoportnak az előadásokra most még a Szőttestől kölcsönözték a felszerelést, de ígéretet kaptak, hogy az üzem anyagi támo Tanácskozik a SZISZ-tagok egy csoportja gatást nyújt saját felszerelés vásárlására. A tánccso|jort vezetője Fekete Imre pedagógus, kísérője pedig Sléz István népi zenekara. Programját és koreográfiáját az együttes maga állítja össze. A közeljövőben egész estét betöltő műsor összeállítására készülnek. A szervezet jelenlegi legnagyobb problémája egy megfelelő klubhelyiség hiánya, melyet majd csak a most épülő üj sportareálban biztosítanak számunkra. A fiatalok többsége tevékenyen bekapcsolódik a község sportszervezetének munkájába is: sikereáen szerepelnek a futball-, teke- ős női kézilabdacsapatban. A kismotor tulajdonosokból álló motoros kör a környék régi történelmi helyeire (Vöröskő stb.) közös túrákat rendez, továbbá a járási mo- toturisztikai rendezvényeken is részt vesznek. Legutóbb a járási bajnokságon az első, második, negyedik és hetedik helyezést érték el. Itt honvédelmi ismereteikről is számot kellett adniuk. Megalakulóban van a foto- és a modellező kör, melyek számára az üzem biztosít majd helységet. A szocialista építőmunkában is jó eredményeket érnek el. Ha szükséges, társadalmi munkával nyújtanak segítséget. Ezt tették akkor is, amikor egy szövetkezet részére nyolc darab fóliaház összeszerelését végezték el. A sportareál építésénél 400, az üzemben pedig 500 brigádóra ledolgozását vállalták. Részt vesznek a faluszépítési akcióban is. A SZNF évfordulója tiszteletére lett felajánlásaik között e feladatok is szerepelnek, s ezeket már részben teljesítették is. Az eltelt félév elég volt ahhoz, hogy a fiatalok bebizonyítsák, az újjászervezés sikerrel járt, s mindig lehet rájuk számítani. MÉRI ISTVÁN Nyári idill
