Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-21 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó

h» —j« :^ÜaSg iC^'affi Š i m* i£^mW<ÍéÍmI IScm, 0 ®i §f m kJ bb>ä ff Sl W^vL M m *88 jgWk m. m Bi Bnfc » St ii> SW® $äP kVK W 3! ÜJfONS&OK lllfclW több járási (izem és a helyi efsz gépel­nek segítségével, hétmillió koronás álr lami beruházással. A munkálatokból a polgárok derekasan kivették a ré­szüket, hiszen több mint 10 000 brir gádórát dolgoztak. Különösen a kb. egy kilométer hosszú erdősáv kiirtá­sánál nyújtottak nagy segítséget az építőknek. A három évig épült utat május 12-én adták át a forgalomnak, s máris megindult rajta az autóbusz­közlekedés is. Hogy az autóbusz a já­rási székhely és a község közötti tá­volságot a régi utazási idő fele alatt teszi meg, abban fő érdeme a község szorgalmas lakosainak van. Ük építet­ték, maguknak, mindenkinek. Az alkotó tevékenység mellett szó esik a község kulturális életéről is. Erről Lupa Teréz, a SZISZ helyi szer­vezetének alelnöke tájékoztat. — Az utóbbi években sokat javult a községben a tömegszervezetek mun­kája, ennek nyomán fellendült a kul­turális élet is. Mivel kicsi a közsó a tömegszervezetek közösen hajt .11-c végre az egyes akciókat. A SZISZ mun­káját igen eredményessé tette Kristyan Béla, a szervezet új elnöke. Nagy érdeme van a művelődési élet fellendítésében Pásztor István iskola- igazgatónak, akinek munkája nyomán jött létre a Nőszövetség helyi szer­vezetének énekkara is. Néhány hóna­pos fennállása alatt máris szép sikert ért el: a CSEMADOK járási versenyé­nek középdöntőjében a 4. helyen vég­zett. Természetesen, műsorukkal a he­lyi rendezvényeket, ünnepélyeket is gazdagítják. Munkájukkal megszépítik a község szorgalmas lakóinak életét. Azokét, akik azon fáradoznak, hogy lakóhelyüket egyre szebbé, életüket tartalmasabbá tegyék. Állok az utak találkozásánál. Nézem a régit és az újat. Mindkettő a falu lakóinak összefogása szorgalma nyo­mán jött létre. Az egyik 15 évvel ez­előtt, a másik most. S ez a 15 év meggyőző bizonyítéka annak, hogy ° község polgárai a nemes célok meg­valósítását ma is ugyanolyan lelkese­déssel szorgalmazzák, mint másfél év­tizeddel ezelőtt. Hangyaszorgalmuk, akaraterejük az évek folyamán nem kopott meg, ami ígéretes a jövő ter­vei, feladatai megvalósítását illetően is. Nézem a derékszögben találkozó, két különböző égtáj felé futó utat, s a régi rómaiak mondása jut eszem­be: Via est vitae. Az út: élet. így van ez Ipolykéren Is, ahol a két megépí­tett új út szintén az életet jelenti. Az egyre szépülő, egyre boldogabb életet is. BOJTOS JÁNOS jet repülőgépek és a Csehszlovák Légiforgalmi Tár­saság hírnevét öregbítő más társaihoz hasonlóan — már nyugdíjban van. Fiatalnak közülük már egyikük sem fiatal. Mielőtt odaültek volna az utasszállító repülőgépek kormányához, éveken át u katonai légi­erők kötelékeiben teljesítettek szolgálatot. Néhányan már a Szlovák Nemzeti Felkelésben is részt vettek, vagy ott harcoltak a szovjet pilóták oldalán a má­sodik világháború légi csatáiban. Tavaly ősszel kivonták a forgalomból a híres első Csehszlovák TU-104 A típusú repülőgépet is, amely­re a pilóták 1957 óta annyira büszkék voltak. Ma a gép ott áll a prágai Katonai Műszaki Múzeum helyi repülőterén, a többi kiállítási anyag között, a díszhelyen. Másfél évtized alatt a repülőgép töbD mint tízezerszer szállt fel, és több mint 20 ezer órát töltött a levegőben. Az összes európai repülőtereken leszállt, valamint Indiában, a Közel Kelet, Észak- Afrika, Kína, Indonézia, Kambodzsa és a nyugat­afrikai tengerpart repülőterein is. Május végén kivonták a forgalomból az egykori híres Tupolev gyártmányú repülőgép-sorozat utolsó gépét is, és ugyanannak a repülőgéptervező irodá­nak újabb típusú gépeivel — a 76 férőhelyes TU —134 A típusú repülőgépekkel — helyettesítették ezeket. A Csehszlovák Légiforgalmi Társaságnak már kilenc ilyen típusú gépe van, és a repülőgéppark egy éven belül két újabb repülőgéppel gazdagodik. A hetve­nes évek ugyanis a Csehszlovák Légiforgalmi Tár­saság repülőgépparkja felújításának az évei. A nyár elején ezért már a hetedik IL-62 es típusú távolsági repiilőguppel gyarapszik az állomány. A négy su­gárhajtású motorja 900 kilométeres óránkénti se bességgel szállítja a gép 180 utasát az Atlanti-óceánon keresztül az USA ba, Kanadába és Kubába, vagy akár a távo’keleti repülőterekre, Djakartába és Singapore ba is. A Csehszlovák Légiforgalmi Társaság a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tisz­teletére Banská Bystricára akarja keresztelni ezt, a szárnyain az OK-EBG ismertetőjelzést viselő hetedik IL 62-es típusú repülőgépét. A Csehszlovák Légiforgalmi Társaság repülőgép- parkjának felújítása ezzel még távolról sem ért vé­get. Az év végén érkezik meg a Szovjetunióban meg­rendelt első hat JAK 40-es típusú repülőgép. Ezek az ügyes, 36 férőhelyes, 3 motoros sugárhajtású re­pülőgépek váltják fel a belföldi járatokon a már 1958 óta forgalomban levő, kiszolgált, IL 14 es típu­sú, légcsavaros repülőgépeket. A következő két év­ben újabb hat JAK-típusú gépet vásárolunk a Szov­jetunióból és a hatodik ötéves tervidőszak folyamán további IL 62 es és TU 134 A típusú gépekkel gaz­dagodik a légiforgalmi társaság repülőgépparkja. A gépekre valóban nagy szükség van, mivel növe­kedik az érdeklődés a légiforgalom iránt. 1977 után a belföldi forgalomban az IL 18-as típusú, turbolég- csavaros gépeket is a TU 134 A típusú gépekre cse­rélik ki. 1977-től valamennyi légijáraton kizárólag korszerű sugárhajtású gépek fognak közlekedni. . Azonban ezzel még nem éri vét,et repülőgéppar­kunk felújítása. Légiforgalmi társaságunknak a to­vábbi évekről sem szabad megfeledkeznie. Az évti­zedforduló táján jelenik meg a belföldi forgalomban az új, 120 férőhelyes JAK 42-es típusú, sugárhajtású repülőgép, amelynek — a tervezők ígérete szerint — már nem lesz szüksége betonpályára a fel- és le­szálláshoz. Megfelel majd a fűvel borított repülő­tér is. Ezzel az új géppel egyszerre helyezik for­galomba a nemzetközi légi járatokon a szovjet re­pülőgépipar egy másik újdonságát is — az IL 86-os típusú repülőgépet, amely 350 utas befogadására lesz alkalmas. |ÁN BLAŽEJ A Csehszlovák Lé­giforgalmi Társa­ság legnagyobb re­pülőgépe ebben ax évtizedben a 180 utas szállítására alkalmas IL—62-es típusú repülőgép. Felvételünk a bej­rúti repülőtéren való leszállás atén készült. a kultúra is otthonra talált. A hatva­nas évek elején hangszórót kapott a község, sor került az utak portalanítá­sára is. Időközben a három helység: Ipolykér, Kiskér, Proletár-puszta egye­sült, s ma 528 lakost számlál. Kovács István elnök, aki a választá­sok előtt a szövetkezet agronómusa volt, elégedetten sorolja fel a mostani időszak eredményeit is. Körülkerítették a temetőt, 65 000 koronás költséggel korszerűsítették a közvilágítást. Az előző évben adták át a 842 000 koro­nás beruházással épült üzletet, mely­ben vendéglő Is helyet kapott. Vízve­zetéket kapott az az utcasor, ahol a cigány polgárok laknak. Mivel házaik magasan a falu felett vannak, állandó ivóvízgondjaik voltak. Most a vízveze téken keresztül megfelelő mennyiségű egészséges ivóvizet kapnak. Az elnök szavai szerint, megérdemlik a róluk való gondoskodást, hiszen a munka­képes férfiak állandó munkaviszony ban vannak. f A tervek szerint 80 ezer koronás költ­séggel rövidesen megkezdik a ravata lozó építését, valamint az uj kultúrház alapozási munkálatait is, amely szin­tén a választási programban szerepel — A választási időszak legjelentő­sebb1 eredménye azonban az a 7 kilo méteres új út, amely a községet a szomszédos Zséllyel köti össze. Az út önsegélyezéssel, Z-akcióban épült. „Akkoriban fogalomszámba ment Bnmbayben repü­lőgépünk pontossága. Lépten-nyomon hallhattuk, hogy az emberek még az óráikat is hozzá igazíthat­ják“ — eleveníti fel emlékeit fán Lupták repülőszá­zados. Azokról az úttörő időkről beszél, amikor a szovjet repülőgéptervezők a külföldi pilóták közül elsőnek a csehszlovák pilótákra bízták a nagyvilág­ban akkoriban óriási feltűnést keltő újdonságukat, a TU-104-es típusú repülőgépet, amely a nemzetközi légi közlekedés első sugárhajtású gépe volt. Fedél­zetén a 80 utas feleannyi idő alatt tehette meg út­ját, mint a másik típusú repülőgépek utasai. A Cseh­szlovák Légiforgalmi Társaság az elsők között he lyezte forgalomba a különböző jelentős európai, ázsiai és afrikai légi járatokon a sugárhajtású repü­lőgépeket. Ezért a világ számos légiforgalmi társasága éppen a csehszlovák pilóták tapasztalatait használta fel, amikor később távolsági járatain — főleg a távolkeleti vonalakon — szintén forgalomba helyezte sugárhajtású gépeit. Ján Lupták repülőszázados pár év óta — a szov Amikor legutóbb arra jártam, még nem volt ott út, most pedig széles aszfaltozott sáv vág neki a hegygerinc­nek, hogy kikeresve annak legalacso­nyabb pontját, a túlsó oldalon eresz­kedjék lefelé. Nem tétován, de határo zott céllal: közelebb hozza a „nagy­világhoz“ a meredek hegy és az or­szághatár közé szorított, alig egy két kilométer szélességű területen élő Kia- rov (Ipolykér), valamint a vele szom­szédos községeket. E vidék lakói ed­dig csak 40 kilométeres kerülővel jut­hattak ki az Ipolyság—Nagykürtös útra, melyet a most megépült úton hét ki­lométer megtétele után elérhetnek. Állok az utak találkozásánál, s jól­eső érzéssel tudatosítom, hogy örvende­tesen változik körülöttünk a vidék. Szemben velem a földművesszövetkezet telepe beszél a fejlődő életről, a falu­ban takaros családi házakból álló új utcasor büszkélkedik, odább a nem­régiben átadott üzlet hívja fel magá­ra a figyelmet. Pedig azelőtt nagy rész­ben kisemmizett proletárok, földhöz­ragadt szegényemberek lakták e vidé­ket, s gürcöltek nap nap után ered­ménytelenül. Egy kerékpáros kanyarodik a nemré­gen elkészült útra. Visszazökkenek a jelenbe, eszembe jut úti célom. Rákö­szönök. — Tessék mondani, merre van a hnb Irodája? Leszáll a kerékpárról, úgy válaszol. — Tessék velem jönni, majd megmu­tatom — mondja, miközben kíváncsi an mér végig. — Hát elkészült az út? — kezdem a beszélgetést néhány lépés után. — El. De nagyon is kellett már. Az egész környék jól járt vele. Hirtelen témát vált. — Aztán mi célból keresi a hnb-t? — A község életéről, fejlődéséről szeretnék írni... Rám tekint. Mosolyogva bemutatko­zik: — Kovács István, a hnb elnöke. — Micsoda véletlen — mondom. Átvágunk az útépítéskor megcsonkí­tott futballpályán, s máris a hnb épü Jete előtt vagyunk. Bent írógépkattogás fogad: Lupa Teréz, a hnb fiatal, tavaly végzett könyvelője dolgozik szorgal­masan. Az elnök iratköteget vesz elő, hellyel kínál, maga is leül. — Hát tessék, mire kíváncsi? —■ te szí fel a kérdést, miközben válogat a papírok között. jó eredmények születtek. Három évvel ezelőtt egyesült Varbó és Kovácsi szö­vetkezetével, s azóta a Vörös Csillag nevet viselő efsz kiváló eredménye­ket ér el. A pislákoló lámpafényt 1955-ben vil­lany váltotta fel, majd szorgalmas munkával, állami támogatással a köz­ség lakói Kovácsi község felé meg­építették a bekötőutat, melyet 1958. május elsején adtak át a forgalom­nak. Ez az út lényegesen megváltoz­tatta a község életét: megoldódott a szállítási probléma, és autóbuszjárat is indult, aminek nyomán az Itt élő emberek szorosabb kapcsolatba kerül­hettek a „nagyvilággal“. 1965-ben felépült a hnb épülete, melyben klubhelyiség is helyet ka­pott. Egy régi épület átalakítása után — Mindenre, ami történt, s ami je­lenleg történik a faluban. Hátradől a székben, úgy idézi á múltat. — Ipolykér sohasem tartozott a jó­módú községek közé. Igaz, lakói szor­galmasak voltak, munkájuk hasznát azonban uraságok vágták zsebre. Az itt lakó emberek nagy része cseléd, kétkezi munkás volt a közeli Gortman birtokon. Többen közülük a „hradeci program“ keretében földhöz is jutottak belőle, ami valamelyest javított az itt élők helyzetén. A földhözjutottak kö­zül néhányan a közeli tanyára köl­töztek, amelyet azóta „Proletár-pusz tának“ hívnak. A szegénység visszatükröződött a község arculatán is. Apró, szegényes házak sorakoztak félénken egymás mellett, jelentősebb épülete nem is volt a községnek. De még köves út sem vezetett ide, csak port kavarva, vagy sarat dagasztva lehetett ide be-, vagy innen kijutni. Jelentős változásokra csak a felsza­badulás után került sor. A háború okozta sebek lassan behegedtek, s megindult az új élet. 1952 augusztu­sában megalakult a földművesszövet­kezet, de jelentősebb eredményeket hosszú ideig nem tudott elérni. A hat­vanas években azonban megerősödött, 1974. VII. 21. [6_ Lupta Teréz, a SZISZ helyi szervezetének alelnöke Kovács István, a hnb elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents