Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1974-07-16 / 166. szám, kedd
Kormányalakítási tárgyalások Portugáliában Izrael nem vonul vissza a megszállt arab területről Lisszabon — Portugáliában piegkezdődtek a kormányalakítási tárgyalások. Vasco Gon- palves ezredes, kijelölt miniszterelnök tanácskozott a politikai pártok vezetőivel, köztük fllvaro Cunhallál, a kommunista párt vezetőjével. Goncalves nemcsak a fegyveres erők mozgalma koordiná- piós bizottságának, hanem a 21 tagú államtanácsnak is tagja. A koordinációs bizottság játssza az összekötő szerepét a fegyveres erők mozgalma valamint a minisztertanács között (is biztosítja, hogy a kormány figyelembe vegye és betartsa a mozgalom programját. Az államtanács gyakorlatilag vétójoggal rendelkező testület az plnök személye mellett; hozzájárulása nélkül a kormány nem hozhat hatályos döntést. Az ezredes tájékoztatta Spi- fiola államfőt tárgyalásairól, Amelyekről később tartott sajtóértekezletén igen megelégedetten nyilatkozott. Megismételte, hogy koalíciós kormányába polgári személyeken kívül katonákat is bevon és megerősítette, hogy az új kabinetben várhatóan részt vesz Alvaro Cunhal, az előző kormány tárcanélküli minisztere, a kommunista párt vezetője, és Mario Soares volt külügyminiszter, a szocialista párt elnöke. Mint Vasco Goncalves elmondotta, az új miniszterek névsorát a hét első napjaiban — teszik közzé. A lisszaboni televízió elemezte az elmúlt napok eseményeit. A hírmagyarázó értékelése szerint a kormányválságot Palma Carlos volt miniszterelnök jobboldali irányvonala váltotta ki, nevezetesen az a próbálkozása. hogy jobbra tolódást Idézzen elő a fegyveres erők mozgalma programjának végrehajtásában. A tv-kommentátor Idézte a fegyveres erők mozgalma egyik képviselőjének, az államtanács tagjának, Vitor Volvesnek szavait, aki az elmúlt napok politikai helyzetét sokkal veszélyesebbnek nevezte, mint az április 25-t hatalomátvételt követő napokat. A kommentátor ugyanakkor bejelentette, liogy a fegyveres erők mozgalma koordinációs bizottságának döntése értelmében október 31-ig a tiszti káderek újabb ellenőrzését és tisztogatását hajtják végre. Végezetül a lisszaboni tv hírmagyarázója a következő rövid nyilatkozatot olvasta fel: ,,A fegyveres erők mozgalma forradalmat hajtott végre. A mozgalomnak van saját programja és hozzálátunk végrehajtásához. Mindez szombaton, július 13-án történt. Ez a nap második április 25-e volt, és ezen a napon veszi kezdetét az új rend tántoríthatatlan megvalósítása“. A nyilatkozat nem fejtette ki bővebben, mit jelent az „új rend“ kifejezés. Közben Palma Carlos, az elmúlt héten lemondott miniszterelnök bejelentette egy új párt, a Szociáldemokrata Párt megalakítását. Mint az AP hírügynökség megjegyezte, ez az első „ellenzéki“ párt a Caeta- no-rezsim megdöntése óta. Carlos többnyire jogászokból, újságírókból és orvosokból álló pártját balközép irányzatúnak jellemezte, amelynek^teevékeny- sége az európai szociáldemokrata pártokéhoz fog hasonlítani. Luanda — Rendkívül feszült a helyzet Portugália tengerentúli gyarmatának, Angolának a fővárosában. Hírügynökségi jelentések szerint Luandában lövöldözésekre került sor, amikor a város központjában több százan tüntettek a néhány nappal korábbi zavargások áldozatai mellett. Róma — Tel Aviv-i jelentések szerint Jichak Rabin izraeli miniszterelnök bejelentette: Izraelnek a továbbiakban sincs szándékában csapatait visszavonni a megszállt arab területekről. A közel-keleti válság megoldásának kilátásait érintve Rabin hozzáfűzte: úgy véli, hogy a genfi konferencia következő szakaszában Izrael és Egyiptom között folynak majd a tárgyalások, megjegyezte azonban, hogy ez a szakasz nem fog „újabb csapatvisszavonási megállapodással'4 végződni. Az Izraeli kormány vezetőjének ez a nyilatkozata világos jele annak, hogy Tel Aviv továbbra sem hajlandó figyelembe venni az Egyesült Nemzetek Szervezetének és testületéinek, valamint a világ közvéleményének azt a követelését, hogy Izrael térjen vissza az 1967-es határok mögé és a legrövidebb időn belül vonja vissza csapatait az elfoglalt arab területekről. A tények arra mutatnak, hogy a Rabin vezette kormány a Meir—Dajan kabinét „katasztrófa-politikáját“ folytatja, amely Izraelt zsákutcába juttatta. Az izraeli vezetők nyilatkozatai, valamint az izraeli fegyveres erők megismétlődő, Liba- non-ellenes agresszív akciói ismételten bizonyítják, hogy Tel Aviv makacsul kitart a közel- keleti válság mielőbbi békés rendezésére irányuló törekvések szabotálása mellett, és a feszültség fokozásán mesterkedik. Jeruzsálem — Az izraeli kormány úgy döntött, hogy hivatalosan engedélyezik egy polgárőrség felállítását, amelynek feladata a települések védelme lenne u palesztin kommandóakciók ellen. New York — Jasszer Ara fát, a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetője nyilatkozatában kijelentette, hogy a palesztinoknak nincs más választásuk, mint folytatni az Izrael területéről indított akciókat, amelyek azonban nem irányulnak eleve polgári személyek ellen. A polgári áldozatok pusztulása az izraeli hatóságok arroganciájának és szűklátókörííségének köszönhető — mutatott rá Arafat. Hangsúlyozta, nincs igazuk azoknak, akik szerint a palesztin akciók pontosan ellenkező hatást váltanak ki, mint amit szervezőik el akarnak érni. Azt állította, hogy a palesztinaiak már sok mindent visszaszereztek abból, amit 1948 bán elvesztettek. Moszkva — Hurgadi egyiptomi kikötőben hat szovjet aknakereső hajó vetett horgonyt. Az Alekszandr Apollonov kapitány prancsnoksága alatt álló szovjet hajóraj a Szuezi-öböl aknát- lanítási munkálataiban vesz részt. A szovjet hajók az egyiptomi kormány kérésének tesznek eleget. CHILÉBEN ELTIPORTÁK A SZABADSÁGJOGOKAT KISZÁMÍTOTT KAMPÁNY NIXON ELLEN Washington — A chilei junta eltiporta az összes szabadság jogokat, köztük a sajtószabadságot is. Embertelen megtorlásokkal él valamennyi ellenzéki érzelmű újságíróval szemben — hangoztatta nyilatkozatában az Egyesült Államok sajtódolgozói egyesített szak- szervezetének elnöke, Charles Perlik, aki nemrég járt Chilében és személyesen győződhetett meg a terror-rendszer rém- tetteiről. Nyilatkozatában beszámolt arról, hogy a fasiszta junta feldúlta a népi egységet támogató sajtókiadványok szerkesztőségeit, és számos újságírót megölt. Perlik megkísérelte felkutatni, mi lett azzal az 51 újságíróval, akiket a szeptemberi puccs első napjaiban tartóztattak le. Csupán hat ember nevét sikerült felfedeznie a junta foglyainak sorában. Az amerikai szenátusban ** napjainkban sem szűnő szócsaták folynak a nemzetközi enyhülés kérdéseiről. Hogy mennyire ellentmondásos nézetek uralkodnak a szenátorok körében, annak szemléletes bizonyítéka két látogatás. Mindkettőre — Pat Holt szenátor havannái, illetve Jackson szenátor pekingi útjára — csaknem egyidőben, az elmúlt héten került sor. Már a helyszínek is jelzik a látogatások merőben ellentétes küldetését. A világsajtóban nagy feltűnést keltett, amikor nyilvánosságra hozták William Fulbright demokrata párti szenátor Fidel Castróhoz intézett levelének tartalmát. A szenátus külügyi bizottságának elnöke kérte a kubai kormányt, tegye lehetővé helyettesének, Pák Holtnak kubai látogatását. Havanna nem emelt kifogásokat a látogatás ellen, így a magas rangú washingtoni tisztviselő tíznapos „ténymegállapító“ körutat tett Kubában. Mindebből nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket, egy azonban bizonyos: Washingtonból új diplomáciai szelek fújnak. Méghozzá olyan szelek, melyek irányát az USA nem önként, hanem bizonyos mértékig külső kényszerből szabta meg. Hiszen nyilvánvaló. Kissinqerék jószántukból nem keresnék Kubával a kapcsolatot. Egyszerűen rájöttek, Kubát, amely 1973 óta a KGST tagja — és talán ez a felismerés a washingtoni magatartás változásának alapja — nem lehet mellőzni. Ez a ráfeltevés és találgatás, amelyeket csak igen kis mértékben támasztanak alá tényekkel. Ziegler hangsúlyozta: Az elnök kongresszusi ellenfelei kampányukkal a nekik megfelelő irányba akarják fordítani a közvéleményt, nem pedig felvilágosítani. AZ ETIÚP FEGYVERES ERŐK FELHÍVÁSA HUSSZEIN jordániai uralkodó augusztus közepén Washingtonba látogat és találkozik Nixon amerikai elnökkel. Addisz Abeba — Az etióp fegyveres erők felhívással fordullak az ország lakosságához, s felszólították az etiópiatakat, hogy aktívan vegyenek részt az államhatalom struktúráját megváltoztató, az ország életét demokratizáló reformok kidolgozásában. A katonai bizottság (a fegyveres erők és a rendőrség koordinációs szerve) által az állami rádión és televízión keresztül nyilvánosságra hozott felhívása állásfoglalásra szólítja fel az ország állampolgárait, az alkotmánytervezettel, dolgozók alkalmazlatási feltételeinek megjavításával és más kérdésekkel kapcsolatban. Az etiópiai munkásszervezetek szövetsége (CELU) támogatásáról biztosította a katonai bizottság intézkedéseit, melyeknek célja a tervezett reformok mielőbbi megvalósítása. döbbenés nőm is annyira az USA javára írható, mint inkább az amerikai külügyminiszterek tavasszal Mexikóvárosban megtartott csúcstalálkozójának pozitív következtményeként tartható számon. Az Amerikai ÁlWashingtoni párhuzamok lamok Szervezetének értekezletén Kuba ugyan nem vett részt — hiszen 1962-ben kilépett a szervezetből — a résztvevők mégis a legtöbbet a kubai kérdéssel foglalkoztak. A külügyminiszterek javasolták, hívják meg Kuba képviselőjét a kontinens külügyminisztereinek jövő márciusban Buenos Airesben tartandó találkozójára. Castro hajlandóságát fejezte ki képviseltetni Kubát bármilyen konstruktív jellegű tanácskozáson, de változatlanul elutasította a visszalépést az AÁSZ-ba. Castro az AÁSZ-ról találóan megjegyezte, hogy a szervezet — melyben a főszerepet mindvégig az amerikai tőke játszotta — lényegében az Egyesült Államok „gyarmati minisztériuma“. A szervezet jelenlegi formája mindenképpen reformra szorul — ez volt a résztvevők egyhangú megállapítása. És ekkor kezdte Kissinger érezni, hogy szorítóban van. Kitért a konkrét javaslatok elől. s csupán engedékenyen elismerte „űj párbeszéd“ megkezdésének szükségességét a latin-amerikai országokkal. Kényszeredetten beleegyezett Kuba meghívásába a jövő évi külügyminiszteri csúcsra. De ez még csak Washington egyik fejbőlintása volt a „kubai nyitányt“ illetően. Ezzel egy folyamat indult el, melynek során valószínűleg lassanként feloldódik a Kuba-el- lenes blokád. Az USA kénytelen volt meghátrálni még egy kérdésben Kuba ügyében. A délamerikai országok — elsősorban Argentína — határozott követelésére Kissinger hozzájárult, hogy az amerikai autógyárak Argentínában működő leányvállalatai személy- és teherkocsikat adhatnak el Kubának. A washingtoni „igenlés" mindkét döntésre tehát kierőszakolt, de ez is bizonyítja az USA több mint eqy évtizedes Kuba-ellenes blokádjának kudarcát, melyet mint az AÁSz gyarmatura a tagországokra is mindeddig rákényszerített. Lazul tehát a Kubát körülvevő gazdasági blokád és a jelek szerint az USA is aktívan érdeklődik a karib-tengeri sziget- ország iránt. Érdeklődik, mert a mexikóvárosi tanácskozás felnyitotta a szemét, hogy nem zárkózhat el többé Havanna elől. Hogy mennyire enyhül az amerikai szél járat, nehéz lenne most megjósolni. Egy azonban bizonyos: Kuba hajthatatlan. Hajlandó tárgyalni Washingtonnal, amennyiben az véglegesen megszünteti a Kuba-ellenes blokádot. A másik látogatás éppen ellenkező előjelű, nem a nemzetközi kapcsolatok javulásának útjait kereső közeledést szolgálta. Henry Jackson szenátor egyhetes kínai látogatására érvényes ez a megállapítás. Jackson közismerten a szovjet —amerikai enyhülés ellenzőinek fő demokratapárti hangadója. A féktelen szovjetelle- nességéről hírhedt szenátor, akinek elfogult szélsőséges nézeteitől pártja józanabb képviselői is elhatárolják magukat, Kínában keres szövetségest. Látogatásának céljáról találgatások folytak. Egyesek szerint Kissinger külügyminiszter tervezett látogatását készítette elő, mások szerint az iránt puhatolózott, vajon Csou En-laj egészségi állapotának i*osszab- bodása, esetleges távozása a politikai színtérről, mennyire befolyásolná a kínai vezetést. A találgatások tovább folynak. Egy azonban bizonyos: Az enyhülést támogatók utat törnek az amerikai politikai életben. Példa erre, hogy a napokban Washingtonban megalakult a szovjet—amerikai enyhülési bizottság, melynek tagjai az enyhülést a világháború utáni legjelentősebb világpolitikai fejleménynek tartják. A másik bizonyosság: Nixon elnök közelmúltban lezajlott moszkvai látogatása, az aláírt lelentős dokumentumok, amelyek az enyhülési folyamat további kibontakozásának lehetőségeit körvonalazzák. VONYIK ERZSÉBET C'ARL CARSTENS, a CDU/CSU parlamenti frakciójának elnöke az Egyesült Államokba utazott, ahol találkozik majd az amerikai kormány több tagjával éa képviselőkkel is. OLASZORSZÁGBAN a Calab= ria-tartományban tegnap meg* tartott négyórás általános sztrájkkal befejeződött a szakszervezetek által meghirdetett tartományi „forgósztrájk“, mellyel az olasz dolgozók kifejezték tiltakozásukat a kormány legutóbbi gazdasági Intézkedéseivel, a súlyos adóemelésekkel szemben. BORISZ PONOMARJOVNAK, az SZKP KB titkárának vezetésével szovjet pártküldöttsóg érkezett Rómába. A küldöttség megbeszéléseket folytat az Olasz Kommunista Párt vezetőivel. Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára pénteken fogadja a delegáció tagjait. HAFEZ ASSZAD, a Szíriai Arab Köztársaság elnöke július második felében Joszip Broz Tito államfő meghívására hivatalos és baráti látogatásra Jugoszláviába érkezik. SZÖULBAN egy katonai bíróság húsz évi börtönbüntetésra ítélt két japán diákot azzal a váddal, hogv dél-koreai kollégáikkal együtt összeesküvést szőttek a rendszer megdöntésére. A BRIT RENDŐRSÉG jelentette, liogv bomba robbant Manchesterben és Birminghamban. A robbanás következtében két személy megsebesült. A rendőrség szerint a két robbantást az ír köztársasági hadsereg (1RA | szélsőséges csoportjai hajtották végre. A ZAIRÉI NÉPI FORRADAL- MI MOZGALOM, az ország egyetlen pártjának vezetősége úgy döntött, hogy az alkotmány módosítását javasolja a parlamentnek. Ennek értelmében a párt elnöke automalikusan államfő és a parlament vezetője is lesz. Mandátuma az eddigi hét évvel szemben ötre csökken és csak egyszer választható újra. A módosítások nem vonatkoznak a jelenlegi államfőre, Mobutu elnökre. A MARYILAND állambeli Baltiraore rendőrfőnöke a sztrájkoló rendőrök elbocsátását helyezte kilátásba, miután 585 alkalmazottja előbb munkalassító sztrájkot kezdett, majd teljesen beszüntette a munkát egy bérvita nyomán. Egy helyi bíróság büntetéssel fenyegette meg a rendőrök szakszervezetének vezetőit, ha továbbra Is kitartanak követeléseik mellett. JOHN GOLLAN. a brit kom- munista párt főtitkára a párt végrehajtó bizottságának Ülésén haladéktalanul akciókat előirányzó programot Ismertetett az angol gazdasági válság elleni harc előmozdítására. Hangoztatta a gyors államosítás, a kulcsiparágak állami ellenőrzése alá vonásának, és az áremelkedések megfékezésének szükségességét. Bér- és árrendezés Magyarországon Budapest — A Magyar Nép- köztársaság kormánya döntésének értelmében módosításokat hajtanak vérge néhány importált nyersanyag és energiahordozó árszintjében. Egyidejűleg bérrendezésekre is sor keriil oly módon, hogy az áremelkedések ne vonják maguk után a lakosság reáljövedelmének csökkenését. Az űj kormányrendelet 1974. szeptember 1-én lép érvénybe. Ennek értelmében a szén- és brikett árát átlagban 16, a kokszét 24, a fűtőolaj árát 40 százalékkal emelik. A benzin árát ugyancsak szeptember 1-től 40 százalékkal emelik és ugyanazzal a dátummal hatálytalanítják a Magyarországra utazó turistáknak a kötelező benzinvásárlási engedély szükségességét* a Kommentárunk Washington — Az amerikai szenátus Watergate-bizotlsága és a képviselőház jogügyi bizottsága gondosan kiszámított kampányt folytat azért, hogy az ország közvéleményét Nixon elnök ellen fordítsák — jelentette ki Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára. Ziegler szerint nem véletlen műve az a tény, hogy mindkét bizottság olyan anyagokat tett közzé, amelyek az elnök elleni, nem bizonyított vádakat tartalmaznak. A vádak többsége csak
