Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-16 / 166. szám, kedd

Bohuslav Chňoupek külügyminiszter expozéja (Folytatás az 1. oldalról) bői, a nemzetközi helyzet és a világ erőviszonyainak tárgyila­gos értékeléséből. Csak Willy Brandt volt szövetségi kancel­lár, az SPD mai elnöke, Hel­mut Schmidt jelenlegi szövet­ségi kancellár és Walter Scheel jelenlegi elnök vette fi­gyelembe, hogy a hidegháború ellentétben áll országuk érde­keivel, viszont a szocialista or­szágokkal való kapcsolatok rendezése kölcsönösen előnyös, a béke és a biztonság ügyét szolgálja Európában és az egész világon, örvendünk, hogy Hel­mut Schmidt szövetségi kan­cellár jelenlegi kormánya foly­tatni akarja a szocialista or­szágokkal való kapcsolatok rendezésének politikáját. Az Ilyen politika kialakítja a fel­tételeket arra, hogy köztársasá­gunk és az NSZK között kibon­takozzék a kölcsönösen elő­nyös békés együttműködés. A CSSZSZK és az NSZK köl­csönös szerződésének célja egy­ezer s mindenkorra leszámolni az áldatlan múlttal, és megte­remteni a feltételeket a jószom- fizédi kapcsolatok és a kölcsö­nösen eredményes együttmű­ködés fejlesztésére. A szerződő felek a szerző­désben Igazolják, hogy az ENSZ alapokmányában rögzített el­meket megtartják, kötelezik ma­sukat arra, hogy a kölcsönös kapcsolatokban nem alkalmaz- žák sem az erővel való fenye­getőzést, sem az erőszakot, s Az európai és a világ biztonsá­gát illető kérdéseket s minden Mtás kérdést kizárólag békés Eszközökkel oldanak meg. Kétségtelenül elvi jelentősé­gű a szerződésnek az a meg­határozása, amely megerősíti a Szerződő felek közös határának érinthetellenségét és területi Egységének feltétlen tisztelet­ben tartását. Mindkét fél kije­lenti, hogy egymással szemben hincsenek semmiféle területi Igényei és ilyen igényeket a jövőben sem érvényesít. A szerződés, amelyet a kor- inány ma a Szövetségi Gyűlés felé terjeszt, kialakítja a felté­teleket a CSSZSZK és az NSZK kölcsönös kapcsolatainak táv­lati fejlesztésére is. Jóllehet né­hány év óta a két állam között érvényben van a hosszúlejáratú fegyezmény az árucseréről és a gazdasági és tudományos-mű­szaki kooperálásról, a szerző­dés lehetővé teszi több konkrét megegyezés megvitatását ós megvalósítását a gazdasági élet fainden területén, a tudomány, á technika, az életkörnyezet­védelem, a sport, a közlekedés szakaszán és más területeken is mindkét állam érdekében. A CSSZSZK és az NSZK köl­csönös kapcsolatairól szóló szerződés elvszerűen oldja meg áz úgynevezett müncheni fegyezmény kérdését, amikor Igazolja annak semmisségét. Az úgynevezett müncheni szerződés Csehszlovákiának mérhetetlen erkölcsi és anya­gi károkat okozott. Ez az úgynevezett „egyezmény" Cseh­szlovákia ellen és akarata el­lenére jött létre, amit azzal in­dokoltak és mentegettek, hogy ez az egyetlen út, amelyen jár­va Európa megmenthető Hitler fenyegetéseitől, amelyen járva elhárítható a háború és fenn­tartható a béke. A nemzetközi helyzet azonban nem vezetett Münchentől az európai „béké­hez“, hanem a nácik agresszív politikájával összhangban Mün­chentől Csehszlovákia marad­ványainak megszállásán át Len­gyelország megtámadásához és a második világháború kirob­bantásához. A történelem így bebizonyította, hogy a Mün- 'chen, amely az árulás jelképe lett, amely szimbolizálja, hogy á népeket feláldozták az ex­panzív imperialista érdekeknek, a sors iróniája révén saját al­kotói ellen fordult. Soha nem fogjuk elfelejteni, hogy már jóval München előtt és azután is azokban a tragikus napokban a Szovjetunió — amely 1935-ben írta alá Cseh­szlovákiával a kölcsönös segít­ségnyújtási szerződést — fel­ajánlotta a hatékony katonai segítséget. Tette ezt tekintet nélkül arra, hogy a csehszlovák —szovjet szerződés záradéka szerint a Szovjetunió részéről “nyújtandó segítség a francia fél szövetségi kötelességei tel­jesítésének a függvénye volt. Ä Szovjetunió legfelsőbb képvise­lői a müncheni válság időszaká­ban kijelentették, hogy a Szov­jetunió segítséget nyújt Cseh­szlovákiának, tekintet nélkül Franciaországra vagy a Nép- szövetségre, és a .Vörös Hadse­reg készen áll a határokon ar­ra, hogy valóra váltsa kötele­zettségét. Azonban az akkori burzsoá kormány képviselői egyértel­műen nyugati irányzatú külpo­litikát érvényesítettek. Ezért a sorsdöntő pillanatokban a cseh­szlovák áliamot és népeit az osztálykorlátok vaksága a meg­adáshoz, és ahhoz vezette, hogy visszautasítsa az egyetlen lehet­séges segítséget, a Szovjetunió segítségét csupán azért, mert ezt a segítséget az első mun­kás-paraszt állam ajánlotta fel. Történelmi tény marad, hogy éppen Csehszlovákia Kommu­nista Pártja volt az, amely 1938 szeptemberében a cseh­szlovák politikai pártok közül egyedül mindent elkövetett, ami erejéből telt, hogy megakadá­lyozza a kapltulálást, és arra kényszerítse Csehszlovákia bur­zsoá kormányát, hogy elfogad­ja a Szovjetunió segítségét. Ezért az európai béke és biztonság érdekei és a békés együttműködésre törekvő ten­denciák megerősítését szolgálja az egész világon, hogy a szer­ződésben sikerült mindkét fél számára elfogadható módon jogilag rögzíteni az úgyneve­zett müncheni egyezmény sem­misségét, amely a második vi­lágháború egyik utolsó marad­ványa volt, s ezzel sikerült ki­alakítani a Német Szövetségi Köztársasággal a békés kapcso­latok fejlesztését szolgáló fel­tételeket. A szerződés rögzíti, hogy a müncheni egyezmény eleve semmis volt, mivel erőszakkal kényszerítették Csehszlovákiá­ra. A müncheni szerződés sem­misségének problémájával függ össze Csehszlovákia büntetőjogi álláspontjának a magyarázása is. Ebből a szempontból az volt a feladat, hogy felszámoljuk az NSZK-ban kialakult aggodalma­kat, melyek szerint az egyez­mény semmisségének elismeré­se lehetővé tenné a bűnvádi el­járást Csehszlovákia egykori német nemzetiségű polgárai el­len, akik a megszállók szolgá­latában vagy javára Csehszlo­vákia elleni bűncselekménye­ket követtek el az 1938— 1945-ös években. Ezzel kapcso­latban szeretném a képviselő elvtársakat tájékoztatni arról, hogy nyilatkozatot adtunk át az NSZK-nak, mely szerint az említeti; időszakban elkövetett bűncselekmények közül csak azok üldözhetők a csehszlovák Büntető Törvénykönyv szerint, amelyek a törvény értelmében halállal büntethetők, s amelyek a nemzetközi jog szerint ma is háborús bűntettnek, vagy az emberiség ellen irányuló bűn­tettnek minősülnek. A jelzett időszakban elkövetett többi bűncselekmény elévült. Az élet maga igazolta, hogy a kérdés­sel kapcsolatos álláspontunkat az NSZK bizonyos körei szán­dékosan elferdítették. Évente a nyugatnémet állampolgárok tízezrei jönnek hozzánk olya­nok, akik egykor Csehszlovákia területén éltek és semmiféle bűnügyi eljárás nem indul elle­nük. A szerződéssel kapcsolatban szükségesnek tartjuk még egy üggyel foglalkozni. Cáfolhatat- lanul bebizonyított tény, hogy Hitler a Csehszlovákia bel­ügyeibe való beavatkozásra fel­használta a szudétanémet pár­tot (Sudetendeutsche Partéi), amely befolyásolta a csehszlo­vákiai német kisebbség döntő részét. Ez a párt elutasította a csehszlovák kormány vala­mennyi engedményét és egyér­telműen "kifejezte, hogy nem a csehszlovákiai németek hely­zetének a javítása volt a célja, hanem kizárólag az, hogy Cseh­szlováklát Hitler tervei értel­mében szétrombolja. München után Henlein politikai törzska­ra dolgozta ki az úgynevezett cseh kérdés megoldásának ter­vét, ami egyenlő volt Csehszlo­vákia megszállásával és a cseh lakosság fokozatos kipusztítá­sával. Az úgynevezett protekto­rátus megalakulása után a szu­détanémet nacionalisták és fa­siszták képviselték a náci meg­szálló apparátus többségét, és e megszállás mintegy 360 000 csehszlovák állampolgár életé­be került. A győztes nagyhatal­mak a német kisebbség problé­máját 1945-ben a podsdami egyezményben véglegesen meg­oldották. Azonban a kitelepített szudé- tanérnetek szervezeteinek veze­tői az uralkodó körök támoga­tásával életben tartották a re­ményt, a második világháború következményeinek revidiálásá- ra. A szudétanémet szerveze­tek vezetőségei és az ezekkel szimpatizáló politikai pártok hosszú időn át támadtak min­den olyan kísérletet, amely a közeledést célozta, és akadályo­kat igyekeztek gördíteni a CSSZSZK és az NSZK 1971— 1973. évi tárgyalásai elé. Látható, hogy az NSZK-ban továbbra is vannak olyan erők — és nem kis számban —, ame­lyek nem okultak a történelem­ből és egész idő alatt támadták a szerződéssel kapcsolatos ta­nácskozásokat és a szerződés ratifikálását. Amellett, hogy ezek az erők zavarják a CSSZSZK és az NSZK jószom­szédi kapcsolatainak kiépítését, tevékenységük szöges ellentét­ben áll az európai népeknek azzal a törekvésével, amely a béke és az együttműködés lég­körének kialakítását célozza. Éppen ezért a csehszlovák kormány nagyra becsüli azok­nak a nyugatnémet kormánykö­rüknek, gazdasági és egyéb köröknek a törekvéseit, ame­lyek reális érzékkel harcolnak a tárgyilagos együttműködés, a jó szomszédság politikájáért, s ezzel hozzájárulnak a szilárd béke alapjainak megépítéséhez a két háború borzalmai által nagyon sújtott földrészünkön. A CSSZSZK és az NSZK köl­csönös kapcsolatairól szóló szerződésnek elvi-politikai je­lentősége van; lezárja a nyuga­ti szomszédunkhoz fűződő kap­csolataink egyik fontos szaka­szát. Megnyitja a kapcsolatok rendezéséhez vezető utat, lehe­tővé teszi, hogy lerakjuk a két ország kölcsönösen előnyös kapcsolatai fejlődésének alap­ját, s így biztosítja érdekeinket és követelményeinket. Törté­nelmi tény marad, hogy e je­lentős lépés a CSKP és a párt marxista—leninista vezetőségé­nek az érdeme. Ebben az érte­lemben a szerződés az értelem és a realizmus győzelme, jólle­het teljes mértékben tudatosít­juk, hogy nem adhatjuk vissza annak a sok ezer cseh és szlo­vák embernek az életét, akik München következtében a náci önkény áldozatai lettek. A szerződés azonban egyide­jűleg jelentősen hozzájárul a további pozitív fejlődéshez az európai földrészen, mivel be­csülettel és jóakarattal telje­sítve alapja lehet a valóban jó­szomszédi kapcsolatok kialakí­tásának, a kölcsönös bizalom növekedésének, és ezzel hozzá­járul a európai béke és bizton­ság biztosításához. Bohuslav Chňoupek külügyminiszter az NSZK-ba látogat (ČSTK) — Bohuslav Chňou­pek csehszlovák külügyminisz­ter kollégájának, Hans-Dietrich Genschernek meghívására a legközelebbi napokban a Német Szövetségi Köztársaságba láto­gat. Bonni tartózkodása folyamán sor kerül a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kölcsönös kapcsolatokat szabá­lyozó szerződés ratifikációs ok­mányainak a kicserélésére s megbeszélésekre a kétoldalú kapcsolatok és a jelenlegi nem­zetközi helyzet egyes kérdései­ről. MUNKATÁRSUNK 'JELENTI KARLOVY VARYBÖL r MEGLEPETÉS NÉLKÜL Hullámzó színvonal á fesztiválon • Bolgár film a mii* soron • Ma vetítik a szovjet versenyfilmet Mielőtt a legújabb versenyfil­mekről szólnánk, adósságot kell törlesztenünk, ugyanis nem szá­moltunk be az utóbbi napok al­kotásairól, jóllehet ezek nem jelentettek különösebb megle­petést. Nem sok jót mondha­tunk a Segítség, a doktor fulla­dozik című holland verseny­filmről, melynek egyetlen pozi­tívuma, hogy komédia, ezért kö­zönségsikerre számíthat, bár meglehetősen igénytelen szóra­kozást nyújt. Fő ellenség cím­mel mutatta be Bolívia a ver­senyfilmjét; bár leegyszerűsítve szemlélteti az országban uralko­dó viszonyokat, a szegények harcát az urak, az imperialista kizsákmányolok ellen, az alko­tás nyíltsága és társadalomkri­tikai éle figyelemre méltó. Kimondottan csalódást oko­zott az Egyesült Arab Köztársa­ság versenyfilmje, a Hátsó be­járat, mely a legrosszabb nyu­gati produkciók ízléstelenségét majmolja. Nem sokkal több jó állítható a La Choea című me­xikói filmről sem, pedig rende­zőjétől, Emilio Fernandezlől színvonalasai)!) munkát vártunk, hiszen mér évekkel ezelőtt si­keresebb filmmel hívta fel ma­gára a figyelmet. Vegyes érzelmeket váltott fii az NDK verseuyfilmje, a Túl fiatal a? szerelemre; őszintén szólva sokkal többet vártunk az NDK filmeseitől, annál is in­kább, mert az utóbbi években számos figyelemre méltó alko­tás, főleg mai tárgyú film ke­rült ki a DEFA stúdiójából. A most látott produkció is mai té­májú: fiatalokról, érzelmi éle­tükről szól — sok zenével, ám meglehetősen felszínesen. Öröm­mel fogadunk mindennemű pró­bálkozást, mely fiataljaink, kü­lönösen a munkásifjúság éleiét tárja elénk, csakhogy nem le­hetünk elnézőek a film színvo­nalával szemben sem. Ez eset­ben pedig hiányoltuk a mélyre­hatóbb elemzést, a következete­sebb motivációt és az igénye­sebb ábrázolásmódot. Simoné von Zglinicki, a film főszerep­lője azonban feltétlenül megér­demli, hogy megjegyezzük a ne­vét. A kommersz-filmek jobb faj­tájából való az Üdv, művész című francia alkotás, melyei Yves Róbert rendezett. Bár a film jó mesterségbeli tudással készült, s az alkotó ötletesen, szellemesen szövi a cselek­ményt, és fanyar humorral fű­szerezi mondanvalóját, ennek ellenére a* mű sok újat nem ho­zott. A film főszerepében Mar­cello Mastroiannit láthattuk. Hétfőn az esti órákban az osztrák filmet mutatták be, majd a nagy érdeklődéssel várt Gyökértelen fa című bolgár film került a nézők elé. Ma a svéd, a kanadai és a szovjet verseny­filmet láthatjuk; az utóbbit jó hírek előzik meg, hiszen alko­tója nem más, mint a híres And­rej Mihalkov-Koncsalovszkij. —ym — Meghalt Ferdinand Gabaj (ČSTK) — A Szlovákiai írók Szövetsége mély megrendülés­sel közli, hogy 1974. július 13- án, szombaton délután 65 éves korában rövid betegség után el­hunyt Ferdinand Gabaj kiváló szlovák írő, a Szlovákiai írók Szövetségének tagja. A szlovák irodalom sikeres prózaírót, szá­mos kedvelt gyermek- és ifjúsá­gi regény szerzőjét, valamint közírót és fordítót veszített az elhunytban. Az elhunyt búcsúztatása jú­lius 18-án, csütörtökön 14.00 órakor lesz a Bratislavai Halott­hamvasztóban. A BODROGKÖZBEN IS ARATNAK Ha nehezen is, kasza alá érett a gabona Kelet-Szlovákia dé­lebbre fekvő mezőgazdasági üzemeinek határában is. Teg­nap reggel a Szomotori Állami Gazdaság vécsi részlegének ha­tárában a 40 hektáros úgyne­vezett „Lelátó“-dűlönél talál­koztunk Loksa Tibor elvtárssa], a gazdaság főgépész-technikusá- val, aki néhány munkatársa kí­séretében az előzetes határ­szemle után beindította az ara­tást. Kis László, Hegedűs Ist­ván, Harbulák Miklós, Mulirdán András, Tóth József és Petres István rendrakókkal állt neki a munkának. Tehát a szomotori gazdaság határában megindult az aratás, s ezzel a Bodrogköz­ben is. Az örösi szövetkezetben ked­den, s a szomszédos Bodrog* szerdahelyi Állami Gazdaság határában szerdán kezdődik az idei gabonabetakarítás. (ik) ÁLLAMCSÍNY CIPRUSON (Folytatás uz 1. oldalról) A nemzeti gárda, amelynek vezetősége a görög fegyveres erők tisztjeiből áll, a szigeten folyó terrorista cselekmények táptalaja volt. Sok tiszt tagja az EOKA—2. elnevezésű terror­szervezetnek, vagy szoros kap­csolatban áll azzal. A reakciós erők — a NATO hadigépezetével összhangban — a ciprusi helyzet normalizálódá­sának láttán úgy döntöttek, hogy edlentámudásba lendülnek. Amint a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) rámuta­tott, a reakciós erők akciói azt célozzák, hogy fasiszta szélső­ségesek ragadják magukhoz a hatalmat, felosszák a szigetet és azt a NATO felvonulási terü­letévé tegyék. Moszkva — Török források­ból származó értesülések sze­rint Makariosz érsek ciprusi elnök — a görög tisztek veze­tésével fellázadt nemzeti gár­dista alakulatok ellenőrzése alatt álló ciprusi rádió állítá­saival és egyes nyugati hírügy­nökségek közléseivel ellentét­ben — él és a ciprusi ENSZ- erők parancsnokságán tartóz­kodik. A ciprusi török közösség rá­diója szerint Makariosz felhí­vással fordult minden lojális ciprusihoz, keljen harcba a „ha­za elleni külföldi agresszióval szemben". Közlések szerint Makariosz az ENSZ-t azonnali beavatko­zásra szólította fel „a testvérek közötti szükségtelen vérontás“ megszüntetése érdekében. A nyugati hírügynökségek kü­lönböző rádióadók közlésére és diplomáciai értesülésekre hivat­kozva arról számolnak be, hogy Ciprus különböző városaiban 19 továbbra is fegyveres harcok folynak a nemzeti gárda és a Makarioszhoz hű, elsősorban rendőri erők között. Ugyanakkor Görögországban lehallgatott rátftójelentések sze­rint a Makariosz elnök hatal-- mát megdöntő nemzeti gárdd bejelentette, hogy Nicolasz Szampszon lapkiadó személyé­ben kinevezték Ciprus új elnö­két, aki már le is tette az es'r küt. Ankara — Bülent Ecevit tö­rök miniszterelnök a ciprusi ál­lamcsíny hírére megszakította vidéki látogatását és visszain­dult Ankarába. Ecevit kijelen­tette, hogy Törökország a cip­rusi fejleményeket követőért „megtette a szükséges intéz­kedéseket“. Athén — Athéni katonai for­rások szerint a ciprusi eseoné-' nyékét követően készültségbe' helyezték a görög fegyvere? erőket. , Az athéni rádió ismertette az: elnöki hivatal közleményét: „Ni­cosiából ismeretessé vált, hogy Ciprus elnökét megdöntötték á ciprusi katonai erők. A helyzet teljes egészében ellenőrzésük alatt áll“. Ez volt az első hiva­talos görög bejelentés a cipru­si államcsínyről. Meg nem erősített hírek sze­rint Makariosz táviratot intézett az ENSZ New York-l székhe­lyére, kérve a Biztonsági Ta­nács azonnali összehívását — jelentette be a svéd hadügymi­niszter, aki állandó kapcsola­tot tart fenn a Cipruson állo­másozó ENSZ-erők svéd kontin­gensével.

Next

/
Thumbnails
Contents