Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1974-07-20 / 170. szám, szombat
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1974. július 20. SZOMBAT BRATISLAVA • XXVII. ÉVFOLYAM 170. szám Ára 50 fillér AKI KERES... Ez a gyakori szólásmondás csonkítatlanul Így hangzik: Aki keres, talál. Csak azért kerekítünk, hogy elkerüljünk minden félreértést. Egyébként ennek a közismert mondatnak vajmi kevés szerep jut, inkább szög a falban, amelyre nagy hir- telenében ráakasztjuk a további mondanivalót, hogy igazát a gyakorlati életből vett példával bizonyíthassuk: kimondhassuk, hogy — akárcsak népgazdaságunk bármely ágazatában — a mezőgazdaságban is szép számban akadnak „nyughatatlan“ emberek, akik keresnek, kutatnak, akik keresnek és találnak, újabb és újabb lehetőségeket tárnak fel, akik előbbre viszik az ügyet, vagy ha tetszik: közelebb hozzák a célt: azt, amelyet pártunk XIV. kongresszusa mezőgazdaságunk elé tűzött. A lehetőségek, a tartalékok egész garmadát sorolhatnánk most Itt fel. Ezzel azonban nem érnénk célt. Ragadjunk hát ki a sok közül egyet, azt, amely úgyszólván — a mezőgazdaság vonalán — mindennapi téma. Beszélnek róla a Csallóközben, a Műtyusföldön, a dimbes-dombos Gömörben, a Bodrogközben, vagy éppenséggel hazánk egyik legfélreesőbb csücskében, a Medvesalján. A különböző szintű, rangú értekezleteken is egyre-másra kerülnek szóba az úgynevezett „lemaradozó szövetkezetek“. Ezekről — ha első hallásra furcsán hangzik is — mint tartalékokról beszélnek. Érdekes és fontos kérdés ez, nem árt, ha egy cikkecske erejéig nála időzünk. Most, hogy szocialista mezőgazdaságunk létrejöttének, felcseperedésének negyedszázados évfordulóját ünnepli, de ezt megelőzően is az újságolvasó egyre-másra olvashatta, illetve olvashatja, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett parasztságunk, különösen az utóbbi tíz esztendőben, milyen átütő sikereket ért el. Nem, az újságok nem mondanak valótlant. Ha globalizáljuk a történteket, olyan eredményeket kapunk, amelyek már nemzetközi viszonylatban is számottevők. A globalizálás azonban — különösen a szakemberek számára — nem ad teljes képet, nem mutat rá a részlet- kérdésekre. Viszont ezek szemügyre vétele a haladás szempontjából életbevágóan fontos. Az általánosítás, az átlagmegvonás nein mutatja a csiúcsot, de az alsó határt sem; bizonyos értelemben kendőzi a való tényeket. Márpedig amikor a tartalékokat keressük, mindkét „pólust“ látnunk kell: azt is, hogy hol tartanak az élenjárók, s okkal-móddai hol lehet és kell is tolni a lemaradók szekerét. Említettük a „lemaradó“ szót. Mit értsünk az idézőjelbe tett fogalmon? Semmi esetre sem azt, amit tizenöt-húsz esztendővel ezelőtt, amikor egyes szövetkezeteket meg kellett szüntetnünk, beolvasztanunk az állami gazdaságokba, mivel talpraállításukra — személyi és egyéb okok miatt — már a legparányibb remény sem volt. Talán helyesebb is, ha ma már lemaradozó gazdaságokról nem beszélünk, hanem azt mondjuk, hogy: az átlag alatt maradók, vagy gyengén gazdálkodó szövetkezetek. A szakemberek, a pontosabb kimutathatóság és áttekinthetőség kedvéért, a szövetkezeteket három csoportba osztották: az első csoportba azokat a közös gazdaságokat tették, amelyekben a gazdálkodás rentabilitása nem haladja meg az öt százalékot. A további két kategóriában a tizenötös a váltószám. A hangsúly ez esetben természetesen az első kategóriába tartozókon van. Hogy sok vagy kevés az a szövetkezet, amely az első kategóriába tartozik? lelentős nagyságrendről van szó. Különösen Szlovákiában figyelmeztetők az adatok. A cseh országrészekhez mérten Szlovákiában az első csoportba sorolt szövetkezetek aránya több mint húsz százalékkal haladja meg a cseh országrészekre vonatkozó adatokat. Érthető tehát, hogy a tartalékok kutatásánál a figyelem egyre jobban az említett figyelmeztető megnyilvánulásokra irányul. A kérdés feszegetésekor egyre inkább kiviláglik, hogy a lemaradás nem az objektív okokban, természeti és talajviszonyokban keresendő, hanem a gazdálkodás szervezésében, az új technika, technológia meghonosításában. tehát — akárhogyan is kerülgetjük a forró kását — a szubjektív tényezőkben, az emberekben. A felmérések igazolják, hogy a kérdéses szövetkezetekben rossz a talajerőgazdálkodás. Akadnak szövetkezetek, ahol szerves trágyát nyolctíz évenként kap a föld. A műtrágyáért is sajnálják a pénzt, nem törekszenek a természetadta öntözési lehetőségek kihasználására, nem szorgalmazzák a mesterséges öntözőhálózat kiépítését stb. Dicséretes dolog, hogy a tartalékok ilyen irányú feltárása egyre erőteljesebben folyik. Ennél azonban — minél elébb, annál jobb — tovább kell jutni. Ez viszont nem csupán a felmérést, az elemzést végző szakemberek feladata, hanem az illető szövetkezet valamennyi dolgozójáé, méginkább a kommunistáké, a falusi vagy a szövetkezeti pártszervezeteké. A szövetkezetesítés hőskorából számtalan olyan példát lehet felhozni, amelyek azt bizonyítják, hogy: ott, ahol a pártszervezet ténylegesen is gyakorolta n vezető szerepet, a közös gazdaságok gyorsan nagykorúsodtak. Miért ne okulnánk most is a jó példából, miért ne állnánk a sarkunkra, amikor „csupán“ arról van szó, hogy a — szinte tálcán nyújtott — lehetőségeket még alaposabban használjuk ki. Ez olyan kérdés, amelyre nemcsak jó, hanem múlhatatlan kötelesség, hogy odafigyeljünk. ÜDVÖZLŐ LEVÉL A CSKP Központi Bizottsága Charilosz Florakisznak, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának 60. születésnapja alkalmából a következő szövegű levélben fejezte ki szerencsekívánatait: Tisztelt Florakisz Elvtárs! Őszinte elvtársi üdvözletünket küldjük önnek 60. születésnapja alkalmából. Nagyra értékeljük a görög népnek és hazája valamennyi haladó erőinek a demokrácia győzelméért folytatott hősi harcát. Szilárd meggyőződésünk, hogy igaz ügyünk győzni fog. Kívánjuk önnek, kedves elvtárs, hogy jó egészségben szolgálhassa minden erejével pártját és a nemzetközi kommunista mozgalmat. Nagyra becsüljük egész életében kifejtett tevékenységét, amely egybekapcsolódott a Görög Kommunista Párt és hazája dolgozó népének szorgos harcával. fl CSKP Központi Bizottságának levele ■taWH—WMWWWU—W—^BWMMIIIIIIBW A CSKP Központi Bizottsága az SZLKP Nővé Zámky-i Járási Bizottságához a következő levelet intézte: A francia parlamenti küldöttség Szlovákjában (ČSTK) — A francia parlament küldöttsége, amely Alois Indrának, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a Szövetségi Gyűlés elnökének a meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban, tegnap Francois de Douarec-nek a francia parlament első alelnökének vezetésével Bratislavába érkezett. A küldöttség kíséretében tartózkodik dr. Dalibor Hanes, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, a Nemzetek Kamarájának elnöke és Bohuslav Kučera, a Szövetségi Gyűlés alelnöke. Ugyancsak a küldöttség kíséretében tartózkodik André Mailei, a Francia Köztársaság csehszlovákiai nagykövete is. A francia vendégeket a repülőtéren az SZNT alelnökei — )án Stencl és Fábry István, Karol Martinka, a szlovák kormány alelnöke,toz SZNT Elnökségének tagjai — Petronela Višňovcová és dr. Michal Žáko- vič, valamint Augustín Micha- lička, Bratislava főpolgármesterének első helyettese fogadta. A francia küldöttség a déli órákban hivatalos látogatást tett az SZNT székhelyén. Ján Stencl, az SZNT alelnöke üdvözlő beszédében méltatta a látogatás jelentőségét, amely hivatott hozzájárulni a CSSZSZK és a Francia Köztársaság kapcsolatai további elmélyüléséhez. Megemlékezett a két népet ösz- szekötő közös hagyományról, és az SZNF 30. évfordulója alkalmából értékelte a francia partizánok részvételét népünk felszabadítási harcában. Az SZNT alelnöke rámutatott, a két ország azonos álláspontja, hogy meg kell teremteni az európai államok tartósan békés kapcsolatait. A francia parlament első alelnöke köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért, s ugyancsak felidézte a francia és a csehszlovák nép antifasiszta harcát. Ján Stencl, az SZNT alelnöke a francia küldöttség tiszteletére díszebédet adott a De- vín-szállóban. Francia vendégeink délután a Bratislavai Elektrotechnikai Üzembe látogattak. Tisztelt Elvtársakl Örömmel fogadtuk jelentésüket, amelyben közlik, hogy a Nové Zámky-i járás mezőgazdasági dolgozói hazánkban elsőként teljesítették a gabona- felvásárlás ez évi állami tervét. Ez a tény bizonyítja, hogy a mezőgazdasági dolgozók jól készültek az idei gazdag gabona- termés betakarítására, bizonyítja a szövetkezeti tagok, az állami gazdaságok és a mezőgazdasági szolgáltató szervezetek dolgozóinak, valamint a járás írányítószerveinek lelkiismeretes munkáját. Az a kötelezettségük, hogy ebben az évben a gabonafelvásárlás állami tervmutatóját legalább 10 százalékkal túlteljesítették, bizonyítja, hogy a párt-, az állami és az irányító szervek és szervezetek helyes irányban mozgósítják a dolgozókat a mezőgazdasági termelés további fejlesztésére, dolgozóink szükségleteinek egyre tökéletesebb kielégítésére. Meggyőződésünk, hogy járásunk területén jó politikai szervező munkával gondoskodnak az idei gabonatermés gyors és jó minőségű betakarításáról, az őszi mezőgazdasági munkák kedvező feltételéinek kialakításáról és a mezőgazda- sági termelés további fejlesztéséről. Elvtársi elismerésünket fejezzük ki mindazoknak, akik önfeláldozó munkájukkal hozzájárulnak az eredményes aratáshoz, a felvásárlási feladatok túlteljesítéséhez, és kívánunk önöknek további sikereket a szocialista társadalmunk fejlesztését szolgáló munkájukban. Leonyid Brezsnyev Vmsóbnn Moszkva — Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára tegnap Varsóba érkezett, hogy a testvéri szocialista országok más vezető személyiségeivel együtt részt vegyen a Lengyel Népköztársaság kikiáltásának 30. évfordulójával kapcsolatos központi ünnepségeken. A varsói repülőtéren Edward Gierek, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, Hen- ryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke és Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke fogadta Brezsnyev elvtársat. Szovjet részről Leonyid Brezsnyev varsói útját első rendű jelentőségű politikai eseménynek tekintik s hangsúlyozzák, hogy az SZKP főtitkára személyesen is részt vett a Lengyelország felszabadításáért vívott harcokban. A moszkvai rádió és televízió délután egyenes adásban számolt be Leonyid Brezsnyev varsói fogadtatásáról. Bonnban kicserélték Csehszlovákia és az NSZK szerződésének ratifikációs okmányait Bonn — Bohuslav Chiíoupek csehszlovák külügyminiszter és Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter tegnap ünnepélyesen kicserélte a két ország kölcsönös kapcsolataira vonatkozó szerződés ratifikációs okmányait. Ezzel a szerződés hatályba lépett. ÚJRA A FÖLDÖN! Egészségesen hazaérkeztek a Szaljut—3 űrutasai Moszkva — Pavel Popovics és Jurij Artyuhin szovjet űrhajós tegnap közép-európai idő szerint 13 óra 25 perckor a Szaljut—3 orbitális tudományos állomás fedélzetén végzett 15 napi kutatási program teljesítése után visszaérkezett a Földre. A Szojuz—-14 űrhajó leszálló része a Szovjetunió megadott területén, a kazahsztáni Dzsez- kazgan várostól 140 kilométerre délkeletre ért földet. Az űrhajósok a Szaljut—3 fedélzetén a tervezett program elvégzése után a Szojuz—14 szállítóhajót előkészítették a visz- szatérésre. Az űrhajó leszálló részébe átvitték a tudományos kutatások anyagát, filmkazettákat és fedélzeti naplókat. A hajóba átszállva bezárták az űrhajót és az űrállomást összekötő belső ajtót és elfoglalták helyüket a Szojuz—14-ben. Az űrhajó és az űrállomás közép-európai idő szerint 10,30 órakor elvált egymástól és önállóan folytatta útját. Bekapcsolták az űrhajó fékező berendezését, hogy a leszállás a megadott Időpontban valósuljon meg. A hajtóművek kikapcsolása után az űrhajó egyes részei elváltak egymástól és a leszálló rész ereszkedni kezdett a Földre. A megadott magasságban működésbe hozták az ejtőernyőrendszert és közvetlenül földközelben bekapcsolták a sima leszállást biztosító hajtóműveket, így aztán a hajó leszálló része simán ért földet a megjelölt területen. A leszállást követő orvosi vizsgálat igazolta, hogy Popovics és Artyuhin az űrrepülés után jó egészségi állapotban van. A Szaljut—3 orbitális állomás és a Szojuz—14 szállító hajó közös repülése folyamán eredményesen teljesítették a (Folytatás a 2. oldalonJ A bonni külügyminisztérium nagy üléstermében lezajlott ünnepi aktuson Genscher külügyminiszter rövid beszédében hangoztatta a szerződés jelentőségét a két állam kapcsolatainak fejlődése szempontjából. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a szerződés mindkét fél érdekeinek megfelel. Nagyra értékelte a két állam kapcsolataiban az utóbbi időben tapasztalt haladást, elsősorban a diplomáciai kapcsolatok és a közvetlen konzultációk felvételét. Chiíoupek külügyminiszter beszédében a ratifikációs okmányok kicserlésének napját történelmi határkőnek nevezte a két ország kapcsolatainak fejlődésében. Magát a szerződést a józan ész és a realizmus győzelmének nevezte. „Az ezzel az aktussal hatályba lépő szerződés pontot tesz a nehéz múlt után és reális lehetőségeket teremt az eqyenjoqú és kölcsönösen előnyös eqyüttműködés kibontakozására, a jószomszéd- sáq politikájára. A szerződés végleg megszilárdítja kapcsolatainkat a müncheni diktátum koloncától. Népeink történelmének legnehezebb évei, sőt a második vtláqháború pokla is a müncheni diktátummal kezdődtek. A szerződés hatályba lépésével új korszak kezdődik kapcsolatainkban — a jószomszédi eqyüttműködés korszaka, — jelentette ki külügyminiszterünk Beszéde további részében Chiíoupek elvtárs hangsúlyozta, hogy a szerződés az európai (Folytatás a 2. oldalonJ
