Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-18 / 168. szám, csütörtök

KÖZÖS ERŐVEL

A M uikaérdemrenddcl kitüntetett gajari Csehszlovák — Szovje Barátság Efsz egyelődre 22'3 hektáron gazdálkodik, melyből 1900 hektár az intenzíven megművelt szántóterület. Ebben a szövetkezetben az új technológia és az ésszerűsítés olyan természetes dolgok, mint ahogy szombat utón is vasárnap következik. Ez a tagság korszerű hozzáállásán kívül azzal is magyarázható, hogy már most fel akarnak készülni a szomszédos jakubovi szövetkezettel való egyesülésre.

A korszerűség lépten-nyomon fellelhető a szövetkezet egész területén. A modern vonalú székház, a korszerű istállók, a hizlaldák, a garázsok, a gépjavító műhelyek és a betonútok azt bizonyítják, hogy a gajari szövetkezetiek nem félnek a beruházásoktól. A mezőgazdasági termelésben, különösen a tej- és a hústermelésben a Rra- tislava-vidéki járás legjobbjai közé tartoznak.

Az idén a gajari határban több mint ezer hektáron termeltek gabonát. Az aratási láz már mindenkit magával ragadott, Ivan Žáček kombájnost is, aki az elmúlt években a nyugat-szlovákiai kerületben a gabonabetakarítás legjobbjai közé tartozott. A gajari szövetkezet kombájnosai, közöttük Milan Jurkáček, Ján Spusta és a többiek az elmúlt évek tapasztalatait kihasználva most is közösen, csoportokban vesznek részt az aratási munkákban. Ezt természetesen körültekintő felkészülés előzte meg, elsősorban nagy figyelemmel javították ki a gépeket, elkészítették az aratási munkák pontos ütemtervét, előre gondoskodtak a learatott gabona betakarítás utáni kezeléséről, elszállításáról, illetve raktározásától. Minderről Iván Fajták mérnök, a szövetkezet gépparkjának vezetője így nyilatkozott.

— Az, idén a gépesítést központ 63 dolgozója fáradozott azon, bogy uz aratás során ne merüljön fel semmiféle zavaró körülmény. Az aratógépek javítási munkáit még januárban elkezdtük. A kombájnosokon kívül nagy súlyt fektetünk a szállításokat végző traktorosok és teherautövezetők ’8 tagú munkájára. akik František Sousta vezetésével a „Szocialista munkabrigád“ cím elnyeréséért versenyeznek, s az idei aratásban is bizonyítani akarnak.

A szállításokat végző traktorosok és gépkocsivezel ők pontos munkájára elsősorban azért van szükség, mert a gajari szövetkezetben az idén már harmadszor szervezték meg a kombájnok csoportos munkáját.

— A kombájnok csoportos bevetése nálunk már eddig is nagyon jől bevált — folytatja Fajták mérnök. — Az idei aratásban 8 kombájnnal rendelkezünk, ezeket két csoportba osztottuk. Saját kombájnunk azonban csak négy van, ebből kettő E 512-es, egy SZK 4-es, ezekhez most kaptunk egy SZK 5-ös Nyiva kombájnt. A szervezett kooperáció keretében két kombájn érkezik a Cbras- tuvai Gtá-ról, a libereci járásból, kettő az Odryi Állami Gazdaságból a Nový Jičín-l járásból, egy pedig a Lesnál Állami Gazdaságból a znojmói járásból. E kombájnok munkáját természetesen mi is viszonozzuk, az új SZK 5-ös kombájnunk például a Lesnái Állami Gazdaságban vesz majd részt az aratásban.

— Ahogy számolom, tulajdonképpen 9 kombájnról van

Többéi vamok, mini tevői?

A kombájnosok egyik csoportja az árpában kezdte meg az aratást

Ivan Fajták mérnök

(A szerző felvételei)

szó, pedig az előbb nyolcat említett!

— Valóban így áll a helyzet, az egyik SZK-4-es kombájnunk ugyanis tartalékban marad, csak szükség esetén fogjuk felhasználni.

A gajari határban egyébként szép termés ígérkezik. Többet várnak, mint az elmúlt évben, pedig tavaly a búza 34, az árpa pedig 32 mázsát adott hektáronként. A vetéseket az egész vegetációs idő alatt szemmel tartották, de nem merült fel semmilyen komolyabb probléma. A tápanyagéi látást a fajták igényei szerint biztosították. s azok nagyon meghálálták a színvonalas munkát és a gondoskodást.

— Milyen feladatok hárulnak a szövetkezetre a gabonaela dás terén?

— Számításaink szerint körülbelül 345 vagon gabona terem meg a szövelkezet halárában. A felvásárlási szerződés értelmében 86 vagon rozsot értékesítünk, a többi a takarmányozási alapba kerül. Ezt a mennyiséget, körülbelül 269 vagon gabonát, nekünk kell elraktározni, amire szintén felkészültünk __

— Az idei aratásban különösen nagy gondot okoz a gabona betakarítás uláni kezelése. Ezt hogyan végzi a szövetkezet?

— A termés szárítását és tisztítását saját gépesített szérűnkben végezzük. A szükséges gépek rendben vannak, a munkaerő is rendelkezésre áll. Az aratásban körülbelül 100 szövetkezeti tagunk vesz részt. A szalma begyűjtésénél két technológiát alkalmazunk. Körülbelül 100 hektárról szalmaprésekkel, a többit pedig begyűjtő kocsikkal szedjük össze. A prések és a begyűjtő kocsik után természetesen a .tarlóhán- tók is azonnal munkába állnak. SLUKA fOZEF

Végre az időjárás is megemberelte ma "át, és u tűző napsugarak jóvoltából déli járásainkban igazi aratási hangulat uralkodik. Így van ez a Sokolcei f f akszakállast) Egységes Földmuvesszövetkezet határúban Is. ahol hél kombájn vágja, cséneli a kasza alá érett gabonát. Ofl jártunkkor három kombii in a Rratislava—Komárno főút melletti táblában dolgozott, ahol a búzát aratták, négy pedig a távolabb eső Réti tanváii, az árpában kapott münkát.

. — A gépek csoportosan vágják a gabonát, mégpedig úgy, bogy az egyik csoport a raktárainkhoz közelebb, a másik csoport pedig távolabb dolgozik, aminek a szállításnál van jelentősége. így nem kell annyi gépet kivonnunk a többi munkákból — mondta Cseh Károly elnök, miután a Rétitanyán találkoztunk, majd így folytatta:

— Vasárnap kezdtük az aratást, összesen 365 ha búzát és 125 ha árpát kell learatnunk. A kombájnosok reggel ötkor kezdenek, és este 8—9-ig dolgoznak. 11a minden jól megy, és az időjárás is kedvez, nvolc nap alatt végzünk az aratással. A kombájnosok felváltva otthon étkeznek, frissítőkről a szövetkezel gondoskodik, a javításokat pedig helyben, mozgó műhelyünk végzi el. így folyamatos a munka, a kombájnok napi összlel jesílménye a 35—40 vagont is eléri.

— És milyen a termés? — kérdezem Bajcsi Imre agronó- mustól, aki az egyik kombájnról leszállva . hozzánk csatlakozott.

— A lehető legjobb. Árpából Elgínát és Diamantot vetettünk. az előbbi fizet jobban, de a Diamant sem adja 54 mázsánál alább. Búzaterületünk felén jugoszláv fajiakat termesztettünk, és mivel ezek korábban beérnek, megosztódlk a munka, és folyamatos az aratás. Elsőként a Libelullát arattuk, és ez 60 mázsát adott hektáronként. Kíváncsiak vagyunk a Zlatá Dolinára, amely tavaly 65 mázsát fizetett, de az idén még ennél is többet várunk tőle. A jubilejnaja 50- től pedig 55—60 mázsát várunk.

— A termés valóban nagyon szép — veszi át a szót az elnök —, ugyanakkor az idei aratást sajnos több körülmény Is nehezíti.. Az első két napon

biológiailag ugyan érett, do eléggé nedves gabonát kellett aratnunk. A nedvesség elérte a 16—17 százalékot, így a gabona utókezelést igényel. Ha marad a szép idő, a szárítást forgatással Is győzzük, de ha ismét esne, kénytelenek leszünk leállítani a lucernaliszt készítését, és átmenetileg Itt szárítanánk a gabonát. Ezt persze csak végszükség esetén tesszük, hiszen közismert, hogy az itt történő szárítás nem használ a gabonának, és ugyanakkor a takarmányszárí-. tás is fontos. Sajnos az a va’ő- ság, hogy kettős szorító között vagyunk. Az egyik oldalon" az idő sürget, hiszen még gondolatban is rossz, ha újból esni kezdene, másrészt pedig, mivel van szárítónk, tőlünk a felvét sárló üzem csak száraz gnbo-. nát vesz át. Hogy a szárítót ne kelljen leállítani, az arat tásra sorra kerülő gabonát nat gyón gondosan és mindig a nil-. lanatnyi helyzetnek megfelet lően kell kiválasztanunk.

— Ugyancsak nehezíti és még inkább sürgeti az aratást — folytatta az agronómus — a búzáknál jelentkező kipergés és a kalásztőrés, az árpáknál pedig az okoz problémát, hogy a szár és a levélzet nem érett meg a kalásszal együtt, így csépléskor a mag nagy része u szalmában marad.

Mindennek ellenére jől has kid az aratás, sőt időközben már a tarlószántást is megs kezdték, amivel már a mély* szántások időbeni megkezdését hez teremtik meg a feltételt,

—ef-s

Elegendő gép áll rendelkezésre

A közép szlovákiai kerülets ben elsőnek a Veľký Krtíš-i fnagykürtösi) járásban kezdték meg az aratást.

Ebben az évben a közép* szlovákiai kerület mezőgazda* sági dolgozói több mint 121 000 ha-ról takarítják be a termést, ami 1414 ha-ral több, mint tavaly. A munkálatok elvégzéséhez 1160 kombájn áll készen* létben. 224 továbi kombájn a kelet-szlovákiai és a nyugatszlovákiai kerül étből, valamint a CSSZK-ból érkezik kisegítésképpen. 64 új Nyiva és 5 Ko* lösz típusú szovjet kombájnt is készenlétbe helyeztek.

demokratikus forradalomnak, teljes mértékben egyetértettek a CSKP moszkvai vezetőségének ezzel a nézetével. Ebben a vonatkozásban a Košicei Kormányprogram VI. fejezete Gottwald szavaival élve „elfogadható kompromisszum“, olyasmi lett, ami „nagyon szerény dolog“. Ez az előnyös és ésszerű kompromisszum annyit jelentett, hogy az egyik oldalon ugyan a csehszlovák polgári kormányok és tényezők hivatalos megnyilvánulásaiból és dokumentumaiból kiiktatták a csehszlovákizmus addig túlsúlyban levő koncepcióját (a cseheket és a szlovákokat elismerték két egyenjogú nemzetnek], a másik oldalon azonban ez elkerülhetetlen engedmény volt, amelyet a cseh és főleg a szlovák kommunisták tettek a hitleri fasizmus elleni harcban a csehszlovákizmust pártoló jelentős szövetségeseiknek n Csehszlovák Köztársaság megújítását célzó törekvésükben. A föderáció követelményéről nem is vitatkoztak, bár a jövőre vonatkozólag ezt a megoldást gyakorlatilag nem zárták ki.

Ez a kompromisszum a szlovák nemzet jelentős segítsége volt a testvéri cseh nemzetnek, főleg legjobb képviselőinek, a cseh kommunistáknak, a Beneš által vezetett rafináltabb cseh burzsoázia olyan kísérletei elleni harcukban, amelyeknek célja az volt, hogy a cseh nép nemzeti felszabadító harcával visszaélve törekedjen a München előtti tőkés viszonyok visszaállitására. Nehéz megmondani, hogyan alakultak volna a viszonyok a cseh országrészekben a Szlovák Nemzeti Felkelés és a Košicei Kormányprogram nélkül, amely e felkelés hatása alatt állt,

amennyiben nem kívánjuk elhallgatni azt a körülményt, hogy akkoriban a cseh nemzet tömegeiben nagyon népszerű volt főleg Beneš személve. Ennek tükrében kell értelmeznünk Klement Gottwaldnak a Szlovák Nemzeti Felkelés 5. évfordulója alkalmából mondott, már idézett szavait,, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés legnagyobb vívmánya az új köztársaság, az egyenjogú csehek és szlovákok állama, a dolgozó nép állama. Ezt megelőzően Klement Gottwald a CSKP felszabadulás utáni eisfl, az 1946 márciusában, vagyis még az Alkotmányozó Nemzet- gyűlés választása előtt megtartott VIII. kongresszusán ezt a tényt olyan szavakkal méltatta, amelyek ma is megérdemlik, hogy teljes egészében idézzük őket: ,J\ szlovák nemzet 1944 évi nemzeti felkelésében félreérthetetlenül állást foglalt a Csehszlovák Köztársaságnak, mint a csehek és a szlovákok közös államának felújítása mellett. A mi feladatunk volt, cseheké, hogy megragadjuk a felénk nyújtott testvérkezet és államférfiúi bölcsességgel fogjunk hozzá a csehek és a szlovákok viszonyának új rendezéséhez a felszabadult köztársaságban. Az egészséges ész ós az államférfiül bölcsesség elsősorban azt parancsolta, ismerjük el azt a kézen fekvő tényt, hogy a szlovákok önálló, egyszóval külön nemzetet alkotnak ugyanúgy, ahogyan mi csehek is külön nemzet vagyunk. Ebből aztán szinte magától értetődőn következett, hogy a felszabadult köztársaságnak két egyenjogú nemzet, a csehek és a szlovákok államává kell válnia és ez a két

nemzet egymással egyenjogú. Ebből következtek továbbá azok a különleges közigazgatási, közjogi és törvényhozási intézkedések, amelyekre Szlovákiában a Košicei Kormányprogram alapján sor került és amelyeket lényegükben a Csehszlovák Köztársaság új alkotmányában is rögzíteni kell...

... A nagyvonalúság és az államférfiül bölcsesség azt parancsolja nékünk, cseheknek, hogy ezúttal mondjunk le mindennemű burkolt és nyílt „fondorlatról“ és a jövőben ne tegyük lehetővé a szlovákoknak, hogy azt mondhassák, a csehek ismét »kitóltak< velünk.“ (Klement Gottwald Művei, XII. k., Bratislava, 1959., 473—474. és 484. o.)

A Szlovák Nemzeti Felkelés egyik kulcsfontosságú vonása Klement Gottwald általi ilyen értékelése igazolja, hogy a felkelés alapja lett a két kölcsönösen egymásra utalt testvér- nemzet új viszonyának. Ugyanakkor ez az értékelés, amely másfél évvel hangzott el a felkelés után, arra utal, hogy az új viszony megszilárdítására a továbbiakban is törekedni kellett, harcolni kellett mind a szlovák, mind a cseh nacionalizmus valamennyi maradványa ellen, mivel az előző 25 év törvényszerűen rányomta bélyegét a szlovák és a cseh nemzet bizonyos rétegeinek gondolkodásmódjára.

A további 25 esztendő megerősítette azoknak az alapoknak szilárdságát, amelyekre a Szlovák Nemzeti Felkelés fektette a csehek és a szlovákok új kapcsolatát. A szlovák nemzet a Szlovák Nemzeti Felkelés és 1945 tavasza után. amikor a szovjet hadsereg teljesen felszabadította két nemzetünk etnikai területét, élete rohamos fejlesztésének útjára lépett. Példátlanul rövid idő alatt megváltozott Szlovákia kedvezőtlen szociális és gazdasági struktúrája, a nagyobbrészt elmaradt agrárország átalakult Ipari agrárországgá. Ez az oly rövid időn belüli átalakulás elképzelhetetlen volt a fejlettebb cseh országrészek, elsősorban a cseh munkásosztály testvéri segítsége nélkül, miközben a másik oldalon a cseh nemzet legjobb erői megértették. bogy Szlovákia iparosítása egyidejűleg az egész Csehszlovákia, tehát benne a cseh nemzet hazai és nemzetközi megszilárdulásának útja- módja is. Ezzel az átalakulással párhuzamosan a két nemzet területén szocialista kulturális forradnlóm ment végbe, amelynek eredménye többek között az a tény, hogy mind a cseh, mind a szlovák nemzet legszélesebb tömegei kölcsönösen gazdagították és gazdagítják egymást eredményeikkel a kultúra minden területén. A Szovjetunió tapasztalataira, segítségére és védelmére támaszkodó kél nemzet oszthatatlan, közös műve, a szocializmus építése gyakorlatában ilyfor- mán a kél lestvérnemzet kapcsolataiból is kiküszöbölték a tőkés múl! minden maradványát és csökevényét.

• • *

Kapcsolataik űllamjogi elrendezése területén a fejlődést végül is betetőzte az, hogy a Szovjetunió által kipróbált u'at követve, az „egyenlő az egyenlővel“ alapelvet alkotmányosan rögzítették olyformán, hogy a közös államot szövetséges szocialista állammá formálták. Ezt a ténvt Gustáv Husák elvlárs 1971. májusában ezekkel a szavakkal méltatta a CSKP XIV. kongresszusán:

„Pártunk története folyamán harcolt a nemzetek és nemzetiségek közti kapcsolatokban az egyenlőség és az egyenjogúság lenini elveiért. Nemzeteink kapcsolata! alakulását betetőztük államunk föderatív elrendezésének lenini alapelvével. Meg kell mondanunk, hogy a föderatív elrendezés, annak ellenére, hogy nálunk új és kevés tapasztalatunk van vele, bevált és pozitív tényezője lett mind a nemzeteink és a nemzetiségeink fejlődésében, mind a csehszlovák állam megszilárdulásában. Továbbra is fejleszteni fogjuk a nemzeteink közti kapcsolatoknak ezt a lenini formáját, törekedni fogunk két köztársaságunk optimális fejlesztésére és ezzel egyidejűleg az egész állam egységének, erejének megszilárdítására és felvirágzására."

A cseh és a szlovák nemzet államjogi kapcsolatainak föderatív elrendezése, bár küzös állami létük ötven esztendeje és 25 évvel a Szlovák Nemzeti Felkelés kitörése után valósult meg, teljes összhangban A/an nemcsak a csehek és a szlovákok közös történelmének legjobb hagyományaival, hanem az 1944—1945. évi harcok és törekvések legjobb hagyományaival is. Egyben záloga annak, hogy a két testvérnemzet viszonya, amelyet új alapokra fektetett a Szlovák Nemzeti Felkelés, e felkelés szellemében továbbra is szilárdulni fog, a két nemzet még jobban és mélyrehatóbban kölcsönösen megismeri egymást, hatást gyakorol egymásra a két nemzeti köztársaság javára, közös föderatív szocialista hazájuk javára, a népek egész szocialista közössége integrációjának javára.