Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-19 / 169. szám, péntek

Véget ért a bécsi tárgyalások harmadik szakosra IÁIM INKÁK Á SZÁBÁDSÍGIOtOKÁT A. GROMIKO 65 ÍVES Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere 1909. jú­lius 18-án a Belorusz SZSZK gomoli torülctőn, Sztarijc Cro- mikt községben született föld­műves családból. 1932-ben a moszkvai Közgazdasági Intézet­ben megszerezte a tudományok doktora címet. Életpályáját mint a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának dolgozója kezd­te. 1939-ben diplomáciai pályá­ra tért át, kezdetben a külügy­minisztérium népi megbízotti hivatala amerikai ügyekkel fog­lalkozó szakosztályának veze­tője, majd 1943-ban a Szovjet­unió USA-beli és egyben kubai nagykövete lett. 1946—48 kö­zött a Szovjetunió állandó kép­viselője az ENSZ Biztonsági Ta­nácsában, valamint a külügy­miniszter helyettese is egyút­tal. 1952—63 között nagykövet Londonban, 1957-től napjainkig a Szovjetunió külügyminisztere. Külügyminiszteri minőségben a Szovjetunió következetes béke­politikájának gyakorlati végre­hajtója. Andrej Gromiko a Lenin-rend ötszörös tulajdonosa. 1989-ben 60. születésnapja alkalmából a Szocialista Munka Hőse címmel tüntették ki. Párizs — „A Saigon által szervezett legutóbbi, úgyneve­zett tartományt és küzségl vá­lasztásoknak semmi közük a demokráciához és újabb lépést jelentenek a saigoni kormány­zat fasizálódásának útján“ — jelentette ki Duong Dinh Thao, a La Celle-Saint Cloud-i kon­zultatív találkozón részt vevő DIFK-küldöttség szóvivője. Nyi­latkozatában leleplezte a sai­goni kormányzat képviselőjének azt az állítását, amely szerint a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormá­nya, „elzárkózik az általános választások megtartásától is“. A szóvivő ezzel összefüggésben emlékeztetett a DIFK-kiildöit­ség által előterjesztett számos javaslatra, amelyek Dél-Viet- nainban nemzetközi ellenőrzés mellett megtartandó, valóban szabad és demokratikus általá­nos választásokra vonatkoznak. Duong Dinh Thao ugyanak­kor hangsúlyozta, hogy a saigo­ni hatóságok fokozzák a meg­torlásokat az ellenzékkel szem­ben, lábbal tiporják a demok­ratikus szabadságjogokat és még mindig több mint 200 000 politikai foglyot tartanak bör­tönükben. Saigon egész politi­kája a két dél-vietnami fél kö­zötti tárgyalások megszakításá­ra és ily ivódon a valóban sza­bad választások ellen irányul — hangoztatta a szóvivő. llécs — A közép-európai fegy­veres erők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről tárgyaló delegációk szerdán tartották a nyári szünet előtti utolsó ple­náris ülésüket. A Hofburg kon­ferenciatermében ezútal is zárt tanácskozásra került sor és az ülés után a felszólalásokról ér­cemben nem adtak tájékozta­tást. A plenáris ülés után közöl­jék, hogy a bécsi haderőcsök­kentési tárgyalásokon részt ve­vő 19 állam küldöttsége július 22-től szeptember 16-ig nyári szünetet tart. Közös megállapo­dás alapján — a korábbi gya­korlatnak megfelelően — a nyári munkaszünet idején a de­legációk tájékoztatják kormá­nyaikat a tárgyalások állásáról ďs folytatják két- és többolda­lú konzultációikat. Abból az alkalomból, hogy a jiaderőcsökkentési tárgyalások harmadik szakasza befejező­dött, a szóvivők sajtótájékozta­tót tartottak. A szocialista or­szágok nevében Tadeusz Stru- fak nagykövet, a lengyel dele­gáció vezetője kifejtette: a szo­cialista országok álláspontja változatlan, továbbra is a múlt év november 8-án a Szovjet­unió által, négy szocialista ál­lam — a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia *— nevében előterjesztett tíz­pontos egyezménytervezet az alapja a megoldáshoz vezető útkeresésnek. Kiemelte, hogy az egyez­ménytervezet előterjesztésében részt vevő négy szocialista or­szág Bécsben kinyilvánította: kész 1975-től csökkenteni a haderőt és fegyverzetét. A szó­vivő hangoztatta: nyilvánvaló, hogy a csökkentés csak köl­csönösségi alapon valósítható meg. Ehhez pedig az szüksé­ges, hogy a bécsi tárgyalások eredménnyel járjanak. Nyomatékkai szólt arról, hogy hét NATO-ország közül hat — csak az Egyesült Álla­mok kivétel — nem hajlandó ilyen kötelezettségek vállalásá­ra. — A mi véleményünk sze­rint az ilyen magatartás — mondotta Strulak nagykövet — komoly akadálya a tárgyalások előrehaladásának. Befejezésül hangoztatta: a szocialista országok tárgyalási készsége változatlan. Továbbra is azon vannak, hogy az Euró­pa szempontjából nagy jelentő­ségű, rendkívül komoly és fe­lelősségteljes munkát a konti­nens népeinek érdekében ered­ménnyel folytassák. Azt kíván­ják ezzel elősegíteni, hogy a majdani megállapodások révén a politikai enyhülést katonai enyhülés egészítse ki Európá­ban. APN VÁLASZ AZ AUSZTRIAI RÁGALMAKRA Moszkva — Szpartak Beglov, p Novoszty (APN) szovjet saj­tóügynökség hírmagyarázója ír­ja: „... Az az érzésem, hogy piindezt előre megtervezték. Egyes emberek az országhatá­rokon belül és külföldön, a jelek szerint meg akarják aka­dályozni a Szovjetunióhoz fűző­dő jó kapcsolatok békés fejlő­dését“. Ezt a kijelentést Bruno Kreisky osztrák kancellár tette ez év februárjában, amikor az Osztrák Televízió durva kohol­mányokat terjesztett „Ausztria megtámadásának titkos szovjet tervéről“. A kancellárnak eze­ket a szavait akkor februárban a Kronen Zeitung című bécsi lap idézte, de a tanulságot nem vonta le belőle. Most maga a Kronen Zeitung jobb ügyhöz méltó buzgalommal terjeszt szovjetellenes koholmányokat. Ezúttal Romániára nehezedik a mesebeli „szovjet nyomás“, hogy a Szovjetunió „jó kiin­duló állásokat kapjon egy Ju­goszláviába való betörés céljai­ra“. Mint Szpartak Beglov ír­ja, egyedül a Kronen Zeitung tudja, hogy melyek azok a rej­télyes „források“, amelyekre ködösen utal. Ha ezek ugyanazok a forrá­sok, amelyből az említett gya­lázatos televíziós adássorozatot készítők, a bécsi Kurier júniusi cikksorozatának szerzői oltot­ták szovjetellenes szomjukat, akkor ezekhez az út Bécsből egyenesen a NATÖ-országok dezinformációs titkos szolgála­taihoz vezet, — mutat rá a No- vosztyi hírmagyarázója, majd a következőket írja: — Az igazság az, hogy a Szovjetunió, más európai szo­cialista országokkal, a Varsói Szerződés tagállamaival, csak úgy, mint a testvéri Jugoszlá­viával vállvetve megtesz min­dent, hogy megszilárdítsa a kontinensünkön a pozitív válto­zásokat. Országunkban nagy megértéssel és tisztelettel vi­seltetnek Ausztria minden olyan lépése és kezdeményezé­se iránt, amely a különböző tár­sadalmi rendszerű államok kö­zötti együttműködés, a köztük lévő bizalom megszilárdítására irányul. Kommentárunk Czovjet közgazdasági kö- ^ rökben mélyenszántóan elemzik a kilencedik ötéves terv teljesítésének feltételeit. Az idei év első öt hónapjának eseményei, amelyeket az egész ötétfes terv sorsára nézve dön- tőeknek tartanak, indokolttá te­szik a derűlátást. Az állami népgazdaságfejlesztési terv va­lamennyi mutatóját túlteljesí­tették. Az ipari termelés az évi tervben megszabott 6,8 száza­lékhoz viszonyítva 8,7 száza­lékkal nőtt. Eltekintve attól, hogy az ötéves terv első évei­ben a szovjet népgazdaság ter­mészeti csapások következmé­nyeivel, objektív és szubjektív jellegű nehézségekkel és fo­gyatékosságokkal találta szem­be magát, a szovjet közgazdá­szok reális számításai azt mu­tatják, hogy a szovjet népgaz­daság vezető ágai — az ipar és a mezőgazdaság — rendü­letlenül közelednek az SZKP XXIV. kongresszusán az ötéves tervidőszak végére kijelölt ha­tárvonalhoz. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra választási beszédében nem­régen kifejezésre juttatta, hogy biztos a jelenlegi ötéves terv sikerében. Ez a biztos tudat a szovjetország termelőerői ha­talmas arányú fellendülésének, a szovjet népgazdaság fejlődé­se gyors ütemének reális té- nyeire épül. A négy éve tartott előző vá­lasztások óta 1600 ipari nagy- vállalat és létesítmény épült a Szovjetunióban. A növekedés ilyen mérete egész államok ipari potenciáljához hasonlítha­tó. Ugyanakkor ki kell emel­nünk, hogy a népgazdaság va­lamennyi ágának sikerét döntő Nagy célok felé mértékben a fűtőanyag-energe­tikai bázis fejlődésének a meggyorsítása határozza meg. A szocialista tervgazdaságra nem jellemzőek azok a megráz­kódtatások, amelyeket nap­jainkban a kapitalista világ él át az élesedő energiaválsággal kapcsolatban. A szovjetország erőműveinek kapacitása több lesz 450 millió tonnánál, a föld­gázkitermelés eléri a 256 mil­liárd köbmétert. Bővül a szén­bányászás. A számítások és előrejelzések azt mutatják, hogy a szovjet gazdaság fej­lesztése az ország reális ener­giaforrásaira épül. A nyugati burzsoá sajtó so­kat cikkezett a „szovjet ötéves terv kudarcáról“, a „szovjet gazdaság ingatagságáról“ stb. A szovjet népgazdaság tényle­ges helyzete azonban meggyő­zően bebizonyította, hogy a burzsoá „szovjetológusok“ helyt nem álló, kitalált koholmányai­ról, következtetéseiről volt szó. Az ötéves tervidőszak egyes éveiben az ipari termelés növe­kedésének dinamikája arról ta­núskodik, hogy a szovjet gaz­daság fejlődése és vele együtt a nép életszínvonalának emel­kedése a pártkongresszus irány­elveinek megfelelően állandóan felfelé ível. Az ipari termelés volumene 1970-hez viszonyítva így nőtt: 1971-ben 8, 1972-ben 15, 1973- ban pedig 23,1 százalékkal. A szovjetország ipari termelése négy év alatt körülbelül egy- harmaddal nőtt. A szovjet köz­gazdászok számításai szerint csak az idén kétszer annyit fognak termelni a Szovjetunió­ban, mint a háború előtti ösz- szes ötéves tervben együttvé­ve. A hatalmas arányú gazdasági fejlődés alapján eredményesen oldjuk meg az ötéves terv fő feladatát — a szovjet nép anyagi és kulturális életszín­vonalának emelését. Az ötéves tervidőszak négy éve alatt a szovjet állam csak az életszín­vonal emelését szolgáló új in­tézkedésekre másfélszer annyit irányoz elő, mint az előző öt­éves tervben. A kilencedik öt­éves tervidőszak három éve alatt és az idén megvalósított intézkedések eredményeként minden második munkás és al­kalmazott munkabére emelke­dik. A nyugdíjak, ösztöndíjak, segélyek és egyéb juttatások révén 30 millió személy jöve­delme gyarapszik. Lényegesen nagyobb lesz a kolhozparasztok jövedelme. A négy év alatt 45 millió szovjetpolgár költözik új lakásba. A lakosság jövedelmének ter­vezett növelésével egyidejűleg mind nagyobb méretű gazdasá­gi intézkedések történnek a közszükségleti cikkek termelé­sének bővítésére. Az állam ha­talmas beruházásokat eszközöl a könnyű- és élelmiszeripari ágakban, amelyekben az ötéves tervidőszak három éve alatt 637 vállalat épült. Az idén kétszer annyi közszükségleti cikk kerül forgalomba, mint 1965-ben. A kilencedik ötéves tervidő­szak terveinek eredményes tel­jesítése a szovjet gazdaság to­vábbi fejlődésének és tökélete­sedésének a biztos alapja. A Szovjetunióban manapság konk­rétan beszélnek a következő, ti­zedik tervidőszak fő irányairól és legfontosabb létesítményei­ről. Terveit az 1976—1990. évi távlati népgazdaságfejlesztési tervvel együtt dolgozzák ki s e tervek annak szerves részét fogják alkotni. A távlati ter­vek magukba foglalják a gaz­dasági, szociális és tudomá­nyos-műszaki haladás számos nagy problémájának a megol­dását, ami — mint Leonyid Brezsnyev választási beszédé­ben hangsúlyozta, — lolietővé teszi, hogy messzire előreha­ladjunk a kommunizmus anya­gi-műszaki bázisa megteremté­sének útján és minőségileg új szintre emeljük a nép életét. GLEB SZPIRIDONOV, az APN politikai szomleírója Genf — A genfi leszerelési bizottság tegnapi ülésén felszó­lalt Miloš Vejvoda, hazánk kül­ügyminiszter-helyettese. Beszé­dében rámutatott a legutóbbi magas szintű szovjet—amerikai tanácskozások jelentőségére, melyek újabb teret nyitottak a fegyverkezés megfékezéséhez. Hangsúlyozta, hogy a Moszk­vában aláírt dokumentumok fel­becsülhetetlen jelentőségűek az atomkonfliktus lehetőségének csökkentése és a fegyverkezés megfékezése szempontjából. Az európai békés fejlődés távlatait megerősítette a cseh­szlovák-nyugatnémet kapcso­latok normalizálásáról szóló szerződés ratifikálása is. Miloš Vejvoda továbbá figyelmezte­tett arra, hogy a fegyverkezési kérdések sorában figyelmet kell fordítani a tengerfenék teljes demilitarizálására, valamint az atomfegyverek elterjedését til­tó szerződés következetes ér­vényre juttatására. Végezetül kiemelte, hogy a csehszlovák kormány támogatja a leszere­lésre irányuló erőfeszítéseket. Csehszlovák felszólalás a leszerelési bizottságban Az új portugál kormány letette az esküt lFolytatás az 1. oldalról) Lisszabon — E. Kovaljov, a TASZSZ tudósítója jelenti a portugál fővárosból: Spinola államfő szerdán be­jelentette az új ideiglenes por­tugál kormány megalakítását. Spinola nyilatkozatában hang­súlyozta, hogy az új kormány­ban fennmarad a korábbi koalí­ció, a kabinet az előzőhöz ha­sonló kollegialitás szellemében fog működni. Az új ideiglenes kormány mi­niszterei között olyan tekinté­lyes politikusok találhatók, mint Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára (tár- canélküli miniszter), Mario Soa­res, a Portugál Szocialista Párt főtitkára (külügyminiszter), Magalhaes Mota, a Demokrati­kus Néppárt Politikai bizottsá­gának tagja, a párt balszárnyá­nak egyik vezetője. A „fegyveres erők mozgal­mát“ a kormányban Vasco Gon- calves miniszterelnök, Meló Antunes őrnagy és Victor Alves őrnagy (tárcanélküli miniszte­rek) képviselik, akik a „fegy­veres erők mozgalma“ legfel­sőbb konzultatív szervének tag­jai. A haladó nézeteikről ismert katonatisztek részvétele a kor­mányban meg kell hogy köny- nyítse a „fegyveres erők moz­galmának“ programjában kije­lölt demokratikus célok gyakor­lati megvalósítását. A második ideiglenes kormány megalakí­tása újabb lépést jelent Portu­gália társadalmi, politikai éle­tének demokratizálásában. A kommunisták, a szocialisták, minden portugál demokrata tel­jes támogatást nyújt Vasco Goncalves kormányának. Az új portugál kormány a politikai megfigyelők értékelése szerint egyértelműen balolda- libb orientációjú Palma Carlos kabinetjénél. Megfigyelők felhívják a fi­gyelmet arra, hogy Spinola az új kormány jellemzésekor nem használta az „ideiglenes“ szót, hanem „a második köztársaság második kormányáról“ beszélt. ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke a Kremlben megbeszélést folytatott Edgár Kaiser ismert amerikai gazdasági szakember­rel, a „Kaiser Industries“ tár­saság igazgatói tanácsának el­nökével. MOSZKVÁBÓL elutazott az a, lengyel kormányküldöttség, amely Piotr Jaroszewicznek, a lengyel minisztertanács elnö­kének vezetésével részt vett a „Szocialista Lengyelország 30 éve“ kiállítás megnyitásán. TODOR ZSIVKOV, a Bolgár. Kommunista Párt KB első tit­kára, az Államtanács elnöke Szófiában meglátogatta a cseh­szlovák vadászkiállítást. A kiál­lításon Todor Zsivkovot Michal Chudík, hazánk bulgáriai nagy­követe fogadta. ABDAL FATTAH ISZMAIL EL DZSANFINAK, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Nem­zeti Frontja KB főtitkárának az Elnöki Tanács tagjának vezetéŕ sével hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett a jemeni párt- és kormányküldöttség. HAFEZ ASSZAD szíriai elnök július 20-tól 22-ig hivatalos lá­togatást tesz Jugoszláviában. Asszad ezzel Tito elnök február ri látogatását viszonozza. EDWARD GIEREK, a LEMP KB első titkára és Piotr Jaro­szewicz miniszterelnök felavat­ta Gdansk új kikötőjét, a népi Lengyelország eddigi legna­gyobb tengergazdálkodási léte­sítményét. LUIS ECHEVERRIA mexikói elnök négynapos hivatalos lá­togatásra Argentínába érkezett. FRANCIAORSZÁG tegnap újabb légköri atomkísérletet hajtott végre a Mururoa-ko- rallzátony fölött. Ez a robban­tás volt a negyedik a június közepén megindult francia lég­köri nukleáris kísérletsorozat­ban. HIROSIMA polgármestere táv­iratban tiltakozott Giscard d’Es­taing francia elnöknél a Csen­des-óceán térségében végrehaj­tott újabb francia nukleáris kí­sérlet miatt. SZÖULBAN letartóztatták Kim Jung-Szam képviselőt, az újde­mokrata ellenzéki párt alelnö- két. A képviselőt a szöuli dik- tátorrezsim-ellenes tevékenység vádjával vették őrizetbe. OLASZORSZÁGBAN július 24- én egésznapos sztrájkot tarta­nak tiltakozásul a kormány leg­újabb adóintézkedései ellen. ANGELO RIZZOLI olasz saj­tómágnás bejelentette, hogy megvásárolta a milánói Corrier- re Del La Sera-t, az ország egyik vezető napilapját. Rizzo- lit szoros kapcsolatok fűzik a Montedison monopóliumhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents