Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1974-07-21 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó
Világ proletár ni egyesülhetek9 GAZDAG, DE NEHÉZ ARATÁS Bratislava, 1974. július 21. £ VII. évfolyam, 29. szám Q Ara 1 korona SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Indokolt aggódással figyeltük a gabonatermesztők munkáját az őszi vetéstől kezdve egészen az aratás kezdetéig, hiszen mindvégig a megszokottól eité- rő volt az időjárás. A száraz őszt hótakaró nélküli tél követte, s a korán beköszöntött meleg tavaszi napok ulán a fejlődésnek Indult növényzet számara már-már elviselhetetlenné vált a tartós szárazság. April is második felében újból lehűlt az idő. ám a várva várt csapadék helyett országszerte hatalmas fagykárok érték a gyümölcsösöket, a szőlőket és az érzékenyei)!) mezei növényeket. A csapadék csak később, szinte az utolsó pillanatban érkezett. A májusi. júuiusi páradús és hűvös napokban a gabonafélék is időt nyerhettek, a termést hozó hajtások megerősödtek, dús kalászt fejlesztettek, s így a lábon álló termés Péter-Pál napjára már biztatónak Ígérkezhetett. A földművesek munkája tehát a rendkívüli időjárás ellenére is eredményesen zárult, most már csak a gazdag termés gvors és veszteségmentes betakarítása okoz nem kis gondot. Július hónap második felében járunk, a gabonák azonban a szeszélyes időjárás eredményeként többnyire még mindig a mezőn állnak, egyes helyeken, különösen a kelet- és a közép szlovákiai kerületben pedig megdőlve várják az aratógépeket. Óriási erőfeszítésre van szükség, hogy a szinte egyszerre érő, hatalmas gabonatáblák termését mielőbb biztonságba helyezzük. Az időjárás alakulásáról végre jót is mondhatunk, hiszen július hó első két hetében az volt a mező- gazdasági dolgozók legfőbb óhaja, hogy a hasznos és szükséges esőzések után, amelyek itt-ott már fö- firtatták az érett gabonát, végre napsütéses, száraz nyári napok következzenek. E hét elején az agronóinusok kívánságának megfelelően kedvezőre fordult az időjárás. Reméljük, hogy tartós marad a szép idő, s a kombájnosok nem esőáz- tatla, barnuló kalászokat, hanem mindvégig szőke gabonatáblákat arathatnak. A sikeres aratás egyik legfontosabb feltétele most a melegítő és szikkasztó napsugár, mert bármilyen nagy is az aratógépek teljesítménye, a betakarított és a betakarításra váró gabonát még mindig szárítani kell, s legjobb, ha erről maga a természet gondoskodik. A gabona szárítását azonban nem lehet csupán a természetre, valamint a mesterséges szárítóberendezésekre bízni. Elsősorban azért nem, mert a kombájnok a szem magas nedvességtartalma miatt egy napot sem késlekedhetnek, s az aratás ideién a A ČSTK felvétele hőmérséklet emelkedése és a meteorológiai helyzet változó alakulása következtében helyenként viharos jellegű nyári záporokra is számíthatunk, ami pedig jelentősen késleltetheti mind a lábon álló. mind a rendeken fekvő gabona száradását. Többször is hangsúlyoztuk már, hogy a kombájnok munkája nem függhet a mesterséges szárítók i- pacitások teljesítményétől, különösen most nen, amikor Szlovákia déli járásaiban minden faj és fajta egyszerre érik, s a kombájnok szinte mindenütt vághatják a gabonát, tehát maximális teljesítményt nyújthatnak. Ugyanakkor a felvásárló üzemek nagy kapacitású silótornyaiban csak megfelelő mértékben kiszáradt gabonát lehet tárolni. Az idei aratás- ban tehát elsősorban ezt a problémát kell megoldani, minden lehetséges módot kihasználva a learatott ős kicsépelt gabona szárítására. Az egyik megoldás az, ha a napsugaras, meleg napok hőenergiáját kihasználva, felújítjuk a garmadában történő szárítás régen is jól bevált módszereit. A nedves termény forgatásában nagy segítséget nyújthatnak az alkalmi brigádosok, a nyári szabadságukat otthon töltő középiskolás és főiskolás fiatalok. A gépesítés mai fokán különböző további megoldásokat is találhatunk a felhalmozott gabona forgatásához, amely így három-négy nap alatt elérheti a tároláshoz szükséges nedvességtartalmat. Mindehhez j4 szervező munkára és odaadó társadalmi összefogásra van szükség. Falvaink lakossága az idei aratásban is bebizonyíthatja, hogy szívén viseli az egész ország lakosságának élelmezési gondjait, s mindent elkövet annak érdekében, hogy ne menjen veszendőbe az aranyló gabonatáblák gazdag termés©*