Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-14 / 28. szám, Vasárnapi Új Szó

Nem «< ■ <•■:vy,. A,:-J.. elég ' Ä"‘ í-V V ' /E vŕ* I» J I • elindulni. m Mi az a „KLUB 50“? A lučeneci (losonci) járás egyik legnagyobb és egyben legeredménye­sebben dolgozó kollektívája a CSE- MADOK fülekpüspöki helyi szerveze­te. A napokban felkerestük F. Molnár Tibort, a szervezet elnökét, akitől az elmúlt évek eredményeiről és az alap­szervezet céljairól érdeklődtünk. A községben 1950-ben a járásban az elsők között alakult meg a CSE- MADOK helyi szervezete. Az alapító tagok közül id. Schneider Péter, Ka­tona /ózsef, Bartko István, Kovács Mihály, Katona Gyula, Bolla Elemér, Bial Barnabás, Benkő Zoltán, Darabos Júlia és Krúg Erzsébet nevét kell el­sősorban megemlíteni, akik időt és fáradságot nem kímélve kapcsolódtak be a szervezet munkájába. Elsőként a népi tánccsoportot alapították meg. Az együttes fennállásának rövid ideje alatt szép sikereket ért el, 1952-ben Bratislavában is vendégszerepeit. Ezekben az években, a szövetkezete­sítés „hőskorában“ esztrádműsorokkal járták a falvakat, fellépéseikkel szó­rakoztatták az aratókat. A színjátszó csoport 1952-ben ala­kult. Első bemutatója a Szabad szól című operett volt. Ezt követte a többi sikeres előadás, melyek közül első­sorban a Bekopog a szerelem, a Két hét nyaralás és a Gazdag szegények érdemel említést. A fülekpüspöki szín­játszók talán legnagyobb sikerüket a Mágnás Miskával érték el, amelyet 22 községben mutattak be. Színjátszóik szép eredményei elle­nére a fiilekpiispökiek a Palóc nevet viselő népművészeti csoportúkra a legbüszkébbek. Ez az együttes a ko­rábban működő tánccsoport gazdag hagyományait felújítva, 1969-ben ala­kult. Fennállása óta már két alka­lommal végeztek az első helyen Zse- lízen, az országos népművészeti fesz­tiválon. Egy ízben pedig a legszeb­ben táncolok csoportjában bizonyul­tak legjobbnak. Sikeresen képvisel­ték a helyi szervezetüket a gomba­szögi, a svidníki és a strážnicei fesz­tiválokon is. Felléptek már Martin­ban, Banská Bystricán, két alkalom­mal pedig a Csehszlovák Televízió­ban. Ez év elején a losonci jnb jó munkájuk elismeréséül Timrava em­lékéremmel tüntette ki az együttest. Az eddigi sikerekben nagy része van Székely István koreográfusnak, aki nagy hozzáértéssel irányítja a tánc­csoport munkáját. A táncosok közül ifi- Fekete Gyula, Nosko Ferenc, Mol­nár B. Tibor, Simko István, Csavnyic- ki Mária, Széplaki Ágnes és Benkő Edit alapító tagok. Vágó Tibor vezetésével tavaly ala­kították meg a községben a férfi- és a menyecskekórust. Járási méretben már szintén biztató eredményeket ér­tek el. Nem feledkeznek meg a helyi népi hagyományok ápolásáról sem. Farsang és szüret idején számos népi szokást újítottak fel. A szervezet tagjai kiveszik részüket az egyéb társadalmi munkából is. Aratáskor és más mezőgazdasági csúcsmunkák idején gyakran segíte­nek a helyi efsz-nek. Az elmúlt évek­ben több száz brigádórát dolgoztak le az óvoda építésénél is. Szorosan együttműködnek a helyi párt- és ál­lami szervekkel, valamint a többi tömegszervezettel. Helyi szervezetük a járási párt és kulturális szervek részéről megfelelő támogatást kap. Ennek bizonyítéka, hogy rövidesen megkezdődik az új művelődési otthon építése. Az épít­kezésnél a CSEMADOK helyi szerve­zetének tagjai segédkeznek majd. A szervezet fő célja, hogy a CSKP KB határozatainak és a CSEMADOK alapszabályzatának megfelelően kie­légítse a község, valamint a környező falvak kulturális igényeit és tovább ápolja népi kultúránkat. A fiilek- püspökiek munkájuk során a költő szavait tartják szem előtt: „Nem elég elindulni, / de mást is hívni keilt“ SÓS LÁSZLÓ ftrigádmunka EREDMÉNYEK ÉS PROBLÉMÁK re. Egy hónappal később került a művelődési házba Kassai elvtárs, rá egy hónapra Tóth Mária, a titkárnő. — Hogyan kezdték? Erre a kérdésre hasonló helyzetben mások kissé túlozva, a nagyszerű len­dületet, a nagyszerű kezdetet ecsetel­ve szoktak válaszolni. Ö szépen, sor­ban, rendben elmondja, hogy milyen „apró“ munkával kezdték: átvették a berendezést, átrendezték az előcsar­nokot, megrendezték a szokásos ün­nepélyeket, vendégegyütteseket hív­tak, megkezdték a fényképújságok kiadását, fokozták a szemléltető agi­táció hatását. Már ott tartanak, hogy a „Klub 50“ tevékenységének irányítása, szervezé­se mellett saját együtteseket is ala­kítanak. Két táncos csoportot, fúvós­zenekart. A színjátszók hamarosan bemutatják a „Sportol az asszony" cí­mű operettet. Még nincsenek „hivatalo­san“ kinevezett aktivistáik, de annál több az önkéntes segítőtárs. Saláta István, Morovics László, és a többiek, akikre mindig számíthat a művelődé­si ház vezetősége. De sajnos ... A nagyteremben csak 290 látogató kaphat helyet, és a leg­több vendégegyüttes „magas árat“ kér a szereplésért. Néha 10—15 000 koronát is... Már megkezdték a szakkörök szervezését, de a nyári időszak nem a legkedvezőbb... A vá­rosban inkább a „papucskultúrát“, vagyis a tv-nézést kedvelik ... Még mindig kevés az öntevékeny kulturá­lis munka iránti érdeklődés ... A sza­bad idejét töltő ember, mint fogyasztó jelentkezik... Inkább csak várnak, elvárnak valamit... MIRE SZÁMÍTHATNAK? MÁSNAP DÉLELŐTT 1974. VII. 14, Estébe hajló, esős délután. Ha máskor nem, de ilyenkor álmos város­nak látszik Krát. Chlmec (Királyhelmec). Merre menjünk? Mit csinál­junk? A szabad idő kérdésköre napjainkban sokakat érintő és érdeklő tár­sadalmi probléma. Hogyan hasznosíthatják okosan, jól, kellemesen szabad idejüket ebben a városban a fiatalok, meg a többiek, akik hozzánk hason­lóan bizonyára egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: Merre menjünk? Mit csináljunk? A művelődési házba indultunk választ keresni, mert hisz a szabad idő hasznosításának problémája művelődéspolitikai kérdés. Nem kimondottan, nem abszolút jelleggel, de főleg. A KLUB NEVE Az előcsarnok üres. Ennek ellenére szép és ízlésesen díszített. Otthonos­nak látszik. Amott érdekes faliújság figyelmeztet a „Klub 50“ rendezvé­nyeire. Sorra kilincselünk az ajtókon. Hiába, a művelődési házban zárt aj­tók fogadnak bennünket. Tétován ál­lunk, álldogálunk a bejárati ajtó előtt. Jobbra tőlünk, a falon dombormű, eni léktábla hirdeti, hogy a haladás esz­méjéért öt volt királyhelmeci lakos áldozta életét: Jakab Bertalan, Szajkó Vince, Tutkovits István, Kazsimír Gé za, Kleimann András. A túlsó táblá­ról pedig azt olvashatjuk, hogy Petőfi Sándor is járt a városban. . Folytatnánk megkezdett elmél­kedésünket a szabad idő okos, célsze­rű felhasználásáról, de. egy kisfiú ránk szól: — A klubosokat keresik? — Kitaláltad, öcskösl i — Brigádoznakl Most építik azt a ruini-futballpályát. Holnap járási mér­kőzés lesz. Tizenkét brigádos és a vezetőség építi a futballpályát. Kik a vezetők? Az egyik fiú rájuk mutat a kapa nyelével: Az a hármasfogat! Vagyis: Kôpka Mikuláš, a művelődési ház igazgatója, Kassai Béla, a műve­lődési ház szakelőadója és Mittel­mann Tomáš, az ifjúsági klub elnöke. Megmagyarázzák, hogy miért éppen a „Klub 50“ elnevezést választották. Az úgy volt, hogy a párt megalaku­lásának 50. évfordulója idején ala­kult meg az ifjúsági klub, és már az elnevezéssel is ki akarták fejezni hálájukat és odaadásukat pártunk iránt. Kezdetben csak 10—12 tagja volt a klubnak, s szerették volna, ha legalább ötven fiatalt tarthattak vol­na számon. ,— Már többen vagyunk. Sokkal többenI És a névsor helyett képes üdvözlő lapokat mutatnak. A klub tagjainak egy része most éppen romániai kör­úton van, de nem feledkeztek el a többlekről: íme, üdvözletüket küldik. — Holnapra azonban rendbe kell tenni a pályát, mert kezdődnek a két napig tartó járási bajnokság mérkő zései. Gyerünk, fiúk! szerelni a függönyöket, de előbb be kell szegni azokat. Kire várjon? Azután előkerül Kopka Mikulás elv­társ, az igazgató, s leülünk, hogy folytassuk a tegnapi beszélgetést. PROBLÉMÁK, PROBLÉMÁK Az igazgató „új“ ember, mert feb­ruárban került a művelődési ház élé­Alkalmilag rögtönzött közös ta­nácskozáson folytatjuk beszélgetésün­ket. Már nem az igazgató irodájá­ban, hanem az egyik teremben. A feslékes tálak, a rajzlapok, a készülő fényképújságok között. Csak úgy, állva. Mindenki mond valamit. — Főleg a fiatalokra számítunk... — Úgy szeretnénk, ha a lakosok rendszeresen bejárnának a művelődé­si házba, és nemcsak alkalman­ként ... — ősszel megkezdjük a különféle tanfolyamok szervezését is... Azután kirajzolódik a prognózis, az előrejelzés: a kedvező irányú válto­zást nem az időnként fellángoló, ha­nem a következő évek céltudatos, türelmes művelődéspolitikai tevékeny­ségtől, saját munkájuktól várják. HAJDÚ ANDRÁS A polgári bizottság is a művelődési házban szokta megrendezni az ünnepségeket Nemrégiben alakult a íúvoszenekar A felvételeket MOLNÁR JÁNOS készítette Olyan a művelődési ház, mint u zümmögő méhkaptár. Az egyik terein ben plakátokat festenek. A másikban villanyt szerelnek. Kassai Béla elv­társ műanyagból betűket vagdos. Se­gítőtársa egy kislány, Fülöp Irén, az ipari szakközépiskola növendéke. Egyébként szólótáncos. Bekopogtatunk a titkárnő Irodájába. Semmi válasz. Csak furcsa zúgás hal­latszik. Még erélyesebben kopogunk, s benyitunk. Tóth Mária, a titkárnő varrógép mellett ül. Délután fel kell

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents