Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1974-07-20 / 170. szám, szombat
HÉTVÉGI HiRMAGYARAZATUNK CIPRUS NEM „MAGÁNÜGY" imjétfő reggel államcsíny zajlott le Ciprus szigetén. A tör" ■ téntekről világgá röppent első hírek meglehetősen kaotikus képet rajzoltak a szigetország helyzetéről, illetve a történtekről, aminek oka nem a gyors tájékoztatás hibáiban keresendő, hanem a közvélemény szándékos félrevezetése volt azzal kapcsolatban, hogy Makariosz elnök állítólag már nincs az élők sorában s az ún. ciprusi nemzeti gárda teljesen kezében tartja az országot. Ezt követően szinte felvillanyozta a közvéleményt egy paphoszi illegális rádió közleménye, amelyben a holtnak vélt Makariosz érsek személyesen jelentette be, hogy él s a nemzeti gárda fellázadt alakulatai ellenállásba ütköznek. Az elnöknek ez a megállapítása ugyan erőltetett derűlátásnak bizonyult, mert a nemzeti gárda egységei elkeseredett harcok után Paphoszt is elfoglalták s így ellenőrzésüket kiterjesztették az egész szigetre, ám bizonyítást nyert az az állítása, hogy Ciprus az athéni görög junta által szervezett és irányított összeesküvés, külföldi beavatkozás és cselszövés áldozata lett. Az érsek-elnök Málta és London után New Yorkban, az ENSZ székházában fejti ki véleményét a történtekről és kéri a világszervezet segítségét Ciprus törvényes kormányának és rendjének helyreállításához. • Előzmények A 9251 négyzetkilométer területű és 700 ezer lakosú szigetország hosszú időn át Törökország gyarmatbirodalmához tartozott, csak 1878-ban, illetve gyarmatként 1914-ben került angol fennhatóság alá. A briteket nem a sziget természeti szépségei érdekelték, hanem stratégiai fekvése: Ciprus a Közel-Kelet kapuja. Jóval a második világháború után, 1956-ban Cipruson is kibontakozott a nemzeti felszabadító harc, amelynek élén Makariosz érsek és a Görögországból jött Grivasz tábornok, a Ciprusi Szabadságharc Nemzeti Szervezete (EOKA) vezetői álltak. A politikai mozgalom kibontakozása mellett a fegyveres harcok Is kirobbantak, s bár az angol kormány Maka- rioszt még 1956-ban száműzte a Seychel les-szigetekre, 1959- ben már kénytelen volt vele tárgyalni a szigetország jövőjéről. 1960. augusztus 16-án ki is kiáltották Ciprus függetlenségét annak a londoni és zürichi egyezménynek alapján, amely lehetővé tette Angliának, Törökországnak és Görögországnak, hogy csapatokat állomá- soztasson a szigeten. A szigetország függetlenséggel kapcsolatos problémáinak rendezését megnehezítette az a tény, hogy nem homogén lakosságú ország; a lakosság zöme, 80 százaléka görög, 18 százaléka pedig török. Mivel a NATO- hatalmak mindenképpen az „el- süllyeszthetetlen anyahajő“ státusát, azaz támaszpontállam szerepét szánták az országnak, éppen a lakosság nemzetiségi ellentéteinek a felszítását használták ki olyan bonyodalmak előidézésére, amelyek kezükre játszottak volna céljaik elére- seben. 1964-től 1966-ig fegyveres harcok robbantak ki a lakosság nemzetiségi csoportjai között és szükségessé vált az ENSZ fegyveres erőinek közbelépése, illetve tartós állomásoz- tatása a szigeten. Makariosz államfői bölcsességére vall, hogy higgadtságra és megfon- tolságra intette alattvalóit.^ Felismerte, hogy a különböző oldalakról kínált megoldásokkal, az enózisszal, azaz Ciprus és Görögország egyesülésével, vagy a takszimmal, azaz Ciprus két különálló görög és török részre osztásával szemben csak egy alternatíva reális: a ciprusi függetlenség megőrzése, melynek keretében igazságos alapon kell rendezniük a görögök és a törökök együttélését, autonómia vagy a nemzetiségi Jogok mesz- szeraenő kiszélesítése útján. 0 Lőporos hordón Noha a külső behatások is fékezték a görög—török viszony rendezését Cipruson, tény az, hogy Ankara is felismerte és becsülte Makariosz államférfiúi bölcsességét és személyében biztosítékot látott a török kisebbség helyzetének megfelelő rendezésére. Nem úgy Grivasz tábornokban, a nemzeti gárda volt vezetőjében, aki az athéni szélsőséges nacionalista és a NATO-val szoros kapcsolatban levő körök embere volt. A ciprusi nemzeti gárdát a rend fenntartására szervezték s a tízezer főnyi gárdát mintegy 650 görögországi tiszt vezette. Gri- vaszt szélsőséges nézetei miatt már egyszer száműzték Ciprusról, de 1971-ben titokban visszajött, és nyilván athéni utasításra és segítséggel, megszervezte az EOKA-2 nevű földalatti szervezetet, amely politikai gyilkosságokkal, terrorcselekményekkel és minden más eszközzel zavarta Makariosz függetlenségi politkájának megvalósítását. A helyzet az idén júniusban éleződött ki, amikor az EOKA-2 bandái sorozatosan követtek el merényleteket, megölték Makariosz egyik hű emberét, Andreasz Ellinaszt. A ciprusi rendőrség rajtaütésszerűen házkutatást tartott ismert EOKA-vezetők lakásán és kompromittáló okmányokat foglalt le, amelyek bizonyítják, hogy az EOKA-2 Athén megbízásából Makariosz megdöntésére törekedett. Ezek után tömeges letartóztatások következtek, mintegy 220 EOKA-vezető került börtönbe és 125 ellen adtak ki körözést, hogy bíróság elé állítsák őket. Makariosz elnök mindezt feltárta Gizikisz athéni juntavezetőhöz intézett levelében s az athéni kormány válasza — hosszas tanácskozás után — a hétfői puccs lett. • Nyugati mesterkedések A Ciprus elleni cselszövés felháborította a világ közvéleményét. A szovjet kormány mindjárt nyilatkozatban fejezte ki, hogy támogatja Ciprus állami önállóságát, meg kell szüntetni a külföldi katonai beavatkozást, el kell távolítani Ciprusról az egész görög katonai személyzetet. Az athéni kormány és a nyugati NATO-országok kormányai Ciprus „belügyének“, egy ország „magánügyének“ tekintik a történteket. Ezzel részvételüket, illetve cinkosságukat kívánják leplezni. Ankara nyomban ingerülten reagált a történtekre: csapatösszevonásokat rendelt el és készültségbe hozta a hadsereget arra az esetre, ha meg kell védenie „a ciprusi törökök érdekeit“. Hasonló intézkedéseket foganatosított a f örög kormány is, tehát az gei-tengerben felfedezett olajtelepek miatt egymással amúgy is feszült viszonyban álló két ország katonai konfrontációja könnyen lehetséges. Ezt azonban a NATO-országok nem akarják. Ezért szólította fel Luns NATO-főtitkár Athént és Ankarát mérsékletre. Vagyis itt felsőbb szinten N ATO-érdekekről van szó. A NATO-országok az ENSZ-ben torpedózzák, hogy a világszervezet rendfenntartó erői beavatkozzanak, elfogadtatván azt az elvet, hogy Ciprus „magánügyéről“ van szó, ugyanakkor ügyelnek mind a külső, mind a szigetországi görög—török ellentétek kiéleződésének megakadályozására. A NATO-országok egyetlen célja támaszpontok szerzése Ciprúson. Ezt a célt követi taktikázásuk is. Maka- rioszt államfőnek tekintik, államfőnek kijáró tisztelettel fogadták Londonban és Washingtonban, de az amerikai külügyminisztérium megbízottja már felvette a kapcsolatot a puccsal elnöki székbe emelt Nikosz Szampszon megbízottjával. London óvakodik Szampszon elismerésétől, aki ellen az a vád merült fel, hogy a múltban részt vett ciprusi törökök tömegmészárlásában. A Guardian már olyan húrokat is pengetett, hogy legjobb volna, ha visszahelyeznék tisztségébe Ma- karioszt, persze a NATO terjeszkedése fejében. Ez nagyon valószínűtlen, s Makariosz soha sem egyezne bele ilyen kompromisszumba. L. L. 30 ÉVES A NÉPI LENGYELORSZÁG KISSINGER amerikai külügyminiszter külön tájékoztatót adott a moszkvai csúcstalálkozóról annak a három szenátornak — Henry Jacksonnak, Ja- cob Javitsnek és Abraham Ri- bicoffnak —, akik a kongresz- szusban egy befolyásos csoport élén a politikai zsarolás eszközeivel igyekeznek akadályozni a szovjet—amerikai kapcsolatok normalizálásának folyamatát. Kissinger közölte, hogy a beszélgetést követően bizonyos előrelépés történt egy olyan külkereskedelmi törvény elfogadásának útján, amely a Szovjetunióval való kereskedelmet illetően is tartalmaz majd előírásokat. A KGST titkárságának adatai szerint jelenleg az KGST tagországok adják a világ gabona- termésének 40 százalékát. Ezekben az országokban 1971- és 1973 között 263 millió tonna volt a búza, a kukorica, az árpa és más gabonafélék átlagos tiszta terméshozama. Tavaly 300 millió tonnás termést takarítottak be. Bulgária 1973-ban az előző ötéves terv átlagához képest 14,8, Magyarország 39,9, az NDK 22,6, Mongólia 109,7, Lengyelország 27,6, Románia 6,5 a Szovjetunió 32,8, Csehszlovákia 38,2 százalékkal növelte a terméshozamot. A MEXIKÓI kormány bejelentette, hogy nyomozást indított az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) mexikói tevékenységének felderítésére. Harcok Indokínában Saigon — Csütörtökön és pénteken reggel több helyen is heves harcok folytak Dél-Viet- namban a Thieu-rezsim csapatai és a szabadságharcosok között. A saigoni légierő — saját közlése szerint — összesen 36 bevetésben támadta a DIFK ellenőrzése alatt állő területeket, s bombázásaival több személyt megölt, valamint jelentős károkat okozott. A DIFK egységei 12 milliméteres rakétákkal lőtték a Da Nang-i katonai repülőteret, ahonnan a bombázó gépek felszálltak. A támadás következtében a repülőtér katonai őrségéből és személyzetéből 16 fő meghalt és 73 megsebesült. A saigoni kormányzat pénteken ismét leértékelte az ország valutáját, a piasztert. Phnom Penh — Tovább folytatódnak a harcok Kambodzsában a khmer hazafiak és a Lon-Nol- rezsim alakulatai között. Csütörtökön Lón Nol csapatai három halottat és 18 sebesültet vesztettek a stratégiai fontosságú 4. számú főútvonalért folytatott harcban. Lón Nol tábornok, újabb mintegy 700 főből álló erősítést küldött a két hónapja körülzárt Kompong Seila-i helyőrség felmentésére. A csapatok azonban saját jelentésük szerint nem értek el jelentős haladást. Portugália napjainkban Lisszabon — Csütörtökön este szélsőbaloldali portugál szervezetek mintegy 5000 résztvevővel tömeggyűlést tartottak egy lisszaboni stadionban. A szónokok harsány beszédeikben nemcsak a kapitalizmust és a gyarmati háborút kárhoztatták, hanem maoista színezetű jelszavakkal támadták a Portugál Kommunista Pártot is. A tömeggyűlést megelőzően felvonulást rendeztek, amelyen azonnali függetlenséget követeltek a gyarmatoknak. Brasilia — A brazil külügyminisztérium bejelentette, hogy Brazília hivatalos elismerésben részesíti Bissau-Guinea független kormányát és támogatja ENSZ-felvételi kérelmét. Lourenco Marques — A mozambiki portugál gyarmati hadsereg számos katonája dezertált ezekben a napokban és közülük sokan átállnak a FRE- LIMO, a felszabadítási szervezet oldalára. A 60 000 főnyi gyarmati hadsereg kétharmada színes bőrű. Közülük sokan közölték a hatóságokkal, hogy nem hajlandók már harcolni a felszabadító erők ellen, amikor a béke amúgyis elérhető közelségbe érkezett. Moszkva — A moszkvai Pravda különtudósítói cikkben emlékeznek meg a népi Lengyel- ország 30. évfordulójáról. „Ma már nyilvánvaló, hogy az egykor elmaradott Lengyel- ország gazdaságilag erős, sokoldalúan fejlett országgá vált, s a világ legfejlettebb ipari államainak sorába emelkedett. Mezőgazdasági termelése nőtt, megteremtették a modern fogyasztói ipart. Óriási mértékben fejlődött a tudomány és kultúra, most vezetik be az általános középiskolai oktatást“ — állapítják meg a tudósítók, majd hozzáfűzik: „A lengyel ipar világhírnevéről legszemléletesebben az a tény tanúskodik, hogy Lengyelország csupán az utóbbi évtizedben több mint 500 ipari vállalathoz szükséges berendezést szállított külföldre, illetve segített üzembe helyezni külfödi államokban“. A cikkírók hangsúlyozzák, hogy a lengyel kommunisták a nép érdekeiért síkraszálló bátor és tántoríthatatlan harcosoknak bizonyultak, kivívták a néptömeg tiszteletét és bizalmát. „A lengyel nép tevékeny munkát végez a szocializmus építésében — mutat rá a cikk. Rendkívül eredményes a 30. évforduló tiszteletére országszerte indított szocialista munkaverseny. A népgazdaság valamennyi ágazatában sikeresen megvalósult ötéves terv előirányzatait számos vezető nagyvállalat négy év alatt hajtja végre. Az ország ipari termelése az év első hat hónapja folyamán, a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva, csaknem 13 százalékkal emelkedett. E növekedés több mint négyötöd része a munka termelékenységének fokozásából származott. Len- gelországban több tucat új nagyvállalat épült. A gazdaság növekedésével egyidejűleg emelkedett a dolgozók életszínvonala is“. Tömegkezdeményezésre már a harmadik éve folyik országszerte a tervelőirányzatok túlteljesítését célzó mozgalom, amelynek eredeti célja évi 20 milliárd zloty többlettermelés volt. Két és fél év leforgása alatt azonban 125 milliárdal sikerült túlszárnyalni a kitűzött Célt. „Lengyelország a népi hatalom 30 éve folyamán hatalmas lépést tett előre — hangoztatják a cikk szerzői. A testvérnépek egységes szocialista családjában újabb diadalok felé halad a nagy eszmék megvalósításáért vívott dicső útján.“ • • • Varsó — Edward Gierek, a LEMP KB első titkára fogadta Mitchell Kobelinskit, az Amerikai Export-Import Bank igazgatóját, aki a népi Lengyelország megalakulása 30. évfordulója alkalmából a „Polonia“, a Lengyelek Világszövetsége meghívására látogatott el Varsóba. A találkozón a lengyel—amerikai kapcsolatok — különösen a gazdasági együttműködés — fejlesztésének kérdéseiről folytattak megbeszélést. • * * Pénteken reggel átadták q forgalomnak Varsó két új közlekedési főútvonalát, az ún. Lazienski és a Visztula sztrádát, amelyek közül az egyik észak-dél, a másik pedig keletnyugati irányban szeli át a fővárost. Az avató ünnepségen részt vettek a legmagasabb szintű lengyel párt- és állami vezetők: Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Henryk Jablonski, az államtanács elnöke és Piotr Jaroszewicz miniszterelnök. Az összesen 25 km hosszú autópálya vonalán több mint 230 hidat, alul- és felüljárót kellett építeni. A szovjet nép életszínvonalának emeléséért Moszkva — Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány ezen a héten újabb intézkedéseket tett a fogyasztási cikkek gyártásának bővítésére. Valamennyi szovjet lap közzétette a párt- és kormányhatározatot. amely tüzetesen megvizsgálja Ukrajna könnyűiparának helyzetét, a fogyasztási cikkek gyártásának bővítéséről szóló eddigi határozatok végrehajtásának eredményeit és fogyatékosságait. Noha a határozat a második legnagyobb szovjet köztársaság fogyasztási iparának elemzéséből indul ki, a moszkvai Pravda vezércikke hangsúlyozza, hogy az Ukrajna vonatkozásában felsorolt tennivalók más köztársaságokra, területekre és vidékekre is vonatkoznak. A párt- és kormányhatározat felszólítja az illetékes szerveket és hatóságokat a könnyűipari beruházások gyors befejezésére. Intézkedéseket tartalmaz a nehézipari üzemek fogyasztási termékeket gyártó részlegeinek bővítésére, illetve kialakítására. Jelentőségteljes a határozatnak az a megállapítása, mely szerint „az olyan termékek kibocsátása, melyek iránt nem mutatkozik kereslet a lakosság körében, az állami fegyelem durva megsértésének minősül“. A fogyasztási cikkek terme* lésével foglalkozó határozattal egyidőben a Szovjetunióban nyilvánosságra hozták az ipari termékek minőségi osztályozására vonatkozó új szabályzatot, melynek két lényeges új vonása van az eddigi árminősítési rendszerhez képest. Egyrészt véglegesen tisztázza, hogy a három minőségi osztály közül a legfelső osztályba kizárólag minőségteljes termékek sorolhatók, amelyeknek meg kell felelniük a világszínvonalnak, vagy felül kell múlniuk azt, másrészt gondoskodnak róla, hogy az egyes fogyasztási cikkek minősítését végző bizottságokban az eddiginél lényegesen nagyobb helyet kapjanak maguk a fogyasztók. A jelenlegi szakaszban a kereskedelem és az ipar dolgozóinak létérdeke, hogy a lehető legteljesebben elégítsék ki a dolgozók szükségleteit. Legfontosabb kötelezettségeik közé tartozik a lakosság keresletének sokoldalú kielégítése, a kereskedelem és az ipar kapcsolatainak szorosabbra fűzése. „Több fóminőséqű árut a népnek" — ezzel a felszólítással zárja a fogyasztási ipar munkájának további javítását célzó intézkedésekről szóló vezércikkét az SZKP lapja. KÖZLEMÉNY A SZADAT—HUSSZEIN TALÁLKOZÓRÓL Kairó — Egyiptom és Jordánia teljes támogatásáról biztosítja a Palesztin Felszabadítási Szervezet önálló delegációiának részvételét a közel-keleti genfi békeértekezlet következő szakaszán — hangsúlyozza az a közös közlemény, amelyet Kairóban adtak ki Szadat egyiptomi elnök és Husszein jordá- niai uralkodó háromnapos tárgyalásairól. Egyiptom és Jordánia — mint a közlemény rámutat — megerősíti a Palesztin Felszabadítási Szervezet önálló részvételének szükségességét a genfi konferencián, elismerve a palesztinai nép önrendelkezési jogát. Egyiptom és Jordánia — hangzik a közlemény — ragaszkodik az izraeli csapatok teljes visszavonásához a megszállt arab területekről — beleértve Jeruzsálem arab részét is —, és követeli a palesztinai nép jogainak helyreállítását mint az igazságos és tartós béke előfeltételeit a Közel-Keleten. Kairói kormányforrások szerint Egyiptom, Szíria, Jordánia és a Palesztin Felszabadítási szervezet megegyezett abban: a közeljövőben csúcskonferenciát tartanak az eqyiptomi fővárosban az arab álláspont ösz- szehang olásár a.
