Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-21 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó

ifimül 1974. július 21. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 4.11, nyug­szik: 19.45; Közép-Szlovákia: 3.59, nyugszik: 19.33; Kelet-Szlovákia: 3.54, nyugszik: 19.28 órakor. A HOLD kel: 6.56, nyug­szik: 20.40 órakor. NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNTfÜK DÁNIEL nevft kedves olvasóinkat # 1874 ben halt meg |0 ZEF VlKTORlN szlovák kulturális dolgozó, könyv­kiadó (szül.: 1822) • 1899 ben szUletett ERNEST HEMINGWAY amerikai ha­ladó szellemű író, újság­író, irodalomtörténész 1 + 1961) # 1954 ben ezen a napon adták ki az indokí­nai hadműveletek meg­szüntetéséről szóló záró­nyilatkozatot. A következő I tartalmából: A világhelyzet és a forradalmi folyamat — II. Irta: Borisz Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára A vasútfejlesztés harminc éve Jozef Janik cikke Egy pohár konyakkal kezdődött Péterfi Gyula írása Olaj a tengermélyben, hal az óceánban, fém a víz alatt Gárdos Miklós cikke A kézügyesség ma már nem Beszélgetés Dr. Matej Lúöannal, a CSKP KB tagjával, a szövetségi kormány alelnökével Oszkár Gál Sándor elbeszélése BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A HET KEPEKBEN Nemcsak az orvosok feladata Az egészség alapfeltétele a boldog éleinek, az egyén akti­vitásának, és egyúttal jelentős tényezője a termelőerők fej­lesztésének. Szocialista társadalmunk nagy gondot fordít a dolgozók és a felnövekvő nemzedék egészségvédelmére. Az elmúlt években — a XIV, pártkongresszus határozata alap­ján — előtérbe került az üzemi dolgozók, valamint a falusi lakosság egészségügyi ellátásának javítása. E területen az elmúlt években jelentős eredményt értünk el. Szlovákiában 1973-ban 341-el nőtt a rendelőkben dolgozó orvosok száma. Oj körzeti egészségügyi központok építésével elértük, hogy most már egy egészségügyi körzetbe átlag 3728 lakos tarto­zik. A területfejlesztési tervekkel összhangban az elmúlt év­ben Szlovákiában hét olyan egészségügyi létesítmény épült, amelyhez két körzet tartozik, és kettő olyan, amelyben három körzet lakosságának egészségügyi ellátását biztosítják. Na­gyon lényeges, hogy az üzemi orvosi rendelőkben és egészség- ügyi létesítményekben az elmúlt évben 103 orvossal dolgozott több mint 1972-ben. Az üzemekben és járásokban a szükség­letek szerint szabják meg a rendelési időt, lehetőséget nyújt­va, hogy a dolgozók munkaidő után is felkereshessék az orvost. Ezt a lehetőséget a körzetekben nem használják ki megfelelően. Annak ellenére, hogy a múlt évben végre sikerült elérni a niiiukabalesetek számának csökkenését, az elért eredmény­nyel nem lehetünk elégedettek. Az egészségügyi ellenőrzések során számtalan jegyzőkönyv készült, melyben pontosan rög­zítik a tényeket, és megszabják mit kell tenni egy-egy mun­kahelyen a dolgozók egészségvédelme érdekében. Az egész­ségügyi szervek hatalmas erőfeszítéseket tesznek a feladat teljesítése érdekĹ'sn, a javulás üteme mégis lassú, nem ará­nyos a cél elérésére fordított befektetéssel. Az orvosok gyó­gyítanak, mind erőteljesebben igyekeznek megelőzni a be­tegségeket, és pontosan meghatározzák azt is, melyik mun­kahelyeken érik a dolgozót az egészségre káros hatások. Az ellenőrzések igazolják, az egészségügyi szervek figyelmezte­téseit több gazdasági vezető inkább csak „regisztrálja", mint elintézi. Bár mindenki egyetért azzal, hogy fokozni kell a dolgozókról való gondoskodást, de még éppen elég üzemet találunk, amelyben elsősorban „a termelési feladatok bizto­sításáért érzett felelősséget“, hangsúlyozzák a gazdasági ve­zetők. Nem veszik észre — vagy nem akarják észrevenni —, hogy az emberről való gondoskodás, vagyis a biztonságos és egészséges munkahelyek kialakítása is szerves része a ter­melés növelésének. Az elmúlt év első felében a szakszerveze­tek 700 üzemben és szervezetben vizsgálták, miként tartják meg a munkavédelmi előírásokat. Az ellenőrzés során 35 000 fogyatékosságot jegyeztek fel. Az említett üzemekben a dol­gozók 12 százaléka egészségtelen vagy balesetveszélyes mun­kahelyen dolgozott. Megállapították azt is, hogy a fogyaté­kosságok jelentős részét „saját erőből“ eltávolíthatják az üzem vezetői. Az év végi ellenőrzések bizonyították, hogy a legtöbb helyen el is távolították. De a munkavédelem néni egyszeri, hanem állandó feladat. Az üzemi szakszervezeti bizottságoknak a VIII. szakszervezeti kongresszus határoza­ta értelmében következetesen ügyelni kell arra, hogy a mun-* kavédelmi és egészségügyi előírásokat minden munkahelyen megtartsák. A termelés irányításáért és a dolgozók egész­ségvédelméért ugyanazon személy, a gazdasági vezető felelős. E területen az ellenőrző szerveknek határozottabban kellene alkalmazniuk az egyéni felelősségre vonás elvét. Mert a dol­gozók egészségvédelme nemcsak az orvosok feladata. —cs KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A zárószakasz előtt Az európai biztonság minden őszinte híve örömmel és meg­elégedéssel fogadta, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok a moszkvai csúcstalálkozó közös közleményében köte­lezettséget vállalt: minden erőfeszítést megtesznek, hogy min­denki számára elfogadható megállapodások születhessenek Genfben, a még nyitott kérdésekben. Kifejezték azt a meg­győződésüket is, hogy az európai biztonsági értekezlet si­keres befejezése kiemelkedő esemény lesz, amely megfelel a tartós béke érdekeinek. Ezért állást foglaltak amellett, hogy az értekezlet záró szakaszára a legközelebbi jövőben kerüljön sor. A két világhatalom vezetőinek ez az állásfoglalása nagy horderejű, hiszen közös fellépésük felgyorsíthatja a második szakasz lezárását és a harmadik zárórész megtartását. Kis­singer amerikai külügyminiszter ezt a problémát is felvetette, amikor a csúcstalálkozó eredményeiről tájékoztatta az Egye­sült Államok NATO-szövetségeseit. Kissinger és Schmidt nyu­gatnémet kancellár is úgy vélekedett, hogy a biztonsági ér­tekezlet még ebben az évben csúcstalálkozóval zárulhatna le. A nemzetközi sajtó elsősorban az európai biztonsági érte­kezlettel összefüggésben követte fokozott figyelemmel a szovjet vezetők és Sauvagnargues francia külügyminiszter legutóbbi eszmecseréit is. Amint a tárgyalásokról kiadott közös közlemény is hangsúlyozta, behatóan megvitatták az értekezlettel kapcsolatos kérdéseket. A jelenlegi genfi, második szakasz a kezdeti gyors munka után indokolatlanul hosszú időre húzódott el, pedig a záró dokumentumok kidolgozása néhány probléma kivételével már hónapok óta lényegében befejeződött. Egyes NATO- és közös piaci országok azonban néhány hónap óta fékező taktikába kezdtek. A biztonság alapvető politikai kérdései helyett egyol­dalú engedményeket akarnak kikényszeríteni a szocialista or­szágoktól. A konferencia második szakasza tavaly szeptemberben kez­dődött Genfben, és a szocialista országok elgondolása szerint júniusban lezárult volna, s júliusban ült volna össze Helsin­kiben — legmagasabb szinten — a harmadik szakasz, azzal a céllal, hogy ünnepélyesen elfogadja a Genfben kidolgozott Európa-chartát. A szocialista küldöttek ezért nem akarták nyári szünettel megszakítani az értekezlet munkáját. A má­sik oldalon viszont egyes nyugati körök az idő húzásával is nyomást igyekeztek gyakorolni, engedményeket kicsikarni a nyugati álláspontnak. A nyári szünet körül kerekedett vita, amely mögött politikai küzdelem húzódott meg, végül is egyeztetett megoldással zárult le: a biztonsági értekezlet koordinációs bizottsága úgy határozott, hogy fenntartja a tanácskozás folyamatosságát. Az elfogadott munkaprogram öthetes, ebből két hetet most, a fennmaradó hármat pedig szeptember elejétől bonyolítják le. Az európai biztonság valamennyi ország, köztük azoknak a nyugat-európai államoknak is érdeke, amelyeknek küldöttei mesterségesen előtérbe állított problémákkal késleltetik a genfi szakasz lezárását. A szocialista küldöttségek azonban rém hagyják magukat eltéríteni a fő céltól: az európai biz­tonság megszilárdításától, s ebben nagy segítséget jelent » moszkvai csúcstalálkozón létrejött elvi megállapodás. P. J. Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke július 15-én Prágában jogadta a Francia Köz- társaság nemzetgyűlésének küldöttségét: Képünkön A. lódra elvtárs üdvözli Edgár Fauret, a küldöttség vezetőjét. (ČSTK) Az előrejelzések szerint 1975-ben 300 000 tanerő jog hiányoz­ni a nyugatnémet iskolákból. A pedagógushiány következmé­nye az oktatás minőségének csökkenése. Az osztályok túl* zsúfoltak, és az órák jelentős része elmarad. A diákok a kö­zelmúltban Recklinghaucenban tüntettek az iskolai viszonyok javításáért. (CSTK — ZB) Leves Pentagon-módra E heti karikatúránk . ''' * V '< _ • a (H ubert Batik rajza) 2*

Next

/
Thumbnails
Contents