Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-21 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó

1974 VII. 21, 15 FiBíBlnkrfil füllt i 1 —■ FMM MAGÁRA TALÁLT Négyszemközt egy fiatal pékkel Veres Györgyöt már több mint tíz éve ismerem. A szülőfalum­mal szomszédos községben, Komárovcén (Komárocon), pa­rasztszülők gyerekeként szüle­tett huszonhárom évvel ezelőtt. Gyerekkorában a szüleinek sok gondot okozott, mert eléggé gyenge alkatú volt, s gyakran betegeskedelt- Később aztán „megemberelte“ magát. Alap­iskolai tanulmányai mellett a házkörüli munkákban is sokat segített szüleinek, s így fizi­kuma erősebbé vált. A kilenc­éves alapiskola befejezése után a géplakatos szakmát szerette volna elsajátítani, de egészség- ügyi okokból le kellett monda­nia vágyáról. Édesanyja ekkor a Košicei Járási Nemzeti Bizott­ságra ment el vele, útbaigazí­tást, tanácsot kérni, hogy mi­lyen szakmát válasszon a fia. Hogy az ember sorsának alaku­lása olykor a véletlenen múlik, ez Veres György esetében is bebizonyosodott. |ana Rošková, a košicei péküzemek képvise­letében éppen ekkor tárgyalt a tagtoborzásról a járási nemzeti bizottságon. Azonnal meghívta Vereséket, hogy menjenek el vele a pékségbe, megmutatja nekik, hogyan sütik Košicén a kenyeret, s ha a fiúnak kedve kerekedik, szeptemberben a péküzem iparitanuló képzőjében már meg is kezdheti a szakis­meretek elsajátítását. Eddig a történet. Most itt ülök a košt- cei pékség öltözőjében, ahol Ve­res Györgytől azt akarom meg­tudni, hogyan illeszkedett be a munkába, milyennek találja a pékszakmát, s elégedett-e élete alakulásával. — Az iskola elvégzése óta már négyéves gyakorlattal is rendelkezem — kezdi válaszát a tőle megszokott szerénység­gel. — Nagyon megszerettem ezt a munkát. A pékség szép szakma, bár nagy kitartást, helytállást igényel, még akkor Is, ha a munka nem túlságosan nehéz, hiszen a dagasztástól kezdve a sütésig minden mun­kavégzést automatizáltak. — Mielőtt a beszélgetést el­kezdtük volna, terepszemlét tartottunk az üzemben. A fehér­köpenyes dolgozók között aránylag kevés fiatalt találtam. Szerinted miért nem érdeklőd­nek ez iránt a szakma iránt? — Tény, hogy a pékmest,er- ség nem tartozik a közkedvelt szakmák közé. Sokan azok kö­zül, akik szakképesítést nyer­nek, más jellegű munkát vá­lasztanak. A miértet így ma­gyaráznám meg: mint minden pékségben, így mi is három műszakban dolgozunk. Az egyik héten délelőtt, a másik héten délután, a harmadik héten pe­dig éjjel. Gyakran előfordul az is, hogy szabad szombaton, va­sárnapon és az ünnepnapokon is dolgozunk. Meglátásom sze­rint a kevés szabad idő riaszt­ja vissza a fiatalok többségét. Kár, hogy ezek nem tudatosít­ják, hogy a kenyérre szomba­ton, vasárnap és az ünnepna­pokon is szükségünk van! — Válaszaidból úgy tűnik, hogy életed alakulásával elé­gedett vagy. Valóban így van? — Megtaláltam a helyemet az életben. Itt a pékségben jó kollektívában dolgozom. Garb- mester vagyok. Az a feladatom, hogy nézzem: vajon jól meg kelt-e a kenyérnek való tészta, betehetik e már a kemencékbe? Egy műszak alatt átlagosan 90 mázsa kenyeret sütünk. Munka helyemen mindenki szeret. Nő­nap, vagy más ünnepély alkal­mával már nélkülözhetetlenné vált a harmonikám, ugyanis az­zal szórakoztatom kollégáimat. Az anyagiakat illetően is elé­gedett vagyok. Havonta 2200 koronát keresek. A közelmúlt­ban családi házat építettünk a szülőfalumban, ezért minden hónapban 400—500 koronát ad­tam szüleimnek, s emellett még sikerült annyit megtakarítanom, hogy néhány héttel ezelőtt ve­hettem magamnak egy Škoda 110-es személygépkocsit, őszin­tén mondom, elégedett vagyok. — Nincs szándékomban alá­becsülni a pékek munkáját, de azért megkérdezem, szerinted mi idézi elő, hogy néha a szo­kottnál rosszabb minőségű ke­nyér és sütőipari termék kerül az üzletekbe? — A kérdés jogos. Hogy ez néha előfordul, az szerintem elsősorban a hajrá következmé­nye. A közmondás ránk is ér­vényes: „Hamar munka ritkán jó“! — Mik a távlati terveid? — A napokban adtam be n jelentkezési ívemet a továbbta­nulásra. El akarom végezni tév­úton a szakközépiskolát, mert mester szeretnék lenni. Távlati terveimről lévén szó, egy intí- nnebb dolgot is elárulhatok, nemsokára megnősülök. A fele­ségemet szakmabeliek közül vá­lasztottam. Beszélgetésünket nem foly­tathatjuk tovább. Veres György­nek az éjszakai műszak után fél nyolckor indul otthona felé a vonatja. Erős kézszorítással búcsúzok el tőle. Meggyőződé­sem, a szakma jövendőbeli ki­váló mesterével fogtam kezet. Búcsúzáskor már nem tudtam neki elmondani, ezért most még ideírom, kívánom, hogy még nagyon sok ízletes kenyeret süssön, s személygépkocsiját úgy vezesse, mint édesapja, aki a ČSAD sofőrjeként a napokban érte el az egymillió kilométert, baleset nélküli vezetéssel. (s/.aszak) i Miroslav Voderu leiveteiej Dolgos kikapcsolódás A Dunaszerdahelyi Egészségügyi Szakközépiskola diákjai nyá­ron, a szünidő alatt sem tétlenkednek. Tíz hónapi szellemi mun­ka után nem árt egy kis fizikai „kikapcsolódás“ sem — ez a diákok nézete. Az iskola SZISZ-szervezete a tavalyt jó tapaszta­latokból kiindulva, idén is körültekintően szervezte meg a diá­kok nyári aktivitását. A tavalyihoz hasonlóan idén is a Mo­ravský Ján-i Gyümölcs- és Zöldségfeldolgozó Üzem biztosít szá­mukra munkát. Múlt nyáron csak 25 SZISZ-tag dolgozhatott az üzemben. Munkájukat azonban olyan jól végezték, hogy idén ki lene venen vehetnek itt részt nyári brigádon. A SZISZ-vezetőség a munkahely kiválasztásánál azt is figye­lembe vette, hogy Moravský Ján-ban kedvezőek a feltételek a fiatalok munkaidő utáni kulturális- és sporttevékenységére is. Brigádmunkájukkal a diákok segítséget nyújtanak nemzetgaz­daságunknak, hisz a nyári munkák idején minden segítő kézre szükség van, s egyben teljesítik a SZNF 30. évfordulója tiszte­letére tett kötelezettségvállalásukat is. A munkaszerződést idő­ben megkötötték, most már csak az augusztusi indulásra várnak. Vyszkocs Kornélia Egy újjáalakult SZISZ-szervezet el nőkétől kaptam meghívást vezetőségi gyűlésükre, melyen a szervezet újjá­alakulásának dátuma, december 12-e óta eltelt időszak munkáját értékelték. A Zlaté Klasy-i (nagymagyari) falusi ifjúsági szervezet újjászervezéséhez tavaly októberben kezdtek a fiatalok, Elsősorban a szervezet stabilizálására, aktív vezetőség kialakítására töreked­tek. A falusihoz hasonló gondokkal küz­dött a SZISZ szervezet az Agroprogres üzemben is. A községi és üzemi párt- szervezet a két ifjúsági szervezet ösz- szevonását javasolta. Az egyesülés megtörtént, s ma Agroprogres üzemi SZISZ-szervezete néven működik az új szervezet, melynek 76 — ebből 48 regisztrált — tagja van. — Nem volt könnyű feladat a szét­zilált községi szervezetet összefogni, cselekvőképessé tenni, a tagság érdek­telenségét, passzivitását megváltoztat ni, politikailag helyes irányba terelni — állapítja meg utólag Gyökeres La­jos, a SZISZ elnöke. — A múlt hibáin okulva, levontuk a szükséges tanulsá­gokat, átszerveztük a vezetőséget, a passzív tagokat, akik csak kerékkötői voltak szervezetünk fejlődésének, ki­zártuk. Üj munkatervünket a fiatalok érdeklődési körét figyelembe véve ál­lítottuk össze. Munkatervük négy fő pontra épül, melyek teljesítését a taggyűléseken rendszeresen értékelik. A vezetőség figyelemmel kíséri a tagság tevékeny­ségét és • pontozással külön-külön ér­tékel minden fiatalt. A pontozás lénye­ge, hogy a szervezetben kifejtett min den munkát meghatározott pontszám mai jelölnek. Például: minden politikai előadáson való részvétel 6—6 pont, a taggyűlésén való megjelenés 5 pont egy brigádóra 1 pont, kulturális akció ban való szereplés 4 pont. Ha valaki igazolatlanul hiányzik valamely fon­tos rendezvényről, vagy nem viselke­Sikeres újjászervezés dik SZISZ-taghoz méltóan, levonnak a pontjaiból. Ez a módszer serkentően hat a fiatalokra, ugyanis minden tag gyűlésen kiemelik a legtöbb, valamint a legkevesebb pontszámot elért SZISZ- tagot. Lemaradni, szégyenkezni pedig senki sfem akar. Az újjászervezés óla eltelt időszak ban a politikai munka terén érték el a legjobb eredményt. A SZISZ KB határozata értelmében tervszerűen vesznek részt a hosszú időtávra szó­ló politikai továbbképzésben. Hasz nosak és népszerűek a CSKP idősebb tagjaival folytatott beszélgetések is. Legutóbb Fábri István elvtárs, az SZNT alelnöke jött el közéi ük, s az érdekes beszélgetés során sok problémát meg­vitattak. Nagy az érdeklődés a politi kai előadások iránt is, az egyes témá kát ugyanis 4—5 tag közösen dolgoz­za ki, megfelelő irányítás mellett, és ez érdekeltté teszi a tagságot. Az SZNF ről szóló előadások után most kirán­dulást szerveznek a felkelés színhe lyeire, majd utána megbeszélik a Iá totlakat. A kulturális tevékenységet két rész re bontják: aktív és passzív munkára. Az elsőnek maguk is cselekvő, része­sei; passzív munka alatt pedig a szín­házi és kulturális rendezvények láto­gatását értik. A bratislavai Üj Szín­padra ősszel ifjúsági bérletet is vál­tanak majd. Szórakoztató teadélutá­nokat, „ki mit tud“ formájában politi kai, társadalmi, történelmi vetélkedő­ket rendeznek. A nemrég alakult né­pi tánccsoport tagjai aktívan szerepel­nek a járási kulturális rendezvénye­ken is, legutóbb szépen kivitelezett ju­hásztáncukkal második helyezést ér­tek el. A 18 tagú tánccsoportnak az előadásokra most még a Szőttestől kölcsönözték a felszerelést, de ígére­tet kaptak, hogy az üzem anyagi támo Tanácskozik a SZISZ-tagok egy csoportja gatást nyújt saját felszerelés vásárlá­sára. A tánccso|jort vezetője Fekete Imre pedagógus, kísérője pedig Sléz István népi zenekara. Programját és koreográfiáját az együttes maga állít­ja össze. A közeljövőben egész estét betöltő műsor összeállítására készül­nek. A szervezet jelenlegi legnagyobb problémája egy megfelelő klubhelyiség hiánya, melyet majd csak a most épü­lő üj sportareálban biztosítanak szá­munkra. A fiatalok többsége tevékenyen be­kapcsolódik a község sportszervezeté­nek munkájába is: sikereáen szerepel­nek a futball-, teke- ős női kézilabda­csapatban. A kismotor tulajdonosokból álló motoros kör a környék régi törté­nelmi helyeire (Vöröskő stb.) közös túrákat rendez, továbbá a járási mo- toturisztikai rendezvényeken is részt vesznek. Legutóbb a járási bajnoksá­gon az első, második, negyedik és he­tedik helyezést érték el. Itt honvédel­mi ismereteikről is számot kellett ad­niuk. Megalakulóban van a foto- és a modellező kör, melyek számára az üzem biztosít majd helységet. A szocialista építőmunkában is jó eredményeket érnek el. Ha szükséges, társadalmi munkával nyújtanak segít­séget. Ezt tették akkor is, amikor egy szövetkezet részére nyolc darab fólia­ház összeszerelését végezték el. A sportareál építésénél 400, az üzemben pedig 500 brigádóra ledolgozását vál­lalták. Részt vesznek a faluszépítési akcióban is. A SZNF évfordulója tisz­teletére lett felajánlásaik között e fel­adatok is szerepelnek, s ezeket már részben teljesítették is. Az eltelt félév elég volt ahhoz, hogy a fiatalok bebizonyítsák, az új­jászervezés sikerrel járt, s mindig le­het rájuk számítani. MÉRI ISTVÁN Nyári idill

Next

/
Thumbnails
Contents